Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-08 / 33. szám
8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1995. Február 8., Szerda. APROPÓ A század első napja Fecske Csaba Minap valaki a rádióban úgy beszélt 1900. január 1-jéről, mint a század első napjáról. Bátorkodom megjegyezni, hogy nem, a XX. sz. első napja ugyanis 1901. január 1-je volt. Tudom, furcsa dolog az, hogy mondjuk a húszas évek záróéve harminc, a kilencszázas éveké pedig ezer, de ez már csak így van a tizes számrendszerben, az időszámításban. Sokan tévedtek már, maga Karinthy Frigyes is a század első napját illetően, igaz, ő tizenhárom évesen írott naplójában, amelyben lelkesen, kitörő örömmel üdvözölte 1900. január 1 -jén a XX. századot. Már amennyire tévedett! Sajnálatos és fölöttébb bosszantó, hogy számosán, számos helyen és számos alkalommal tévedtek az évtized- és évszázad határok megállapításánál, s e tévedéseket szintén számosán, számos alkalommal korrigálták, teljesen hiábavalóan. Valószínű, ez a pár sor is csak falra hányt borsó. Közeleg a XXI. század. Első napját 2001. január 1-jén ünnepelhetjük. És nem 2000. január 1-jén! Remélem, sokan megérjük erőben, egészségben. Ettől a századtól 2000. december 31-én búcsúzhatunk el, éjfélkor. Pezsgődurrogás közepette harsoghatjuk majd, hogy éljen a huszonegyedik! Ez egyben évezredváltó pillanat is lesz, a XX. századdal búcsút intünk ugyanis a 2. évezrednek, hogy köszöntsük a 2001. január 1-jével érkező 3. évezredet. Jó lenne, ha kevesebb tragédiát tartogatna, mint elődje, ha boldogabb kor kezdetét jelentené! _ÉM-portré A piktoralista Miskolc (ÉM - M.L.) - ,A fotót - művészeti alkotásként - Magyarországon nem értékelik. Magáról a fénykép szóról is először talán Józsika fotóalbuma jelenik meg az emberek szeme előtt...” - állítja Lehoczky Alfréd Endre, majd hozzáteszi: „...az talán eszükbe sem jut, hogy a képet végsősoron nem a gép csinálja. Mint ahogy egy ’kiállításérett’ fotónak sem csupán a technikai tökéletesség a fokmérője.” Lehoczky Alfréd Endre nem azon fotográfusok közé tartozik, akik a fényérzékeny anyagot a' hagyományos módon használják. Önmagát piktoralistának vallja, olyan fotósnak, áld a negatívot, vagy a már kész papírképet a maga által kidolgozott technikával színezi. Keze alatt így változik át a fénykép sajátos festménnyé: piktoralista alkotássá, amely - többet vagy kevesebbet ábrázol egy adott helyzetről - mindenesetre egészen másféle gondolatokra ösztönzi a nézőt, mint egy hagyományos fotó. „Minden alkotás egy-egy kísérlet arra, hogy a kép világát saját elképzelésem szerint formáljam át. Számomra a fényképezés a legkomolyabb játék, s célom vele az, hogy a szépet még érdekesebbé tegyem. Ha ez fotó-képeimen sikerül, már megérte.” A szépet még szebbé, az érdekeset még érdekesebbé tenni... Merész vállalkozása, hogy a látvány valóságából új, másféle valóságot teremtsen, és elszakadjon attól a hagyománytól, amelyet már üresnek érez. Ő ezt úgy fogalmazta meg, hogy azt szeretné hozzátenni a megélt valósághoz, „ami hiányzik belőle”. „Nem is tudom, mi hat rám” - mondja. „A technikai fogások a fényképész szakma nagy öregjeitől elleshetők, mások kiállításainak képei is tanulságosak, mindez