Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

1995, Február 16., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Á hármas ikrek jgyében Tiszakeszi (ÉM) - Könnyen lehet, h°gy ez az év megyénkben a hár­mas ikrek jegyében telik majd el, j°galábbis a szarvasmarha-tenyész- jásben. Még alig néhány napja, h°gy arról adtunk hirt, hármas ’kerboijak születtek Krasznokvaj- aán. Nos, pár nappal később ugyan­ién hírrel a tiszakeszi szövetkezet ls jelentkezett. Mint Csitári Miklós, j*gazatvezető elmondta, a gazdaság­ban jelenleg négyszáz tehenet tar­jak, s éppen most folyik az ellé- ®ek ..dömpingje”, csak az elmúlt hé- ten tizennyolc borjú látott napvilá- §°t. A hármas ikerborjak február 8- an születtek, az „anya” egy elsőbor- las kétéves vöröstarka holstein-fríz. ^ elles viszonylag problémamente- Sen zajlott, s bár a borjak kisebb ®u‘lyal születtek, mostanra „be- aozták” lemaradásukat, s egészsé­gen fejlődnek. ^ termelői árak fakulása ^ndapest (MTI) - Az ipari terme­lj arak a múlt év utolsó hónapjá­éi1’ decemberben 1 százalékkal nő­jétek. A belföldi termelői árak e ak 0,7 százalékkal drágultak, az v P0rtértékesítés esetében az árnö- . kedés elérte az 1,9 százalékot, féderről a KSH szerdán tájékoz­na az MTI-t. fogyasztói árakkal ellentétben a nyelői árakról a statisztikai hiva- s .!iak egy hónapos csúszással ké- j ®ek el az összesítései. így janu- , várhatóan március közepén D z°ek majd adatok, dé Cjmberben a ^ havi árnöveke- j, 8 százalékot ért el. Ugyaneb- a az időszakban a belföldi értéke- a? s árszínvonala 13,3 százalékkal, ■Pari exportárak forintban szá- tek százalékkal növeked­Szp kz utóbbiban nagymértékben a, r®PQt .játszik a forintleértékelés, ex e y 16,8 százalékkal növelte az hoev^'ök árait. így is kedvező, szá lpar* kivitelben mintegy 3,1 sikzalék°s tényleges áremelkedést 12 e^rrn- Az építőipari árak eniellfnaP akAt 14,5 százalékkal te *kedtek. A mezőgazdaságban a nam - felvásárlási árak indexe em értékben, 27,5 százalékkal melkedett. A lakásépítőkre nehéz idők járnak Nagyobb építőipari beruházás idén sem várható régiónkban A tégla reneszánszát éli, de az iparág lényegesen többet is tudna termelni Miskolc (ÉM - I S.) - Arról per­sze szó sincs, hogy az idén meg­kezdődne az M3-as autópálya építése, arról sem, hogy az idén valamilyen nagyberuházás kez­dődne a megyében, éppen ezért az építőiparnak, a kivitelezők­nek és gyártóknak ugyanúgy apróbb munkákra kell felké­szülniük, mint tették ezt az utóbbi félévtized minden esz­tendejében. Bár tavaly már va­lami elkezdődött, mintha véget ért volna a recesszió, élénkült a beruházási kedv. Ezt látszanak alátámasztani azok a statisztikai adatok, amelyek sze­rint: az építőipar termelése tavaly 10-15 százalékkal növekedett a megelőző esztendőhöz képest. Az idén viszont a tavalyinál mérsékel­tebb ütemű, 5-8 százalék körüli ter­melésbővülést prognosztizálnak az ágazatnál, amely a minőségbiztosí­tás illetve az ipar- és piacvédelem területén továbbra sem nélkülözhe­ti az állam szerepvállalását. A megye nagyobb építőipari cé­geinek - hejőcsabai cementgyár, mályi téglagyár-vezetői állítják: az ipar- és piacvédelemnek nem a pro­tekcionizmus erősítése, a bezárkó­zás a célja. Sokkal inkább azért van szükség erre, mert a nyugat-euró­pai beruházási kedv csökkenésével nagy nyugati cégek is megjelentek a magyar építési piacon. Ezek a tőke­erős szervezetek piaci tapasztala­tukkal jelentős versenyelőnyben vannak a hazai vállalkozókhoz ké­pest. Konkurenciát jelentenek a ke- íet-európai országok építőipari cé­gei is, részben hazai támogatottsá­guk, másrészt dömpingáraik miatt. Egyébként ezt látva és tudva, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um behozatali kontingens megálla­pítását, vámpótlék kivetését, továb­bá az importengedélyek visszavo­nását kezdeményezi, amennyiben erre szükség van. A tárca a piacvé­delmi intézkedéseket elsősorban a versenyegyenlőséget sértő import esetében javasolja alkalmazni. Maradva a már említett két cég­nél; Hejőcsaba tavaly érezte a kon­junktúrát, 650 ezer tonna cementet és 88 ezer tonna meszet értékesítet­tek, a cementből 43 ezer tonna oszt­rák piacra került. A részvénytársa­ság ebben az évben - a tavalyihoz hasonlóan - 3,1 milliárd forint nettó árbevétellel számol, s megközelítő­Foló: ÉM-a re hív en 500 millió forintnyi adózás előtti nyereséggel. Az elmúlt évben priva­tizált Észak-Magyar Téglaipari Rt.-t korábban alaposan megviselte a recesszió, emberek százait bocsá­tották el, veszteséges gyárakat zár­tak be. Ám az általuk gyártott épí­tőanyag most reneszánszát éli, így évente már több mint százmillió da­rab kisméretű egységtéglát gyárta­nak, bár jóval többet is tudnának. Ami pedig a kivitelezői építő­ipari illeti: itt jóval hamarabb meg­szűntek a nagyvállalati szerveze­tek, mint az építőanyag-gyártás­ban, a talpon maradt kivitelezők pe­dig jószerivel felosztották maguk között a piacot. Azt a piacot, amely tulajdonképpen viszonylag jól fizet. Tavaly csupán Miskoíc több mint másfél milliárd forint értékű mun­kát biztosított a különböző építőipa­ri kft.-knek. Csupán a mély- és köz­műépítők több mint 650 millió fo­rintot könyvelhettek be. Informáci­óink szerint idén hasonló nagyságú munka vár kivitelezésre. Igaz, a la­kásépítők könnyen lehet, megint a létükért küzdenek majd. Tavaly ugyanis központi forrásból egyetlen lakás sem épült a megyeszékhe­lyen, s elképzelhető: idén sem fog. — idén J?°dik alkalommal zeit—10 (ÉM) - Az UKBA Nem­fel^21 cakrászati, sütőipari, hús- s2ai/?ozó-ipari és gasztronómiai Zött • alIítás február 26. és 28. kö- ja a .’Ufflár ötödik alkalommal vár- vám ?f°Satókat a kőbányai vásár- óépv an' .Ezúttal több mint 3300 óak] méteres területet foglal- dekl ~a-a standok. A növekvő ér- lepinKk St falán az bizonyítja a tó jv. ,,an> bogy a 78 magyar kiállí- °Ias német, francia, horvát, kéznókn a ds osztrák cégek is ér- ®azda r r?udaPestre. A bemutatót A tök^sérő program egészíti ki. nye] 01 között tortasütő verseny- Güi ’ mai'cipán készítéssel és egy tel vá Ss rekord-felállítási kísérlet- eSyéb]J'. C a látogatókat. Az utóbbi itieglpn!^ az esemény napjáig Gröbev ] esnek számít. De a szak- abítá<jG'a S-em unatkozhatnak a ki- Uiot r,. je alatt, számukra fóru- a tapanrnek. ab°l lehetőség lesz re. IdpSZ'’Ha^cserare, ismerkedés- SzWákn , Zör látják vendégül a l6t SZaWbeSt.éS Pék IparteStÜ' ^^BöviDEN külkn^r1^3 népszerű középfokú ügyi Sddem-technilea, vám­samat ™tanfa-ismereti szaktanfo- tanfoivar nVSk°lci Technika Háza. A farifa'7 temakörei: vámjog, vám­lem pL ,aniP°litika, külkereskede- Szeri &wV-lzatecbnika. A heti egy- 1yamra!°ras «^tartalmú tanfo- " a Tecbr,filetr?egl bizonyítvánnyal kezni. ka Hazában lehet jelent­feS‘tmss.?ía*'á"» ongai Kft. fels7iim ?^mann Csavaripari suth Hniaf10 0 szervezete, a Kos- keretében lng< nyilvános pályázat Mennyi vaw!eíeSÍt' a cég vala" targyak köfött?targyat; A vagyon- műszerek ,f szerszamok, mérő­nek. A nái, alkatrészek szerepei­ken eljut f yazatokat február 24-ig »‘*“™^aCssnlh Holdi"s A gazdálkodás buktatókkal teli Mikszáth után a krumplitermésről és a népszaporulatról Szarvas Dezső Sajópüspöki (ÉM) - A tények, a számok tanúsága szerint a kör­nyéken a sajópüspöki szövetke­zet a legstabilabb munkáltató. Pedig - mint az elnök szavaiból kiderül - természetesen őket sem kímélték az időjárás vi­szontagságai, és nekik is szem­be kell nézniük a szövetkezeti törvény alkalmazásából szár­mazó nehézségekkel.- Béreljük a földet, így aztán hosszú távra nemigen tervezhetünk - mondja Széplaki László elnök. - A korábbi 1300 hektárnyi földterület­ből ezer hektárt bérelünk, a többin magángazdák birkóznak az időjá­rással, a jó szerencsével váltakozó sikerrel, ugyanúgy, mint mi a szö­vetkezetben. De mert a kárpótlás még nem zárult le, tovább csökken­het földterületünk. A szövetkezet­ben maradiaknak csak a hosszú tá­vú bérleti rendszer adhatna bizton­ságot, illetve az, ha a törvény lehe­tővé tenné, hogy a szövetkezetek földtulajdonnal rendelkezzenek. A szövetkezeti törvény szerintem nem teremtette meg a tervszerű és ok­szerű gazdálkodás feltételeit, in­kább a bizonytalanságot tartósítot­ta, felfokozta az érdekellentéteket az aktiv tagok, a nyugdíjasok és a kívülálló részjegytulajdonosok kö­zött. Ez utóbbiak tulajdonképpen nem kötődnek a szövetkezethez, csak az osztalék érdekli őket, hogy az nagyobb legyen. Az, hogy mennyi verejtékkel, küszködéssel teremtődik meg az osztalék, számukra érdektelen, mint ahogy az is hidegen hagyja őket, megmarad-e egyáltalán a so­kaknak munkát, megélhetést bizto­sító szövetkezet. De miért is érde­kelné mindez, esetenként az ország másik végében élő részaránytulaj­donost, aki talán soha nem járt Sa- jópüspökiben? Ahol mellesleg min­dent megtettek azért, hogy megle­gyen az osztalék, hogy ebben az át­tekinthetetlen helyzetben, a bizony­talan, buktatókkal teli gazdasági környezetben - persze önnön érde­kükből is - talpon maradjanak, megőrizzék a fizetőképességet, megtartsák a munkahelyeket. Ami errefelé, a munkanélküliséggel súj­tott Sajó:völgyében és északabbra egészen Ozdig igen sokat ér. A tények, a számok szerint ezen a vidéken pillanatnyilag a sajópüs­pöki szövetkezet a legstabilabb munkáltató annak ellenére, hogy az elmúlt évben az aszály igencsak megviselte a termesztett kultúrá­kat. A hatszáz hektáron termesz­tett kalászos, a hetvenhektárnyi kukorica, valamint a kerti kultúrák tisztes eredményt hoztak, és persze valamicskét a burgonya is, bár a szárazság miatt a várt termésnek csak a felét takarították be. Tudni kell persze, krumpliból ők a legjob­bak az országban, ismert