Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-10 / 35. szám

.1995, Február 10., Péntek Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Egy atomhalott Miskolc, Budapest (ÉM) - A ba­lassagyarmati székhellyel működő Ipoly Unió ma demonstratív tünte­tést tart Budapesten a TIT Stúdió épülete (XI. kér. Bocskai u. 37. - Zsombolyai u. 6.) előtt. A tüntetésen a mochovcei atomerőmű építésének befejezése ellen tiltakoznak, többek között az ismeretlen atomhalott fel- i'avatalozásával, gázálarcos felvo­nulással. Az eseménnyel kapcsolat­ban tegnap, Miskolcon, a Zöld Akció Egyesületben sajtótájékoztatót tar­tottak. Visnyovszky Tamás, az egyesület titkára elmondotta, hogy a veszélyes erőmű építésének befe­jezése ellen országos aláírásgyűj­tést szerveznek. A Mochovcében épülő erőmű elavult biztonsági rendszerrel működő szovjet típusú reaktor, amely hasonló a csernobili atomerőműhöz. A tiltakozás ered­ményes lehet, hiszen a munka befe­jezésének finanszírozásához a beru­házóknak az EBRD-től kellene köl­esönt felvenniük. A banknak vi­szont figyelembe kell venni a lakos­sági megmozdulásokat, véleménye­ket is. Holnap...-A Magyar Szocialista Párt Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szerve­zete küldöttgyűlést tart szombaton délelőtt 10 órától a Miskolci Egye­lem A/2. épületének 1. számú elő­adójában. Az összejövetelen Fedor "ilmos, megyei elnök, a párt orszá­gos elnökségének tagja számol be az 1992-1994. között lezajlott politikai folyamatokról, a megyei pártfelada- fokról. Korreferátumot tart a témá­val kapcsolatban Gál Zoltán, aki az MSZP országos elnökségét képvise­lj a tanácskozáson. A szocialisták járt ülésen tárgyalnak a szervezeti átalakítással, a működéssel, illetve a személyi kérdésekkel kapcsolatos témákról. "A növényszaporítás különböző módjairól, azok részletes ismerteté­sről lesz megbeszélés a Tini Kertba- rat Szakkör legközelebbi foglalkozá- sán, szombaton délelőtt 10 órától a jfoskolci Ady Endre Művelődési Ház­ban. A kertbarát szakkör vezetősége bagy szeretettel váqa azokat a - fő­fog általános iskolás, 7-8. osztályos, középiskolás I—II. osztályos - fiatalo­kat, akiket érdekel a kertészkedés, akik szívesen vennének részt kerté- azettel, növénytermesztéssel és -ápo- assal, gyógynövényekkel kapcsola- ,s előadásokon, gyakorlati foglalko­zókon, kirándulásokon. ismét tárgyalnak Miskolc (ÉM) - A Munkástaná- , s°k Szövetségének megyei vezetői ezdeményezésére tegnap megbé­kélést tartott Miskolcon a Munkás- bart Teszárovics Miklós megyei el­ak és a Munkástanácsok megyei jovetsége Csiba György megyei el­ek vezetette küldöttsége, két szervezet megismerkedett , gymás munkájával, majd elsósor- 1-atl a bérből és fizetésből élők Preb­le mairól tárgyalt. A Munkástanács ^ P'aselői - pártsemlegességüket Ív P°™ka mentességüket hangsú- yozva - a Munkáspárt erkölcsi tá- ogatását kérték. A munkáspárti- ket T^afotották tárgyalópartnerü- i i ’ hogy számíthatnak szimpátiá- zólr'a ~ mint mindenki, aki a dolgo- do ■j0^szm"1 érdekvédelméért fára- jlQZlk- A felek megegyeztek abban, kofa 13 szükséges, bármelyik fél ^.„fényezésére ismét tárgyaló- Ü^alhoz ülnek. ____________^___ »Közle kedés ’95” Au.e*fny (ÉM) - A Tandíjmentes d(Ji/Ványi Munkaiskolában ren- körr, •Iineg ma délelőtt 9 órától a látót* afod™ tantervű iskoláinak tóHí,!!]S-’ .ügyességi közlekedési ve- rrps - ?,et- Az első forduló a gyalo- lvaif ,jekpóros közlekedés szabá- felarWi 1 ^ A gyerekek KRESZ- Párt c aPakat töltenek ki, kerék­kerék Zar,° na^ szét és össze, de lesz is. Hrága fényképek tófc^ ~ reggel hat órá- zinebtan kettŐ>g a 26-os úton, Ka­tyázik aírnffi °zd térséeében por­tóén ■ a, Paxos autó, ezt köve­eyókón 'u 1 utn°k és Miskolc kör­Angyalbőrbe bújnak a sorkötelesek Eskütétel Mezőcsáton 1993. december 18-án, ahová néhány újoncot is várnak Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FL) - Február 15- én és 16-án mintegy 1200 fiatal mond búcsút Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a családi háznak. Bevonulnak a fiúk ka­tonának. Milyen körülmények között, a nehezebb helyzetben lévők milyen támogatást kap­nak, mi vár rájuk a laktanyá­ban? - erről kérdeztük Papp Károly alezredest, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Hadkie­gészítő Parancsnokság ” pa­rancsnokát. A jövő hét szerdáján, illetve csütör­tökjén az 1976-ban vagy korábban születtet fiatalok vonulnak be a honvédséghez. Közülük öten már a sorozáson kijelentették, hogy vallá­si meggyőződésükből következően semmiféle formában nem vállalják a katonai szolgálatot. Az újoncok közül mindössze 150 fő vonul a me­gyénk területén lévő laktanyákba. Többségük a határőrséghez Sátor­aljaújhelyre, kisebb részük a mezó- csáti katonai alakulathoz. A többi­ek, mintegy 1050-en a Székesfehér­vár és Tata vonaláig lévő lakta­nyákban teljesítik majd kötelessé­güket. Szociális okok miatt 70 fő behí­vóparancsát vontuk vissza. A bevo­nulásig még ugyancsak van erre le­hetőség különösen indokolt esetben, de csak akkor, ha a halasztást kérő helyébe van olyan jelentkező, aki most akar mindenáron bevonulni, aki minél hamarabb szeretné meg­kezdeni katonai szolgálatát. Sajná­latosan tapasztaltuk, hogy a bevo­nuló sorkötelesek 40 százaléka munkanélküli. Különös eset a Mis­kolci Bölcsész Egyesület problémá­ja, amely köztudottan nem szerepel a felsőoktatási törvény mellékleté­ben felsorolt intézmények között. Az ebben az iskolában tanulók szá­mára a Honvédelmi Törvény sze­rint halasztás nem adható. Humá­nus megfontolás alapján viszont, ha valaki a tanévnek erre a félévére már befizette a tandíját most nem kell bevonulnia. Ugyanakkor figyel­meztettük őket, hogy a következő félévre már ne fizessék be a költsé­geket, mert csak az adott létszám- arányok döntik majd akkor el, hogy adhatunk-e részükre további ha­lasztást. A bevonulok szerdán illetve csü­törtökön hozzák magukkal alapvető tisztálkodási felszerelésüket. Eset­leg egy kis élelmet, de már aznap gondoskodnak mindenütt az étkez­tetésükről. Az új változások között említhetem, hogy valószínűleg nem lesz számukra reggeli torna, és a ci­vil ruhájukat is a laktanyában tá­rolhatják. Ennek használata jelen­leg csak kísérleti jellegű, néhány laktanyában próbálják ki, és a ta­pasztalatok összegzése után dönte­nek az általánossá tételéről. Eskü­jükre várhatóan március 11-én ün­nepélyes keretek között kerül sor. Valemennyi bevonuló egy alka­lommal felvehető segélyben része­sül. Ezt az illetékes polgármesteri hivatalban fizetik ki a behívópa­rancs felmutatása után. A segély összege február 1-jétől a családoso- sok számára 12 200 forint, a többiek ennek 60 százalékát kapják. Továb­bi