Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-02 / 28. szám
LI. évfolyam, 28. szám 1995. február 2., csütörtök BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Pénz helyett jeggyel segítenek A készpénz helyett mostantól Miskolcon is juttatott étkezési jegyek támaszt, biztonságot nyújtanak a napi megélhetési gondokkal küszködő embereknek. (5. oldal) Valós tulajdonos: jó év a D&D-ben Hogy mit tesz egy valós tulajdonos léte? A miskolci drótgyár, amely a vaskohászati krízisben a puszta létéért küzdött, a tulajdonosváltás után talpra állt. (7. oldal) Értéksüllyedés múzeumi szinten Az elmúlt évben ötezerrel csökkent a látogatók száma a sárospataki Rákóczi Múzeumban. Az országos átlaghoz képest nem is biztos, hogy ez olyan nagy szám. (8. oldal) Alkotmánykoncepció már februárban Budapest (MTI) - Vastagh Pál igazságügy-miniszter szerint nincs akadálya annak, hogy akár február közepére elkészüljön az alkotmánykoncepció elemi változata, az Állam- és Jogtudományi Intézet ugyanis már megküldte a munka kiinduló pontját jelentő szakmai tanulmányokat a tárcának. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy véleménye szerint a kormányprogramban rögzített alkotmányozási menetrendhez képest esetlegesen három-négy hónapos a csúszás - a téma természetéből adódóan - nem okozhat problémát. Vastagh továbbá megjegyezte: úgy tudja, befejezés előtt áll a parlamenti alkotmányelőkészítő bizottság felállítására és működésére vonatkozó országgyűlési határozattervezet elkészítése. Ellehetetlenülő ifjúságvédők Balatonfenyves (MTI) - A 150 hazai Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet a gazdasági ellehetetlenülés határán van; az idén 5,7 milliárd forintból gazdálkodhatnak, és ez 700 millió forinttal kevesebb, mint a múlt évben. A Balatonfenyvesen eszmecserét szervező Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara a megoldást abban látná, ha nem a jegyei önkormányzatok közvetítésével, hanem közvetlenül finanszíroznák az intézeteket. A kamara reméli, hogy ezen a helyzeten változtat majd a gyermek és ifjúságvédelmi törvény, amelynek elfogadásáról az ígéretek szerint június 30-ig dönt a parlament. A tervezetben szereplő megyei gyermekjóléti szociális és gyámhivatalok létrehozásával a kamera nem ért egyet. A kamara azt is szeretné elérni, hogy a jelenlegi négy tárca helyett egy, a Belügyminisztérium foglalkozzon a gyermek- es ifjúságvédelmi ügyekkel. Hazánkban 30 ezer állami gondozott van, és mintegy félmillióra tehető azon gyerekek száma, akikkel az intézetek kapcsolatban állnak. Vajdasági magyarok: elégtelen párbeszéd Budapest (MTI) - Még nem jött el az ideje a közvetítésnek, vagy a békéltetésnek, mert a Vajdasági Ma- Szarok Demokratikus Közössége ( MDK) és a Vajdasági Magyar zóvétség (VMSZ) közti kommunikáció nincsen olyan szinten, hogy arre bárki vállalkozhatna. Ezt Ta- ajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hintái politikai államtitkára mondta szei dán Budapesten a két szervezet képviselőivel külön-külön folytatott aigyalásait követő sajtótájékozta- °n- A megbeszéléseken részt vettek a hatpárti, határunkon túli kisebbségekkel foglalkozó konzultatív bizottság tagjai is. Korszerűsödő nyilvántartás Budapest (MTI) - Befejeződött a körzeti földhivatalok számítógépe- azt jelenti, hogy több mmt, 7 millió ingatlan alapadatait, illetve több mint 1 millió ingatlan tulajdoni jogait és terheit rögzítet- 49« simítógépen. így hazánk ? ,b településének esetében február . az ingatlan-nyilvántartás zamitogepes módszerekkel törté- mK Az állampolgárok gyorsabban aaSn Eun °Sabb adatokhoz az ingatlanokkal kapcsolatban. A szőlő és a bor hagyománya összeköt Izraeli testvérvárosi küldöttség látogatása Tokaj-Hegyalján Borkóstolás nélkül nem igazi a tokaji látogatás Fotó: Laczó József Tokaj (ÉM - M L.) - Testvérvárosi meghívásra héttagú küldöttség érkezett kedden Binyami- nából Tokajba. Az izraeli település képviselő-testületének tagjai három napot töltenek a Kopasz-hegy lábánál, de itt-tar- tózkodásuk alatt megtekintik a környék nevezetességeit is. Látogatásuk elsődleges célja azonban a két város, Tokaj és Binya- mina többéves kapcsolatának értékelése, és a hagyományosan jó viszonyuk továbbfejlesztése. Binyamina hasonló földrajzi adottságokkal rendelkezik, mint Tokaj. A két város történelmi hagyományai között található egy olyan közös pont, amely megalapozta közeledésüket; ez pedig a szőlő- és borkultúra. Egymás nemzeti hagyományainak és alkotóművészetének megismerése mellett - többek között - ez is megfogalmazódik abban a testvérvárosi szerződésben, amelyet a két város öt évvel ezelőtt kötött.- A városok hasonló jellegén túl más szempontok is közrejátszanak a testvérvárosi kapcsolatban - mondta Moti Kirmajer, Binyamina polgármestere. - Kapcsolatunk mindkét fél számára hasznos, hiszen tanulhatunk egymástól. A kulturális együttműködés lehetősége azonban függ az anyagiaktól is. Es a kommunikációs nehézségektől. A következő generációnak ez talán már kevésbé okoz majd problémát. A gazdasági kapcsolatok kiépítése viszont - a polgármester szerint - nem elsősorban a két város feladata. Egy polgármester ennek érdekében csupán annyit tehet, hogy nyitott szemmel jár. így vetődött fel az az ötlet, hogy jó lenne a két ország szőlészeti szakembereinek közös szakmai találkozót szervezni. Májer János, Tokaj polgármestere mostani találkozásuktól a kulturális és a társadalmi együttműködés további erősödését várja. Kiemelte, hogy ennek legfontosabb eleme az évek óta ismétlődő diákcsere-program folytatása. Emellett azonban reméli, az izraeliek - mecénásokkal - segítenek a tokaji zsinagóga helyreállításának befejezésében, hogy az a város és környéke élő kulturális központjává válhasson. Az EL-CO negyvenkilenc százalékot akar Két hét haladékot kaphatott még a budapesti részvénytársaság Ózd (ÉM - U.J.)-A helybéliek által farkaslyuki fecskendőgyárként emlegetett beruházás lebonyolítására alakult kft. tegnapi ülésén kiderült: az EL-CO Rt. már nem 26, hanem 49 százalékos tulajdonosi részarány megszerzését tartja céljának. Mint tegnap már beszámoltunk róla, az ózdi önkormányzat keddi képviselő-testületi ülésén tárgyaltak a fecskendőgyári beruházás helyzetéről is. A nagy munka előkészítésére és lebonyolítására még 1991-ben, Ózd-Farkaslyukon az OKÚ, az EL- CO és a város önkormányzatának részvételével egyesülés jött létre. 1992-ben az egyesülés korlátolt felelősségű társasággá alakult át. A társaságból a kohászat idővel távozott. Ugyanakkor jelentkezett egy angol világcég, az Omikron Group, amely jelentős összegű befektetést, hitelgaranciát és forgótőkét ígért. Lépett a kormány is. Kétszázmilliós, vissza nem térítendő támogatást helyezett kilátásba az ilyenkor szokásos műszaki és pénzügyi feltételek teljesítése esetén. Minden együtt lenne tehát, de az EL-CO Rt. taktikázása miatt mégsem indul meg a munka. Az ózdi ön- kormányzat, amelynek elemi érdeke az új munkahelyek létrehozása, nem szívesen vár tovább. Már a keddi ülésen hozzájutottunk olyan információkhoz, amely szerint a beruházást az EL-CO mellőzésével is el lehetne indítani. Önkormányzati megbízottat is választottak a város érdekeinek képviseletére, Filep Gyula személyében. Tőle tudtuk meg: a tegnapi társasági taggyűlésen bejelentették, a részvénytársaság már nem 26, hanem 49 százaléknyi részesedés elérésére törekszik. Az rt. jelenlévő tulajdonosai elmondták, hogy' további megbeszéléseket folytatnak az angol céggel - erre két hetet kaptak. Hatpárti tárgyalás a privatizációról Budapest (MTI) - Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezésére szerdán a hat parlamenti párt elnökei és frakcióvezetői - az SZDSZ-t Gál Gyula, a frakcióvezetőség tagja képviselte - csaknem kétórás megbeszélést folytattak a privatizációról. Az MSZP képviseletében - a miniszterelnök-pártelnökön kívül - Szekeres Imre frakcióvezető vett részt. Az MDF, a KDNP és a Fidesz pártelnökével és frakcióvezetőjével képviseltette magát. Jelen volt Für Lajos, Szabó Iván (MDF), Giczy György és FüzeSsy Tibor (KDNP), Orbán Viktor és Szájer József (Fidesz). Az FKGP elnök-frakcióvezetőjét, Torgyón Józsefet és Győriványi Sándor helyettes frakcióvezetőt küldte a megbeszélésre. A zárt ajtók mögötti tárgyaláson részt vett, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. A tárgyalás után Horn Gyula miniszterelnök azzal hárította el a sajtó érdeklődését, hogy az MSZP nevében Szekeres Imre frakcióvezető nyilatkozik. Az MSZP politikusa - a kormányfő szavait idézve - elmondta: a kormány és a koalíciós pártok elhatározott szándéka a privatizációs törvény mielőbbi országgyűlési elfogadása. Szekeres Imre úgy fogalmazott: készek azokat a módosító javaslatokat megvitatni, amelyeket akár a kormánypártok, akár az ellenzéki pártok tesznek, de a kormány nem vonja vissza a privatizációs törvényjavaslatot. Szekeres Imre utalt arra is, hogy' az ellenzék a konzultáción nem vetette fel korábban megfogalmazott igényét a törvényjavaslat visszavonására. Ezen a megbeszélésen nem születtek konkrét döntések, de a pártok kifejtették: örülnek az ilyen típusú találkozóknak; hasznosnak tartják, hogy' megkezdődik a párbeszéd. Azt is megfogalmazták azonban, hogy konkrét ügyekről hasonló tárgyalásokat tartanának szükségesnek. (folytatás a 3. oldalon) _ KOMMENTÁR Nincs (ki)út Görömbölyi László Az aktuális belpolitikai viharokról szóló hírek között talán a jelentőségénél kisebb hangsúlyt kapott a tájékoztatásban a közlekedési miniszter hétfői sajtótájékoztatója. Pedig ugyancsak fontos, számunkra, az ország északkeleti régiójában élők számára különösen érdekes kijelentések hangzottak el. A miniszter - egyebek mellett - beszélt az autópályák építéséről is. Elmondta, hogyazM1 -es Cyőr-Hegyeshalom közötti szakaszát az év végére befejezik, s az idén elkezdik építeni az M5-ös újabb szakaszát is. Az M3-as körül azonban - derül ki a híradásokból - továbbra is sok a bizonytalanság. Nevezetesen: a külföldi befektető a hosszú megtérülésre (magyarán: a várhatóan csekély forgalomra?!) hivatkozva „nehezen elfogadható követelményeket szab a kormánynak". Aminek következtében a szakminisztériumban valószínűleg ismét napirendre kerül az állami autópálya-építés lehetősége. Kellő naivitással „felvértezve" akár még örülhetnénk is a fejleménynek. Hiszen jól tudjuk, hogy az úgynevezett koncessziós, magánbefektetők által finanszírozott autópályákon úthasználati díjat szednek majd, aminek összegét nyilván a megtérülés szempontjai határozzák meg - várhatóan nem az életszínvonal alakulásához igazodva. Valószínű, hogy előbb- utóbb az állami autópályákon sem úszhatjuk meg ezt az „adót", de a mértéke talán méltányosabb lesz. Először azonban autópálya kellene Miskolc és Budapest között. Autópálya, amelyen elviselhető körülmények között, elviselhető idő alatt eljuthat az üzletember a fővárosból e válságrégióba; éppen annyi időt fordítva tárgyalásokra, befektetések intézésére, üzletmenet ellenőrzésére, amennyit Európa más részén, hasonló földrajzi távolságok esetén erre fordítania kell. Mert ennek hiányában nincs külföldi befektető, aki vállalja újra meg újra Gyöngyös és Miskolc között az idegölő torlódások, hajmeresztő előzések lidércnyomását. Mindent egybevetve azt gondolom, az M3 kulcskérdés a megye jövője, az itt élők sorsa szempontjából. Amíg ebben az ügyben konkrét, betoncsík-kilométerekben tárgyiasuló döntések nem születnek, a századik kibontakozási program sem lehet több üres szólamok gyűjteményénél. Hogy végre túllépjünk ezen az állapoton, az a mindenkori kormány, s a megye mindenkori képviselőinek közös felelőssége. Másra át nem hárítható felelőssége. Magyar honvédség: 1995 a krízis éve Szombathely (MTI) - A Magyar Honvédség számára 1995 a krízis éve lesz: a növekvő társadalmi és szociális feszültségek hatása érezhető a katonaságon belül is, a hivatásos állomány és a hadsereg átszervezése miatt fokozódnak az egzisztenciális gondok, romlanak a technikai és anyagi feltételek, ennek ellenére megfelelő szinten kell ellátni a védelmi feladatokat. Ilyen körülmények között különösen szükség van az 1993-ban létrejött és működőképes humán szakszolgálatra. A humánszolgálat nemcsak a rendkívüli események, tragédiák megelőzését tartja feladatának, hanem főként a sorkatonák pozitív, egyéni tulajdonságainak fejlesztését, kialakítását. A tegnap kezdődött szombathelyi tanácskozáson elhangzottra kormány távlati elképzeléseiben szerepel egy átfogó program kidolgozása az ifjúság honvédelmi nevelésére.