a nevük mind a termelők, mind a kereske­dők körében. Immár huszonöt esz­tendeje termelik nagy területen, minden évben kiemelkedő ered­ménnyel ezt az élelmiszert, aminek fontosságáról a nagy mesélő Mik­száth Kálmán azt mondotta volt, hogy „... sok krumplicska sok tótocs- ka, kevés krumplicska kevés tótocs- ka”. Na már most, nem tudni, hogy a tavalyi termésnek lesz-e valami­lyen hatása a népszaporulatra. Az elnök - aki mellesleg a burgo­nya-terméktanács tagja is -, azt mondja, szó sincs krumpliháború­ról, csupán kevesebb termett, s fé- lig-meddig megjelentek az árban a termelés valós költségei; fellelhető némi kereskedői trükk, ügyeskedés is a dologban.- A megyében korábban létezett egy több gazdaságot magába fogla­ló, úgynevezett Burgonya Társulási Rendszer - mondja. - Az elmúlt években a gazdaságok egyrésze tönkrement, így most az ott termelt burgonya hiányzik a piacról; s a hi­ányt a korszerűtlen agrotechnikát alkalmazó kistermelők képtelenek voltak pótolni. A földek még a na­gyobb gazdaságokban se kapták meg a szükséges tápanyagokat, a növényvédőszert, aszály idején pe­dig a vizet. Vagy nem jutott rá pénz, vágj' azért, mert a szövetkezetek a kárpótlási licitek elhúzódása, a bi­zonytalan tulajdonviszonyok miatt kevesebbet költöttek a gazdálko­dásra. Mindent összevetve: keve­sebb burgonya termett, s mint tud­juk, a hiány a piacon felveri az ára­kat. Az már csak ráadás, hogy a kis­termelők pénz és kapacitás hiányá­ban nem tudnak készletezni, a ter­mést azonnal eladják, a készletező felvásárlók, a kereskedők pedig ki­várásra játszanak. A jövőt nem is olyan nehéz meg­jósolni. Szinte bizonyosnak látszik, hogy nem csökken majd a krumpli ára. Egyrészt azért, mert nemcsak a körülöttünk lévő országokban, de egész Európában kevesebb krumpli termett, ha importálunk drágábban importálunk, a jó minőségű vetőgu­mónak várhatóan száz százalékkal megy fel az ára; s nem szabad ki­hagyni a számításból a minden­kit - a kis- és nagytermelőt, a szállí­tót, a forgalmazót - egyaránt érintő növekvő költségeket, az energia árának emelkedését például... Az elnök szerint, aki mezőgazdálko­dásra adja a fejét, annak manapság mindenre számítania kell.- Itt vannak még a felettünk lévő hatalmak - mondja. - A jó Isten, meg a természet, hogy mást ne mondjak. Mi lesz akkor, ha az idén is aszály lesz? Szóval... nem számít­hatunk harmincforintos krumplira. így hát, gondoljunk inkább arra, mit is mondott Mikszáth a krumpli­termés és a népszaporulat össze­függéséről; s ha szaporodni aka­runk, krumpli helyett együnk mást. A kérdés csupán annyi: az a más ol­csóbb lesz? Az exportösztönzésről Budapest (MTI) - Az ipari minisztérium figye­lembe veszi a legnagyobb hazai exportőrök véle­ményét a kivitelt ösztönző csomagterv kidolgo­zásánál - hangsúlyozta a tárca minisztere, ami­kor az IKM-ben a minisztérium vezetői és a ki­vitel 30 százalékát adó 35 legnagyobb export cég, továbbá a bankok képviselői tárgyaltak szerdán az exportfinanszírozás jelenlegi helyze­téről és a továbblépés lehetőségeiről. A tárgyalást követően Pál László elmond­ta: a minisztérium és a vállalatok vezetői egyetértettek abban, hogy az export növelé­séhez a két alapvető