segélyre jogosultak azok a nős ka­tonák, akiknek családjában az egy főre eső jövedelem (gyes, gyed) összege nem éri el a 7480 forintot. A családban minden további eltartott személyenként a fenti összeg 70 százaléka, azaz 5236 forint fizethe­tő. Például ha van egy feleség és egy gyermek és semmi jövedelmük nincs, akkor összesen 12 716 forint­ra jogosultak havonta. Egy felnőtt plusz két gyerek esetében ez az ösz- szeg 17 952 forint. Jogosultak ezen­kívül megemelt családi pótlékra is, amelynek összege egy gyerek eseté­ben 3250, két gyermek után szemé­lyenként 3750 forint. Az alternatív katonai szolgálatot igénylők száma nem nagy, de folya­matosan nő. Évente 50-60-ra tehető. Igényüket a hadkiegészítő parancs­nokságon és az illetékes jegyzőnél kell benyújtaniuk. A polgári szolgá­latra jelentkezők ügyét tehát min­den esetben a jegyző intézi az illeté­kes megyei munkaügyi központ köz­reműködésével. Polgári munkahe­lyekként az egészségügyi és szociális intézmények szerepelnek. Az alter­natív katonai szolgálatot kérők tehát kórházakban, egészségügyi és szoci­ális intézményekben teljesítik 18 hó­napon keresztül katonai szolgálatu­kat. Betegszállítókként például. Kiszolgáltatottság a kereskedelemben Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - U.J.) - A munka- vállalók érdekeit csakis a tettre kész, jól felkészült, hozzáértő szakszervezeti mozgalom véd­heti eredményesen - jelentette ki lapunknak nyilatkozva Ma- csuga Imre, a Kereskedelmi Al­kalmazottak Szakszervezete Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének titkára, aki kiáb­rándító elemzést adott a szak­ma dolgozóinak helyzetéről. □ A rendszerváltozást követően gombamód szaporodott az új boltok, és emelkedett a kereskedelemben foglalkoztatottak száma. Sok mun­kanélküli ember teremtett magának új egzisztenciát kis üzlet megnyitá­sával. A Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezete - mint arról az elmúlt esztendő végén megtartott or­szágos titkári értekezlet dokumentu­mai tanúskodnak - mégis elégedet­len a kialakult állapotokkal. Vajon miérti • Szakszervezetünk tagjai csak lát­szólag kerültek könnyebb helyzet­be, mint a többi szakma dolgozói. Az átalakulás és a privatizáció sajnos szakmai koncepció nélkül, a követ­kezmények, és főként a munkavál­lalókat érintő hatások elemzése nél­kül ment végbe. A tulajdonosi szer­kezet alakulását a véletlenre bíz­ták. Semmiféle értékelhető szem­pont nem támasztja alá a kereske­delmen belül az egyes vállalkozások nagyságának és ezek összetételé­nek alakulását. Drámai, de a mun­kavállalók szempontjából hátrá­nyos átalakuláson ment át a tevé­kenységjogi, irányítási, szabályozá­si környezete. Megszűnt az ellenőr­zési, elszámolási és beszámolási kö­telezettség. A koncepciótlan, átlát­hatatlan és ellenőrizhetetlen gazda­sági-társadalmi átalakulás meleg­ágya lett az ügyeskedésnek, a sza­bálytalanságnak, a tisztességtelen­ségnek, de a hozzá nem értésből fa­kadó vakmerőségnek is. Mindez saj­nos a kereskedelmi dolgozók mun­kakörülményeit tekintve folyama­tos és nagymértékű romláshoz ve­zetett. A romlás tetten érhető a ki­szolgáltatottság növekedésében, a munkahely megtartásának bizony­Árúbőség egy szakmai bemutatón talanságában, a legális kereset ki­számíthatatlanságában, az ellenér­ték nélkül növekvő munkaidő terje- désében, a jogsértések szaporodá­sában. □ Ezzel szemben megmaradtak a munkahelyek. Sőt, ha átböngésszük az álláshirdetéseket, láthatjuk: ke­reskedőre még most is szükség van. • Sajnálatos módon elterjedt a tév­hit, amely szerint a kereskedelem­ben nincsenek foglalkoztatási gon­dok. A kisvállalkozások összessé­gében valóban sok embert foglal­koztatnak, de ók szakmán kívülről érkeztek. Sokan közülük családta­gok, képzetlen, pályakezdő fiatalok. Ha nagyító alá tesszük az adatokat, máris látható, hogy a kereskedelmi alkalmazottak kor és képzettség szerinti összetétele folyamatosan romlik. Ez viszont együtt jár a kere­setszint csökkenésével, és az önvé­delmi képesség gyengülésével. □ Mit mutatnak a bérezésre vonat­kozó adatok? • 1991-92-ben, amikor még boldo­gabb időket írtunk a kereskedelem­ben, a bérek és a keresetek jobban nőttek, mint a nemzetgazdaság töb­bi ágában. 1993-ban és tavaly azon­ban fordult a kocka. A keresetek már ismét több mint 5 százalékkal maradtak el az országos átlagtól. Ezenkívül a munkáltatók ismét be­vezették a különböző mozgóbér­rendszereket. Túlzottan magas tel­jesítménykövetelményeket állapí­tanak meg, amelynek alapján a ko­rábbinál is alacsonyabb béreket fi­zetnek ki. A munkavállalók soha nem tapasztalt, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Szabályosan rettegnek a munkanélküliségtől, az új tulajdonosok majdhogynem azt tesznek velük, amit akarnak. □ Milyen eszközök alkalmazásával vehető fel a harc a munkaadói ön­kénnyel szemben? • Az elmúlt esztendő végén kimond­tuk: az ágazati-szakmai kollektív szerződések abban az esetben lehet­nek hatásosak ha azok legalább né­hány kötelező elemet is tartalmaz­nak. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a szakszervezet és a munkaadók szer­vezete a nyilvánosság felhasználásá­val közösen lépjen fel a törvényessé­get súlyosan megsértőkkel szemben. Nem halasztható a munkahelyi kol­lektív szerződések betartásának ki­kényszerítése. Minden eszközzel erő­síteni kell a munkahelyi béralku rendszeres - évenkénti - működteté­sét. A megállapodások betartásának ellenőrzésére a szakszervezeti jogo­sítványokat a legeredményesebb tak­tikai sorrendben kell felhasználni. Élnünk kell egyeztetési jogunkkal, a kifogásemeléssel, a jogi út lehetősé­gével, az állanú ellenőrző szervek be­vonásával. INNEN SZÓLVA derűi a ház Brackó István Örülök annak, ha a T. Házba betéved a derű pillangója. A parlamenti tudósító ép­pen elég morózus, egymással vitatkozó, a helyzet adta nehézségek csontján rágó honatyát lát és hall... A hivatalos kommü­nikékbe nem férő, de a közvéleményben is hullámokat kavaró néhány ritka és vi­dám pillanatra szeretném felhívnia figyel­met, abban a reményben, hogy homlok- ráncolás közepette is lehet mosolyogni. Nem emlegetném föl, ha a Kuncze-Tor- gyán-párbaj nem kerül pástra két, egymást követő ülésen. A kisgazda elnök az indo­kolatlan rendőri beavatkozást panaszolta föl (éppen aláírást gyűjtöttek), a miniszter nyugtatott, hogy nincs túlkapás. A Torgyán által - nem éppen hízelgő módon - Fou- che rendőrminiszterhez hasonlított Kun- cze még azt is találta mondani, hogy a ke­szonbetegség veszélye nélkül nem tud le­ereszkedni arra a színvonalra, amelyet a kisgazda pártelnök képvisel... Azt hittem, hogy ezzel a párbaj, a klasszikus szabá­lyok szerint, egyszeri golyóváltással véget ér. Ám a duellum egy hét múlva folytató­dott. A pártvezér azt kérdezte a belügymi­nisztertől, hogy büszke-e tanáraira, akik nem tanították meg vele a Torricelli-tör- vényt. Eszerint ugyanis annak szükséges zsilipéi nie, aki lentről jön, s minél maga­sabbra száll, annál kevésbé kell számol­nia a búvárok, a túlnyomásos aknában dol­gozó bányászok vérbuborékos, eret re- pesztő kórjával... Az SZDSZ politikusa ki­jelentette, hogy nem szégyellj tanárait, akik közé nem tartozott Torgyán József, annak viszont örül, hogy olyat tudott mon­dani, amin a kisgazda politikusnak egy hé­tig gondolkodnia kellett. A ház derült, a felszólalók mindegyikét figyelmeztetés­ben részesítette a pulpituson ülő elnök. Persze, az elnök is tévedhet... Február 7- én, négy óra tájban a soros alelnök asz- szonyúgy vélte hallani, hogy az egyik kép­viselő leelvtársozta a másikat. A televízió és a rádió nyilvánossága előtt! Rendreuta- sító szavait aztán visszavonta. Nem hang­zott el az inkriminált szó a sokat megélt falak között. A gyorsírók jegyzőkönyvébe egy zárójeles megjegyzés került: derű a padsorokban, pártállástól függetlenül. Ezt írhatták föl akkor is, amikor a többszekto­rúgazdaság ügyes-bajos dolgairól volt szó, s a sok lábon álló szerkezet tartóit bizony­talannak ítélte az egyik honatya. A témát lezáró miniszteri válasz utolsó mondata így szólt: a suszterszék is mozog, pedig annak egy (!) lába van... Három mentség, magya­rázat is lehet erre az elszólásra. Csak egy nő mondhat ilyet; nem járt még cipésznél; a munkaügyi tárcát vezeti... Kórházi ágyak Miskolc (ÉM — KJ) - Megvalósításának egyik neuralgikus pontjához érkezett az egészségügyi reform. Rövidesen elkezdő­dik az egészségügyi intézmények ágylét­számának feltérképezése annak érdeké­ben, hogy régiónként meghatározzák és kialakítsák az ésszerűen és gazdaságo­san finanszírozható kórházi kapaci­tásokat. A Népjóléti Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakemberei e té­mában érdekelt és érintett egészségügyi intéz­mény - illetve önkormányzati vezetőinek, kép­viselőinek vázolták elképzeléseiket Miskolcon. A regionális értekezleten - tudtuk meg Csiba Gábortól, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház igazgatóhelyettesétől - a szaktárca és az OEP képviselői elmondták, hogy a struktú­raátalakítás célja egy jól működő és persze megfelelően finanszírozható, a helyi igényeket kielégítő egészségügyi ellátás kialakítása. A tervek szerint ez év júniusáig szeretnék feltér­képezni a régió jelen egészségügyi ellátását az említett szempontból, amely munkához kérik az önkormányzatok illetve az egészségügyi in­tézmények segítségét, véleményét, konszen­zus alapján létrejövő együttműködését is. Mint elhangzott, a felmérést, a kiértékelést il­letve az átstrukturálást követően ez év októ­ber 1-től a társadalombiztosítás már csak az így kialakított kapacitásokra kíván szerző­dést kötni. A tanácskozáson elhangzott adatok szerint ebben az évben országosan 8-10 ezer ágy meg­szüntetését fontolgatják, a teljes reform végén közel 30-35 ezer kórházi ágy megszüntetésé­vel számolnak. Mint azt Csiba doktor elmond­ta, megyénket nagy „megrázkódtatás” nem­igen érheti, lévén Borsod megye nem igazán sorolható a túlfejlesztett régiókhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents