Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-17 / 41. szám

Hátsó összeállítsunk most teljes egészében kiváló karikaturistánk, Csátth Attila alkotásainkból áll. A rajzok tárgyai egytől egyig a magyar televízió közelmúltbar bemutatót műsorai. Vajon melyek? Könnyítésül: valamennyi hétfői nap műsorából való. A megfejtést nem kell beküldeni, csak olvasóink agytornáját szolgálja.

TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326

Önnek mi a kedvenc műsora?

Kovácsné Kocsis Edit, a Debreceni Modellstúdió menedzsere

A könnyed kikapcsolódást nyújtó műsorokat részesítem előnyben, amikor éppen van időm arra, hogy a készülék elé leüljek, ugyanis jelenleg nagyon leköt a nemzetközi fotómodell- és manökenverseny szervezése. Kedvelem a Szerencsekerék és a Mindent vagy semmit adásait, utóbbit igen jó agytomának tartom, s nagy élményt nyújt a kiváló képességű Vágó István szellemes műsorvezetői stílusa is. Ugyancsak kedvelem a szókimondásáról híres Juszt Lászlót s újabb sorozatát, a Nyitott száj címűt. A Híradót általában megnézem, a Panorámát is hasznosnak tartom. Elvétve megnézem a Stúdió műsorát, viszont mindig nagy érdeklődéssel várom Bogyai Katalin neves vendégeket bemutató sorozatát. A legjobban viszont Kepes Andrást kedvelem, aki Desszert című műsorában igen jó diplomáciai érzékkel válogatja össze riportalanyait. Szeretem a komolyzenei műsorokat, az operákat s a baletteket is, sajnos igen kevés jut belőlük újabban a képernyőre, éppúgy, mint a természetfilmekből. Az HBO-t nem tudjuk még fogni, a műholdas adásokat viszont igen, ezeken elsősorban a divattal és a művészetekkel összefüggő műsorokat nézem, még az MTV videoklipjeiből is tudok hasznosítani egy-egy elemet a munkám során.

K. I.

Duna Tv: Ideiglenes paradicsom

Az 1981-ben készült Ideiglenes paradicsom Kovács András negyedik olyan filmje, amely Magyarország második világháborús szerepét, magatartását teszi nagyító alá, s ráadásul valódi történészi feladatot vállalva magára hazánk történelmének azokat a fehér foltjait térképezi fel, amelyek ezt a szerepet új megvilágításba helyezik.

Kevéssé ismert tény, hogy mivel Franciaország és Magyarország között nem volt hadiállapot, a hazánkba menekült francia katonákat nem tekintették hadifoglyoknak, hanem a kor viszonyához képest paradicsominak mondható' internálás jutott osztályrészükül. Kovács mintegy előtanulmányként kitűnő dokumentumfilmet is készített erről a témáról (Ego sum gallicus cap- tivus), amelyben egykori francia menekültek emlékeznek vissza meghatottan életüknek erre a szakaszára. Az elsősorban történelmi-társadalmi problémákra érzékeny rendező hideg tárgyilagossága feloldódik ebben a filmben: a hiteles kordokumentumok alapján visszafogott lírá- jú szerelmi történetet mesél el, amely a fenyegetettség árnyékában szövődik egy Magyarországra menekült francia műbútorasztalos, majd későbbi partizán (André Dossolier) és egy hamis papírokkal bujkáló zsidó fiatalasszony (Frajt Edit) között a második világháború borzalmai közepette.

Kovács András tehát e filmjével is azt az utat követi, amelyet a Hideg napokkal kezdett meg, majd a Bekötött szemmel és az Októberi vasárnap című filmjeivel folytatott, de a történelmet ezúttal - tőle szokatlan módon - az érzelmeken keresztül viszi közel a nézőkhöz egy tragikus idill felvillantásával.

Ennyit a filmről. Ami a történelmet illeti, el kell gondolkodnunk arról, milyen volt a viszonyunk a mégoly barátinak mondott országokkal, például Franciaországgal. Olyasféle, mint az egyoldalú szerelem. Rákóczi hiába kért segítséget, Batsányi hiába vetette szemét Párizsra (igaz, Napóleon nagyon buzdított bennünket arra, hogy szakadjunk el Ausztriától, de ő is hogyan végezte...). Az első világháború előtti frankofília közismert az írók körében. S aztán a Fekete kolostor szörnyű pofonja a Franciaországban rekedt intellektueleknek. Majd Trianon, Clemanceau... Válaszunk a filmből is kederül. Viszontválaszuk: fogságba került idegen fegyveres erők. Úgy látszik, nem mindig gyümölcsöző az egér és az elefánt barátsága. Sikerélmény: legföljebb ha az utóbbi nem lép rá az előbbi lábára... (Duna TV február 23. 18.15)

A hét filmje

Szellemirtók, II.

Nagyon sikeres filmnek találta a közönség és a szórakoztatófilm-szakma is a Szellemirtók című amerikai alkotást. Egyszerre volt izgalmas, kalandos történet s az úgynevezett tudományos-fantasztikus filmeket (bár e kifejezés joggal irritálja a tudomány képviselőit, hiszen ezekben az alkotásokban kevés az igazi tudomány) megfricskázó filmpamflet. Négy vállalkozó fiatalember kitalálja, hogy New York különböző hivatalaiban szellemek tanyáznak, de azt is megoldják, hogyan lehet ezeket leküzdeni. Módszerük sikeres, hírnevük egyre nagyobb lesz, azonban egy szép napon nagy baj történik, kiirtották az utolsó szellemet is. Ez azért baj, mert tovább nem őrizhetik meg image-üket. New York városa megvonja tőlük a szellemirtó tevékenységre szóló engedélyt. (Mennyivel szigorúbb ez a szabályozás, mint nálunk mondjuk a vállalkozói igazolványok kiadása!) Már teljésen reményüket vesztették, amikor érdekes képzőművészeti esemény lesz a városban. Egy kárpá- tokbeli kastélyban lakó herceg, afféle fiók-Drakula, arcképe a New York-i Művészeti Múzeum igazgatójának szobájába kerül. Ennek rémes következménye lesz, hamarosan megjelennek a zöld szörnyek, a szellemek, akiket szintén ki kell irtani, így aztán hőseink ismét ahhoz a tevékenységhez kezdhetnek, amihez értenek. A főszerepeket részben az első film főhősei (például Dan Aykroyd) alakítják, részben új szereplők bukkannak fel, közöttük a magas termetű Sigourney Weaver is, akit főként gorillas filmjeiből ismerhet a magyar közönség.

G. J.