feltétel adott. Van felve­vő piaca a magyar termékeknek, rendelke­zésre állnak az árualapok is. Kiemelte: né­hány gazdaságpolitikai egyeztetésre szükség van még a tárcák és a kormány között, első­sorban az expoi't elsőbbsége kérdésében. Az IKM véleménye szerint az exportnak priori­tást kell élveznie, ehhez javítani szükséges a finanszírozáson, hiszen az exporttámogatás, a garanciális szabályok es a kamatok a fejlett országokban lényegesen kedvezőbbek, mint nálunk, s így a magyar exportőrök nem ver­senyképesek. ^ÁRFOLYAMOK Budapest - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 252 üzletben összesen 187,054246 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapes­ti Értéktőzsde a tegnapi napon árfolyamérté­ken. A részvények forgalma (223 kötés) névér­téken 78,63090 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 133.412015 millió forintot tett ki. Összesen 440 574 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű for­galma 41,747185 millió forint, a befektetési je­gyeké 808 700 forint, az államkötvényeké 101 160 forint, a kincstárjegyeké pedig 10,985190 millió forint volt. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: febr.15. 1191,53 +14,11 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. február 15. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 174,70 178.18 176,34 Ausztrál dollár 83,51 85.11 84,41” Belga es lux. frs 360,39 367,31 363,87 Mn korona 18,84 19.20 1Ö.02 Finn márka 24,12 2*1.58 24,31 Francia frank 21.39 21,81 21.59* Holland forint 66.16 67.42 66,80 ír fönt 174,04 177,50* 176,36 . Japán yen* 113,61 115.71 114,62 Kanadai dollár 79,81 81,39 80,60 Kuvaiti dinár 374.66 381,90 378,70 Német márka 74,14 75.56 74.88 Norvég korona 16.93 17.25 17,09 Olasz bra** 69,79 71,19 ' 70,471 Osztrák schill. 10.54 10,74 10.64 Portugál esendő* 71,89 78,29 !; 72,60 f Spanyol peseta" 86,24 87,96 87,11 Sv aiéi frank y :. 87,84 8951 Svéd korona 15,20 15.50 15,35 USA-dollur ; . Hl,96 114,10 113,08 1 ECU (KP) 139,79 142,51 141,12 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység x MHB 4 IBUSZ Sank 5. Postabank 7. Mezőbank 8, Kereskedelmi B. ő. Corvinbank 10. Konzumhank 11. Dunaiunk g | 25,0 g 26,5 § 23,5 1 26.0 1 32,0 | 33.0 g ­12. Takarékbank 26.5 22,5- 22.39- 2-1,94 28,0- 28.0- 29,0-! 24.94 26,5 35,5 35,5 35,5 ; 1. Agrobank 2. Budapest Bank Betétek jf Hitelek IS! Sí® ISI 3hó J ' © _c CN '3 C Q > '01 '© '© _c C4 '© _c 0*5 'O CM 23,5 26,5 23,5 26,5 26,0­32,0­34,0­30.0 36,0 38.0 19,0­213­21 A­24,3* 30.0­30.0­33,0* 22.0 24,5 23,5 26,5 36,0 36,0 38,0 24.25126,25 g f - i 31.0 § 31,0 g 33.0 20.0 22,0 22,0 26,0 26,0 26,0 26,0­­10,0­24,0 j­­­20,0 1 . : 21,0 23,5 20,0­24.0­28.0 20,0 29,0 23,0 27,0 24,U 24,0 20.0 | 31,0. 31,0­i 32,0­1 33,0 33,0 ! 36,0 24,5­­­33,5­3441­34,0­25.« 27,0 40.5 41,0 41,0 21,0 2J.5 20,0 24,0 | 28,0­20,0­131,0­s 1 ! 31.0 ! 32.0 i 35,0 24,5 27,0 24.5 25,5 31,0­32,0 36.0 35,0 36,5 A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 2fí% A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A letétek es hitelek részletes teltételeiről, a speciális konstrukciókról abankfiókokadnak felvilágosítást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents