Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-15 / 39. szám

1995. Február 15.« Szerda Gazdaság ESZAK'Magyarország 7 A közhasznú foglalkoztatásról Miskolc (ÉM) - A közhasznú fog­lalkoztatás révén időlegesen mun­kához segített munkanélküliek szá­ma az elmúlt év decemberében 5230 fő volt, közel egynegyeddel több, mint 1993 hasonló időszaká­ban. A foglalkoztatottak döntő többségét - 79 százalékát - a tele­pülések kommunális feladatainak ellátásához alkalmazzák, további 8, illetve 9 százalékuk egészségügyi­szociális vagy iskolai asszisztensi feladatokat lát el. A programban résztvevő pályakez­dők zömét ez utóbbi teendők végzé­séhez alkalmazzák. Környezetbarát keverék Miskolc (ÉM) - Az osztrák tulajdo­nú ásványolaj-forgalmazó cég, az OMV budapesti kútjainál ezentúl a kétütemű gépjárművek részére a 91-es helyett 95-ös oktánszámú ólommentes üzemanyag-keveréket kínál. A magasabb oktánszámú, de a ko­rábbival azonos árú benzin haszná­lata csökkenti a kétütemű motorok - Wartburg, Trabant, Barkas - fo­gyasztását és ezzel az üzemenyag- költségeket. Emellett a lég- szennyezés mértéke is visszaesik, ami nem elhanyagolható szempont, hiszen a hazai gépjárműpark közel agynegyedét még mindig kétütemű, henzin-olaj keveréket tankoló jár- művek alkotják. A jelenlegi felmé­rések szerint 520 ezer kétütemű jármű rója az utakat, ami a teljes állomány mintegy 20-25 százaléka. A cég a tervek szerint egyelőre csak a - légszennyezés tekintetében kü­lönösen érzékeny — nagyvárosi töl­tőállomásain hozza forgalomba az áj keveréket. A belkereskedelem elmúlt éve Budapest (MTI) - Az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium piaci in­formációi szerint 1994-ben az élel­miszerek és a ruházati cikkek for­galma volumenében kismértékben fkokként. ^zzel szemben a vegyes iparcikkek. eladása a korábbi évekhez hasonló- aa tovább nőtt. Bár a KSH adatai alapján az elmúlt évben regisztrált kiskereskedelmi forgalom mintegy hl'12 százalékkal növekedett, Mennyiségében 5-6 százalékkal csökkent. A lakossági keresletkiáramlás, va­lamint a nemzetgazdaság fő muta- t°i mégis árra utalnak, hogy a fo­gyasztás az előző évinél tavaly 1-2 százalékkal magasabb volt. Mind- e,n’ől az IKM-ben tájékoztatták ked­den az MTI munkatársát. A tárca szakembereinek megítélé- Se szerint a fogyasztási cikkek pia- ^a egész évben kiegyensúlyozott °lt, sőt egyre inkább túlkínálat ta­pasztalható. Az év végéig privatizált üzletek szá- *öa 9870, az összes privatizációs be- vetel - amely az üzletek eladásából ®s a társasági érdekeltségek értéke­léséből származott — több mint 9>3 milliárd forintot tett ki. Az lóprivatizációból származó bevétel a nemzetgazdaság összes privatizá- !os bevételeinek 6,6 százaléka, azaz 29,38 milliárd forint. Állami Sllalat ma már mindössze 51 van, , vállalatok átalakulási folyamata hegében befejeződött. Bq\TDEN középfokú rendészeti tanfolyam mdul e hónap végén a miskolci ■Jschnika Háza szervezésében. Mindazok jelentkezését várják, ■k különböző vállalkozásokban rendészeti feladatot töltenek, vagy tölthetnek be. Többek között bizton- Sagi ismereteket, állam- és jogtudo- töónyi tudnivalókat sajátíthatnak ei a jelentkezők. A. le * keriüfP”t^sr töKy kissé háttérbe foreni naP.iainkban a tőzsdén. Gyér szonui°m töóllett 360 forintos, vi- kedég S stahü aron zajlik a keres­^ devecseri, keszthe- Pontó n ¥ségét a veszprémi köz- tönSai?akony Müvek Rt-, ós bi- sorsa ,K n* varPalotai üzemének téls hnm . Cég vezetői bejelentet- P°ntnaky munkaügyi köz­^kentikaiä2ä)totszazzal csök' Ennek a fajtának biztos piaca van Balogh Andrea Miskolc (ÉM) - Az 1968-as „új gazdasági mechanizmus” néven köztudatba jutott gazdaság­élénkítő változások természete­sen a magyar mezőgazdaságot is érintettek. Hatására a hetve­nes évek elejétől az agrárágazat hihetetlen gyors fejlődésnek in­dult, Az európai fejlett mező- gazdasághoz történő felzárkóz­tatást többirányú célprogram meghirdetése jelentette. így a gabonaprogramot illetve az ál­lattenyésztésben a hús- és tejprog­ramot. Megjelentek a földeken a máig sokat emlegetett (és használt) John Decr traktorok, Class-domi- nátorok. Az istállók korszerűsöd­tek, a tehenészetben külön-fejőhá­zak épültek, csúcstechnológiát je­lentő fejőberendezések és jószágok kerültek az országba. A holstein- frízzel, ezzel a vékony csontozató, de nagy tejtermelő-képességgel ren­delkező szarvasmarhával nehezen barátkozott meg a magyar gazda. Éppúgy, miként a húsra szelektált hereford, limousine, illetve charo- lais fajtával. Nehezen értették, mi­ért nem elég jó a külpiacnak a zsíro- sodásra (is) hajlamos a honi ma­gyartarka szarvasmarha-fajta. A hetvenes évek végén a borsodi dimbes-dombos vidékre a herefor- dot ajánlották. Az egyébként istál­lót nem, csupán huzatmentes pihe­nőhelyet, s jó legelőt igénylő hús­marhák között az apróbb termetű hereford tartása mellett a szakiro­dalomban akképp érveltek: ez az a fajta, amely a legelőn még a hó alól is kitúrja a magának szükséges ta­karmányt. Annak, hogy a hereford mégsem teqedt el a megyében (a Szikszói Állami Gazdaságot kivéve) pusztán egyetlen oka volt: a fajta - az arab országokat kivéve - többek között éppen a külpiacon volt nehe­zen értékesíthető. Akkortájt úgy tűnt, a szikszói gazdaság a legelőre alapozott hús­marha tartásában jócskán „melléfo­gott”. A hereford mellett 1971-től ugyanis a charolaise tenyésztéssel is foglalkoztak. A másik favorizált faj­tával, a limousine-nal ugyanakkor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem folytatott nagyszabású kísérteteket a hazai elteijesztése céljából. A fran­cia limousine és az ugyancsak azon tájról származó charolaise eképp „vetélytársak” lettek, s - ha nem áll ez utóbbi mellett a Budapesti Állat­orvosi Egyetem illetve a szikszói gaz­daság néhány fanatikus szakembe­re, bizonyára ez a tejfölsárga színű, s kiváló húsformákkal rendelkező szarvasmarha csöndesen eltűnt vol­na a honi törzstenyészetek, majd a húsmarhatartók „palettájáról”. Még mindig megéri Charolaise-t tartani • Közel húsz esztendő kellett sír­hoz, hogy bebizonyosodjon, a charo­laise mind kis, mind nagy súlyban, bármiféle piaci körülmények között is kiemelkedő áron és biztonsággal értékesíthetők akár a fajtatiszta te­nyésztésben, akár a fajtaátalakító keresztezés illetve a végtermék elő­állítása során - mondja Domokos Zoltán, a Magyar Charolaise Te­nyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. □ Mit jelent az, hogy biztonsággal értékesíthetők? • Azt, hogy a felvásárlók szívesen és jó áron vásárolják. Nézze, ^gy hat-hétszáz kilogrammos egyedért tavaly például kilónként négyszáz forintot is megadtak, ami huszonöt- ötven forinttal haladta meg a többi jószág átvételi árát. Arról nem is be­szélve, hogy — s ez meggyőződésem - a világon nincs még egy ilyen szarvasmarha-fajta, amely tiszta hústömegben olyan homogén és jól kitenyésztett lenne, mint ez. Jól tudják ezt külföldön is, ezért olyan nagy a fajta vásárlása iránti igény. Úgy is mondhatnám, nincs annyi, amennyit el ne tudnánk adni, még­pedig dollárért. Ha pedig belegon­dol, hogy ez a hús jóformán csak fű­ből lesz, azt hiszem nem kell igazol­nom, hogy éppen Borsod-Abaúj- Zemplén megye az, ahol e fajtának van létjogosultsága. Hiszen itt jel­lemzően alacsony a földek aranyko­rona-értéke. Sokszor kedvezőtlenek a domborzati viszonyok, viszont gazdag kiterjedt rétben és legelő­ben. Ilyen körülmények között csak az állattenyésztés, s Intem szerint azon belül is a charolaise-tartás a kézenfekvő megoldás. □ Jövedelmezőség? • Ez az előbb említettekkel össze­függ. Véleményem szerint, ha vala­54 50 ,550 Tea vaj (10 dkg) Ráma (25 dkg) Sertészsír (50 dkg, dobozos) Tojás (db) Kristálycukor (kg) Asztali só (kg) . Finomliszt (kg) Rizs („R” fénye: Tej (liter, 2,8 %) Tejföl (2 dl, 20 ín Trappista sajt (kg) rebentu.ro (50 dkg) (Sertésmáikrém (10 dkg/db) 29 ,28 Párizsi (kg) - 304 335 Sertéscomb (kg) _ 520 MHHMHIH 540 (Hosszúkaraj (kg) Sertésoldalas (kg) Sertésmáj (kg) _ 270 Virsli műbélben (kg) ... J90 Fagyasztott egész csirke (kg) _ 280 Csirkcfarhát fagy. (kg) _ 110 Csirkeaprólék (kg) _ 200 Papímehkendö (100 db) 59 <s4 WC-papír (2 tekercses) 40 35 Hypo (liter) jg 25 Tomi Sztár (2.4-es) 453 0 © # 0 © 0 © 146 140 119 142 129 129 ' — 149 74 83 ' 85 89 M. 79 . ­87 39 41 40 40 _ 37 —­|H 6/ 59 59 11 ;; , : t ^ ' 63 85 90 80 95 79­95 > 9.30' 10.50 10 9- , !|ll| Sewisií N T­% — 79 85 79 82 ...79..... 7 5.90 — 25 .20 19,50 23 25 ; 19 MM 30 30 29.50 ''oxn" w s 33 29 29 80 78 79 a 569 535 29- T .570 155 152 152: 28 324 480 490 460 4)0 ,.290, 354 309 100 203 „ .42, 22 ,560, 29 320 - 520 520 500 460 450 420 ­..280___ 1 75 269 105 .250 m 65 36 ■ 28 52 36 26 78 39 22 :563 ;, 484 .....49 3 2 519 129 25 . „ 299 499 499 459, : 399 .....249 ■ ' 349 :. og 189 .. 59 33 19 :;,,,,449,s 1258 494 500 ,,484 392 197 3 öl 29 292 479 506: 485, 433 280 339 275 110 240 1 s > If igj H Öl 07. s z. ABC, Miskolc-Görömböly, Szoláresik tér 23 926. az. ABC. Testvérvárosok útja 8. © 929- sz. Márka ABC, Klapka Gy. út 9-11. ö Centrum Szupermarket, Széchenyi út 111, ©DeUkátosz üzlet, Jósika u. 1. © Platán Unió Diszkont, Szentgyörgy út 3. Ö Húsipari Vállalat Mintabolt, Fonoda út, © Sí\jó Hús-bolt, Biycsy-Zsilinszky út 22. Exportösztönzés Budapest (MTI) - A magyar-kanadai külke­reskedelem élénkítése céljából kétnapos szak­szeminárium kezdődött kedden a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) budapesti székházában. A magyar-kanadai külkereskedelmi kap­csolat a múlt évben jelentősen bővült, a kétol­dalú áruforgalom értéke meghaladta az 58 millió dollárt. Ebből az export részesedése 30 millió dollár körül alakult. A mostani rendez­vényen főként az élelmiszeripari szektorban dolgozó cégek vesznek részt., így például a Bácskai és a Ringa Húsipari Rt., a Hungaro- coop, a Cerbona Rt. és az Alföldi Vin Kft. Ä ka­nadai importnak ugyanis 20-22 százalékát a mezőgazdasági termékek teszik ki, s ez jó le­hetőséget teremt a magyar cégek számára. A kétnapos program során szó lesz a kanadai pi­ac szerkezetéről, a kereskedelmi előírásokról, a kanadai NAFTA vámszabványról, az export- finanszirozás módszereiről és az észak-ameri­kai piacra jellemző alapvető exportelvekről. Fotó: Dobos Klára ki jól csinálja, a charolaise-re nem lehet ráfizetni. De úgy gondolom, minderre ráébrednek a gazdák is, hiszen ha belegondol, a Magyar Charolaise Tenyésztők Egyesülete, amely pedig csupán három éve léte­zik, ma tizenöt tenyészetet és kettő­ezer-ötszáz egyedet tart nyilván. Igaz, az anyatehenek zöme a régi nagyüzemek jogutódaiban találha­tók, de az elmúlt időszak alatt a lét­szám nem gyarapodott. Mégis a ma­gántenyésztők e fajta felé fordul­nak, hiszen tavaly a korábbi évhez képest ötven százalékkal nőtt a te­nyészetek száma. □ De ennek oka,, hogy a privatizáció kapcsán a régi, nagy tenyészetek szétdarabolódtak... •Ez igaz, de ha azt nézzük, hogy az elmúlt évek során milyen nagyfokú volt a tehénkivágás, az állatállo­mány csökkenés, amely ezt a fajtát elkerülte, akkor visszakérdezek: maga szerint megtartotta volna a gazda a jószágát ha nem éri