Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

SS Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. Február 16. Lakáskultúra Ötleteket, javaslatokat várunk Miskolc (ÉM) - Mint azt az elmúlt hónapok során megszokhatták ol­vasóink, lapunk lakáskultúrával foglalkozó oldalán családi házak, la­kások bemutatásával igyekeztünk szemléltetni, milyen elvek szerint teszik otthonossá, barátságossá életterüket szűkebb pátriánk lakói. A „mintalakások” kiválasztásához, aiost az önök javaslatait, segítsé­gét várjuk. ffa úgy gondolják, hogy saját ottho- üuk kialakítása, berendezése köve­tendő példaként szolgálhat mások számára kérjük, jelentkezzenek, ír­janak nekünk. De ha baráti, isme­retségi körükben akad ízlésesen, öt­letesen berendezett lakás, úgy - ter­mészetesen a tulajdonos beleegye­zésével - keressenek meg levelük­kel minket. Alapelvünk, nem a drá­gaság, a luxus, hanem az otthonos­ság, a jó ízlés, és az ötletesség. Leve­lükben írják meg az önök által kivá­lasztott lakás, családi ház tulajdo­nsának pontos címét, telefonszá­mát. A borítékra ne felejtsék el ráír­ok ÉM-Lakáskultúra. Á2 év szép háza ’94 díjazottjai Budapest (MTI) - Átadták „Az év S2;ép háza ’94” díjakat az elmúlt hé­fen szombaton a Magyar Építé- szek Kamarája és Szövetsége Szék­hazában. A Szép Házak címú építé­szeti folyóirat által alapított díjjal a niuvészettörténészekből és építé­szekből álló zsűri egy zártsorú be­építésű pécsi családi házat - tervező- Je Dévényi Sándor -, egy szigligeti nyaralót (Preisich Gábor), egy tiha- nyi présházat (P. Mueller Éva), egy üdyligeti kertvárosi házat (Nagy h'Vvin), egy szombathelyi kétlaká- ?°s lakóházat (Bodrossy Attila), egy Pudai rezidenciát (Urr Gábor) és eSy balatoni családi sornyaralót f Vancza Nóra és Váncza László) ju­talmazott. I folyóirat különdíját egy budai vil- a (Vonnák János) kapta. A díjazot­tak fiatal képzőművészek egy-egy estményét vehették át. Az ingatla- n°k pontos címét biztonsági okokból neir> hozták nyilvánosságra. Kedvenc karosszékünk í*udapest (MTI) - Bárcsak több üonk lenne befészkelni magun- at egy kényelmes karosszékbe, pi- anni, olvasni, tanulni, tervezget- *> kötni. A karosszék nélkülözhe- aflen bútordarab. Barátságosabbá PSz* otthonunkat, hívogatóan hat: Pevu, szuszogd ki, engedd el egy ki- S’t magad... , anyszor mondjuk vagy gondoljuk, Ki°Sy de jó lenne végre feltenni a lá- ükaf. Ez az igazi pihenés, különö- toen.f2és, takarítás, vasalás, fárasz­tóéi munka után. A megoldás a jü k Inellett: egy zsámoly. Enged- 1,-Pk meg magunknak egy-egy óra kapcsolódást, regenerálódást, fel­m'todést. lén r°nc Pihenőhelyünknek nem feltétlenül drága darabnak lén­kön’ rnem,eszi a nagymamától örö- at ’ ütött-kopoft, kárpitossal felújít- nntt ”n°sztalgiafotel” vagy egy fő­tt garnitúra, párnával. N°a2talgiafotel Fotó: M TI A nagy család találkozóhelye Határozott elképzelésekkel láttak hozzá az építkezéshez A háziasszony birodalma Fotók: Laczó józsef A lakás öreg bútorainak külön történetük van A nagylány szobájából még hiányoznak a könyvespolcok Makczin Esztiíh Miskolc-Pereces (ÉM) - „Begyúj­tunk a kandallóba, apa olvas, anya köt, mi pedig játszunk.” Tulajdonképpen ezt jelenti Szilá- gyiéknál a Zsolti kérése: csinál­junk ma egy szép estét! Ilyenkor együtt a négytagú család, pat­tog a tűz a hatalmas nappali kandallójában. A perecesi ház építéséhez 1986 tavaszán láttak hozzá vendéglátóink, és egy év­vel később, ugyancsak tavasz- szal már be is költöztek. Budapesti házat hagytak maguk mögött, mert a feleség családja ide vonzotta őket, ezért szánták rá ma­gukat az újbóli építkezésre. • Amikor hozzákezdtünk már volt tapasztalatunk - kiváltképpen a féijemnek - az építkezésben, tehát határozott elképzelésekkel indítot­tuk a munkát - mondja Anna asz- szony. - Tulajdonképpen a terveket is magunk készítettük, de termé­szetesen volt hivatalos építészünk is, aki korrigálta hibáinkat. Valójá­ban kevés javítani való maradt. U Melyek voltak azok a fő elemek, amelyekre azt mondták, ez inasként nem lehel, erre nekünk így van szük­ségünk. • Például a nappali, ahol most ülünk. Tudtuk, hogy a mi házunk lesz a nagy család találkozóhelye, hiszen - ikerház lévén — édesapám itt lakik mellettünk, nagyobb ünne­pekkor idejönnek a testvérek, roko­nok. Olyan térre volt tehát szüksé­günk, ahol sokan elférnek, de ha csak négyen vagyunk itthon, akkor is barátságos marad. Ezért szüle­tett meg a nappali és az ebédlő pá­rosítása. A két helyiséget csak jel­képesen választja ketté a kandalló. Számomra fontos volt az is, hogy a konyha ne legyen elszigetelt, ezért a kis átadóablak, amin keresztül be­látom az egész teret. □ Amikor körbe jártuk a lakást, mu­tatott egy aprócska varrószobát. Gondolom az sem a véletlen műve... • Korábban, amikor még több időm volt, szívesen varrogattam. Nadrá­gokat, ruhákat, még kabátot is. De úgy voltam vele, ha egyszer szétpa- koitam, a munka befejezése előtt nehezemre esett összerakni a gépet, meg a ténykedéssel járó többi cuc­cot. Már csak azért is, mert renge­teg idő elment vele. Ezért ragasz­kodtam ahhoz, alakítsunk ki egy pi­cike kis helyet, ahová befér egy gép, ahol a falra polcokat szerelünk, és aminek megvan az az előnye is, hogy egyszerűen bezárom az ajtót, ha nincs kedvem folytatni a varrást, így született az én „varrodám”. A kandalló választja ketté az ebédlőt és a nappalit □ Szinte hajszál pontosan egy év alatt fejezték be az építkezést. A mes­terekre hagyatkoztak vagy saját ma­guk is részt vettek a munkában? • A nagyobb munkákat természete­sen szakemberek végezték, de mi minden fázisból aktívan kivettük a részünket. A belső építészeti mun­kák egy része pedig teljesen ránk hárult. Mi padlóztuk le például az egész lakást. A féljem volt a szak­ember - hozzáteszem nem asztalos, közgazdász - én a segédmunkás. Ami ezzel kapcsolatosan érdekes­ségként talán megemlíthető, mini­mális selejtanyaggal dolgoztunk. Előre felmértük a helyiségek nagy­ságát, tudtuk hová kerül a későbbi­ekben szekrény, így a hajópadló szabásánál megmaradt kisebb da­rabokat oda építettük be. Mondom, csupán egy kis kupacnyi selejt ma­radt, amikor befejeztük. □ A lakás bútorozásánál a régi és új berendezési tárgyak harmonikus ösz- hangját sikerült megvalósítaniuk... • Szeretjük a kicsit romantikus, mégis egyszerű darabokat. A csalá­di örökségként ránk maradt öreg szekrényeket, vitrineket nem volt szívünk kidobm, inkább megtalál­tuk a módját, annak, hogyan vál­hatnak a lakás díszévé. Annál is in­kább, mert mindegyik emlékeztet valakire, aki sajnos már nincs kö­zöttünk. Mi így is megpróbáljuk őrizni az emlékét. A pianínot példá­ul még édesanyám kapta, tőle örö­költem én, most pedig már a lányo­mé. A gyerekszobákban, a mi há­lónkban, és a dolgozószobában vi­szont már a modem bátoroké az uralkodó szerep. Azzal együtt, hogy minden vásárlásnál szem előtt tar­tottuk a lakás egészének összhang­ját, és előnybe részesítettük a ter­mészetes anyagokat. U Számomra úgy tűnik ez a lakás befejezett, mindenkinek és minden­nek megvan a maga helye. De ahogy mondani szokták, egy családi ház soha nincs kész, mindig akad vala­mi ami még hiányzik... • Nagyi-észt. valóban rendben va­gyunk. ám a gyerekek szobái még nincsenek befejezve. Meg aztán amikor a nagyobb befektetéseket le­tudjuk, jöhetnek a kisebbek, a füg­gönycsere, a szőnyegek és még so­rolhatnám... Az eszközök rendje Budapest (MTI) - Sokféle konyha van, a főző­szekrénytől az amerikai konyháig, (amely a la­kószoba része), s az étkezővel kapcsolt tágas helyiségig. Ám a konyhai eszközöknek - ideértve a lábosok, fedők, fűszerek, azaz a főzéshez használt tárgyaktól az étkezéshez használt tárgyakig mindent - meghatározható a helyük. Álacsonyan, a konyhaszekrény földszintjén helyezkednek el a nagyobb, ritkábban hasz­nált tárgyak. Középen vannak az apróbb, ál­landóan használt eszközök. Felülre kerülnek a könnyebb, illetve az ugyancsak ritkán hasz­nált dolgok. Alacsonyra, tehát a konyhaszekrényt álta­lában felező fiókoktól lefelé tegyük a nehéz tárgyakat: palacsintasütőt, fazekakat, láboso­kat, tésztaszúrőt, tölcsért. Ha nem tölti ki az edény az alsó rész polcát, akkor helyezzünk ide még egy polcot, vagy egy feliéire festett dróthálós - a nagyobb szaküzletekben kapha­tó - fémlemezt. így megkétszereződik a he­lyünk. A konyhában nem csak tárolóbútor van. Ébbe a szintbe kerül a szemetes is, általában a mosogató alá. Ide csúsztathatjuk az étkezés­hez, munkához használt ülőkét is. Elkülönítve tárolhatjuk itt a tisztítószereket, mosó- és mo­sogatószereket is. Középen az asztallap - a munka- vagy étkezőasztal - felülete alatt van­nak a fiókok, amelybe minden apró konyhai, s étkezéshez szükséges evőeszköz bekerül. Az evőeszközöket jól összefogja egy részekre osz­tott evőeszköztartó, de hasonlóan rendszerez­hetjük a dugóhúzókat, merőkanalakat, torta­lapátot, fakanalakat, konyhakéseket is. Az asztal szintjén kell lennie a kenyérszeletelő­nek, a mérlegnek, mindennapos eszközeink­nek. De ha például a család naponta eszik pirí­tást, a pirító is idekerül Az asztallap szintjén van még a mosogató, a fózöfelület, s a mikro- hullámú sütő is - ha nincs beépítve a konyhai tűzhelybe. A munkaasztal fontos eszköze a vá­gódeszka: jó ötlet beépíteni a munkaasztal fe­lületébe. A konyhai tárolás könnyű tárgyai kerülnek az asztal fölötti területre. Láttam már a moso­gató fölött olyan hasznos rácsozatot, ugyan­csak fehér fémháló anyagból, amely nem csu­pán csöpögtetőként szolgált, hanem itt lehe­tett tárolni a család mindennapi szükségletére szolgaló minden tányért, csészét, poharat. (Ugyanitt az evőeszközöket kis állvány tartot­ta; itt felakasztva várt sorsára 6-6 kanál, villa, kés, kiskanál.) A fűszerespolc vagy a csöpögte- tő fölött kapnak helyet sorban a kisebb-na- gyobb, mély és lapos tányérok, majd a csészék, a különféle poharak, cukortartó, esetleg a ká­véfőző is. Legfelülre kerülnek a ritkábban használt, de törékeny tálak, levesestálak és vázák, amelyeket azonnal elő tud kapni a há­ziasszony, ha vendégei virággal lepik meg. Fűtésről mindenkinek Miskolc (ÉM) - Az alacsony hőmérséklet a la­kások egyes helyiségeit gyorsan kihúti, a hi­deggel érintkező falfelületek, födémek hóát- eresztó tulajdonsága felgyorsul. A helyisége­ket védhetjük a hideg ellen hőszigetelő anyag­gal vagy az eltávozott meleg utánpótlásával, vagyis fűtéssel. Á kellemes, komfortérzéshez legalább 20 foknak kell lenni az egyes helyiségekben. Tar­tós hidegben jobban fázik az ember, mint az alkalmankénti nagy hidegben. Nagyon sok helyen rendkívül sokat kell fű­teni, hogy a 20 fokot tartani tudjuk. Ellentét­ben a hőtárolós cserépkályhákkal, a hűtárolós kandalokkal, az olajkályha, valamint az egyaknás vas- és samottos lemezkályha (még sokan fűtenek így) csak akkor ad meleget, amikor ég bennük a tűz. Utána a kályha is, a helyiség is gyorsan kihűl. Általában ilyenkor sokan egész nap fűtenek, pedig ez a legveszé­lyesebb. Ugyanis az erős tüzeles fokozottan igénybe veszi a kályha állagát, kormos lesz és tönkremegy. Veszélyes lehet a felügyelet nélkül hagyott, erősen égő vagy felhevült, felizzott fűtőtest is. Mire kell ügyelni? Tartsuk tisztán a kályhákat, a füstcsöveket és a kéményt kívülről és belülről. Villanyfűtésnél a vezeték kötéseit legalább havonta ellenőrizzük, nem melegszenek-e, mert ha igen, akkor teljesen leéghet a vezeték. Mindenféle tüzelőberendezés közeléből rakjuk el az éghető tárgyakat, holmikat. Gon­doljunk arra is, hogy a parketta és a PVC, a műanyag borítás, stb. is könnyen meggyullad­hat. Nyitott lüzelóberendezeseket ne hagy­junk felügyelet nélkül! Tűz esetén mit tehetünk?- A szenes, kokszos és olajfűtésű kályhák­nál első teendő az égéstől a levegőt elzárni, például vizes pokróccal vagy szőnyeggel. Az olajnál csupán a víz nem hoz eredményt. - Legjobb, ha van ott hon háztartási oltókészülék.

Next

/
Thumbnails
Contents