Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-20 / 43. szám
4 ÉSZAK^Magyarország Levelezés 1995, Február 20-, Hétfő Piaci erkölcsök Ki nem tapasztalta még, hogy amikor ilyenolyan ünnepek közelednek, a magyar tyűkok megemelt értékű tojásokat kezdenek tojogat- ni, a virágok, miközben nem pirulnak el szégyenükben, nagyobb árakkal lepik meg a jeles napokon a velük kedveskedni szerető férfiakat, hogy azután szemlesütve várják az előzőleg léprecsalt emberek áldozatvállalását - szerényebb anyagi ráfordítás kíséretében. _ Itt van ugyebár a krumpli esete. Úgy kihúzta magát őkegyelme, hogy a narancs szinte könnyes szemekkel kuporodik össze piaci hálójában, a büszke krumpli-burgonya - vagy mint Rozsnyón nevezik: grulya - úr árnyékában. Pedig a narancsot valakiknek le is kell szedni, raktározni, kikötőbe szállítani, hajóra rakni, (a hajó sem ringatja ingyen az óceánok hullámain), majd onnan kipakolni, vonatra „ültetni”, ismét kirakni, nagykerekben pihentetni - míg megjelennek a kiskereskedők, és kihozzák nekünk a piacokra olcsóbban, mint a szomszéd falvakban beszerzett burgonyát. Hát nem elgondolkoztató ez a dolog? A sok háborús élményem mellett sokszor eszembe jut valami. 1945 áprilisának végén, amikor tizedesként én is bolyongtam Ausztriában a vasútépítő csapatommal (vasutat csak helyrehoztunk, de nem építettünk), megpihentünk egy kis völgyben. A tejet úgy kívántam már, mint egyesek a reggeli féldeciket. Ni- csak! Fent az erdő alatt néhány parasztház tekintett le ránk. Az üres gázálarcba cukrot szórtam (cserékereskedelemre gondolva) és megcéloztam az egyik parasztházat. - Jó napot, nagymama! Van-e egy kis tej a házban? Mert látom, gazdálkodnak - szóltam a kedves nénihez. - Van, fiam - mondta -, töltök üvegbe neked. Míg ezt a jótéteményt intézte (üveget keresett, kiöblítette, beletöltötte a tejet), addig megcsodáltam a paraszti leleményességet: az erdőből lefolyó forrásvíz előbb fakérgen, majd csövön érkezett be a konyha nagy favályújába, onnan csövön folyt tovább az istállóba, majd onnan a kis völgy patakjába. - Mit fizetek, nagymama, a tejért? Van cukrom, ha kellene — mondtam, miközben betettem az isteni nedűt a tarisznyámba. - Húsz pfenniget, fiam - mondta. - Húsz pfennig a tej? - kérdeztem. - Annyi, talán sok? A háború előtt is mindig annyi volt, fiam - mondta. Kifizettem és miközben leereszkedtem társaimhoz elgondolkoztam azon, mennyire emberségesebben tejelnek az osztrák tehenek, mint a mieink és nem is annyira rafináltak. Bezzeg nálunk az ünnepek, névnapok nagy hatással vannak a piaci eladók bukszagyarapításának lehetőségeire. Itt is látni a különbségeket egyes országok embereinek gondolkodása terén... Sajnos. Beme Dezső Egyiket a másik után Mily megkönnyebbülés, hogy van, ahol a járdán is parkolhatunk. De az „engedély" szigorúan parkolószelvényhez kötött. S akinek nincs a táskájában, jobb, ha előbb az útbaigazító tábláknak engedelmeskedik. Fotó: Fojtán László Nem gyufázott Megszokott reggeli forgalom a buszon. Ahogy fogynak a megállók, egyre kevesebben leszünk. A végállomás előtt felszáll egy tíz év körüli srác, hátán iskolatáskával. Egyik kezében pattogatott kukorica, a másikban gyufa. Felém tart. - Csókolom, tetszik dohányozni? Megrázom a fejem. Mire ő kétségbeesett hangon kérdezi: Gáz csak van otthon? — Igen, és nálatok? — kérdezek vissza. Ö is bólint. Majd tovább faggatom: Találtad? - Ühüm, de nem akarok vele lebukni az iskolában. S már nyújtja is felém „találmányát”, kincsét, mely mégsem lehet az övé. — Mit adjak cserébe? — kérdezem. - Semmit, csak tessék vele otthon meggyújtani a gázt. És felsóhajt, hogy megszabadult... Somossy Katalin Nyugdíjbiztosítási szabályok Mint sorozatunk indításakor említettük, bőséges információkkal szeretnénk ellátni olvasóinkat a hozzátartozói nyugellátásokkal kapcsolatosan is, így a következőkben az özvegyi nyugdíjjal, a végkielégítéssel, az árvaellátással és a szülői nyugdíjjal foglalkozunk. Előrebocsátjuk: hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha a bíróság e tényt jogerősen megállapította. Állandó özvegyi nyugdíj Állandó özvegyi nyugdíj azt a házastársat illeti meg, aki férje halálakor az 55., felesége halálaikor a 60. életévét betöltötte; vagy rokkant; vagy házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik. Állandó özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az előbb felsorolt feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül bekövetkezik. Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor az öregségi nyug- díji*a jogosító életkort már betöltötte, erre az ellátásra csak akkor jogosult, ha a házasságból (korábbi együttélésből) gyermek született, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek. Am mindez nem érvényes, ha a nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották, és - bármelyikük korhatárának betöltése után — ismét házasságot kötöttek. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy részére állandó özvegyi nyugdíj abban az esetben jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy a jogosultság feltételei a különéléstől számított 10 éven belül bekövetkeznek. Ugyancsak megilleti az élettársat is a folyósítás, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született; vagy megszakítás nélkül tíz évig együtt éltek. Ideiglenes ellátás Ideiglenes özvegyi nyugdíj a félj, a feleség halálától számított egy éven át folyósítható. A személyi feltétel ebben az esetben csupán az, hogy az igénylő az elhaltnak törvényes házastársa volt és vele együtt élt. (így nincs jelentősége többek között a korhatárnak sem.) Ugyanakkor az ellátásra az jogosult, akinek házastársa az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személy csak abban az esetben kaphat ideiglenes özvegyi nyugdíjat, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság a tartásdíjat megállapította. Az ellátások tartama Arról már volt szó, hogy az ideiglenes özvegyi nyugdíj egy évig jár. A rokkantság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj pedig a rokkantság tartamáig, így, ha az özvegy rokkantsága megszűnt, az ellátás sem folyósítható tovább. Míg az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság addig áll fenn, amikor már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás. Jó tudni azt is, hogy ha az özvegy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt, nem tarthat igényt az ellátásra. (folytatjuk) A különbség és azonosság egykutya? Sajt és sajtó között - sanda ránézéssel — mindössze egy ó-betű a különbség. Tekintve, hogy mindkettő tárgy, tárgyesetben a sajtot és sajtót egy ékezet különbözteti meg egymástól. Mondatba duggajtva e két szót, a „sajt ó de jó” és „a sajtó de jó”, már csak az ó-betú külön-, illetve egybeírása miatt másmilyen. „Szeretem a sajtot, jóllehet drága” és „szeretem a sajtót, jóllehet drága” - ténymegállapító mivoltában abszolúte nem különbözik egymástól, ezért őkelmeségüket ünnepélyesen „egyenlődnek nyilvánítom, punktum. Legyen szabad megjegyeznem, hogy korszakalkotó felfedezésemet Fónay Jénő úrnak köszönhetem, aki a politikai foglyok és üldözöttek IV. nemzetközi kongresszusán a fasizmus és bolsevizmus közé tett egyenlőségi jelet, és ez ihletett engem a fenti eszmefutkároztatásra. Jómagam ugyan nem voltam jelen e bejelentés színhelyén, ezért ostorozásom hatályba lépését időlegesen felfüggeszteni kényszerülök. Elképzelhető ugyanis, hogy mindössze zsurnalisztikái csalafintaságról van szó, ami lehet - ugyebár - direkte, netán direktíva, avagy provokatív, illetve a lap helyhiányából adódó, meg miegymás. Bolha és poloska között sincs különbség-ha hozzáfűzöm - abban az értelemben, hogy vérszívóak. Igaz, ide sorolhatnám a tetún túlmenően azokat is, akiket helyhiány miatt itt nem nevezek meg. Lehet, hogy egy ilyen érvelés maradt ki e tudósításból, mint kissé oldalvást, ahol meg az vagyon írva, hogy Fónay úr .(hónapok óta nem tudja nézni” a tv-t, mert egyoldalú és ez bosszantja, sőt idegesíti. Szemügyre vettem emiatt saját készülékemet és többoldalúnak találtam. Abban még nem jutottam dűlőre magammal, hogy hat- oldalú-e, mivel a fara olyan hepehupás, így talán az 5+1 a precízebb definitiv definíció, ami lottótalálatként is elfogadható. Egyébként, az én masinámból is árad az egyoldalúság, ha az Eurosportot nézem, lévén ott ilyen, meg olyan sport, a hőn áhított reklámínyencségekkel fűszerezve. Nem tudom Fónay úrnak van-e erkélye, s azon, vagy máshol felfüggesztett olyan lavórja, mint nekem, mert ha nincs, akkor az MTV adásaira célozhatott. Abból viszont van egy, van kettő, sőt több, akár teve hátán a púp. Eddig érvén, még mindig tanácstalan vagyok, hogy úgy cakpakk, vagy egyik-másik az egyoldalúan vezérelt? Lehetséges, hogy vegetálásunk jelenlegi állapotában túlzóak az igényeim, vagy naivan kíváncsacsi vagyok, de az fix, hogy engem is bosszant, idegesít, ha ilyen semmitmondó sületlenségeket olvasok, s így fecsérelem azt az időt, amit az ámerikánusok meg a pénzzel tesznek egyenlővé. Arra pedig már mi is rájöttünk, hogy a pénz beszél, a kutya meg csak ugat. így érkeztem meg Európába, széllel szemben pislákolva, mivel most arról fúj a szél. A szállj keletről hozzánk már elült, s így ültünk mi két szél között a pad alá. A szél és szék is lehet egykutya, ha „nincs különbség fasizmus és bolsevizmus között”. Mindenki szíves en- gedelmével, ezt én szeretném elhitetni: Antal Ferenc Sajóbábony Szeretetvendégség Balázs Győző emlékére A miskolci Kossuth utcai Református Püspöki Hivatalban Balázs Győző, a hajdani Lévay József Református Gimnázium polihisztorának tiszteletére január 27-én sze- retetvendégséget rendeztek. Mint a téma iránt érdeklődő, én is elmentem az emlékestre, hiszen évtizedekkel korábban jómagam készítettem el a Deszka temetőben a népszerű hitoktató és polihisztor valamint hozzátartozói síremlékét. Az emlékest iránti érdeklődés hűen tükrözte a hajdani tanár, író és költő népszerűségét, hiszen az ízlésesen megterített asztalok mellett nemcsak a ma már öregdiákokká előlépett tanítványai, barátai és tisztelői, hanem ifjúsági szervezetek jeles miskolci képviselői - a 19. Számú „Bükk és Erő” cserkészcsapat tagjai - is emelték - nívós műsorukkal - a rendezvény színvonalát. (Az ünnepségen mintegy 110-en vettek részt.) Az emlékestet Szabó Sándor, a Miskolc Belvárosi Egyházközség lelkipásztora nyitotta meg, majd közös egyházi énekek éneklésében is megnyilvánult a rendezvény ökumenikus, vallási jellege. Az éneklés után a lelkipásztor úr a bibliából olvasott fel néhány igét, amelynek magyarázatában kihangsúlyozta az emberek egymás iránti tiszteletének és szeretetének a fontosságát. Természetesen kiemelten foglalkozott az ünnepelt polihisztor, Balázs Győző hitoktató, hajdani ifjúságnevelő, irodalmi és költői munkásságával. Boleszka László miskolci ortodox lelkész az ortodox egyház ünnepeiről tartott előadást, mely — az előre kiosztott egyházi énekek kottái és szövegei alapján - az egybegyűltek közös éneklésével zárult. A kiscserkészek parancsnoka, Kapusi László Gábor az ifjúság vallásos, fegyelmezett nevelését jelölte meg célirányos feladatként, s ebben az est ünnepel tjének nevelési módszereit állította példának. Ezt követően a kiscserkészek közös műsorában gyönyörködhettünk. Rászolgáltak a dicséretre a rendezők hölgytagjai is, akik sok-sok finom süteményt készítettek és tálaltak fel a tea mellé. Az ünnepi est tehát mind szervezésben, mind kivitelezésben osztályon felüli volt. Szép emlékekkel lettünk gazdagabbak, s az ottani tapasztalataink szerint a mai ifjúság nevelése kezd a helyes irányba terelődni, aminek az időszerűségét éppen az elmúlt 40 év nevelési módszerei következtében kialakult közerkölcs teszi halaszthatatlanná. Tarcsi Lajos Nem fáradnak... Jövőnket gyermekeink szemében, mint egy tükörben láthatjuk. Ók a legmegfelelőbbek arra, hogy megláttassák velünk, mennyire rohanunk. Nem érünk rá soha. Hajtani és hajtani kell, hogy megéljünk, hogy megtartsuk, amit megszereztünk, hogy megszerezzük, amit elterveztünk. Közben elfeledjük, hogy életünk értékrendje, jövője a gyermek elfásul, elidegenedik az élet szépségeitől. Hónapok óta figyelem az iskolánkban (a Szent Imre Általános Iskolában) kialakult kezdeményezéseket, részt veszek benne két gyermekemmel együtt, és én a „mezei szülő” rádöbbentem, hogy így is lehet. Mitől lett az apróságok szemében az igazgató néniből - Marika néni, a tanítókból, tanárokból Ili néni, Erzsi néni, Laci bácsi. Talán abból a sok törődésből, ötletgazdag foglalkozásból, ami részükről árad feléjükMitől értette meg gyermekeink nagy része, hogy egy opera-előadásban mi a szép, hogy a planetárium mit jelent? Tanáraik - tanítóik szerveznek, telefonálnak, intézkednek, hogy ők megtapasztalhassák a szépét, a jót, az izgalmasat. ,. Szinte havonta jár a kialakult k|S csapat operába, színházba. Tudja már az elsős kicsi is, hogy ki az a Melis György, látta már a naprendszerünk makettjét. És, ha pici agy3 befogadóképessége egy Ids vidámságra vágyik, példa rá az utolsó alkalom: - „Gyerünk a Fővárosi Nagycirkuszba!” 130 aprósággal busz indult Budapestre. Csillog0 szemek, várakozás, hisz nagy re' szűk még soha nem látta a fővárosi cirkuszt, sőt, Budapestet sem. Kérdések özöne árad a tanárok, az igazgató felé az úton. Figyelek! Nem faradnak válaszolni. Megérkezünk- Soha nem fogom elfelejteni a sok ki örömtől csillogó gyermek szeme , ahogy a műsor alatt figyeltek, nevettek, tapsoltak. Köszönet erte azoknak, akik nem sajnálták szabad idejüket feláldozni ezért. Kovács Györgyné Mezőkövesd „Kukaellenőrök” Tipikus városi (ún. bérházi) környezethez kötött foglalkozás. Mert akinek csak lakása van, az az átmene- tileg feleslegessé váló, még hasznosítható tárgyait, eszközeit, lomját... nem tudván hová tenni, kidobja a szemétre, azaz a kukába, amihez bárki szabadon hozzáférhet. _ . Aki szégyenérzetét le tudja gyfáBk vagy legyőzeti vele a rászorultság kényszere, azokból lesz a kukás. Esz nem kell hozzá, csak jó láb. Egy koszos zsák, szatyor, egy pifz" kafa, a koránkelőknek, éjszákázók- nak pluszként elemlámpa. Vannak nők, akik gyermekeiket is magukkal vonszolják, hadd tanuljon az a gyerek! Az életre fel kell készülni, a „szakmatanulást” nem lehet eleg korán kezdeni. A négy-tíz éves fiú- gyerek könnyedén, bégyakorlottan ugrik a kukába, anyját a hajlongas- tól megkímélendő. De vannak „gépesített” kukások is. A kerékpár, az ikergyermekkocsi megkönnyíti a zsákmány elszállítását. Hátránya viszont, hogy ezzel nem lehet tömegközlekedési járműre felszállni- Előfordul, hogy egy-egy jó körben jókora zsák kenyérhulladék gyűhk össze, vannak, akik sertéstartásukat erre alapozzák. Sajnos a szakma lassan túlnépesedik. Délelőtt negyedóránként látom a kukák „ellenőrzését.” (Ha a közbiztonságot ellenőriznék ilyen sűrűn, mennyivel jobb lehetne a közérzetünk!) De a lakók nem eléggé igyekeznek, ők is egyre kevesebbet dobnak ki, még több talpalásra kényszerítve az önkéntes, „kukaellenőröket”. Békés Gábor Szerkesztői üzenetek „Gyet” jeligére: A gyermeknevelési támogatás összege 1994. december 31-ig 7480 forint volt, amit január elsejével 8400 forintra emeltek. A magasabb támogatást először februárban kapják kézhez az érintettek és ugyanekkor a januárra vonatkozó különbözetet. * B. János, Tiszaújváros: 1994. november 7-én lépett hatályba a lakás- építési kedvezmény igénybevételéről az a rendelet, amely megszüntette a lakásbővítéshez nyújtható szociálpolitikai kedvezményt.
