Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

1995- Február 2-, Csütörtök Hírek — Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Térségi fejlesztés — elutasított javaslat Budapest (MTI) - Az Országgyű­lés Költségvetési és Pénzügyi Bi­zottsága szerdai ülésén általános vitára alkalmatlannak nyilvánítot­ta a Bodrogköz, Hegyköz, Tokaj- Hegyalja térségének fejlesztésére Rusznák Miidós (KDNP) által be­terjesztett országgyűlési határoza- tijavaslat-tervezetet. A bizottság többsége ugyan elvetette a javasla­tot, de indokoltnak tartotta, hogy e térségek fejlesztésére egy általános Program szülessen. A kormány vé­leményét tolmácsoló minisztériumi szakemberek elmondták, hogy je­lenleg is jelentős erőforrásokat kap­nak ezek a területek, és nem látnák célszerűnek, hogy egy-egy terület fejlesztésével az Országgyűlés kü- lön-külön foglalkozzon. Annál is in­kább, mivel most alakulnak a me­gyei bizottságok, melyeknek felada­ta éppen az ilyen programok egyez­tetése lenne; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig működik egy ilyen célú közalapítvány is. Az elutasító döntés mellett a képviselők határoz­tak arról, hogy levélben felhívják a megyei fejlesztési bizottság, illetve a közalapítvány kuratóriumának fi­gyelmét e helységek problémáira. Megválasztották a bolgár elektort Miskolc (ÉM) - A miskolci bolgár nemzeti kisebbség tegnap szavazott az országos érdekvédelmi szerv he­lyi küldöttének személyéről. A sza­vazók bizalmát - 37 szavazattal - Nikolaeva Maria szemorvos nyerte nl> így ő képviseli a miskolciakat a bolgárok országos érdekvédelmi szerve megválasztásakor. Hárshegyi Frigyes a fizetőképességről Budapest (MTI) - A nemzetközi tőkepiacok beszűkülése esetén is biztosítható az ország fizetőképes­sége, mivel a devizatartalékok je­lenleg elérik a 7,2 milliárd dollárt. Így a finanszírozásban nem okozna fennakadást, ha esetleg a következő félévben a hitelfeltételek romlása miatt Magyarországnak tartózkod­nia kellene a kötvénykibocsátások­tól. Minderről Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke nyilatkozott tegnap. Csak ideiglenes a keresztgát Budapest (MTI) - A Dunakilitinél ePitendő keresztgát ideiglenes jelle­géről, bontási idejéről az illetékes tarca szerint nem a létesítményt engedélyező országgyűlési határo­zatban, hanem a szlovákokkal kö­tendő szerződésben kell rendelkez­ik1/ Ezt Kovács Kálmán, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisz- államtitkára mondta képvi- selői kérdésre válaszolva az Or- Szággyűlés Környezetvédelmi Bi- zottságának szerdán tartott ülésén. . u képviselő, illetve Torzsa Ist- an, a Külügyminisztérium minisz­teri biztosa is lényegesnek tartotta jVj"^esztgát ideiglenes jellegének AzMVM és a privatizáció Budapest (MTI) - A magyar ener- giaszektor privatizációjának előké- I í ,®e megvalósítható a jelenlegi n Änosi iszonyok átrendezése nfdsi js - állítja a Magyar Villa- ,4 vek Bt. vezetése. Az elkép- ieatí fZerdán megtárgyalta a cég Pál ftosaSa- ülésen jelen volt szló ipari és kereskedelmi mi v1Zter és B°csis István, az Álla­dó í fSynnkezelő Rt. vezérigazga- tPtfe yettese. Bál László bejelen- ,. amennyiben ez segíti a priva- aciot, a kormány nyitott arra, k^j^teóüosítsa az érvényes jogsza­^^nerikai utat nyert a játékon Miskolc (ÉM) - Tegnap sorsolták Nonstop Rádióban a Gordon-Oil nyereményjátékónak díját. A nyolcvanezer forintos amerikai utat a 208440. számú sorsjegy tu­lajdonosa nyerte, aki az erről szóló kmanyokat Hrabár Andrea ügy­védnél veheti át Miskolcon, az Er­zsébet tér 5.