azonban már nem elegendő számomra. Legszívesebben úgy fényképeznék, ahogy én szeretnék...” Ebből azonban nemigen élhet meg kis családjával a fizika-technika szakos tanár. Igaz, egy huszonhat képből álló sorozatot - az északmagyarországi ifjúsági fotópályázatról - megvásárolt tőle Magyarország egyetlen (kecskeméti) fotómúzeuma. Lehoczkyra, a piktoralistára - mint mondja - mostanság a természetben való szemlélődés a jellemző. Annak a „láthatatlan”, miniatűr világnak a felfedezése, amit a bokrok, a rétek füvei rejtenek. Bogarakat fényképez, próbálja összevetni egymással „a fogyasztói társadalom és a környezet” hatását. A meghirdetett előadás elmarad A Pécsi Sándor Guruló Színház nem nyereséges vállalkozás Dandin György az ablakban Fotó: Kriston Béla Miskolc (ÉM - DK) - Ha a nézőtéren nincs legalább kétszáz néző, akkor a Vasas Művelődési Központnak nem nyereséges a rendezvény. Ezért elmaradt a Pécsi Sándor Guruló Színház Dandin György című bemutatója február 6-án, és elmarad ma is... O Legközelebb február 20-án, majd 27-én délután 4 órától láthatják az érdeklődők a darabot - tájékoztat Fábián Csaba ügyvezető. - Pedig nekünk már kisebb közönség is jó lenne, még ha próbaként fognánk is fel. Most nem sikerült olyan nagy közönséget toboroznunk, mint az előző bemutatónkra, a művészeti vezetőnk, Szép Laci bácsi által rendezett Antigonéra. Felkerestem a tanárokat, akik a múltkor örömmel jöttek diákjaikkal, ám most arra hivatkoztak, hogy a Dandin nem kötelező olvasmány... □ Pedig Moliere is tananyag... • Igen. A mi célunk az, hogy közép- iskolásoknak szóló darabokat állítsunk színpadra. Viszont nem biztos, hogy jó, ha mindig a Tartuffe-öt, a Fösvényt vagy a Képzelt beteget nézik a gyerekek. Ebből a fergeteges vásári komédiából, a megcsúfolt férjtől is tanulhatnak, hogy mindenki maradjon meg annál, ami, ne vágyjon fölfelé, mert az orrára kop- pintanak. És ne csak azt válassza, ami neki jó. □ Ön rendezte az előadást, s a címszerepet is ön játssza. Miért választotta ezt a művet? • Nekem nagyon tetszik, évtizedek óta szerettem volna megcsinálni. Most volt rá alkalmas a hely és az idő. Nemrég egyébként volt a tv- ben, éppen Pécsi Sándor főszereplésével. Mondják, hogy Pécsi után biztosan nehéz ezt játszani, de hát az film, ez meg színház... Sok ötlettel segítettek a gyerekek, végül is a produkció közös. Azért osztottam magamra a címszerepet, mert úgy érzem, nehéz lett volna a gyerekeknek elmagyarázni, nem tudták volna olyan hitelesen alakítani, én azért már többet láttam a világból. □ Például ismeri a játék mögötti dolgokat, gondolok itt az anyagi gondokra. Ha nincs bevételük, önök sem nagyon tudnak fizetni... • Itt a házban nagyon jó helyre találtunk. Nem kérnek tőlünk sok pénzt a bérleti díjra. Vagyis nekik nevetségesen kevés, amit fizetünk, nekünk viszont az is rengeteg. Pályázati pénzekhez próbálunk jutni, de sajnos ezek nagy része kiköti, hogy bérleti díjra, fűtésre nem használhatjuk fel a megnyert összeget. Évente megírunk 10-15 pályázatot, örülünk, ha ötöt megnyerünk. A régi rendszerben mégis csak egyszerűbb volt, mögöttünk állt egy LKM vagy a BAEV. Szeretnénk, ha a város magáénak érezne minket, többet segítene. Ha azt mondják, Pécsi Sándor Guruló Színház, a tájszínház jut mindenkinek eszébe. Holott a dolog nem csak erről szól, a darabot valahol el kell készíteni, és itt is van előadássorozat. Vidékre hívnak is bennünket, jó a kapcsolatunk a kistelepülésekkel. Miskolcon sokkal nehezebb. □ Van elég színjátszó fiatal? • Igen. A gond csak az, hogy többségükben lányok. A fiúknak ebben a korban más az érdeklődésük, ők zárkózottabbak. A kisebbségi oktatás fejlesztése Budapest (MTI) - A hosszú távú közoktatásfejlesztési stratégia újabb lényeges elemeként elkészült a kisebbségi oktatásfejlesztési program - jelentette be Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter kedden a budapesti Merlin Színház épületében tartott sajtótájékoztatóján. A miniszter beszámolt továbbá a Párbeszéd elnevezésű multikulturális program indításáról, amely párhuzamosan zajlik majd le ezzel az Európa Tanács által rendezett rasszizmus, idegengyűlölet, intolerancia és antiszemitizmus elleni ifjúsági kampánnyal, amely a tolerancia évének nyilvánított 1995 egyik fontos eseménye lesz. Radó Péter, az MKM kisebbségi főosztályának vezetője a kisebbségi iskolák modernizációjának fontosságáról beszélt. Kifejtette: a különböző autonómiák (kisebbségek képviselői, szülők, iskolák, helyi önkormányzatok) alkuja határozza majd meg, hogy az egyes iskolákban milyen oktatás folyjon, a minisztérium feladata csak a döntés gyakorlatban való átültetéséhez szükséges feltételek biztosítása lesz. ígérete szerint márciusban a kisebbségi oktatásfejlesztési program részletes változata is elkészül, s ezt április végén már mint széles konszenzust élvező dokumentumot szeretnének felmutatni. Kiemelte: a kisebbségi oktatásfejlesztési koncepció része egy önálló cigártyoktatási program, amelynek legfontosabb eleme az, hogy nagyságrendileg emeljék az alsó- és felső-középfokú oktatásban (12-18 éves korosztály) sikerrel részt vevő roma tanulók arányát. Kilencvenezer nyelwizsgázó Miskolc (ÉM - N.Z.) - Az Állami Nyelvvizsga Bizottság szakemberei minden vizsgaidőszak előtt meglátogatják a vidéki tagozatokat, továbbképzést tartanak a vizsgáztató tanároknak, és tapasztalatokat gyűjtenek a szóbelikről, véleményt cserélnek a kollégákkal. A vizsgaszezon megkezdése előtt a miskolci deeent- rum vendége volt: Horváth Iván, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem Idegennyelvi Továbbképző Intézetének igazgatója, az Állami Nyelvbizottság elnöke és helyettese Gáborján Lászlóné. Velük beszélgettünk Deák László helyi tagozatvezető társaságában arról: hogyan igazodott (igazodik) az országos struktúra az idegen nyelvek iránt megnövekedett érdeklődéshez. Horváth Iván: - Az ELTE mellett működik az Idegennyelvi Továbbképző Központ mint jogi személy. Ez kapta a művelődési kormányzattól azt a kettős feladatot, hogy egyrészt esti oktatás formájában kurzusokat tartson a nagy nyelvekből, másrészt szervezze és bonyolítsa le az országban az állami nyelvvizsgákat. Kezdetben ez csak Budapestre korlátozódott, de aztán maga az élet, az igény nyomán alakultak ki a vidéki tagozatok. Köztük első volt 1980-ban a miskolci decentrum Gárdus János tanár úr bábáskodásával. Jelenleg a budapesti központ mellett hat tagozat segíti a zökkenőmentes munkát.- Várható-e további decenrali- zálás?- Véleményünk szerint a jelenlegi struktúra megfelel az ország igényeinek. Annál inkább, mert a megyei városok szövetségével szerződést Kötöttünk, miszerint egyetértésükkel új vizsgaszervező helyek alakultak. Ä miskolci tagozat vonzás- körzetében például a jövőben Egerben és Nyíregyházán helyben vizsgázhatnak majd a jelentkezők.- Immár- másfél évtizede működik a miskolci tagozat, hogyan ítéli meg tevékenységét a bizottság elnöke?- Csak felsőfokon nyilatkozhatok a munkáról. Miskolcon egy lelkes, hozzáértő csapat teremtette meg a mintát arra: miként lehet decentralizálni a nyelvvizsgákat. Ez a fejlődés azóta is töretlen. Még tisztességesebbé, áttekinthetőbbé vált az együttműködés a központ és a tagozatok között, amióta kétoldalú szerződésekkel szabályoztuk azt.- A nyelvek iránti fokozódó érdeklődést tudják-e követni pedagó- gai erővel? Gábroján Lászlóné: - Mindenképpen követjük. Sokat dolgozunk, amikor újabb kollégákat kapcsolunk be a vizsgabizottság munkájába, minden segítséget megadunk továbbképzésükhöz. Ennek megvan a kidolgozott menetrendje. Kapcsolatokat ápolunk a külföldi nyelvvizsgaközpontokkal is, kölcsönösen hasznosítjuk a tapasztalatokat.- Várható-e változás a közeljövőben? Horváth Iván: - A művelődési kormányzatban aktívan foglalkoznak a rendszer további korszerűsítésével, de a végeredményről még nem tudunk nyilatkozni. Az azonban valószínűsíthető, hogy a vizsga- rendszer és az igényszint közelebb keiül a nyugat-európai gyakorlathoz és követelményekhez. Deák Lászlótól a miskolci tagozatban folyó munkáról érdeklődtünk.- Mi jellemzi a „forgalmukat”?- Én ’92 elejétől vagyok a tagozat vezetője. Előtte 1980-től Gárdus János volt. Szerencsémre azóta egyfolytában növekedett a vizsgázók száma. A csúcs tavaly volt, ’94-ben hétezerre tehető a vizsgázók száma Miskolcon.- Ez hol helyezkedik el a többi decentrumhoz képest? Horváth Iván: - Az elmúlt évben kilencvenezren vizsgáztak az országban idegen nyelvekből. A növekedés bizonyítására álljon itt néhány adat: a hatvanas évek derekán még csak 8-9 ezren jelentkeztek vizsgára, hét évvel ezelőtt ez a szám huszonkétezer körül alakult, tavaly pedig, mint mondottam ki- lencvenezerre tehető. Ez óriási szám. Változatlanul adottak a motiváló tényezők: a nyelvpótlék, a pluszpontszám az egyetemi felvételnél, felmentés az idegennyelvi érettségi és óralátogatás alól a középiskolákban, meg persze lényeges tényező a nyelvtudás az egzisztenciateremtésnél is.- Befejezésül Deák László, a miskolci tagozat vezetője mire hívja fel a nyelvvizsgára jelenleg aktívan készülők figyelmét?- Nem érdemes a felkészülés korai szakaszában kísérletezni a vizsgával, mert sokakat kell ismétlésre utasítani. Nem is olcsó a nyelvvizsga - most egy középfokú 4200 forint -, de még rosszabb, hogy a sikertelenség kedvét szegi a vizsgázónak, inkább később jöjjenek, de nagyobb tudással. Európa filmklub Miskolc (ÉM) - A miskolci Kossuth moziban - pontosabban a Hevesy-t®" remben - működő Európa filmklub következő sorozata február 15-én in- dúl. A vetítések szerdán esténként 1 órakor kezdődnek. Az előadásokra - 60 forintos egységáron - jegyet váltó érdeklődők tizenegy ritkán vetített, különlegességnek számító filmet láthatnak. Kuroszava: A vihar kapuja' ban, Keaton: Isten hozta; Navigátor; Kuroszava: A véres trón, Menzel: Vege a régi időknek; Tarkovszkij: Tükör; Tarkovszkij: Nosztalgia; Men czel: Pacsirták cérnaszálon; Kies lowski: Rövidfilm a szerelemről; Cor- név: Minden reggel; Wenders: Oly távol és mégis közel. Oktatásügyi fórum Miskolc (ÉM) - A Pedagógusok De- mokratikus Szakszervezete oktatásügyi fórumot szervez Miskolcon a pártok országos oktatásügyi szakembereinek és Miskolc város oktatásügyi szakértőinek bevonásával- Az első összejövetel február 9-en’ csütörtökön délután 4 órától a Var rosház tér 2. szám alatt, az SZDS" tanácstermében lesz. A fórum meg" hívott vendége Horn Gábor oktatáspolitikus. ICC-nyelwizsgák Miskolc (ÉM) - A TIT megyei szervezete újra indítja angol és néniét nyelvből a középfokú ICC nyelvvizsga előkészítő tanfolyamait. A vizsgák német nyelvből április 29-én, an goi nyelvből május 6-án lesznek.«e lentkezni február 20-ig lehet a TIP szervezetnél. Bővebb felvilágosítás a 354-011 vagy a 354-881-es telefon- számon kapnak az érdeklődők. DÖME Miskolc (ÉM) - Nyílt gyűlést tart a Diákönkormányzatok Misko,CI Egyesülete (DÓMÉ) február 9-ep> csütörtökön délután 3 órakor a Bet' zeviczy Gergely Szakközépiskolában, amelyre minden diákönkormányzati tagot, segítő tanárt és érdeklődő diákot várnak. A DÖME leg" főbb célja, hogy minél szélesebb körű és színesebb kapcsolatrendszert építsen ki a város középiskolásaival- A gyűlésen ezért ismertetik az egyesülét céljait, felépítését, kapcsolataik programjait, a Diákjószolgálat működését. Emellett szó lesz a diákönkormányzatok és a tanárok együttműködésének lehetőségeiről is. Képversek Kazincbarcika (ÉM) - Hegedűs Mária képkölteményeiből nyílik leállítás február 9-én, csütörtökön délután 4 órakor a kazincbarcikai Városi Kiállítóteremben. A megnyitón közreműködik Szkárosi Endre hangköltő. Filmes várakozások Budapest (MTI) - A legfőbb feladat a Balázs Béla Stúdió életben tartása - hangzott el a közismert filmesműhely újonnan megválasztott vezetőségének hétfőn késő este Budapesten tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján. A Balázs Béla Stúdió Alapítvány elnöke Szirtes András rendező, a kuratórium tagjai: Bollók Csaba, Forgács Péter, Gózon Francisco, Szederkényi Juli. A gazdasági és szervezési feladatok ellátásával az alapítvány Bódis Gábort - aZ MTV/Öpál Produceri Iroda gyártás- vezetőjét - bízta meg. Az előző irányítók kétéves megbízatásának lejárta után az új vezetés 7,5 millió forintos tartozással vette át a stúdiót. Reményeik szerint idén 12 millió forintot kapnak a Magyar Mozgókép Alapítvány négy szakkuratóriumától, és hozzájuthatnak további 10 millióhoz abból a pénzből, amellyel a Magyar Televízió tartozik a filmgyártásnak. A Balázs Béla Stúdió vezetősége szerint a kulturális kormányzat kötelessége lenne nagyobb mértékben támogatni azt a stúdiót, amely több mint harminc éve az egyetlen forum, ahol a kezdő filmeseknek, a kísérletezőknek és a fílmnyelv megújítóinak munkalehetőséget teremtenek. A stúdió saját munkáinak archiválására, rendszerezésére nemzetközi pályázatokon igyekszik pénzt szerezni.
