Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-08 / 33. szám

10 ÉLETMÓD Nyugdíjas ______ 1995- Február 8., Szerda Á remelés, kompenzáció Bállá László Az áremelések hazánk egész lakosságát sújt­ják. Legnagyobb mértékben mégis társadal­munk közép és alsó rétegeit érintik. Mind na­gyobb arányban nő az elszegényedés. Az ár­emelések, az áfa-emelések, az infláció, az ál­landó forintleértékelések ezeket a rétegeket mindinkább nehéz helyzetbe hozzák. Ezen rétegek jelentős hányadát a nyugdíja­sok adják, akiknek jórésze éppen a legalsó ré­teghez tartozik. Ha megfigyeljük az utolsó öt évben a nyugdíjak összegének és az árak emel­kedésének átlagos alakulását láthatjuk, hogy míg a nyugdíjak összege a kétszeresére, addig az árak a tízszeresére emelkedtek. A nyugdíjasok általában sem vagyonosak, a szocializmus építése során nagy vagyont gyűjteni nem lehetett. A szociológiai felméré­sek szerint a nyugdíjasok egy részének sike­rült ugyan oda eljutnia, hogy saját lakással, igen jó esetben családi házzal rendelkezzen, biztosan állítható azonban, hogy zömük csak a személyi szükségleteket kielégítő vagyonfaj- ták összegyűjtéséig jutott el, ilyenek a saját la­kás (többnyire betonpanel), kiskert, gépkocsi. Ezekből nem származik olyan jövedelemkiegé­szítés, amely pótolná az alacsony, egyre érték­telenedő nyugdíjat. Azt már nem is említjük, hogy a saját tulajdonú lakások egy része mi­lyen állapotban van, és hogy a gépkocsi igen sok esetben Trabant. Nem kell azt bizonygatni, hogy az áremel­kedések miatti kompenzációra a társadalom más rászorultjai mellett a nyugdíjasoknak is nagy szükségük van. Milyen kompenzációkra számíthatnak a kormány új támogatási rendszerében? A gyógyszerekkel kapcsolatban olyan tájé­koztatás látott napvilágot, mely szerint a gyógyszerek ára januárban még nem emelke­dett, de márciusra ez is várható, hiszen meg­változik a gyógyszertámogatási rendszer. Az eddigi támogatások 5-10 százalékkal csökken­nek. A szociálisan rászorulók és a súlyos beteg­ségben szenvedők, akik eddig is térítésmente­sen jutottak a gyógyszerhez, a jövőben is ré­szesülnek ebben. Alaplistán határozza meg a népjóléti kormányzat az ingyenes és a támoga­tott gyógyszerek körét. A változások következ­tében a krónikus betegek 30-35, az akuttak 70-80 százalékkal fizetnek többet a szerekért. Az energiaáremelések ellentételezéseként az elfogadott elvek szerint 1995-ben az érin­tettek a fűtési szezonban hat alkalommal kap­nak kiegészítést. Ennek összege havi 600 fo­rint. A támogatásra azon 60 év feletti nyugdí­jasok, első és másodfokú rokkantnyugdíjasok, valamint rokkantsági járadékban részesülő személyek jogosultak, akiknek ellátása nem haladja meg a havi 12 000 forintot. A kormány mindemellett ígéri, hogy ez év harmadik ne­gyedévében az energiaáremelések tényleges bevételeinek és az infláció alakulásának a pontos ismeretében visszatér a kompenzáció kérdésére, és ha indokolt, kész tárgyalni an­nak további emeléséről... A nyugdíjak ez évi rendezéséről szólva összefoglalhatjuk, hogy a népjóléti miniszter szerint a kormány elfogadta a várható kere­setkiáramlással összhangban a márciusi eme­lést tíz százalékkal, majd májusban megvizs­gálják a szeptemberi emelés mértékét. Ez 3- 3,5 százalék lehet és ugyancsak január 1-től lesz visszamenő hatállyal érvényes. A parla­mentnek ezt a javaslatot azonban még február vége előtt el kell fogadnia ahhoz, hogy az emelt nyugdíjak kifizethetők legyenek. A népjóléti miniszter úr a televízióban arról is tájékoztatott, hogy szeretnék elérni a jövő­beni nyugdíjak évenkénti értékmegőrzését. (A szerző a nyugdíjasok megyei kamarája tájékoztatási bizottságának vezetője) Országos képviselet Budapest (ÉM) - A Nyugdíjasok Országos Képviselete (Kamarája) 1995. január 25-én tartotta meg vezetőségválasztó közgyűlését. A megújított alapszabály értelmében kétéven­ként kerül sor a vezetőtestület, tisztségviselők újjáválasztására. A választást a jelölőbizottság készítette elő kikérve a negyven tagszervezet véleményét. A képviselet eddigi működése alapján megálla­pítható, hogy a szervezet a legátfogóbb nyug­díjas-érdekvédelmi képviselet, melynek sike­rült más hivatalos szervezetekkel az állandó és folyamatos kapcsolatot megteremteni. A kamara tagjai részt vesznek a Nyugdíjas Társadalombiztosítási Önkormányzat mun­kájában, a parlamenti bizottságokban, a Nép­jóléti Minisztérium Szociális Tanácsában és a helyi, megyei önkormányzatokban is. A megválasztott új vezetőség az érdekvéde­lem még határozottabb megvalósítását tűzte ki célul. Egyúttal legfontosabb alapelvnek tartja a nyugdíjas-szervezetek szolidaritásának, együttműködésének a biztosítását. A titkos szavazáson ügyvivőnek Mihalovits Ervint, elnöknek Knoll Istvánt választották, rajtuk kívül tizenhatan képviselik a testület­ben az ország nyugdíjas-társadalmát. Nyugdíjasként is teljes aktivitással Beszélgetés Gulyás Jánossal hivatásról, közéletről Nagy Zoltán Abaújdevecser (ÉM) - Világéleté­ben népművelő volt. A nyugdíjba vonulása előtti tizenkét évben könyvtárigazgatóként dolgozott En- csen. Mivel kezdődhetne vele egy beszélgetés, ha nem visszatekin­téssel, hiszen rendkívül mozgal­mas, aktív éveket tudhat maga mö­gött és most a hetedik évtizedbe lép­ve is teszi a dolgát az encsi, az aba- úji közéletben.- A társadalmi munka mindig lényeges eleme volt életemnek - kezdi mondókáját. - Már kezdő ta­nítóként 1948-ban a pedagógus­szakszervezet első járási titkára voltam. Ugyanígy az úttörőmozga­lomnak, utána a TIT-ben tevékeny­kedtem. Aztán a tanítói pályát a já­rási népművelői felügyelőség követ­te. Bakonyi Bélával - nagyon jól megértettük egymást - ketten jár­tuk a járás nyolcvankét települését. Akkoriban az emberek még képe­sek voltak urasági istállót kultúr- háznak, közösségi helynek átalakí­tani társadalmi összefogással, és bennük tartalmas tevékenység zaj­lott. Többek között járási kulturális szemléket tartottunk. Azelőtt és azóta sem volt ebben a járásban hu­szonnégy felnőtt és tizenhat gyer­mekénekkar, valamint tizennyolc felnőtt tánccsoport. A seregszemlé­ket mindig más településen szer­veztük. E munkára 1963-ban sike­rült feltenni a koronát a „Hernád menti tájak, Hernád menti embe­rek” egy hónapos rendezvénysoro­zattal. A „földművelés, népművelés” jegyében dolgoztunk, azaz sokat ad­tunk a mezőgazdasági szakismere­tek terjesztésére, a szakmai tovább­képzésre. A devecseri nagykertben rendszeres volt a kiállítás a kör­nyék termelvényeiből, állataiból. A gazdálkodók rendkívül büszkék vol­tak egy-egy elismerő oklevélre.- Hát ennek most már vége...- Ezt mi idősebbek nagyon saj­náljuk, most igencsak nagy szükség van a földszeretetre, a mezőgazda- sági szakismeretekre a munkanél­küliség közepette. A népművelő később az encsi könyvtár igazgatójaként új, sok irányban nyitott szellemiséget igye­kezett megvalósítani. Szavalóver­senyt, olvasótábort szervezett, pályázatokat írtak ki, patronálták az apró településeket. Innen vo­nult nyugdíjba immár tíz éve. De azóta sem szűnt meg közéleti tevé­kenysége.- Most éppen a járási szavaló­verseny és az olvasótábor életrehí- vásának huszadik évfordulóján az emlékeket rendezem, történetüket írom meg. Nem a nosztalgia beszél belőlem, de szomorúan látom, hogy az utóbbi években - leginkább pénz hiányában - csak erőlködnek a nép­művelők. A tv-nek vitathatatlanul jó hatásai mellett - nyitottság a vi­lágra az országra - negatívuma az olvasási készség nagymérvű csök­kentése. Különösen fájó ez az ifjú­ság és a gyermekek esetében.- Gulyás János nevével sokszor Gulyás János kedvenc időtöltése közben Fotó: ÉM-archív találkoztunk a helyi kiadványok­ban, leginkább az Encsi Hírekben, korábban az Eszak-Magyarország- ban is. Ezenkívül mi köti le egy nyugdíjas népművelő idejét?- Igen írogatok, de egy ideje fő te­vékenységem a fafaragás. Itt, ahogy a hármas útról befordulunk Encsre, áll egy napóra. Ezt én faragtam. Ké­szítettem vagy húsz kopjafát a te­metőbe. Két dolgot csináltam még társadalmi munkában. A devecseri református templom szószéke felet­ti koronát - két hete szentelte fel a tiszteletes asszony - és vasból a re­formátus vallást hirdető kakast az új encsi templomra. A családi ház a miskolc-kassai út mellett épült, a dombom Rálátni Encsre, de ez mégis Abaújdevecser, jóllehet Encs városrésze...- Most írom a község történetét, már kész vagyok olyan száz oldal­lal. Szívügyem Csorna József emlé­kének ápolása. 0 a maga idejében- alapvető művét írt Magyarország címertanáról, tudományosan feldol­gozta az országos családfatörté­netet, megírta Abaúj-Torna várme­gye őstörténetét. Európa hírű mú­zeuma volt itt Devecserben, amit sajnos a második világháború évei­ben szétszórtak. Húszezer kötetes könyvtárát pedig felgyújtották elva­kult emberek, merthogy földbirto­kos volt. A közelmúltban egy szép ünnepségen emlékeztünk rá, már­ványtáblát is avattunk. Az abaúji településszövetség, az encsi város­védők és a forrói Abaúj Múzeum rendezésében. Ugyancsak a faluban van elte­metve Nyulászi János, aki jogtudós és pénzügyi szakember volt. Jogtu­dományig folyóiratokat szerkesztett Pesten. O volt az, aki Magyarorszá­gon először Boldogkőváralján és Bu- zitán paraszti szövetkezeteket ho­zott létre 1910 körül. Úgy került idej hogy megvásárolta a Csoma- birtokot.- Sokágú tevékenység, mint szokták mondani nyugdíjasként többet dolgozik, mint aktív korá­ban, hál’ istennek egészségesen jó közérzettel. Végre egy elégedett em­ber, gondolhatnánk.- Nehezen viselem, hogy vannak emberek, akik nem azt nézik, amit alkotott, létrehozott a másik, ehe­lyett irigykednek: miért tud ez töb­bet, mint én? Egy jól irányított szervezetre lenne szükség Programgazdag év Bocs (ÉM) - Az „Életet az éveknek” nyugdíjasegyesület bocsi klubjában is értékelték az elmúlt évet. Aradi Dezső ügyvezető elnök elevenítette fel a változatos programokat. Volt szalonnasütés, üdülés, kirándulás, fürdés. Jártak az Országházban, a Várban, megtekintették a Mátyás­templomot, a Citadellát. Megnézték a vidámparkot és az állatkertet. Ezek a szép napok csak úgy válhat­tak valóra, hogy az önkormányzat, és Lippai Lajos polgármester anya­giakkal segítette a klubot. Ezt kö­szönettel vették a nyugdíjasok. A beszámolót szavalat, magyarnóta, betyámóta és vidám jelent követte, amit az idősek adtak elő. A műsor után a vacsorán százötvenen vettek részt. Mint mondták „fáradt­ságukat” éjfélig tartó tánccal vezet­ték le. Összefogva Azokon a településeken, ahol több ágazati szakszervezethez tartozó nyugdíjasok élnek, célszerű össze­fogni, hogy erősebb, nagyobb lét­szám képviselje érdekeinket. Ná­lunk a nyugdíjas szakszervezeti ta­gok támogatják az MSZOSZ célki­tűzéseit. Egyetértünk azon törekvé­seivel, melyek a munkanélküliség csökkentését, a reálbérek, a reáljö­vedelmek megőrzését célozzák. Valljuk, hogy a nyugdíjak törvény­ben garantált értékmegőrzését biz­tosítani kell. Azt tapasztaljuk, hogy a tulajdon- váltást követően a kislétszámú üze­mekben nincs megoldva az érdekve­delem, a tulajdonos azt csinál a dol­gozókkal, ami neki a legkedvezőbb- Fontosnak tartjuk, hogy a nyugdí­jas-szakszervezetek minden tele­pülésen szorosan működjenek együtt az önkormányzatokkal. Se­gítsék együtt a nehéz helyzetben lé­vő társaik szociális ellátását, segé­lyezését. A szakszervezeti mozgalom minden színterén olyan tisztségviselőkre van szükség, akik felkészülten, hoz­záértően képviselik a tagság érde­keit. A nagyobb településeken, ahol legalább száz az ágazati tagok lét­száma, lényeges, hogy összefogva együttműködjenek. Az a tapasztalatunk, ha nem változ­tatunk, nem alakítunk szakszerve­zeti önkormányzatot a nyugdíjasok körében, a tagság elhagyja a szerve­zetet, mint azt már az elmúlt évek­ben többen megtették. Bejik Árpád, Szuhogy Ebből tájékozódhatunk Meghívót kaptam onnan, ahová há­rom éve a lábam se tettem be, most elmentem, mert fűtött a kíváncsi­ság. Igazam volt-e vajon akkor? Nem futamodtam meg, egészségem is közrejátszott. Egyszerűen belefá­radtam (fáradtunk), s félreálltunk. És evvel megszűnt az „Együtt egy­másért nyugdíjasszervezet Nyék- ládházán. Ennyi. Mások viszont erősebbeknek, türelmesebbeknek bizonyultak, mint mi. Új klub jött létre. „Életet az éveknek” klub. Még eredményesebben dolgoznának, ha nagyobb erkölcsi és anyagi támoga­tást kapnának. Az ünnepség előadói jó hozzáér­tésről tettek tanúságot. A hozzászó­lások is zömmel építő jellegűek vol­tak, de akadt egy sértődött hozzá­szólás is. Szerencsére a további hangulatot ez nem befolyásolta, mert a tiszaújvárosi Avas, mezőkö­vesdi nyugdíjasklub elnökasszo­nyainak értékes hozzászólásaival folytatódott a találkozó. Ugyanakkor az arcuk már azt az aggodalmat is kifejezte: Hogyan to­vább? Szebb és jobb lesz 1995? Job­ban megértik-e az illetékesek, hogy tenni kell valamit, és jobban segíte­ni e kis csapatot? Bízunk abban, hogy e szélmalomharc megszünte­téséhez minden segítséget megkap­nak. Mivel ezen az értekezleten ma­gasabb szintről kompetenciával rendelkező személy nem volt jelen, ezért ily módon vagyok kénytelen kérdéseimet feltenni, ami nemcsak engem, hanem az összes nyugdíjas társamat is érinti, és erősen foglal­koztatja. Kérdezhetnénk: mikor születik meg végre a nyugdíjastörvény? A kamara miért nem segítette Borso- dot, miért nem végzett felvilágosító munkát, tájékoztatást, hogy „listás” választáson képviselő indulhasson? Kinek az öröme, hogy így szétforgá­csolva, vezetők nélkül kínlódik a nyugdíjas-társadalom? Hol vannak a nyugdíjas értelmiségiek? Hol van az érdekvédelmi szövet­ség? Miért nem kéri számon a ka­marától, hogy végre magas szinten is képviseljék a nyugdíjasokat (mi­nisztériumban, parlamentben, ön- kormányzatoknál ). Miért döntenek nyugdíjasügyek­ben a nyugdíjasok megkérdezése nélkül? Miért nem választunk olyan vezetőket, akiknek rálátásuk, magas szakmai tudásuk, becsüle­tességük biztosíték lenne arra, hogy a nyugdíjasok ügyét képviselni tud­ják? Mit gondolhat ezekről egy nyug­díjas. Igaza van a kormánynak ak­kor mikor a minisztériumban ál­lamapparátusban létszámleépítést' tervez. Útón-útfelén azt szajkózza a sok vezető, hogy szegények va­gyunk, nincs pénzünk, szegény az ország. Akkor az hogyan van, miért adnak maguknak szabott törvény alapján milliókat végkielégítés­ként? Ha egy munkást elküldenek az csak pár ezer forintot kap. Sok-sok kérdeznivalója lenne még a nyugdíjas-társadalomnak, de ugyanakkor felvetődik benne a gon­dolat nem lenne-e nagyobb értelme annak, ha összefogva, egy nagy egy­ségbe tömörülve intézhetné dóigáit. De ehhez egy szerkezeti átalakítás­ra, egy anyagi bázisra és egy jól irá­nyított szervezetre lenne szükség. Mert csak így tudna jelenlegi hely­zetéből kiemelkedni. Igen sokat se­gítene egy önsegélyező szervezet ki­alakítása. Ha a nyugdíjas tudná, hogy ügyét ez előbbre viszi, minden­ki szívesen hozzájárulna. Jaczkó István nyugdíjas Nyugdíjasok tájékoztatója címmel negyedévente kapják meg a Nyug" díjasok B.-A.-Z. Megyei Kamarájá­hoz tartozó tagszervezetek ésJdM" bök az ügyvivő testület új Kiadvá­nyát'. Ebből megismerkedhetnek az őket érintő időszerű kérdésekkel. Kamaraértekezlet Miskolc (ÉM) - Küldöttértekezle­tet tart a Nyugdíjasok B.-A.-Z. Me­gyei Kamarája február 24-én, dél­előtt 10 órakor Miskolcon, a volt szakszervezeti székház hatodik emeleti tanácstermében. Farsang Encs (ÉM) - A Hernád Étteremben rendezi meg a helyi nyugdíjasklub február 13-án délután négy órától az idei farsangi mulattságot. Ide váiják vendégként a szomszédos Szikszóról a nyugdíjas társakat, va­lamint az encsi gondozóház lakóit. A rendezvényen a kulturális mű­sort vacsora követi, majd tánc, ki-ki meddig búja. ,

Next

/
Thumbnails
Contents