meg? Márpedig, - hangsúlyozom - a cha­rolaise létszáma nem apadt. □ A Charolaise Tenyésztők Egyesü­letének központja Miskolcon talál­ható. • Igen, és tudtommal ez az egyetlen ilyen jellegű szervezet, amely ebben a régióban van. S ennek oka, hogy e fajta nagymértékben kötődik a tér­séghez. Örvendetes tény ugyanak­kor, hogy egyre több gazda próbál­kozik meg tartásával a Dunántú­lon, avagy az Alföldön is. Ha így ha­ladunk, s ez nem panasz, inkább büszkeség melletti rideg tény, az egyesülethez befizetett tagdíj összege nem fogja fedezni a távoli tájakon élők számára a szolgáltatá­saink költségét. Persze, azt, hogy akkor mi lesz, még nem tudni. De legyen ez a jövő titka. ÁRFOLYAMOK Budapest MTI) — A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 217 üzletben összesen 106,947986 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értéktőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (172 kötés) névértéken 55,1340 millió forintot, árfo­lyamértéken szántóivá pedig 78,822110 millió forintot tett ki. Összesen 76 878 darab rész­vény cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek árfo­lyamértékű forgalma 12,618250 millió forint, a befektetési jegyeké 789 250 forint, az állam- kötvényeké 510 350 forint, a kincstárjegyeké pedig 14,20810 millió forint volt. A részvények körében a legtöbb kötést az EGIS (35), a Pan- nonplast (22) és a Richter (21) papírjában realizálták. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index febr. 14. 1177,42-4,24 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. február 14. 175.60 11,56 Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga es lux. fr* Dán korona . Finn márka Francia frank Holland forint, ír fönt. Japán ven* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona Olasz Ifim*5' ' 69,67 Osztrák schiil 10.51 Portugál escudo- 71,60 .Spanyol peseta* 85,81 Valuta Vétel Eladás 179,08 85,16 Deviza Középárf. 176,51 »TS, 359,47 366.39 362.77 16,78 19,14 ; 18.98 24,09 24,55 24,31 21,35 '21,56 66.01 67.27 66,62 174,50 177.96 175,i 2­113,96 116,16 114,84 80,41 62.0J 376,50 383.74 380,25 73,99 75,41 'Nmm 16,90 17.22 17,05 Svájci frank Svéd korona USA-do)tár ECU (KP) 67.60 15,16 112.51 339.51 71.0? 10.71 73.20 87,53 89.20 15,46 114.65 142.23 70/!;) 10,61 86,89 88.31 15.32 118.62 140,84 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénz­intézetek irányadó 1 Setétek £ Í H ítéli ík Kamatai igiwnoo *3 1 1995.02.15.J 1 CM 1-s fM i *o-t; <N 45 S > <8*5 Mi <**5 nsamna 'S p 1. Agrobank | 23.5 26.5 23,5 26,5 26.0­32,0­34,0­30,0 36,0 .38,0 |; .2. Budapest B.tnk 19,0< 21.5­.. 24> 30> 33 0­I ■243 23.5 263 36,0 36,0 38,0 1 3. MHB II 24.251 126,25 8 - I S 31.0 13.1,0 1 33.0 g 4, IBUSZ Bank 20.0 22,0 22,0 26,0 26,0 26.0 26,0 5. Postabank i 1 - | ­119,0-1 1 24,0 \ r- |­I ­I 1 I 1 \ 20.0 1 I 1 i 1 5 fv OTP Bank 21,(1 23.5 20,0­24.0­20.0 29.0 29,0 23,0 27,0 7. Mfzobank 1 i -4’° ] \ 2b-° I S 24,0 I I 26,0 S [31,0-1 [31,0.1 132,0­i 1 1 1 I 1 f \ í 133,0 f \ 3.3,0 I I 36,0 ». Karskcádmi B. 242!­26,0­­­3Á3* 34,0­34.0­25,0 27,0 403 41,0 41,0 9. Corvínbank 1 | 210 ! | 23,5 I \ 20,0 j J 24,0 | 128,0-1 129,0- j [31,0­1 1 1 1 i \ \ 1 i 1 31,ft 1 8 32.0 j 1 35,0 111 Konrumbank 24,5 27,0 24,5 253 31,0* njo* 36.0 35,0 36,5 111. Dun.ib.ink 11 25,0 | 26,5 ! S 23,5 I 26.0 j | 32,0 1 33.0 1 ^29.0­112. Takarékbank 2B.S 22,5* 2239­24.94 28.0­26,0­I 24,94 26.5 353 35,$ 35,5 IWiiiiiniwiiriTOniiiiniiwiiwww« A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 28% A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betétek és hitelek részletes teltételeiről, a speciális konstrukciókról abankfiókokadnak felvilágosítást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents