Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-14 / 38. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1995» Február 14«, Kedd, _APROPÓ Síszünet Fecske Csaba A síszünettel újsütetű fogalom költözött nyelvünkbe, egyelőre hiába keresnénk az értelmező szótárban. Egyik ellenzéki po­litikusunk nem minden malícia nélkül azt találta mondani, e szó használata nem egyéb úri rongyrázásnál. Szó, mi szó, nem egészen világos, hogy ebben a kevés havú, tavaszi zefíreket len­gedezted alig-télben, és síelésre nem kü­lönösképpen alkalmas országban miért éppen síszünetnek nevezik a spórolás szándékával, soron kívül elrendelt iskolai szünetet? Mintahogyan az általában lenni szokott, most sem lehet tudni, kitől ered a szó, ki­nek a leleménye. Egyszer csak így kezd­ték emlegetni az iskolaigazgatók által el­rendelt pár napos téli szünetet. Diákok so­ron kívüli örömét. Ha jól emlékszem, Kör­menden kezdődött, az ottani iskolákban tartottak öt, majd tíznapos szünetet avval a nem titkolt céllal, hogy így spóroljanak meg némi pénzt az üres bugyellárisú ön- kormányzatnak. A sajtó hírt adott róla, er­re vérszemet kapott a többi iskola is, sor- ra-rendre tartottak soron kívüli szünetet, mintha csak a nebulók vették volna át a főnökséget a sulikban. A futótűzként ter­jedő mozgalomnak több ellenzője is akadt, mondván, ennek az egésznek na­gyobb a füstje, minta lángja, ilyen módon nem sok pénzt lehet megspórolni, legföl­jebb az áramdíjat, ami aligha megfelelő ellentételezés a gyerekek fejében lekap­csolt fényért. Kezdetbem volt a szénszünet. Központi­lag rendelték el, és nem az iskolaigazga­tók. Ezek az ilkupálos idők voltak, amikor még a szénspórolás vágya hajtotta a diá­kot is, nem pedig a síelés arisztokratikus kényszere. A mi iskolánkban mindössze három öreg kályha volt, nem valami so­kat lehetett megspórolni néhány napos szénszünettel, ám tudjuk, sok kicsi sokra megy. Sokra ment. Gazdagabbak ugyan nem lettünk, noha nem szénnel tüzelünk iskoláinkban, ez a fejlődés vitathatatlan: a proli szénszünet helyett immár a szalonképesebb síszünet dívik. Boldogan siklunk a lejtőn lefelé! Sí nélkül. Kamaramuzsika Miskolc (ÉM) - A Weiner-Szász Kamaraze­nekar Weiner, Bach és Stravinsky műveiből álló koncertműsorát február 15-én, szerdán este fél 8-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Fő­iskola dísztermében hallhatja Miskolc város zenebarát közönsége. Igazgatói NAT-viták Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet - a városi önkormányzatokkal együttműködve — konzultációkat szervez az oktatási és nevelési intézmények igazgatói részére a NAT-tervezet véleményezésével kapcsolatban. A konzultációkat a következő helyeken és időpontokban tartják: Miskolc városban febru­ár 15-én, szerdán délelőtt 9 órától a Földes Fe­renc Gimnáziumban. Vitavezető: Kiss Lajos- né; Edelény és körzetében február 15-én, szer­dán délelőtt 9 órától a szendrői Általános Isko­lában. Vitavezető: Turóczi Bertalan; Sárospa­tak, Sátoraljaújhely és körzetében február 16- án, csütörtökön délután 2 órától a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban. Vitavezető: Vel- key László; Ózd, Putnok és körzetében február 16-án, csütörtökön délelőtt 9 órától az ózdi Ár­pád vezér úti Általános Iskolában. Vitaveze­tők: Malinkó János, Gál Zoltán; Miskolc körze­tében február 20-án, hétfőn délelőtt 9 órától a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben (Miskolc, Andrássy u. 96.). Vitavezető: Rózsa László; Sze- rencs-Tokaj és körzetében február 21-én, ked­den délután 2 órától a szerencsi Középiskolai Kollégiumban. Vitavezetők: Doleszák Magdol­na, Hajdú Józsefné; Kazincbarcika-Sajószent- péter és körzetében február 22-én, szerdán délután 2 órától a kazincbarcikai Polgármes­teri Hivatalban (Kazincbarcika, Fő tér 4.). Vi­tavezető: Lénártné Horváth Ilona; Encs-Szik- szó és körzetében február 24-én, pénteken dé­lelőtt 9 órától a forrói Általános Iskolában. Vi­tavezetők: Tímár László, Juhász Zsolt; Mező­kövesd és körzetében február 28-án, kedden délelőtt 10 órától a tardi Általános Iskolában. Vitavezetők: Kiss László, Nyíró László; Tisza- újváros-Mezőcsát és körzetében március 1-jén, szerdán délelőtt 9 órától a tiszaújvárosi Széchenyi Általános Iskolában. Vitavezető: Kormos Dénes. Elhúzódó érettségi rongyrázással Vizsga rajzból holland mintára - magyar gimnáziumokban Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Miskolc három gimnáziumában a napokban el­kezdődik az érettségi vizsga. Hogy ez még korai? Általában persze igen, de a kivételek, mint tudjuk erősítik a szabályt. Az érettségi tárgya: rajz. Méghozzá „hollandul”... Kecskemétiné Törő Irén a Herman Ottó Gimnázium rajztermében a kisgimnazistákkal foglalkozik. A színeket tanulják, nem véletlen te­hát, hogy a magnóból Vivaldi mu­zsikája szól, a négy évszakról. A gyerekek a földön „szórták szét” magukat, illetve a rajzlapokat, fes­tékeket, több helyen már a víz is ki­borult, de előfordul az ilyesmi... — Ámennyire lehetséges, a tan­anyag keretein belül teljes szabad­ságot élveznek a gyerekek - mondja a tanárnő. - Én azt hiszem, hogy a gyerekek fantáziáját, kreativitását kell leginkább fejleszteni, ez fonto­sabb, mint az, hogy szépen tudja­nak drapériát rajzolni. Talán ezért is vállaltam, hogy részt veszek a holland rajzérettségi bevezetésének kísérletében. Dupla vizsga A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium valamint az Iparművé­szeti Főiskola (Kárpáti Andrea főis­kolai tanár koordinálásával) felkért harminc tanárt, hogy segítsenek a rajzérettségi megújításának prog­ramjában, próbálják ki a holland módszert. (Miskolcról hárman vesz­nek részt ebben, F. Pollner Erika a Zrínyi Gimnáziumból, Seresné Me­zei Zsuzsa a Kossuthból és Kecske­métiné Törő Irén a Hermanból). Az elmúlt tanítási évben a program gyakorlati részét próbálták ki, idén az elméleti ismereteiket is a hollan­dok által összeállított teszten bizo­nyíthatják a vállalkozó diákok. (A későbbiekben a tesztet persze ma­gyar bizottság állítaná össze, hiszen vannak nekünk nagyjaink, akik be­kerülhetnek a kérdéssorba, nem fel­tétlenül, a hollandokat kell ismer­nünk.) Ám a tavaly, illetve az idén vizsgázó diákoknak még emellett a jelenlegi szabályok szerint is érett­ségizniük kell. Vagyis - ha eljő az idő - három óra alatt, az akkor fel­nyitott boríték témája alapján kell valamit rajzolniuk, festeniük. De ebből a munkából nem mutatkozik meg a fantázia, csak a felkészült­ség. És más hibája is van ennek a Rajzórán Törő Irénnel módszernek, mégpedig az, hogy a diák a továbbiakban nem tudja fel­használni. Hiszen a képzőművésze­ti főiskolai felvételire bemutató anyagot kell vinni. Am a hagyomá­nyos érettségin készült egyetlen rajz kevés, és nem is biztos, hogy olyan jól sikerül... Viszont bemutató anyag lehet a holland érettségi sorozata. A vázla­tokból, variációkból olyan kollekció alakulhat, ami már megmutathatja a felvételiző képességeit. Van ideje bőven a diáknak, hiszen 31 óra áll rendelkezésére ahhoz, hogy elké­szüljön a munka. Tizenkét téma kö­zül választhatják ki az érettségizők a számukra tetszőt. A tavalyi fel­adatsorban többek között szerepel­tek például a következő címek: Éur- csa vendégek, Arcok a ködben. Az idei feladatok is elgondolkodtatóak. Például: Egy pillantás a végtelenbe, Rázzuk a rongyot, vagy épp’ egy bé­lyegsorozat tervezése a modem épí­tészetről. Nyitottan Az elmúlt év végén a hollandok meghívták a magyar tanárokat, nézzék meg, milyen is náluk a rajz- tanítás. Vagyis nem rajztanltásról, hanem vizuális nevelésről van szó. És ez nagy különbség! Sok minden kiderült a néhány nap alatt. Példá­ul a vendéglátók elismerték - mi­után látták az elmúlt évi vizsga anyagát képeken, videón -, hogy mi jobbak vagyunk mesterségben, de az ő gyerekeik ötletgazdagabbak.- Ez nem csoda, hiszen náluk he­tente minimum négy óra van, míg nálunk csak egy - meséli Kecske­métiné Törő Irén. - Borzasztó sok ötlet van bennük. Más a gondolko­dásmódjuk, másként reagálnak dol­gokra. Ennek oka, hogy a művésze­ti nevelés Hollandiában éppen olyan fontos, mint a matematika vagy a nyelv. Minden iskolához tar­tozik egy kis művészeti centrum. Náluk a rajztanítás célja kinyitni a gyerekeket, hogy tudjanak a saját környezetükön alakítani. És ez si­kerül is. Ott tényleg nyitottak az embe­rek, nem félnek egymástól és nem fél­nek megmutatni magukat. Nincs füg­göny például az ablakokon... Alkotás születik A laikusnak óhatatlanul eszébe jut, hogy ha az órán dolgozik a diák, ak­kor kikerülhetetlen, hogy a tanár segítsen neki. Vagyis úgy hisszük, a végeredményben benne van a tanár is.- Azért nem kellünk hozzá - mondja a szakember -, mert, telje­sen a fantáziára van bízva. Éppen ebből fakad az „ellentábor” kétsége, félnek, ha ezzel a módszerrel törté­nik az érettségi, akkor nem tanul­nak meg rajzolni. A végeredmény­nél a megoldás módját kell értékel­nünk, nem a tartalmat, az teljesen a gyerekre van bízva. Persze tu­dunk segíteni, úgy, hogy az első fél­évben hasonló feladatokat adunk. S hogy hol kezdődik a művészet? Hiszen a tavalyi képek bizonyítják: alkotások születtek... - Az érettségi vizsga végeredményének már alko­tásnak kell lennie. De ez még nem művészet, csak tantervi anyag: ho­gyan tudja a diák a színeket, formá­kat alkalmazni az önkifejezésében. Kopernikusz-program diákoknak Miskolc (ÉM) - Magyarországról általában 8-10 fő jut ki Francia- országba a Kopemikusz-prog- ram keretében, hallhattuk azon a tájékoztatón, melyet tegnap délelőtt a Francia Nagykövet­ség Kulturális Osztályának munkatársai tartottak a Mis­kolci Egyetemen A tájékoztatón megtudhattuk, hogy a' programot 1990-ben indították, kelet-közép-európai fiatal diplomá­sok (mérnökök, közgazdászok és jo­gászok) részére, hogy magas szin­ten képezhessék tovább magukat. Magyarországról általában 8-10 fő juthat így ki évente Franciaország­ba. Az ösztöndíjas először hét hóna­pos elméleti képzésben vesz részt Párizsban, majd öt hónapos szak­mai gyakorlat következik ismert ffancia'Cégeknél. Aki ezt a tanfolya­mot elvégzi, könnyen találhat állást a hazánkban működő franciá cégek­nél. A pályázat egyik feltétele a francia nyelv ismerete. De ezt nem veszik nagyon szigorúan, hiszen minden kurzus előtt - már az ösz­töndíj részeként - indítanak inten­zív nyelvtanfolyamot. Feltétel még, hogy a pályázó harminc évnél fiata­labb legyen, illetve azok jelentkezé­sét fogadják, akik eddig még nem részesültek francia ösztöndíjban. Jelentkezni március 24-ig lehet (je­lentkezési lap a Miskolci Egyetem rektori hivatalában kérhető). Ápri­lisban bírálják el a pályázatokat, ekkor a jelentkezők kitöltenek egy francia tesztet. Októberben indul­nak és szeptemberben fejezik be a programot. A francia kormány ezenkívül más ösztöndíj-lehetőséget is kínál a magyar ötödéveseknek, illetve dip­lomásoknak. Részt vehetnek posztgraduális képzésben, egyrészt szakmérnöki diplomát szerezhet­nek, másrészt előkészíthetik a dok­tori dolgozatukat. Az 1994/95-ös ta­névben ötvennyolc új ösztöndíjat adtak 6-16 hónapra, doktori ösztön­díjhoz pedig hatvanhétén jutottak. Megint tanú - Bacsó Péter Miskolcon Miskolc (ÉM) - Bacsó Péter - 1969-ben készült - A tanú című al­kotását a korabeli kultúrpolitika csaknem egy évtizedig nem engedte a nyilvánosság elé. Ennek ellenére A tanú egy korszak meghatározójá­vá, nemzedékek kultikus filmjévé vált. Huszonöt év múltán - Megint tanú címmel - elkészült a történet folytatása. A filmregény főszereplő­jét, Pelikán József gátőrt ismét Kál­lai Ferenc formálja meg, aki ezért az alakításáért a filmszemlén a leg­jobb férfi szereplő díját vehette át. A Megint tanú pedig „a várhatóan leg­nagyobb közönséget vonzó film” dí­ját nyerte el. A film miskolci premierje febru­ár 16-án délután 5 órakor lesz a Kossuth moziban, amelyre meghív­ták a rendezőt is. Bacsó Péterrel a vetítést követően beszélgethetünk. A főszereplő: Kállai Ferenc Fotó: Kende Tamás Kezdő íróknak Budapest (ÉM) - A Littera Nova Kiadó pályázatot hirdet vers és rö- vidpróza műfajban, tematikai meg' kötés nélkül. A pályázaton - élet­kortól függetlenül - bárki részt ve­het, aki önálló kötettel még nem rendelkezik. A pályázat terjedelme’ max. 20 gépelt oldal. Beadási hatá­ridő: 1995. március 31. A pálya- munkák elbírálói kortárs magyal írók lesznek. A legjobb pályamun­kákat (20-30 szerző alkotásait) a ki- adó 1995-ben antológiában jelenteti meg. Megcímzett és felbélyegzett válaszboríték esetén minden pályá­zónak válaszolnak. A kéziratokat viszont nem őrzik meg és nem küj" dik vissza. A pályamunkákat a kö­vetkező címre várják: Littera Nova 1399 Budapest, Pf. 701/234. Néptáncfelvételi Miskolc (ÉM) - A miskolci Széche­nyi István Általános Iskola (Hajós Alfréd u. 5.) az 1995/96-os tanévben ismét beindítja hagyományos nép­tánc tagozatát, valamint nyelvi elő­képzés után - a 3. évfolyamtól - an­gol nyelvi tagozatos osztályát- A néptánc tagozatra jelentkező nu* számára február 18-án, szombaton délelőtt 9 órától, a lányoknak pediS 10 órától tartanak felvételit. A tago­zat iránt érdeklődni az iskolában, i " letve a 361-732-es vagy a 361-7'á" as telefonszámos lehet. Páneurópai klub Miskolc (ÉM) - A Páneurópai Unió február 15-én, szerdán délután ü órakor tartja klubfoglalkozását a Herman Ottó Múzeum papszerI épületében. Az összejövetelen Kása László Tarot című előadását hall' hatják az érdeklődők. Nem lesz fesztivál Budapest (MTI) - A Magyar Tele­vízió sajtóreferense hétfőn közle­ményben tájékoztatta az MTI-t.ar­ról. hogy az ismert pénzügyi nehéz­ségek az intézmény kiadásainak csökkentésére kényszerítették aZ MTV vezetőségét. Ez érinti az ia|” már hagyományosnak mondhat0» nemzetközileg sikeres Középeur?" pai Kezdeményezés Balaton Feszti' válját is, így azt ezentúl kétévente rendezik meg. Az intézkedés követ­keztében az idei keszthelyi találko­zó elmarad. A legközelebbit 1996jú­niusában tartják meg Keszthelyen­Holland nevelés Győr (MTI) - A szociális és érzelmi nevelés holland módszereivel is­merkednek pedagógusok, szakta­nácsadók hétfőtől Győrött. A négy­napos szakmai képzésnek a Győr; Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet ad helyet, amely öt megyei társintézménnyel közösen immáron harmadik éve tart fenn szakmai kapcsolatot a rotterdami Oktatási Szolgáltató Központtal (CED). Az együttműködés keretében a magyar szakemberek a szociálisan hátrá­nyos helyzetű diákok oktatását, ne­velését szolgáló holland programok­kal ismerkednek, amelyek hathatos eszköztárat kínálnak a nehézhely­zetű magyar gyerekekkel való bá­násmódhoz is. A mostani győri tanácskotáson a társadalmi beilleszkedés és az ér­zelmi nevelés kérdéseiről esik szó. Versmondóknak udapest (MTI) - A rendkívüli ér- )klődés miatt február 15-éig meg- isszabbították az Őze Lajos szín- tékos emlékére hirdetett országos rs- és prózamondóverseny jelent- .‘zési határidejét. ! .Alapítvány a Dadogókért” áltat ervezett versengésre ez ideig több int három és fél száz 14-20 év kö- tti fiatal jelentkezett. A pályázati írás módot ad arra is, hogy olyan ak is pódiumra lépjenek, akik ™ szenvednek beszédzavarban. A dyázóknak nyolcperces szabadon lasztott műsort kell összeállíta- uk, amelyben elsősorban magyar érzők műveit tolmácsolják. Az ér- klődők levélben jelentkezhetnek Józsefvárosi Művelődési Ház 088 Budapest, József krt. 70.(ói­én. A döntőt április 27-én - Őze íjos születésének 60. évfordulóján rendezik meg Budapesten, a Mer-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents