Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-21 / 44. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995« Február 21.« Kedd „NOTESZ A szurkoló Fecske Csaba Szorongok az országnyi lelátón tízmilliónyi szurkolótársam között, buzdítom az aranylábú fiúkat és szívszakadva várom az első gólt. Nem kívánom, hogy hálószaggató, irgalmatlan nagy dugó legyen, megelégszem egycsenevész, sgólvonalatépp- hogy elhagyó gólocskával is. Csak gól legyen. A miénk. Ugyan, mi mást is tehetnék, mint hogy várok és szurkolok, hol csöndben ücsörögve, hol izgatottan ordítozva. Állítólag nekem játszanak. Nélkülem ugyan mi értelme volna ennek a cirkusznak? A zölden ágaskodó fűszálnak, a lengedező szögletzászlónak, a mészfehér vonalaknak, az ásítozó kapunak, a labdának és a bőrt hajkurászó játékosoknak? Kezdetben úgy volt, hogy ez az egész a szurkolóért van, de mostanra ez valahogy elfelejtődött. Olybá tűnik. Nézi az emberfia a játékot és szurkol. Nem törődik vele, melyik játékos honnan jött, nem számít, hogy emtékás, dózsás vagy honvédos, elvégre nem lehet mindegyik frádista, válogatott meccsen félreteszi az ember az elfogultságait, saját csapatának, a magyaroknak szurkol szívvel- lélekkel. A világ legtermészetesebb dolga ez. Hiszen neki rúgják a gólt, övé a gyönyörű, leheletfinom csel, a tértölelő, monumentális átadás. Persze, neki rúgják az öngólt, a luftot is. Ha kötényt kap valamelyik játékos, az ő arcát futja el a szégyenpír. De szurkol, ugyanis erre van predesztinálva. Képes kibökni az ellenfél szurkolójának a szemét, ha az avval a csipás, elfuserált lencsével nem azt és nem úgy látja, amit és ahogyan ő, vagyis ahogyan kéne. Szurkol tehát. Ám ha kedvencei folyton csak luftot rúgnak és kötényt kapnak és nem győzik a gombócokatszámolni és fur- ton fúrt csak magyarázkodnak, ha azt látja, hogy az aranylábúak nem köpik ki a tüdejüket, nem tapossák le a nyelvüket, sőt, még át se nedveseden a mezük, szóval, ha egy árva gólocskára se telik az erejükből, akkor a szurkoló úgy gondolja^ ez bizony nem az ő meccse, őt itten csúful becsapták. Elérkezik a pillanat, amikor azt mondja... ezt én most szeméremből mellőzném... Fütyülni kezd és fújjolni. Még mindig jobb, mint ha berohanna a pályára és ott, azon melegében számon kérné a számonkérendőket. A gólt, vagy csupán a hajtást. Persze elég egy villanás, egy szép csel, a kapunak halk puszit lehelő bátortalan gólocska és máris levegőbe lendülnek a karok, felzúg a hajrá. És minden meg van bocsátva. Az országnyi lelátón szorongok tízmilliomod magammal és várom, várom, várom végre az első gólt. Szeretnék megbocsátani. Rajzpályázat kicsiknek Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság közúti balesetmegelőzési szervezete idén is meghirdeti az óvodáskorúak és általános iskolások rajzpályázatát. Témája a gyermekek és felnőttek helyes közlekedését bemutató és propagáló rajzok készítése. A művek a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályára küldendők be (Miskolc, Zsolcai kapu 32.) május 2-ig. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a készítő nevét, pontos címét és oktatási intézményét. Az alkotásokat kategóriánként értékelik és díjazzák. „Maradj velem” Miskolc (EM) - „Maradj velem, mert beesteledett” címmel Kabdebó Lóránt, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igazgatója tart előadást ma délután 5 órától a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége miskolci tagozata rendezvényén a Református Egyház Kossuth utcai székházában. A programban Keresztesné Várhelyi Ilonának, a KÉSZ észak-magyarországi régiójának elnöke „A sziklára épített ház” címmel tart előadást. Idősek farsangja Miskolc (ÉM) - Az Időskorúak Otthonának lakói és munkatársai az idén február 23-án, csütörtökön három órától rendezik meg farsangi mulatságukat a Szentpéteri kapu 101. szám alatt. Rendezvényükre rokonaikat, barátaikat és támogatóikat is várják. Csak egy marad a három székből Vezetőváltásra készülnek a megye négy kórházában Kezelés a Szent Ferenc Kórház reumatológiáján Fotó: Farkas Maya Kovács Judit Miskolc (ÉM) - A B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat kórházaiban egyszemélyes vezetést kívánnak létrehozni a korábbi kollektív (hármas) vezetéssel szemben. Egyes orvosok szerint ennek nincs jogszabályi alapja. A megyei főjegyző viszont arra hivatkozik, hogy az Alkotmány- bíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a kormány-, illetve együttes miniszteri rendeletet, amely a kollektív kórház- vezetésről rendelkezett. A tervek szerint csütörtöki ülésén dönt a Szent Ferenc Kórház - és további három, megyei kórház - igazgatójának kinevezéséről a megyei önkormányzat. Az intézményt ma hármas vezetés irányítja. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint nincs is jogszabályi alapja, hogy a megyei önkormányzat ezt most egyszemélyi vezetéssel váltsa fel. Másként vélekedik erről Veresné Jakab Zsuzsanna, a B.-A.-Z. Megyei Ön- kormányzat főjegyzője:- Nincs olyan jogszabály ma a népjóléti ágazatban, amely azt mondaná ki, hogy a kórház élén egyszemélyi felelős vezetőnek kell állnia. Viszont van több olyan jogszabály, amelyek egybevetéséből gyakorlatilag azt a következtetést lehet levonni, hogy az önkormányzatnak mint tulajdonosnak szuverén joga, hogy önállóan meghatározza saját és intézményei szervezetét, vezetési struktúráját-jelentette ki a főjegyző, aki emlékeztetett rá, hogy 1990-ig a vonatkozó jogszabályok szerint egyszemélyi felelős vezetés volt a kórházakban. 1990 augusztusában hozott a kormány egy rendeletet, és hozott ugyanakkor a népjóléti és a belügyminiszter is egy együttes miniszteri rendeletet. A kormányrendeletben kimondták, hogy az egyszemélyi felelős vezetés megszűnik, az együttes rendelet pedig kimondta, hogy át kell térni - pályázat útján - a hármas vezetésre. Ezt követően, 1990. szeptember 30-án hatályba lépett az új önkormányzati törvény, amelyik viszont egyebek mellett rögzíti, hogy az önkormányzatok tulajdonába tartozó szervezetek, intézmények vezetőjét az önkormányzati testület nevezi ki. A kórházigazgatás témájában - még 1991- ben - több indítványt is benyújtottak az Alkotmánybírósághoz, amely 1991 júniusában alkotmányellenesnek minősítette az 1990 augusztusában hozott kormány-, illetve együttes miniszteri rendeletet, mivel olyan kérdésekbe nyúltak bele ezek a rendelkezések, amelyek egy magasabb szintű jogszabályban, a kétharmados többséggel elfogadott önkormányzati törvényben nem így szerepelnek. Az Alkotmánybíróság azt a következtetést vonta le, hogy nem lehet beleszólni az önkormányzatok önálló szervezeti, működési rendjének kialakításába, és azt egy alacsonyabb szintű jogszabállyal ellentétesen rendezni nem lehet. Ennek ellenére több önkormányzatnál akkor, visszamenőleges hatállyal nem nyúltak hozzá a létrejött hármas vezetéshez, de a későbbiek során valamilyen apropóból mégis áttértek az egyszemélyi vezetési struktúrára.- Ez a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzatnál is így volt, amikor átvettük a Mezőkövesdi Reumakórházat, illetve amikor 1993-ban az Edelényi Kórház megyei fenntartásba került: a meghirdetett pályázattal már az egyszemélyi vezetésre tértünk át. Kialakult egy olyan helyzet, hogy hat kórházunkból kettő - már két éve - egyszemélyi vezetéssel működik, négynél viszont még ’91 óta nem nyúltunk a hármas vezetéshez. Az elmúlt év júniusában a megyei önkormányzat áttekintette a fekvőbeteg-ellátás helyzetét a megyei fenntartású kórházaknál, s azt a döntést hozta, hogy a másik négy kórház - á Szikszói Kórház, az Izsófalvi Rehabilitációs Kórház, a Megyei Kórház és a Szent Ferenc Kórház - esetében is - tekintettel a hármas vezetés anomáliáira - át kell térni az egyszemélyi felelős vezetésre. Információink szerint egyébként a megyében például a sátoraljaújhelyi kórház is így működik - mutatott rá Veresné Jakab Zsuzsa. Mogyorós László, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezető-helyettese a tárca állásfoglalását ismertetve kifejtette: — A népjóléti tárca - az elmúlt évek nem túl kedvező hazai és külföldi tapasztalataira alapozva — ajánlotta az egészségügyi intézmények tulajdonosainak az egyszemélyi felelősségre alapozó vezetői modell visszaállítását. Az önkormányzatok egy része - hasonló tapasztalatokra támaszkodva - a lejárt vezetői megbízásokra kiírt pályázatoknál érvényesíti is ezeket a szempontokat. Egyébként a közeli jövőben alakítja ki a tárca a kórházakról szóló törvény koncepcióját, ez szabályozza majd a kórházak szervezeti és működési kérdéseit, s ennek keretében kívánjuk rendezni a vezetés problémáját is. Jeszenszky: Veszélyes vizeken a kormány Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Jeszenszky Géza szerint egyfajta puhaság érhető tetten külkapcsolatainkban. Az ex-külügyminiszter erről a Páneurópai Unió miskolci rendezvényét követően nyilatkozott. □ Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke Bős és Mohi ügyében nyilatkozva azt mondta: „látva a kézfeltartásos politikát, szerencsénknek tarthatjuk, hogy a szomszédainknak nincs területi követelésük velünk szemben, különben ez a kormány oda adott volna már néhány megyét”. Mit gondol erről a kijelentésről? • Nem kell szó szerint venni. Inkább egy tendencia szellemes megjelenítésének tartom. Én is úgy látom, hogy a jelenlegi kormány külpolitikájában tetten érhető egyfajta puhaság. Szerintem a külpolitikában - általában a politikában - a módszerekben és a hangnemben a visszafogottságra, az ügyek tekintetében erőteljességre kell törekedni. □ Hogyan alkalmazható ez Mohi esetére? • Kormányzati felelősséggel rendelkezett emberként tudom, egy kabinet mozgástere sok esetben rendkívül korlátozott. Ezt mi megéltük Bős esetében: a Dunát elterelték, ami Szlovák területen történt, a nemzetközi jogba ütközött, súlyosan érintette a magyar érdekeket, minden diplomáciai eszközt felhasználtunk, de a katonai kaland veszélye nélkül nem tudtuk volna megakadályozni. A mohi atomerőműről az az álláspontom, hogy legjobb lenne, ha nem lenne. Aggasztó hírek érkeznek, hogy nem elég biztonságos. Ha mégis átadják, elvárható, hogy legyen az. □ A magyar diplomácia ebben milyen sikerrel tud eljárni, a katonai kaland kockázata nélkül? Jeszenszky Géza: A mohi erőműről áz a véleményem, legjobb lenne, ha nem lenne Fotó: Fojtán László • E kérdésben is az előrelátó-megelőző politikára van szükség. Tárgyalni kell az osztrákokkal együttműködve a nemzetközi pénzintézetekkel. Talán be lehet bizonyítani, hogy a szlovákoknak nincs is szüksége erre az erőműre; ma kevesebb energiát használunk, mint amennyit a köztudottan energiapazarló kommunista rendszerek használtak. □ Igazat ad-e azoknak, akik szerint a külpolitika a jelenlegi kormány sikerágazata? • Külügyminiszterként én is szembesültem az olyan véleményekkel, hogy a Németh-kormánynak a külpolitika volt a sikerágazata, miként tudjuk majd ezt mi folytatni. Merem állítani, hogy az előző kormány a lehetséges külpolitikák közül a viszonylag legjobbat folytatta. Kijelöltük az Európai Unióhoz való közeledés irányát. Ha a mostani kabinet ezt az utat járja, jó lehet a külpolitikájuk. Ügy látom, hogy a szomszédainkkal kapcsolatos ügyekben veszélyes vizekre eveztek. Vagy tető alá hozzák velük az alapszerződéseket, amelyek rossz szerződések lesznek, és a határon túli magyarok is rossz néven fogják venni, vagy - miközben várakozást keltettek és Nyugaton bizonyos fokig már kasszíroztak is azzal, hogy ez egy új fejezet - nem írják alá a dokumentumokat. Nagy hibának tartom,. hogy felvetették: tényleg lehet, hogy az alapszerződések megkötésének elhúzódása a magyarokon múlott. Helyesebb lett volna azt mondani: a szomszédsági politikában azt képviseljük, amit az előző kormány. Tehát nem mondanám sikerágazatnak ma a külpolitikát. □ Kialakulhat-e hatpárti konszenzus a magyar külkapcso- latokban? • Nemcsak kívánjuk az egyetértést, meg is ajánljuk. De csak a nemzeti érdekekkel összhangban lévő politikához. Ami a szomszédsági politikát illeti, az ellenzék vitatja, hogy az európai integráció érdekében mindenáron meg kellene egyeznünk. A jelenlegi kormány hibát követett el, amikor az alapelvek kérdésében leszállította azt a bizonyos mércét. □ Ön milyen alapszerződéseket látna szívesen? • Amelyeket a határon túli magyarok is örömmel fogadnak. Ennek előfeltétele, hogy szülessenek meg azok a törvények, amelyeket az ott élő magyarság már régóta szorgalmaz és részben ki is dolgozott. A Nyugatot is felelősség terheli, amikor olyan országokról van szó, amelyek a nyugati, demokratikus elvekkel össze nem egyeztethető, türelmetlen politikát folytatnak. A magyar kormánynak ba- rátian és nem alullicitálva szorgalmaznia kell ezeket a változásokat, és akkor előbb-utóbb a szomszédoknál is a józanság kerekedik felül. Barcikai városháza Kazincbarcika (ÉM -U.J.) - Gyors tempóban születtek a határozatok a városi önkormányzat képviselő-testületének legutóbbi ülésén. A felfokozott iram jelzi, hogy a városban bőven van tennivaló mind az átfogó szabályozás, mind pedig az úgynevezett „apró-cseprő” ügyeket tekintveA játékterem ellen Már az előző ülésen is tárgyaltak a képviselők az alsóvárosi lakók kéréséről. A Sprint-H Kft. ugyanis a területen egy konyhát, azzal egyu , pedig italkimérést és játékterme kíván nyitni. A helybéliek élénké” tiltakoznak az ötlet megvalositas ellen. Az új vendéglátóhely megélésük szerint ugyanis nem szóig ná igazán az ott élők érdekeit, tanak tőle, hogy az újabb kocsm vendégei, és a játékautomataKK „birkózó” vendégek nem a jó pel** mutatnák a gyermekeknek es an taloknak. A konyháról pedig ^ véleményük, hogy az csak a úgy lem elterelése érdekében szerepe tervben. A vendéglátóhely zava a nyugalmat. Az alsóvárosiak e között szerepelt, hogy ott sok ny” díjas is él, akik inkább csendre biztonságra vágynak, mint egy särÄi szabadsága nem korlátozható, i g törvények ugyan szabályozz as vendéglátóhelyek nyitásának teleit, de ha valaki azoknak el 8 tesz, nem korlátozható tevékeny gében. Erre viszont az alsovarosi azt mondják: döntse el a testület ki és mi a fontosabb szám ra. Választói egy csoportjának «■ , sét alárendeli-e a társaság követei sének? Kolumbán Zoltán, a p képviselője a február 17-i m®s A önálló indítvány terjesztett c - városatyák döntöttek: megbíz . jegyzőt, hogy találjon. olyari megoldást, amely a valasztopo% rok érdekeinek megfelel. Döcög a strand ügye A városi strand üzemeltetési sze£ ződését még december 31-en mondta az előző testület ha ^ alapján az önkormányzat, a ^ dot 1990-ben kapta meg a Kft., majd tíz évre bérbe “ „íq. mégpedig 1991. február 15-tol I» ig. Az eredeti elképzelések ez 6 1991-től 1993-ig a város ossZrtL,tt millió forintos támogatást 'gzzel volna a strand működéséhez- szemben 1993-ban 5 milh , ^ utaltak át, tavaly pedig to”' a 5,8 milliót. A strand fenntartás^ társaság szennt olyannyira , pr. séges, hogy csakis tovább ható mányzati pénzinjekciókkal fenfi. Tavaly úgy gondoltak a bb selők, hogy megpróbálnak úgy atot vállalkozók után nézni. 1a > uoZta írtak ki, amelyik viszont n®™ásnak meg a várt sikert. A *ltineg. ugyanis egy pályázó sem Bá. A város polgármestere, Unt szerint a strand üzem hez mindig is szükség le*■ . bb mányzati támogatásra, i , ,_aSág ajánlat nem érkezett a neak Dóügyvezetőjével, Lukácsne ‘ ^y. rával újabb tárgyalásokat . . tatni, és hatályon kívül ke '^ ni az üzemeltetés feltételeit tan mazó határozatot. további A képviselő-testület a p0legyeztetésekre felhatalm ‘bogy gármestert. Azt vaijak ’ elte- jusson megegyezésre az uz , tőkkel: a strand nyisson ^ ‘ pk a ja a látogatókat, de a tarT',/j‘i,ban a szükségesnél ne terheljek jobb város költségvetését. Túlélni . te A barcikai büdzsé te^zb^zráÍja, ugyanazokat a szavak ‘ mb]t mint a megye többi varos ■ kon. héten tárgyalt koftsegv cepció, amely egyelői e,. - i',st jelölte mókát tartalmazta, a túlélést jel ^ meg a köftsegvetes fc^?ltségvetés- adatának. A központi költs . & bői érkező normatív támogatás^, kiadásoknak csupán h csakis lékát fedezik. Az e^ensulrt csavek a tennivalók radikális , - mtenj. elhagyásával lehet m $ az előz.ó Hasonlóképpen csele^- vos terü- önkormányzat is, így b - V " k a leteken az idén mar elérkeztek kritikus ponthoz, hogy az elmaradt felújítássá, ^ bantartásokra terveze jj^jt tovább nem csökkenthetek, viszont nem szívesen vennene Kazincbarcikán, mert a var°®ésZ. akar adósságcsapdaba esni. letes költségveteserol e heti, 1» tü_ ki ülésén tárgyal a képviselő let a városházán. i
