Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-13 / 37. szám

1295» Február 13., Hétfő

Gazdaság

ÉSZAK-Magyarország 7

CÍC.JIGYZÍK Ú) vállalkozás

neve:

Bútortrend Bt.

'tezpont: Onga, Kölcsey út 16.

tel.: 46/464-402 !:ePyiseló': Bikkiné Májer Csilla evél<enységi kör: Bútorkészítés

^ c®g neve: Rajkor Kereskedelmi ■... és Szolgáltató Bt.

azPont: Mezőkövesd,

k.°8ácsi út 10. tel.: 49/312-194 képviselő: Borsosné

Y _ dr. Kertész Zsuzsa

evékenységi kör: villanymotorok tekercselése

i,..c®8 neve: Sellő Depó

°zpont: Sajóbábony, Váci

k. Mihály u. 4. tel.: 46/351-771 *ePviselő: Mészárosné

Y , Türk Katalin

evékenységi kör: Sellő

vegyiáruk kis- és nagykereskedelme

,cég neve: Élettér Bt.

zPont: Miskolc, Hajdú u. 7.

tel.: 46/370-958 Y^Pyiselő: Mándoky József

evékenységi kör: tervezés,

radiesztézia

k„c®g neve: magánvállalkozó ?zPpnt: Sajólád, Sajó út 27.

Kéi

Pviselő:

Tóth Béla

evél<enységi kör: villanyszerelő

vkc®8 neve: Jumax" Kit.

C?*font: Miskolc,

saba vezér 77. tel.: 46/314-259 Varga Tibor ekenységi kör: autóalkatrészkereskedelem, Lada-Samara, Skoda, Liaz

^ c®8 neve: Alexandra

V-. Szépség- Egészség Stúdió *P°nt: Miskolc,

Dankó Pista u. 3. fsz.1. V/ . tel.: 46/341-366

PVselő: Manyákné

ye . Móré Ibolya

ekenységi kör: karcsúsító

•estkezelés, natúrkozmetika, aromaterápiás szauna

Új üzletág ^ bevezetése

Kfufs neve: Gépész Vállalkozás °*Pont: Halmaj,

( , Május 1. út 26.

Kén' 4,6/474-158 vagy 396/105 TevpLSe*°: Kemény András

Váu' .ys®8' kör: vasipar

0?as: forgácsolás,

lakatos tevékenység, _____főtengely-köszörülés

k

ölcsönös

^artyaelf0gadás

Rf. é!Pen (MTI) ~ Az 0TP Banl

triRpnJ.' Punabank Rt. kölcsönösei

k'adii 3 eSymás e'őtt bankjegy lai^in^^ntáit, bankfiókjait, va kedöhkártyáikat elfogadó keres elk>eaa.0Za^0*;' A kölcsönös kártya Péritel dSl.ől szóló megállapodás A ^ ^’*:a alá a két pénzintézet

kártya? ,aP°dás révén a két banl eze^^ajdonosai mintegy hat 7etlenn^en használhatják fel köz 0Tp,t 'jásárlásra kártyáikat. A: rálbbai' a l'Unabank között már ko ^Sálla'8 létezett együttműködés bep a jP°dás, amelynek érteimé ^ereslcPaU?a^ank mintegy hatezei tyaelfon- G, nV egységből álló kár ehetPHdo'halőzatában használn Aj sze T!z OTP-forintkártyát. A; péazkím nGSSel a kót bank a kész p fizetési eszközök dina fások , eJlődéséhez, a szolgálta Járul ^^nalának emelésébe:

"^^SÁROK_____________

^i| j

?eznek]«G,r’par* kiállítást ren

között n a, ulban április 9 és 1< ^ákm'ai !1!l'lynuk megtekintésén frAeklődnir 1a^t szervezenek. A;

en B°rsocl-Abaúj-Zemp

párában iPnrrfr^ede,mi és Iparka fátlós út 4 , PKIK Miskolc Araii3 í0s felvíú kaPnak ezzel kapcsok határidő f0v ®°®1kást. Jelentkezés 0 kbruar 15.

^?rászati^.ríS Clmme^ kertészeti ^st rendexn *i?aSr^onómiai kiállt niájus 2-« \ v a ranc^a fővárosba! PlasteS' További felvilál,,l,»k*?SSi«ftkh4zbanka'’

Bihall Tamás az elnöki kollégium élén

Borsodi szakemberek a nemzeti kamara vezető testületéiben

Bihall Tamás: Bizonyos megyei érdekek fokozottabban kerülhetnek előtérbe Fotó: Fojtán László

Marczin Eszter

Miskolc (ÉJVI) - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elmúlt év decemberében megtartott alakuló közgyűlése Tolnay Lajost, a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank Rt. elnökét választotta elnökéül. A nemzeti kamara alapszabálya szerint a közelmúltban megtartotta alakuló ülését a köztestület elnöki kollégiuma, amely ugyancsak borsodi szakembert, nevezetesen Bihall Tamást, a megyei kereskedelmi és iparkamara első emberét bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Bihall Tamást a kollégium szerepéről, céljairól kérdeztük.

0 Az elnöki kollégium a kamara egyeztető és döntéselőkészítő testületi szerve, amely alapvetően kamarapolitikai, stratégiaalkotó szerepkört tölt be. Tagjai a főváros és a megyei kereskedelmi és iparkamarák elnökei. Feladata a közjogi kamarai rendszer megalakításával és működtetésével kapcsolatos állás- foglalások kialakítása, ajánlások kidolgozása. Lényeges, hogy az elnöki kollégium döntéseket nem hoz, csupán ajánlásokat dolgoz ki, amelyeknek a célja, hogy a rendszer azonos elvi alapokon, hasonló működési formában alakuljon ki hazánkban. Hiszen nem kell bővebben magyarázni, az a logikus, ha ez a testület Borsodban, Hevesben, Zalában, tehát az ország egész területén ugyanazon elvek alapján végzi tevékenységét.

□ A laikus számára úgy tűnik, egyfajta hatalommegosztásról van szó a nemzeti kamara elnöksége és az elnöki kollégium között.

0 Nem tagadom, valóban így van, de ez nem jelenthet megosztottságot a kamara vezetésében. Nem szabad megfeledkeznünk ugyanis arról, hogy esetünkben egy előzmények nélküli, több tízezres tagságot számláló köztestület megalakulásáról van szó. Ez ha jól működik, megfelel azoknak a követelményeknek amelyek alapján létrehozták, jelentős minőségi változást hozhat a magyar gazdaságban. Ahhoz, hogy mindez meg is valósuljon, most a kezdetekkor - amikor össze kell rázni egy szervezetet - szükség van a megyei elnökökből álló testületre. Feltehetően öt, tíz év múlva - ha helyére kerül a gazdaságban, a politikában a kamara ügye - megszűnik az elnöki kollégium létjogosultsága. Mondom ezt arra alapozva is, hogy a külföldi gyakorlatban nem létezik ez a fajta - ha úgy tetszik - kettősség.

□ Ha külföldet említett, adódik a kérdés, milyen a kamarák ás az érdekképviseleti szervezetek kapcsolata, viszonya tőlünk nyugatabbra? A kamarák felállásával egy időben ugyanis hazánkban halódni látszik a szakmai érdekképviselet.

0 A tapasztalatok azt mutatják, a gazdaságilag fejlett országokban békésen megvannak egymással a kamarák és az érdekképviseletek. Már csak azért is, mert mindegyiknek más-más a szerepe. Amíg az

egyik az egész gazdaság érdekeit tartja szem előtt, addig a másik egy »szakmai réteget, csoportot képvisel. Hazánkban a kamarák létrejötte kétségtelenül együtt jár az érdek- képviseletek gyengülésével, de meggyőződésem, hogy ez az állapot csak átmeneti.

□ Mint már említettük a nemzeti kamara vezető testületéinek élén két borsodi szakember is van. Származhat-e ebből előnye a térség gazdaságának?

0 Úgy vélem, mindenképpen növeli a megye ismertségét már maga a tény is, ezzel együtt természetesen intenzívebb kapcsolatot is jelent az ország fejlettebb régióival, a külföldi üzletemberekkel. Bizonyos megyei érdekek — gondolok például a munkahelyteremtésre, a működőtöké ide „csábítására” - fokozottabban kerülhetnek előtérbe.

A gazdakörök száma napról napra nő

Miskolc (ÉM - BAM) - Pénteken tartotta Miskolcon év eleji tanácskozását a Gazdakörök Megyei Szövetsége. Az eszmecserén szó esett az idei agrártámogatásokról, a hitel lehetőségekről, illetve az adózási feltételmódosulásokról. Február lévén a résztvevők megtárgyalták azt is, milyen az idei vetőmagellátás, s kik a legjelentősebb forgalmazók a térségben.

Nagy József, a Gazdakörök Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, mostanra szervezetük az agrárszféra második legnagyobb érdekképviseleti szervezetévé nőtte ki magát. Amíg az országban nyolcszáz gazdakört számlálnak, Borsod-AbaújZemplénben negyvenhatot. Ma már minden megyében van megyei szövetségük, tagságuk létszáma összességében meghaladja a negyvenezret. Örvendetes - nyilatkozta -, hogy az Országos Agrárkamara három alelnöke közül egy, a megyei Agrárkamarák elnökei közül pedig hat gazdakörös.

A Gazdakörök Országos Szövetsége a mezőgazdasági magángazdálkodók, illetve a magángazdálkodók önkéntes alapú szövetkezeteinek érdekképviseletét vállalja föl. Célja a polgáriasodott gazdntársa- dalom megteremtése. Az önálló gazdálkodás feltételei - Nagy József szerint - a magántulajdon, a hit, a termeléshez szükséges információk megléte, illetve gépek és eszközök. A felmérések azt bizonyítják a legnagyobb hiány ez utóbbiakban mutatkozik, ezért a Gazdakörök Országos Szövetsége nemzetközi kapcsolatai révén a mezőgazdasági munkához szükséges gépek, eszközök beszerzését kívánja erőteljesebben koordinálni. Hogyan? Nos, együttműködési szerződést kötött például a Lengyel Parasztszövetséggel, amelynek keretében onnan áprilistól munkagépeket hoznak be, cserébe pedig magyar agrártermékek bevitelét engedélyezi Lengyelország. A megvalósításhoz közös konzorciumot hoznak létre viszontkereskedők beléptetésével. Tekintettel arra, hogy az országban a gazdaköri tagság napról napra nő, így az érdek- képviselet számára legjelentősebb térségekben úgynevezett Gazdabolthálózat kiépítését is tervezik.

Kedvezőtlen pozícióban a házi sörfőzdék

Kerekegyháza (MTI) - A hazánkban még új keletű vállalkozásnak számító kisüzemi sörfőzdék képviselői ugyan jó néhány égető gondjukról hiába szóltak, összességében mégsem zárult eredménytelenül az ágazat pénteken Kerekegyházán rendezett első országos találkozója: a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének szakmai tanácskozással, termék-, valamint technológiai eljárások, berendezések bemutatójával egybekötött közgyűlésén ugyanis kirajzolódtak a kibontakozást előmozdító irányok is.

A szinte kivétel nélkül családi vállalkozásban működő sörfőzdék léte került veszélybe több közelmúltban bevezetett központi intézkedés hatására - tájékoztatta az MTI munkatársát az érdekképviselet országos elnöke, Doniján István. A tanácskozáson a jelenlévő országgyűlési képviselők és a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára, Red- nágel Jenő kérdéseikre adott válaszaiból számukra nyilvánvalóvá vált - mondta el -, hogy a megemelt fogyasztási adó mérséklésében egyelőre nem reménykedhetnek. A fogyasztói árat csupán az üzem tudja részben leapasztani, ha az önköltségét csökkenteni képes, ez utóbbi viszont, a beszerzési árakkal függ szorosan össze. A kisüzemi sörfőzdék pedig idényjellegükből és kicsiségükből adódóan a nagyobbrészt már külföldi érdekeltségű, tőkeerősebb sörgyáraknál kedvezőtlenebb pozícióban tárgyalnak az alapanyag-gyártókkal. Hasonló okok miatt elesnek a kedvezményes vámmal - csak korlátozott rneny- nyiségben — behozható alapanyagoktól is. Ez utóbbi gond orvoslására egyébként a földművelésügyi tárca képviselője ígéretet tett: a kontingens elosztásánál — közölte - a kisüzemeket is figyelembe veszik.

A valódi kiutat azonban - mondta el Dómján István elnök - a beszerzési piacon való egységes fellépés jelenti. Az egyelőre több mint félszáz kisüzemi sörfőzdét tömörítő érdekképviselet ezért is fogalmazta meg kerekegyházi közgyűlésén hangsúlyosan, hogy az elmúlt év február elsején alakult egyesület nyitott, soraiba várja a hasonló problémákkal küszködő vállalkozókat. Az egyesület lépéseket kíván tenni az alapanyag — a sörárpa és a maláta - hazai előállítása érdekében is. Annál is inkább, hiszen Magyarországon hajdan kiváló minőségű sörárpát termesztettek, s a már régen működő martfűi feldolgozó mellett, várhatóan ez év májusában indul a dunaújvárosi malátagyár is. A kisüzemi sörfőzdék egyesülete felajánlotta segítségét a sörárpater- mesztós megszervezésében.

_Válasz-ADÓ

Az adó

kiszámításáról

Miskolc (ÉM) - ígéretünkhöz híven folytatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársainak közreműködésével az adótanácsadást. A hozzánk érkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. Továbbra is kérjük, ha az adózással, annak bármely részterületével kapcsolatosan van olyan kérdésük, amelynek megválaszolása szakembert igényel, írjanak nekünk. Levelükben pontosan vázolják a problémát, és a leragasztott borítékra írják rá: „Válasz-Adó”.

□ Nyugdíj mellett, egyéni vállalkozóként dolgozom. Vállalkozásom 1994-ben veszteséges volt, ezért úgy tudom, minimumadó fizetési kötelezettségem van. Kérdésem az. hogy a minimumadó alapját, illetve az adó összegét hogyan kell kiszámítani?

• Veszteséges vállalkozás esetén, vállalkozói jövedelemnek a minimumadó alapja - azaz, a korrigált bevétel 2 százaléka - tekintendő. Korrigált bevétel alatt, a vállalkozás áfa nélküli bevételének, az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmények értékével, illetve a bérmunkadíj összegével csökkentett részét kell érteni.

A fentiek alapján meghatározott minimumadó alapot, mint az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet a nyugdíj összegével össze kell vonni. Amennyiben az így összevont jövedelem a 110 000 forintot nem éri el, úgy adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

Ha a nyugdíj, illetve a minimumadó alapösszege 110 000 forintnál magasabb, úgy az összevont jövedelem adójából a nyugdíjra eső adót le kell vonni és csak a fennmaradó adó összegét kell kötelezettségként bevallani, illetve megfizetni.

_ÉM-portré

Sümegi István

Miskolc (ÉM - BAM) - Losoncon született, de a nógrádi Szécsényben nőtt fel. Jóllehet édesapja közgazdasági pályán dolgozott, őt jobban vonzotta az, amit nagyapjától lesett el. Nagyszülei gazdálkodtak, nagybátyja pedig húsz éven át egy mezőgazdasági szövetkezet elnöke volt. Amikor tehát leérettségizett, nem is gondolt másra, minthogy agrármérnök lehessen.

Debrecenben diplomázott, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen növényvédő szakmérnöki képesítést is szerzett. Kezdetben Nógrádban dolgozott, majd egy hirtelen elhatározással a sátoraljaújhelyi termelőszövetkezetbe ment. Közel tízévnyi termelő üzemben eltöltött idő után az államigazgatásba helyezkedett el. Előbb a sátoraljaújhelyi járási hivatal, majd a megyei tanács mezőgazdasági osztályán, immár Miskolcon.

Munkaterülete mindig a növénytermesztéssel, meliorációval, öntözéssel függött össze. S erre büszke is. Ez utóbbi kettő, kiegészítve a növényvédelemmel, speciális felkészültséget igényel egy agrármérnöktől - vallja —, s öt vonzza az egyediség.

Hétköznapjaiban - most az FM megyei hivatalának főfelügyelője - sok emberrel tárgyal. Este azonban már inkább a csendre, a meleg családi fészekre vágyik. Otthonülő típus, olvasgat, s feleségével osztja meg mindennapi gondját-baját.

Gyermekei már kiröppenőben a „fészekből”, lánya biológia-kémia szakos középiskolai tanár, jelenleg a Debreceni Orvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének aspiránsa. Fia végzés előtt álló joghallgató, a mai tervek szerint Budapesten keres majd megélhetést.

S a szülők? Maradnak ketten, s kirándulnak majd a környéken - tervezi. Miskolctapolca, Lillafüred, a Bükk. Nagy séták a természetben, ilyenkor minden emberi zaklatottsag elsimul, s aztán oly’jó hazatérni a meleg családi környezetbe. Elfáradva, de felfrissülve, megújulva, erőre kapva...