Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-11 / 36. szám
Február 11., Szombat Látókör ÉM-hétvége VII * A csodálatos csuvas: Gennadij Ajgi rí _ es — ÍOI VrtlN ^Z egykori óbolgárok és az egyik legnagyobb hun törzs, a szuvarok ivadékai a öekünk szegről-végről rokon csuva- ?°k. A szuvarokat a perzsa krónikákon fehér vagy ezüst hunokként emlegetik. Ennek a sokat szenvedett, maradékok maradékjaként mégis megraa- ^adt kis népnek világhírű fia: Gennadij ^Si, a kétnyelvű, egylelkű csuvas költő. hatvanadik születési jubileuma alkalmából Ullnepli egész Csuvasfóld, magáénak vallja a soknemzetiségű „Közép-Volga” vidék, és ?z »orosznyelvűség” jogán a kortárs orosz ’irdalom. Kitüntetésekkel, elismerésekkel ‘sztelik meg franciák, olaszok, németek, atlgolok, lengyelek... ■. Hosszú utat tett meg szülőfalujától a vi- 'aghírig. Szülei „Hunnadi”-ra, vagyis a ’Hunok fiára” akarták kereszteltetni, de jiSak a hangzásban ehhez közel álló „Gen- adijt” engedélyezték. Apja tanító volt. Ver- p két is írt, az elsők közt fordította csuvasra Uskint. Életét derékba törte a háború... .. doggal nevezte Ajgit Rab Zsuzsa egy ki- unő - Oravecz Imrével együtt fordított - rtskötet címében a Sámán fiának (Európa /Odó, 1973.). Anyai ágon sámánok leszár- t az°ttja. Anyja jól ismerte a pogány szer- artásokat, fia sok varázsigét, ráolvasást tanult tőle. Versei 1949-től jelennek meg. A csuvas ,yelv elszigeteltségét látva határozza el, °fy költői nyelvének — 1960-tól - az oroszt . kasztja. Szülőföldjétől távol, Moszkvában s ^eg tudta őrizni anyanyelvét, a csuvas g ollem iséget, útrabocsátó népe lelkületét. aUtberfeletti vállalás és vállalkozás volt ez mélységek és magasságok, az egyetemesül távlatában. Cs bnponzáns - az UNESCO-nak szánt - uvas költészeti antológiát készített. A csu- s°k történelmét, sorsát, kultúráját megis- , ,crtető tanulmányokat írt és publikált vilagnyelveken. g. ^dyéhoz hasonlítható, de szelídebb izzá- ]yj Uemzetféltés munkál költészetében, fy SSyötört népének reményhitét élteti. A te| doia költő és műfordító Léon Robel így ér- 0rim®z.i örökségét: ,A csuvas nép meg tudta ZrU identitását és saját világképét a törtéig legszörnyűbb szenvedései közepette, az 6, a kazárok, a kipcsákok, a tatárok és Ueku Sz°k beolvasztási kísérleteit. Megme- Hsr 3- ZR'dó, az iszlám és az ortodox val- dik a erűszokos áttérítéstől, túlélte a húszául SZazad nagy pusztításait. Ez a nép saját gvef3 *:Uc]0R maradni a költői emlékezet ke- áts9-né-'30^ egy _ az elet minden pillanatát jPvű - rituális költői gyakorlat révén”. r°m f észetében eredeti módon egyesít hárult °^st: a csuvasok hagyománytisztelő és a'yyié*'’ az orosz avantgárd esztétikáját ÉVcil. a' szazad> francia költészet eredmé- bb-t a sokáig tiltott, majd nehezen meg- Uiüv r n;buk sosem népszerű szahadverset szet„e 1 h'ánymutató jelentőséggel. Termé- hoéz'Z6if*'e*'ében világfelfogása tükröződik. cendpSe • n a blinden ség rejtőzik, a trans- sos * ncia szépsége ragyog. Mélyen vallá- tis2’ta rrnészetközeli lélek. A költői szó lélek- Uuívészetével létfilozófiai mélységek1988. szeptember 5., Eger. Emlékezetes találkozás... Jobbról balra Cseh Károly, Gennadij Ajgi, Cs. Varga István és neje Fotó: ÉM-archív be világít. Nem ostromol nyugati mintára transcendens csúcsokat. Nem dermed magányba. A türelmes Jóbot idéző sorsa ellen sem lázad, nem perlekedik az ő istenével. Éltető energiákkal telített kozmosz az ő versvilága. Rendkívül szerves szemléletének karakteres ismérve egy végtelen bizonyosság: a kegyelem áradó hite az emberiség történetében, szakrális szóval kifejezve: az emberiség e világi üdvösségtörténetben. Népe szenvedését a „mysterium passionis”, a krisztusi megváltás részének tudja. Versei „konstruktívan” megszerkesztettek, de sosem kihűlt, megmerevedett, sosem élettelen alkotások. Ikonszerűen építkezik. Nagy költőelódök, képzőművészek hatottak rá felszabadítóan. Utánozhatatlan érdeme, ahogy „világokat” képes átfogni. Művészete a csuvas sámánénekek, ráolvasások, mon- dókák, nyelvben megőrzött szellemi-lelki tapasztalatok mélységeiből ível az egyetemes kultúra magaslataira. Modernsége, gondolatisága lenyűgöző. Az orosz és a francia szimbolizmus és szürrealizmus vívmányait, többek közt Malevics képi látását újítva jutott el a világlíra csúcsaira. Hallatlan szellemi-lelki koncentrálásra képes. Rendkívüli intellektusát, képzeletét végtelen érzékenységűvé edzette. Jellemzője a végtelenül tágas költői világkép. Istenáldott tehetségként, megfeszített akarattal tudta a maga csuvas mezejét az egyetemes érvényű kérdések szinterévé tenni. Szerinte a Mindenség szempontjából nincsenek „provinciák”. Egyéni módon alkalmazza a szintaxis- törvényeit, sokszorozza meg a szavak, a költői kifejezőeszközök lehetséges jelentéseit. Érzékeltetni tudja még a jelenkorra annyira jellemző kommunikációs nehézségeket is. A központozás egyéni rendszerét alakította ki. Például a kötőjel segítségével egy szemantikai rendszerbe, egy ritmikai csoportba egyesít több különálló szót. A gondolat- és felkiáltójelet zenei mutatóként használja, így jelzi, hol kell le- vagy felvinni a hangot... Az Ajgi-versben meghatározott ritmus, „ritmusos gondolkodás” érvényesül, és segít jobban megérteni világlátásnak és érzésének művészi sugallatait. Ez az evangéliumi szegénységben élő költő csodálatosan gyümölcsöző munkát végzett. Költőtársaival összefogva csuvas nyelven kiadta a francia és a lengyel líra kincsesházát. Pompás magyar lírai antológiát jelentetett meg, amely Bornemiszától Csoóri Sándorig reprezentálja költészetünket Az Egerben kiadott Csuvas szó (1985 című antológiái spiritus rektora volt, amint az Az ínség zsoltára című Szeszpel-verskö- teté is, amely Cseh Károly fordításában és a Bródy Sándor megyei könyvtár gondozásában látott napvilágot (1989). (Hat év óta vár kiadásra egy remek Ajgi-kötet - Baka István, Cseh Károly és Zalán Tibor kitűnő át- költésében.) Ajgi számára a magyar irodalom áradó ihletforrás. Csodálatos versciklust szentelt legkedvesebb magyar költőinek, barátainak. A legtöbb verse, írása magyarul az Észak-Magyarország, a Fonás, a Kortárs és a Napjaink lapjain jelent meg, főképpen Cseh Károly fordításában. A nagy változások előestéjén Tabajdi Csaba meghívására érkezett Magyarországra. Baráti invitációra részt vett a Tokaji írótáborban. Tokajban és Miskolcon a csuvas irodalmi díjjal kitüntetett Cseh Károly volt a tolmácsa. Sándor András szakavatott kalauzolásával jái'ta be a Bükköt, Lillafüreden egy csokor mezei virágot tett József Attila emléktáblájához... Egerben több napig időzött feleségével együtt. Sokaknak, többek közt Mező Máriának érdeme, hogy példamutató fogadtatásban részesült. Ez a szép kisváros Ajgit versírásra inspirálta. Emlékké vált egri élményeit őrzi Búcsúzás Szeszpel és Eger című verse. Gennadij Ajgi olyasmit vitt véghez a csuvas literatúrában, mint Csingiz Ajtmatov a kirgiz irodalomban: népét, kultúráját remekművekben írta a világirodalomba. Többször is jelölték Nobel-díjra, a belső döntési körökig többször eljutott. Ezt a jubiláló, minket magyarokat őszintén szerető csodálatos csuvas költőt verseinek közlésével köszöntjük barátai, lapunk olvasói nevében. Gennadij Ajgi Búcsűzás: Szeszpel és Egei Cs. Varga Istvánnak és hömpölyögni kezd a Mindenség minden-fény szárázik fel hirtelen az elcsendesül U távoli síkságok elmosódott visszhangja gy ^ ^ mint ősi világosság titokzatos hegyek kozott „ közelebb hozza tekintetét nézi hosszasan a . ■ ^ ^ és hömpölyögni kezd látomása mint időtlen felszakadó ismeretién hun-magyar ének . rá kell ébrednie: szakadozottan is össze ke c önnön kezdetével mint a hegyek es ágy kell számot vetnie mintha Búcsúzás lenne a Találkozás... s távolodva felragyog Eger (Budapest - Eger, 1988. szeptember 5.) Cseh Károly fordítása Gennadij Ajgi Mese: búcsúzóul Bujócskát játszottak a templomban. Csöpp aranyhajú lányka rejtőzött el a képtartó asztalka mögött. Gyertyák fényében kutattam sokáig hol lehet? Estére egyre erősebben zúgott fel az ének Álltam az ajtó előtti sokaságban s hirtelen észrevettem hogy már mindenki zokog (1960.) Cseh Károly fordítása Dobog Béla Tél (München, 1984.) A nyár szaladt futott velem az ősz most fagy marja zúzza szét lassan melegedő életem lehelletét vékonnyá koptatott talpam porjázza a Havat vajon sorjázott sorsom számozott léptem mennyit ér visszaköszönő kirakatok előtt makadám köveken sétálok megdermedt nehezen nyíló tenyerembe napjaim múlását rovom innen tudom szaladt velem az ősz tovafut a tél fájdalmaim szaporítva jajaimra fittyet hányva mégis: vonj magadhoz Te rideg mire megőszülök újra tavasz legyek Dudás Sándor Bajuszomon dér himbálódzik szél fújja. Fújja, hagyom, fújja! Ujjaim. megdermedt ág-bogak, s nagyon rövid kabátom ujja. Huhukolnám didergő kedvem, hátha feléled: itt az óra! Leheletem annyi rá csak, mint maroknyi só befagyott tóra. Megrabol ez a se-Nap, se-Ej, álmaimat is megzsarolja. Azt akarja: cserébe én fittyet hányjak a Holdra, Kacifántos időket élünk. Tél van: cinkét fogott az orrom, s a köd sem oszlik. Lúdbőrösen merenghetek jelenen, volton. Sipos Anna Jégvirág Itt állok a jégvirágos tükörben és sejtem csak, hogy En vagyok. Tenyerem közepe a nap, tartásom, erőm: a hideg- s faggyal viaskodó virággá olvadok. Tusnády László Vágta a jégkristályos időben Prüszköl a ló, tejutak kavarognak a csönd-fodor égen. Könnyű pára inog, csak a dermedező liliom sír: pusztul a tiszta virág, jégkesztyű ránehezül majd, ráül a köd, haragos szél zendül, a nóta zokogja a volt szép tavaszok fakuló hírét. Ne feledd el! Hárfa legyen szíved, viharok dala már le ne bírja! Zeng szilajon, hogy megmarad az, ami hajdani szép volt! Sárkány-szárnyakon elleng már a cifra idő is; lm, kiperegnek a lét hő magvai, fájva enyésznek, ám kürtös tavaszon feltámad a sárba kihullott. Prüszköl a ló, tejutak kavarognak a csönd-fodor égen; s fellobog az örök űr csillag-szép fáklya-világa. Juhász József Mint az üstökös Ah ogy ment s ahogy jött! a téboly és a szerelem kettős bilincsével... Sem előttem, sem utánam, mint üstökös az égen, egy túlvilági jelenés fájdalmas pompájában; virrasztás és álom verdeső hópelykei között, türelmesen lázadozva a tisztes távolságon. Homlokán futó tűzkörök káprázatával hozta a megdicsőülést... Pázmándi László Hószakadás Hószakadásban elment társad lábnyomát befújta a szél. Mint ellobbant látomás füstje-, emléke helyét.