-ben. A földtulajdonért demonstráltak Alsónémediben tavasszal önkényesen lefoglalnak 280 hektárt Alsónémedi (MTI) - Incidens nélkül fejeződött be a déli órák­ban szerdán az alsónémedi gaz­dák demonstrációja, amelynek során reggel 9 órától traktora­ikkal eltorlaszolták a települé­sen keresztülvezető 50-es utat. A tüntetők így kívánták felhív­ni a figyelmet, hogy többéves huzavona után kárpótlási je­gyeik ellenében még mindig nem jutottak hozzá az igényelt földmennyiséghez. A demonstrációt szervező helyi ér­dekegyeztető fórum és a földrende­ző bizottság tagjai elmondták: a falu régi mezőgazdasági hagyományo­kat ápol. A gazdákat felháborítja, hogy az igényeknek csupán töredé­két elégítették ki, jelenleg még 10 ezer aranykorona értékű papír van a kezükben, amiért művelésre al­kalmas földet akarnak. Az Állami Vagyonügynökség ugyanakkor az egyébként parlagon heverő földek egy részére pályázatot írt ki, 10 év­re bérbe kívánja adni. A gazdák 10 ezer aranykorona helyett 3500 aranykorona értékű földdel is beér­nék, ezért nehezményezik, hogy kompromisszumkészségük ellenére a vagyonügynökség és a földműve­lésügyi tárca csak az időt húzza. Az ügyben már minden lehetsé­ges fórumhoz fordultak, de lényegi válasz nem érkezett, csupán a na­pokban egy érdekegyeztető megbe­szélésre kaptak meghívást az FM­től, a gazdák szerint azonban újabb időhúzásról van szó. A demonstrálok úgy döntöttek: miután a jogi keretek kimerültek, és a földművelésügyi tárcánál illet­ve az Állami Vagyonügynökségnél kérésük továbbra sem talál meg­hallgatásra, a tavaszi munkák kez­detekor önkényesen lefoglalnak 280 hektárnyi állami földterületet, és megkezdik a művelést. * Az Állami Vagyonügynökség haj­landó tárgyalni arról, hogy megvál­toztassa eredeti koncepcióját az al­sónémedi tehenészet privatizációjá­ról, azonban felhívja a figyelmet, hogy a földterület szétosztásával egy 30 millió forint értékű tehené­szet szűnik meg. Az ÁVU a jövő hé­ti privatizációs ágazati bizottsági ülésen három lehetőség közül vá­laszthat: vagy ragaszkodik a tehe­nészeti telep egybeni értékesítésé­hez, vagy figyelembe veszi a kárpó­toltak teljes, 281 hektárra vonatko­zó igényét, vagy pedig részben meg­próbálja kielégíteni a gazdákat. Az FKGP és a KDNP közeledni fog Budapest (MTI) - Horváth Béla, a Magyar Demokrata Fórum egykori országgyűlési képviselője belépett a Kisgazdapártba. A politikus azért döntött így, mert szerinte az MDF meghasonlott, és a végelgyengülés küszöbén áll. Horváth úgy véleke­dett, hogy a fórum vezetése liberális irányba mozditotta el a pártot, ezért politikai pályafutását csak a nem- zeti-keresztény-konzervatív Kis­gazdapártban tudja folytatni. Az egykori MDF-es képviselő mindezt az FKGP szerdai sajtótájékoztató­ján mondta el. Torgyán József eh­hez hozzátette azt is, hogy a demok­rata fórum sok más tagja is csatla­kozni kíván az FKGP-hez, ezért várhatóan nemsokára újabb szemé­lyi bejelentésekre kerül sor a kis­gazda-székházban. Torgyán József üdvözölte Békési László lemondását is, mert szerinte a pénzügyminiszter nevével fémjel­zett program már húsz évvel ezelőtt megbukott. A kisgazdák első embe­re a KDNP-ben lezajlott változások kapcsán leszögezte: az FKGP-t nem érte váratlanul, hogy nem Suiján Lászlót választotta elnökévé a KDNP tagsága. Surján ugyanis az MDF szatellitpártjává silányította a KDNP-t és megakadályozta, hogy a párt önálló arculatot alakítson ki. A KDNP és az FKGP közeledése el­kerülhetetlen lesz, ugyanis az MDF és a Fidesz együttműködése egy li­berális szövetséget jelent, amely egy olyan erőt akar burkolt formá­ban hatalomra juttatni, amely tá­volról sem egyeztethető össze a ke­reszténydemokráciával. Torgyán József szerint Magyarországon túl sok liberális és konzervatív párt van, ezért közülük 1998-ban több meg fog szűnni. Az elnök előrejelzé­se szerint az MDF és a Fidesz a kö­vetkező országgyűlési választások során már nem fog bejutni a tör­vényhozásba. A művelődési tárca tizenkét főbűne Budapest (MTI) - A művelődési tárca új vezetése héthónapos műkö­dése alatt tizenkét főbűnt követett el - jelentette ki Fekete György MDF-es képviselő, volt művelődési államtitkár-helyettes szerdai sajtó- tájékoztatóján. Ezek között említet­te a „Nemzeti Színház vezetőjének adott ultimátumot, a Műcsarnok fő- igazgatónőjének eltávolítását, az Álkotóművészeti Alapítvány kurá­torainak lehetetlenné tételét, a kul­turális érdekvédelmi szervezetek véleményének teljes negligálását”. A politikus annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy Fodor Gábor minisztert a Mérleg utcai SZDSZ- központból irányítják. Fekete György úgy tudja, hogy a minisztéri­um munkatársai félelemben élnek. Szerinte káros az is, hogy 75 napja hiányzik a politikai államtitkár, aki kiegyenlítő szerepet játszhatna, s a döntések előtt az érdekvédelmi szer­vezetekkel egyeztethetne. Hatpárti tárgyalás a privatizációról Kétféleképpen értelmezték a miniszteri posztról elhangzottakat (folytatás az 1. oldalról) Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezé­sére szerdán a hat parlamenti párt elnökei és frakcióvezetői (képviselői) kétórás megbeszé­lést folytattak a privatizációról. Szekeres Imre beszámolója sze­rint a kormányfő tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy a privati­zációs törvény mellett ahhoz, hogy stabilizálni lehessen az ország gaz­dasági helyzetét, és megvalósulhas­son a privatizációs folyamat, szük­ség van a közbeszerzésről szóló, a verseny- és a gáztörvényre. Horn Gyula kijelentette: ő és a koalíciós pártok nyitottak arra, hogy minden olyan kérdésről konzultáljanak az ellenzéki pártokkal, amelyeket ez utóbbiak fontosnak tartanak, és el­képzelhető, hogy az ország gazdasá­gi helyzetéről és sor kerül egy ilyen megbeszélésre. Az MSZP frakcióve- zetőjének véleménye szerint a ta­nácskozásnak az volt a célja, hogy megtei-emtse a bizalmi viszonyt, alaphangulatot a hat parlamenti párt között, és hogy a politikusok az ország kormányzásában kísérelje­nek meg egyetértésre jutm. Für Lajos MDF-elnök konzultációs jellegűnek nevezte a megbeszélést. Arra a kérdésre, hogy az MDF dele­gációja korábbi nyilatkozataival el­lentétben ezen a megbeszélésen mi­ért nem szólította fel a kormányfőt a privatizációs törvényjavaslat visz- szavonására, Für Lajos kifejtette: ennek oka az volt, hogy látnak némi reményt arra: az ellenzék által ja­vasolt lényeges módosításokat eset­leg a kormánypártok elfogadják, és azok bekerülnek a törvényjavaslat­ba. Az MDF tárgyalódelegációja úgy tapasztalta, mintha Hóm Gyu­la a privatizációs miniszter ügyében kitartana korábban hangoztatott álláspontja mellett; azaz szükséges­nek tartja egy ilyen poszt létrehozá­sát. Az MDF ebben támogatja a mi­niszterelnököt. Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke szerint ezzel a móddal - hogy az ország legfontosabb kérdé­séit hatpárti találkozókon vitassák meg - az egybegyűltek döntő több­sége egyetértett. Elmondta: a kor­mányfő szóba hozta azt is, hogy el­lenőrizni kell a már lebonyolított privatizációkat olyan szempontból, hogy az új tulajdonosok mennyiben teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Füzessy végül azt is kijelentette, hogy Horn Gyula semmiféle önkor­látozást vagy önmegtartóztatást nem kért az ellenzéktől. Torgyán József kisgazda pártel­nök-frakcióvezető elmondta, hogy az FKGP álláspontja szerint a pri­vatizáció felett elsősorban a hatpár­ti felügyelet biztosíthatja a társada­lom számára is elfogadható ellenőr­zést. Torgyán azt is jelezte, hogy a kisgazdák helyeslik a privatizációs miniszteri pont gondolatát. Első hallásra elfogadhatónak tűnik szá­mukra a miniszterelnök azon javas­lata is, hogy hozzanak létre privati­zációs tanácsot, amelyben vala­mennyi párt képviselteti magát. A kisgazda pártelnök végezetül közöl­te: a találkozón megállapodtak ab­ban, hogy a következő napokban va­lamennyi párt írásba foglalja a pri­vatizációra vonatkozó véleményét, és azt eljuttatja a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Ezen anyagok birtoká­ban foglal majd állást a kormányfő. Gaál Gyula, az SZDSZ frakcióve­zetőségének tagja a többi között ar­ra mutatott rá, a megbeszélésen konkrétan nem hangzott el, hogy a koalíciós megállapodásban rögzített elvektől eltérve önálló privatizációs miniszteri posztot hoznának létre. Gaál Gyula értelmezésében a mi­niszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a kormány - bizonyos módosítások­kal - a privatizációs törvény terve­zetének jelenlegi formáját támogat­ja, és minél előbbi elfogadását igényű. Ebben a tervezetben pedig nincsen szó privatizációs miniszté­riumról. Arra a kérdésre, hogy az SZDSZ a törvény módosítása során meddig tud elmenni, Gaál Gyula ki­fejtette: ha egy módosító indítvány privatizációs minisztérium felállítá­sát javasolná, azt az SZDSZ semmi­képp nem tudná elfogadni, egy tár­ca nélküli miniszter léte azonban még belefér a koncepcióba. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem kívánta értékelni a tárgyaló- asztalnál elhangzottakat, mond­ván: a megbeszélésen abban marad­tak, hogy minden párt tájékoztatja elnökségét, azt megelőzően a nyil­vánosság előtt nem tesznek érdemi nyilatkozatokat. Vámkezelés menet közben Miskolc (ÉM) - A MÁV nemzetközi vonatain utazókat is érinti, hogy február 1-jétől a hatá­ron kell megfizetni a vámot a turistaforgalom­ban behozott vámköteles áruk után. Ezzel összefüggésben a MÁV illetékesei kérték a Vám- és Pénzügyőrséget, hogy lehetőség sze­rint gyors ügyintézéssel segítsék az érintett vonatok menetrend szerinti közlekedését. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságától kapott információ szerint az azonnaű vámkiszabás és -beszedés életbe lép­tetése alapvetően nem korlátozhatja az állam­polgárok utazáshoz való jogát. A Vám- és Pénzügyőrség, illetve a MÁV kö­zös érdeke, hogy a vizsgalatok ne akadályoz­zák a vonatok menetrend szerinti közlekedé­sét. Ezért a vámkezeléseket indokolt esetben menet közben is folytatják a pénzügyőrök. MÁV—állam: aláírt szerződés Budapest (MTI) - Több hónapos egyeztetés után aláírták szerdán a MAV-állam szerző­dést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium épületében. A szerződés megszüle­tésével lehetővé válik a vasút finanszírozásá­nak az európai gyakorlathoz való igazítása, a MÁV gazdálkodásának racionalizálása, az egyes üzletágak költségeinek és pénzügyi eredményeinek egyre pontosabb kimutatása. A megállapodás a MÁV helyzetén 1995-ben már nem változtat. A társaság ezért 15 milli­árd forintot kap az állami költségvetésből. Ki­küszöbölhetővé válik az a korábbi gyakorlat, miszerint az áruszállítás nyereségéből kell fi­nanszírozni a személyszállítás veszteségét. A szerződéssel megteremtődött az elvi alapja an­nak, hogy az állam valóságos megrendelője le­gyen a MAV-szolgáltatásoknak. A szerződés rögzíti azoknak a javaknak a körét is, amelyek kizárólagos állami tulajdonban maradnak. Göncz Árpádnál az FKGP elnöke Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök szerdán hivatalában fogadta Torgyán Józsefet, az FKGP elnökét. A köztársasági el­nök az FKGP által kezdeményezett népszava­zásról kifejtette: mivel személyesen is érintett, így arról semmilyen módon nem kíván véle­ményt nyilvánítani. Göncz Árpád a tervek sze­rint találkozik majd más parlamenti ellenzéki pártok vezetőivel is, az időpontok egyeztetése folyik. A Kisgazdapárt elnöke a megbeszélés­ről távozva azt tudatta a sajtó képviselőivel, hogy a páiá hivatalosan szerdán induló aláírás- gyűjtő kampányában üres marad az aláírás­gyújtó ív első rubrikája. Torgyán József oda vár­ta volna az államfő kézjegyét, mert — mint az FKGP elnöke egy újságcikkre hivatkozva feű- dézte - korábban Göncz Árpád is tett olyan ér­telmű nyilatkozatot, hogy egyetért a közvetlen köztársaságielnök-választással, amely most a kisgazdák aláírásgyűjtő akciójának célja. _A NAP KÉRDÉSE Hol van, hol nincs síszünet? Miskolc (ÉM - DK) - Egyre több helyről hallani, hogy síszünet volt, van, vagy lesz az iskolában. A tavalyi évre ez még nem volt jellemző. Azaz szünetet lehet, hogy kiadtak az igazgatók „soron kívül” is, de nem síszünetnek nevezték. Lukács Lász­lót, a megyei művelődési osztály főtaná­csosát kérdeztük arról, mit is takar ez az egyre divatosabb kifejezés.- Áll a törvényben egy passzus, mely szerint az iskola igazgatója szabadon használhat fel tíz napot továbbképzési célokra. Vagyis szüne­tet adhat a gyerekeknek, ami a tanároknak nem szünet. Régen ennek a terhére mentek az őszi mezőgazdasági munkák. A nyári szünet ezzel nem rövidül. Tulajdonképpen spórolás szempontjából is sokat jelent ez a néhány nap, addig sem kell fűteni, világítani az épületben. Ilyen volt régen egyes helyeken a szénszünet. Kimondva vagy kimondatlanul most is lehet gazdasági oka az iskolák ideiglenes bezárásá­nak, de ilyen esetről a megyében nem nagyon tudunk. Ezalatt a tíz nap alatt akár elvihetik az iskolák a gyerekeket síelni. Ez persze fel­szereltség dolga, nem lúszem, hogy sok helyen meg tudnák oldani. Ausztriában meg Szlová­kiában ez rendszeres, kötelező, ott tényleg sportolni mennek a diákok, s van hozzá megfe­lelő felszerelésük. A megyében ennek a legna­gyobb hagyománya a szikszói gimnáziumban van, ott mái- hagyomány a közös téli sportolás. Végül is az iskoláknak teljesen egyélű lehető­ségük, hogy tartanak-e síszünetet vagy nem, és hogy ezt a szabadidőt mire használják fel. De persze - ha már ezt az elegáns elnevezést használjuk - a síeléshez hó is kellene... A mai helyzet szerint a tehenek kerekedtek a kárpótlási jegyek fölé

Next

/
Thumbnails
Contents