Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Hitélet 1995« Február 14«, Kedd Kollégium — hét részben Nagy Tünde A Debreceni Református Kollégium a magyar művelődéstörténetben megha­tározó szerepet játszott, a szocializmus évtizedei alatt pedig az egyetlen refor­mátus gimnáziumként tartották számon Kelet- és Közép-Európában. így hát múltjáról jóval többet tudunk, mint jele­néről, jövőjéről. Kocsis Attila főigazga­tót kértük meg, számoljon be az intéz­ményben folyó munkáról. A Kollégium jelen esetben „gyűjtőnév”: hét önálló, ősi hagyományokkal bíró intézmény te­vékenykedik védőszárnya alatt. A teológiát, a gimnáziumot és az internátust, az általános iskolát, a nagykönyvtárat, a levéltárat, vala­mint a múzeumot önálló vezetők irányítják, akárcsak a társintézményt, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolát és annak gyakorlóiskoláját. □ A nagykönyvtárba, a levéltárba és a múze­umba széles ez országból, valamint külföldről is érkeznek kutatók, érdeklődők. Milyen körül­mények fogadják a látogatókat? • Évente csaknem százezren keresik fel köz- gyűjteményeinket, melyek fenntartásához az állam, az egyház és magánszemélyek egy­aránt hozzájárulnak — tudatja Kocsis Attila. — A külföldi segítségnek, a hazai adományok­nak, hagyatékoknak különösen örülünk - így került például múzeumunkba Kölcsey halotti leple -, de a pénzért felajánlott régi könyvek, tárgyak megvásárlására nincs fedezetünk. Fo­lyamatosan állunk át a számítógépes adatfel­dolgozásra, amely megkönnyíti a szakembe­rek munkáját, és a nyilvánosság számára,is hozzáférhetőbbek lesznek az információk. Új­donság a tavaly elkészült Biblia-kiállítás, amely számára helyiséget egy régi világítóudvarból alakítottunk ki. A nagykönyvtár 600 ezernél is több kötetéből kétezer szentírás lelt benne ott­honra, amelyeket rövidesen a nagyközönség is megtekinthet. □ Változott-e az utóbbi években a teológia hall­gatói számának növekedésével a képzés struk­túrája is? • A teológusok száma az utóbbi évek alatt megduplázódott, jelenleg száznyolcvanán ta­nulnak az öt évfolyamon. A végzősök között még akadnak a Tiszán inneni kerületből- származók, de a sárospataki kollégium újra­indulása segít, hogy intézményünk elsősor­ban saját egyházmegyéinkbe képezzen lelké­szeket. És jöttek fiatalok Erdélyből, Kárpát- aljáról, Szlovákiából, Ausztráliából is. □ A gimnáziumban az idén is két és félszeres túljelentkezést könyvelhettek el. Mi magyaráz­za ezt a népszerűséget? • Ősi hírnevünk csak úgy őrizhetjük meg, ha magasabb fordulatszámra kapcsolunk, mert az újra induló református iskolák ha­talmas kihívást jelentenek. Harmadik éve folyik nálunk a reál, illetve a humán tudo­mányokat összefüggéseiben megismertető program. Eredményeként diákjaink ki­emelkedően szerepelnek az országos tanul­mányi versenyeken, és az „első körben” leg­alább 70 százalékuk bejut felsőoktatási in­tézménybe. Félezernyi tanítványunknak csak mintegy egyharmada debreceni, a többi az internátusbán lakik. Ugyanis követjük a hagyományt: felkaroljuk a tehetséges, ám szerényebb körülmények között élő vidéki gyerekeket. □ Régen a szegény családból származó eminen­sek ingyen tanultak, laktak, étkeztek a Kollégi­umban. • Régen. Ma nincs anyagi fedezetünk a nagy kedvezményekre. A Kollégiumnak mintegy húsz alapítvány segít, és számos gyülekezet természetben, magyarul káposztával, babbal, lekvárral támogatja az internátust - de ezek csak mérsékelt engedményeket tesznek lehe­tővé. Az intézmény hajdani ingatlanait nem kaptuk vissza, így tőke hiányában jelentős jutattásokat nem áll módunkban adni. Ez nem a kötelező „kincstári sírás”, a gimnázi­um működőképes, de a tervezett fejlesztésre nemigen telik. □ Arra a 100 millióra gondol, amelyet az Or­szággyűlés nem szavazott meg a Kollégium bő­vítésére? • A történet lényege: jövő ősztől indítani kí­vánjuk a hat évfolyamos gimnáziumot. Eh­hez egy új szárny szükségeltetik, ezt a szom­szédos” üres ptelekre terveztük, amelyért a Kishegyesi úti ingatlanunkat adtuk. Hat tan­terem, egy tornaterem és egy nyilvános, sza­badpolcos könyvtár kap helyet az épületben. A 150 milliós beruházás tervei elkészültek, az építkezés márciusban indul. Tavaly a par­lament 100 milliót adott a fejlesztésre, amely egy része elment a régi épület olyan rekonst­rukcióira, amelyeket tovább nem halogathat­tunk. Konkrétan: az internátus modernizálá­sára, az energiatakarékos világítási rendszer kiépítésére és az oratórium előtti freskók res­taurálására. Ezért idén ismételten 100 milli­ót kértünk a költségvetésből, de csak 30 mil­liót kaptunk - a Nagytemplommal közösen. Mivel rövidesen 15 millió forintot kell fizetnie az egyháznak az orgonáért, ezért alig marad az építkezésre. Ezt előre sejtettük, ezért már tavaly elindítottunk egy világkörüli ado­I mánygyűjtő akciót... „Boldog az az ember, aki az Úrra hagyatkozik ” (jer. 17,5-8) Prokop Péter a jezsuitáknál Prokop Péter Rómában élő festőművész alkotásaiból rendeztek kiállítást a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimná­ziumban. Az elmúlt hét péntekjén rendezett ünnepélyes megnyitón jelen volt a művész is. Oldalakat tenne ki, ha megpróbálnánk felsorolni, hol találkozhatunk Prokop Péter alkotásaival, de azt min­denképpen érdemes megjegyezni, hogy többek között II. János Pál pápa is rendelt tőle két képet. A római Pápai Intézetben mintegy félszáz festménye látható, a Szent István Zarándokház folyosóin és szobáiban kétszáz képe. A Szent István Zarándokház kápolnájának valamennyi műalkotását ő készítette. De több római kápolna beren­dezése készült az ő tervei alapján. Az Egyesült Államokban, South Bendben 200 négyzetméternyi falképe és 32 négyzetméternyi oltárképe látható, Fatimában 12 színes templomablakképe, Toledóban 150 négyzetméternyi fal- és két mozaikképe, Grosetto és Siena templomaiban színes ablaküvegei vannak. Szülővárosában, Kalocsán képtárat létesítettek festményeiből. Az elmúlt esztendőben nagy sikerű tárlata volt Budapesten a Gellért Szál­lóban. A mostani kiállításon a jezsuita rendnek ajándékozott huszonegy képe, ezeken kívül a tárlat ideje alatt - március 1 -ig - még húsz képe látható. Fotók: Laczó lózsef Bibliaiskola - kezdőknek és haladóknak Beszélgetés Csorba László református missziói előadóval Miskolc (ÉM - FG) - A Tiszánin- néni Református Egyházkerü­let miskolci székházában - foly­tatva az elmúlt évben megkez­dett sorozatot - ezen a héten bibliaiskolai foglalkozásokat tartanak. A tanfolyam szervező­je Csorba László missziói elő­adó. Mielőtt a Bibliaiskoláról beszélgettünk volna, arról kér­deztük a lelkészt: mivel foglal­kozik az egyházkerület misz- sziói előadója. • Munkaköröm szerint teljes szaba­didővel rendelkező missziói munká­sa vagyok az egyházkerület­nek. Tehát irányítom az egy­házkerület 220 gyülekezeté­ben folyó missziói munkát. Eb­ben benne van a lelkiélet meg­újítása, az emberek Krisztus­hoz vezetése. Külön foglalko­zom lelkészekkel, presbiterek­kel, gyülekezeti tagokkal, lelki- pásztorokat látogatok, minden hétvégén gyülekezetbe me­gyek. A munkatársi gárdám­mal olyan egyházközségekbe járunk, ahol elesett a lelkiélet, vagy ahol a lelkipásztor túlsá­gosan le van terhelve. □ -Egyházközségeken kívülre nem terjed ki a tevékenységük? • Elsősorban azokkal foglal­kozunk, akik gyülekezethez tartoznak. Persze minden egyházközségben vannak olyan tagok, akik csak formá­lisan tartoznak a közösséghez, mi azt szeretnénk, ha ők való­ban egyháztagokká válnának. Ennek a munkának van olyan része is - ezt evangelizációnak nevezzük -, amikor azokat hívjuk, akik kívül vannak az egyház határain. □ Hogy tudják azokat megszó­lítani, akik be sem mennek a templomokba? • Különféle utakon próbálkozunk. Az evangelizációkat elsősorban a helyi gyülekezet szokta rendezni. Egy-egy hétig olyan lelkipásztor ve­zeti a szolgálatot, akinek van ke­gyelmi ajándéka az evangelizáció- hoz, a hitébresztéshez. De történe­tek itt már kísérletek arra is, hogy kimenjünk az utcára. Egyébként ezt a formát választotta nagyon sok hozzánk is betörő keleti miszté­rium-vallás. Én nem vagyok elfo­gult ember, de véleményem szerint ezek nagyon veszélyes dolgok. Ahogy megszűnt a kommunista ide­ológia, keletkezett egy úr, erre jöt­tek a legkülönbözőbb önmegváltó vallások. Veszedelmesnek tartom ezeket. Mert ezeknek az a lényege, hogy az ember önmaga meg tudja oldani az életét. Ez az önmegváltás. Ha ez lehetséges lenne, akkor nem úgy nézne ki a világ, ahogy kinéz. De visszatérve az utcára! Magyar- országon ilyen szempontból bizo­nyos konzervativizmus tapasztal­ható. Akik valamilyen felekezethez tartoznak, általában elzárkóznak ez elől. Idegen ez nekik, megszok­ták a templomot, megszokták a for­mákat. Mostanában több külföldi református csoport is érkezik Ma­gyarországra, hogy utcai missziót végezzenek, de ők is azt tapasztal­ják, nálunk ennek kicsi a vonzása. Külföldön egész más a helyzet, ott nagy hagyományai vannak az utcai evangelizációnak. Természetesen mi sem zárkózhatunk el az új for­máktól, meg kell keresnünk az utat az emberekhez. □ Bibliaiskola is része a missziói munkának? • Bárkit szívesen látunk a foglalko­zásainkon, de elsősorban olyan fia­talokat várunk, akikben van hit, akiknek már van kapcsolatuk az Is­tennel, a Megváltóval. Azt mondja az írás: „Ugyanerre pedig teljes igyekezetei fordítván a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé pedig tudo­mányt...” Ez azt jelenti, hogy ha va­laki hívó keresztyén — bármelyik felekezetben él —, tovább kell taníta­ni, a hite mellé ragasztani kell még jó cselekedetet és tudományt. A Bibliaiskola ezt a célt szolgálja, hogy a hallgatók a Szentírás tudo­mányában előbbre jussanak, és al­kalmassá váljanak arra, hogy tanít­sanak - a gyülekezetükben, a csa­ládjukban, azokban a közösségek­ben, ahol élnek. A tavalyi Bibliais­kola témája a Szentírás könyveinek és tartalmi üzeneteinek a tanítása volt, az idei tulajdonképpen üdvtör­téneti alapvetés. A Biblia be­mutatja az üdvösség történe­tét. Az egész arról szól, hogy’ menti meg az Isten a bűnös embert. □ Hogy tapasztalja, olvassák az emberek a Bibliát? • Nem, nem. Az a tapasztala­tom, hogy még a vallásos em­berek sem ismerik eléggé a Szentírást. Pedig ebben a könyvben minden kérdésünk­re megtaláljuk a választ. Én minden második évben újra elolvasom a Bibliát, Mindenki­nek szüksége lenne erre a lel­kitáplálékra. Jézushoz is oda­ment a kísértő: „... monda néki, ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerek­ké. O pedig felelvén mondva, nem csak kenyérrel él az em­ber, hanem minden igével, ami Istennek szájából szárma­zik...” Aki nem él Isten igéjé­vel, az nem lehet teljes értékű ember. Most különösen is szükség van Isten igéjére. Az elmúlt negyven év iszonytató rombolást végzett, nagyobbat, mint a tatáijárás, vagy mint a mohácsi vész. Mert a letűnt rendszer keményen beavatko­zott a legszentebb dolgokba, az em­ber lelkét sem kímélték. És most ezért szenvedünk. Nekünk nem az anyagi problémáink a legmélyeb­bek. Az is nagy, de annál sokkal sú­lyosabb, hogy az emberek elszakad­tak Istentől, elszakadtak a család­tól és elszakadtak egymástól. Hogy van az, hogy tavaly négyezer fiatal tűnt el?! Ebben az évben már száz­huszonötén léptek ki a családból. Hát mi van ebben az országban, ahol nem érzi jól magát otthon a gyermek?! Hogy van az, hogy egyre kevesebb az újszülött?! Miért ez a sok öngyilkosság?! Vissza kell ve­zetnünk az embert az Istenhez, a hithez, Isten igéjéhez. Templomi koncert Miskolc (ÉM) - Komolyzenei kon­certet hallgathatnak az érdeklődők február 18-án, szombaton este há­romnegyed 7-től a minorita temp­lomban (Miskolc Hősök tere 5.). A műsor közreműködői: Epeijesi Eri­ka - ének, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola első évfolyamos hallgatója; Bujtás András - orgona; Fülep Márk - fuvola. Az est prog­ramjában többek között Mozart, Bach, Quantz, Debussy, Pergolesi és Mendelssohn művei szerepelnek. Caritas-telefon Budapest (ÉM) - A Caritas lelkise- gély-szolgálat várja életvezetési és lelkiproblémákra vonatkozó hívása­ikat a 142-7762-es budapesti tele­fonszámon kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap este 6-tól reg­gel 6 óráig. Teológia-ajánló Budapest (ÉM) - Megjelent a Teo­lógia című folyóirat idei első száma- Néhány cím a tartalomból: Krisztus föltámadt...; A karizmatikus meg­újulásról; Jézus gyermekkora az evangéliumokban; Történelem ' Gondviselés - Isten; Erkölcsi relati­vizmus - a bűnbánat hiánya; A ke: resztény házasság céljai, Az ifjúság1 lelkipásztorkodásról; Beszélgetés Erdő Péterrel az egyházjog 11191 problémáiról és feladatairól. A bíboros írása Vatikánváros (MTI) - A országi katolikus egyház el ^ megújításáról, az erednie y ' ü és a nehézségekről közölt n írást Paskai László biboro > j a tergom-Budapest érseke to Vatikán hivatalos lapja, a P vatore Romano. .... „tán 3 A történeti visszatekintés ^ szerző a soron következő te , a(jság ról, tervekről ír. A sz aZt visszanyerése után az egy . le­tartja legfontosabb P3SZtorl kos­tának, hogy újjászervezze ^ mumsta rendszer kezdete*a nyen kívül helyezett intezm y ^ A legnagyobb veszteségek-^ vallási rendek feloszlatása -rjá- te első helyen Paskai László. szervezésüket sok tényező ne elsősorban az, hogy a Mos*» rendek még élő tagjai ma mar ^ idős, sok esetben beteg e ös. akik nehezen tudják ismét a * ségi életet élni. , . g neve­Fontos papi feladat az musTtatása lése. Mióta a katekizmus v;_ egyformán szabad az opj.izmust lági iskolákban, nőtt a ka tásában tanuló fiatalok száma, okt3 laikusok is részt vesznek- Sok új egyházi oktatási m ■_ keZdte óvoda, iskola, középisko orSzá­meg működését. „De számú* áb0. gos szinten csekély. AII; , .ka volt rá előtt az iskolák 60 szazai egyházi, most alig i . . ja meg- Minden egyes egyházi m* nagy nyitása akadályokba u txsagok, az ellenállás részben a h®» ^ részben a marxista ideo B -TÓ\ a ján képzett pedagógusok r # megtévesztett közvélemény m- állapította meg Paskaipffnagyobb A papi munka egyik ' ""„okból gondja az, hogy hiány v?f-uíokból, és azokból a vallásos n„, akik megfelelően kepzettók 1,^ nek a papi tevékenység Négy évtizedig nem epulhet_ templomok, most sok n í _ nyjl­nösen az új lakónegyedekben > nak újak. Akadályozz bornrnu- az a tény, hogy az egy ‘ sztctte az nista diktatúra idejen e ükséges összes, működéséhez s^toggn ányagi bázist, s ezt a ellen­növekvő infláció melle \á\dozó, súlyozhatják a hívek onleiai önkéntes adomány^^^____===:SS Belépőjegy a dómba Firenze (MTI).- F^enze bftoros érseke belépődíjat kardinális látogatóitól. P^ÄaTrosve­ezt már tényként hú svét után zctőivel és a sajtóval. Husvet 1000 lírát - mintegy TO tonm kell majd fizetni mmdenk mj ^ be akar menni a emplomba A3 tés nem a bevételnovelés miatt ^ letett, szögezte 'e 3 foPap, j é. hely eredeti rendeltetese vedelj nck érdekében történt A ugyanis nyáron husolohelye, pedig melegedője a tunstaknak. ^

Next

/
Thumbnails
Contents