Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-08 / 33. szám
1995, Február 8-, Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Elismerték az erőfeszítéseket Miskolc (ÉM) - A Munkáspárt kezdeményezésére jött létre az a találkozó, amelyet tegnap tartottak meg a városi rendőrkapitányságon. Tu- za László ezredes, a kapitányságvezetője és Timári Miklós alezredes, vezetőhelyettes fogadta a Munkáspárt megyei vezetőit és a párt ön- kormányzati képviselőit. A vendégek nagy elismeréssel szóltak a miskolci rendőröknek a közbiztonság érdekében végzett, egyáltalában nem könnyű munkájáról. Tuza László a napi feladatokról adott tájékoztatást, majd megjegyezte: szívesen részt vesznek a lakossági fórumokon, amelyek elősegítik a hatékonyabb rendőri munkát. Karbantartási költség és alapdíj Budapest (MTI) - Miért az önkormányzatoknak kell állniuk a karbantartási költségeket és az alkatrészcserét, ha a közvilágítási hálózat az áramszolgáltató részvénytársaságok tulajdona? - ezt furcsállotta tegnap a parlamentben Mező István szocialista képviselő. A Borsod- Abaúj-Zemplénben mandátumot szerzett honatya a kérdésre a szaktárca képviselőjétől várt választ. Soós Károly Attila ipari minisztériumi államtitkár közölte, hogy az alapdíjak lényeges emelése helyett vezették be a karbantartási díjat, ami megfelel a januári energiaáremelés összegének. Az önkormányzatok tehát nem járnak rosszabbul, mint bármely más fogyasztó az országban az áremelés után. A tulajdonviszonyokat illetően pedig jogos a képviselő panasza. Az ipari és a belügyi tárca ez ügyben megkezdte az egyeztetést. Alapszerződés és európai norma Budapest (MTI) - Magyarország újabb javaslatokat juttatott el Szlovákiához és Romániához az alap- szerződéseket illetően. Ezzel kapcsolatban Szentiványi Gábor külügyi szóvivő szokásos keddi sajtó- konferenciáján jelezte: Budapest kész mielőbb megkezdeni az érdemi egyeztetést a szövegezésről. A szóvivő hangoztatta azt is: a magyar fél kész felgyorsítani az alapszerződésről folyó tárgyalásokat annak érdekében, hogy a lehetőségek szerint még márciusban tető alá hozhassák a megállapodásokat. Ugyanakkor Budapest azon az állásponton van, upgy a minap aláírt Európa tanácsi kisebbségvédelmi keretegyezmény ruellett számos más olyan nemzetközi és európai norma van, amelyet Magyarország be kíván vonni a tárgyalásokba. Fehér-Körös: nálunk nem szennyezett Budapest (MTI) - A romániai brá- m bányánál lévő iszapderítőből a .ehér-Körösbe kerülő nehézfém és Oanidszennyezés a folyó magyaror- ®zági szakaszán nem okozott az átlagosnál rosszabb vízminőséget. Ezt uaja Ferenc környezetvédelmi és mrületfejlesztési miniszter jelentet- te be a kedden délután. Holtan találták a hétvégi házban Miskolc (ÉM) - Holtan találták gö- romböly-templomhegyi hétvégi házában az 51 éves K. S-t. A holttestet a kertszomszédok fedezték fel, mi- mun feltűnt, hogy K. S-t napok óta em látták. A helyszíni szemle al- almával a rendőrök idegenkezűség úyomát nem fedezték fel, így gyógy- zermérgezésre gyanakodnak. Bombariadó a Kandóban l ’sk°lc (ÉM) - Bombarobbaná e yezett kilátásba a miskolci Ka c Kálmán Híradástechnikai uszeripari Középiskolában te ap reggel 7 óra körül egy eddig : niU.et °?. "bejelentő”. Mivel a tec Ka ördögével nem ildomos tréfi , ’ a. kivonuló tűzszerészek kiür tot C ? a? iskolát. Robbanószerbe: fazonban nem találtak, így a di I ™)’ gyakorlati órák már zavart előtt i meg kezdődhettek. A d< tt elmaradt órákat viszont szói , Dal°n bepótolják a diákok. Töretlen a muködotoke-bearamlas A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a fizetési mérlegről Budapest (MTI) - A Magyar Nemzeti Banknak várhatóan két hét múlva lesznek előzetes adatai arról, hogy mekkora is volt valójában a múlt évben a folyó fizetési mérleg hiánya. Azok a megállapítások, amelyek 4 milliárd dollárra becsülik a deficitet, egyáltalán nem tekinthetők megalapozottaknak. Minderről Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke nyilatkozott kedden. Elmondta, hogy egyelőre még a múlt év 11 hónapjáról is csak előzetes adattal rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank. Eszerint a fizetési mérleg hiánya novemberben a vártnál kevesebb, 200 millió dollár volt, így az összesített deficit 3,4 milliárd dollár körül alakult. Ezek azonban még korántsem megerősített adatok, hiszen még nem fejeződött be a banki tájékoztatások ellenőrzése. A helyzet ugyanis az, hogy amióta jelentős mértékben liberalizálódott Magyarországon a pénzforgalom, azóta a kereskedelmi banki adatszolgáltatásokban számottevő tévedések fedezhetők fel. Ezeket az összesítések után kell kiszűrni. Az persze látszik, hogy a korábban kialakult tendencia nem változik, lényeges javulás nem fedezhető fel a pénzforgalmi folyamatokban. Kedvező viszont, hogy a működőtőke-beáramlás továbbra is töretlen, annak ellenére, hogy a privatizáció gyakorlatilag áll. Havonta mintegy 100 millió dollár értékű működötöké érkezik pénzben Magyarországra. Nem csökkent a vállalatok külföldi hitelfelvételeinek összege sem, ami szintén lényeges a finanszírozás tekintetében. A devizatartalékok az 1993. januári 6,7 milliárd dollárral szemben 1995. február elejére 7,2 milliárd dollárra emelkedtek. A Magyar Nemzeti Banknak és a kormánynak jelenleg egyáltalán nincs rövid lejáratú adóssága. Az ország mintegy 2 milliárd dollárra tehető rövid lejáratú adóssága elsősorban a kereskedelmi bankok, illetve a vállalatok exportfinanszírozást, illetve az importvásárlásokat szolgáló hitelfelvételeiből adódik. Amikor az éves külkereskedelmi forgalom meghaladja a 20 milliárd dollárt, akkor a külkereskedelmet finanszírozó, mintegy 10 százalékot elérő rövid lejáratú hitelállomány teljesen normálisnak számít - hangsúlyozta az MNB alelnöke. Budapesten lehet a FAO-alközpont A képen látható orosz kombájn „fiatalabb testvéreit" vásároljuk most meg Fotó: Laczó József Budapest (MTI) - Kedvezőnek ítélte az elmúlt hetekben folytatott külföldi agrárdiplomáciai tárgyalásainak eredményét Lakos László földművelésügyi miniszter kedden az agrársajtó képviselőivel folytatott háttér- beszélgetésen. A német-, lengyel- és oroszországi megbeszélései révén Lakos László szerint bővülnek a magyar agrárgazdaság nemzetközi lehetőségei. Főként moszkvai tárgyalásaival volt elégedett. Oroszországban ugyanis a jelek szerint a mostaninál lényegesen több magyar agrártermékre tartanak igényt. Moszkvai tárgyaló partnerei úgy nyilatkoztak: az idén tulajdonképpen tetszés szerinti mennyiségű magyar takarmánykukorica és búza exportjára nyílik lehetőség. Érdeklődést mutattak a magyar húsáruk iránt is. Az orosz fél fizetési képességét firtató kérdésre kifejtette: tavaly az orosz kereskedők minden magyar áruért fizettek. A miniszter beszélt arról is. hogy ezer orosz gyártmányú kombájnt vásárolunk 3-5 milliárd forint értékben. Németországi útját értékelve az FM első embere elmondta, hogy megbeszélésein három fontos témáról tárgyalt: a magyar agrárágazatban történő befektetési lehetőségekről, a marketing javításáról, továbbá az EU-harmonizációról. A beruházási érdeklődésre példaként említette azt, hogy a magyar ingatlannyilvántartás rendszere iránt több külföldi cég is érdeklődik. Varsói megbeszélésein a CEFTA-orszá- gok minisztereivel abban állapodtak meg, hogy könnyítik az egymás közötti agrárkereskedelmet. Lakos László bejelentette: tárgyalások kezdődnek arról, hogy a FAO esetlegesen létrehozandó közép-kelet-eu- rópai regionális alközpontjának Budapest adna otthont. Önkorlátozó lesz a médiatörvény Öt- vagy akár hatpárti támogatásra számíthat a javaslat Budapest (MTI) - „A közszolgálati tévécsatorna koncesszióba adása csak a médiatörvény parlamenti elfogadása után képzelhető el. Ahhoz azonban, hogy ki kapjon frekvenciát, a kormánynak nem lehet semmi köze. A törvény elfogadása után megalakuló Rádió és Televízió Tanács kaphat felhatalmazást a döntésre.” Molnár Péter, az SZDSZ médiaszakértője reagált így a miniszterelnök javaslatára, miszerint a Magyar Televízió csatornáit koncesszióba kellene adni. A kedden megtartott sajtóbeszélgetésen a sajtó képviselői előtt Molnár kijelentette: az elkészült változatnak esélye van az öt- vagy akár hatpárti támogatásra, és tavasszal el is fogadhatja a parlament. Molnár Péter ezt a megállapítását arra alapozta, hogy a korábbi ötpárti tárgyalásoknak megfelelően az ellenzék legfontosabb javaslatait is beépítették a tervezetbe. - A koalíciós pártok között pedig azóta nincs belső vita, mióta az SZDSZ kompromisszumra törekedve elfogadta az MSZP javaslatait - mondotta Molnár Péter. Hangsúlyozta továbbá, hogy „ha mégsem lesz médiatörvény, az nem az SZDSZ-n vagy Mólnál' Péteren múlott”. Molnár Péter hozzátette: már eddig is „iszonyatos politikai veszekedés volt a médiatörvény körül”, bár szerinte a törvény elfogadásának sokkal nagyobb lesz a kulturális és gazdasági hatása, mint politikai jelentősége. - A tervezet ugyanis többek között még a kereskedelmi televízióknak is előírja - minimális százalékban ugyan - a magyar filmek és magyar műsorok gyártását. A nonprofit- és a közhasznú műsorokat sugárzók számára létrehoz egy támogató alapot a kulturális és a kisebbségi műsorok készítésére, ezen adók kedvezményesen juthatnak majd frekvenciához. Pályázatot írnak ki közhasznú műsorok készítésére, és a frekvencia odaítélésénél nem az fog dönteni, hogy ki fizet többet, hanem az, hogy ki ajánl több kulturális műsort - mondotta Molnár Péter. Az SZDSZ médiaszakértője azt is kijelentette: amíg törvény nincs, addig semmi esély arra, hogy az MTV takarékosan és színvonalasan működjék. Molnár Péter az elkészült tervezettel kapcsolatban még elmondta: ez a törvény önkorlátozó törvény, a kormány lemond a befolyásáról, mivel nem közvetlenül kezdeményezi a vezetők kinevezését. Kell-e nekünk a mochovcei atomerőmű? Környezetvédők szerint 4 millió embernek jelentene veszélyt Budapest (ISB - HM) - A címbeli kérdést a zöldmozgalmak egyetlen szóval megválaszolják: nem. Még akkor sem, ha a reaktor nem Magyarország területén épül, hiszen egy esetleges baleset, nukleáris katasztrófa nem ismer határokat. A vita a szlovákiai Mochovcében elkezdett, majd 1992-ben leállított, és az építést most hitelből folytatandó atomerőmű kapcsán robbant ki. Ezen, a magyar határtól nem mesz- sze, mindössze 50, de Esztergomtól is csupán 85 kilométerre lévő területen több mint tíz éve kezdtek bele az atomreaktor építésébe. Az időközben részben magánosított, épülőfélben lévő erőmű befejezéséhez a tulajdonosi jogokat gyakorló francia-német- szlovák vegyes vállalat az EBRD-től, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól szeretne hitelt felvenni. A bank azonban feltételeket szab. Többek között a természetesen megkívánt szigorú biztonsági előírások megléte és a környezeti hatásvizsgálatok mellett azt is, hogy a beruházó úgynevezett közmeghallgatásokat szervezzen Szlovákiában, és a környező országokban, mindenhol, ahol ezt kérik - igényli, hogy a lakosság beleegyezzen az építkezéshez. A február 10-én, Budapesten rendezendő közmeghallgatással egy időben az Ipoly Unió tüntetést szervez, és egyben aláírásokat gyújt a reaktor befejezése ellen. A magyar közmeghallgatást megelőzően Ausztriában már tűi vannak egy sikertelen meghallgatáson. Eire a beruházó nem volt hajlandó elmemű, miután az osztrák kormány nem teljesítette azt a kérésüket, hogy minél kevesebben, ha lehet mindössze 200 ember vegyen részt rajta. Az Ausztriában jól ismert Global 2000, és a Greenpeace Ausztria nevű zöld mozgalmak képviselői Magyar- országon tartózkodnak, és érdeklődve figyelik a hazai közvélemény reakcióit. A Global 2000 már 2 éve foglalkozik a mochovcei beruházással, és több pontba foglalt kritikájukat fogalmazták meg az atomerőmű megépítése ellen. Véleményük szerint az EBRD egyetlen követelményét sem elégítik ki a beruházó által készített tanulmányok, így a reaktor megépítése komoly környezeti veszélyt jelentene körülbelül 4 millió ember számára. Ezért rá kívánják bírni a bankot arra, hogy a szlovákiai erőmű megépítése helyett valamilyen más megoldást támogasson. Ausztriában egyébként több mint félmillióan ír- ták alá a reale tor ellem felhívást. __A PARLAMENTBŐL Nyugdíj és gát Budapest (ÉM - B.I.) - A „kétszer ad, ki gyorsan ad” elv alapján a képviselők a keddi ülésen gyorsan szerették volna dűlőre vinni az idei nyugdíjemelésről szóló törvényt. A menetrend szerint ugyanis február 20-ig kell elfogadni az országgyűlési határozati javaslatot, hogy márciusban a felemelt összegű (január 1-ig visz- szamenóleges) nyugdíjjal csöngessen be a pénzespostás csaknem hárommillió embernél. Kovács Pál népjóléti miniszter ismertette a kilátásokat: a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások idén a várható nettó keresetek arányában, 13,5 százalékkal emelkednek, mégpedig először 10 százalékkal, majd szeptemberben 3,5 százalékkal. A százaléktól függetlenül az emelés minimális összege 800 forint, s a javaslat szerint maximum 3500 forint lehet. A felszólalók mindegyüké egyetértett a gyors és nagyobb életlehetőséget biztosító intézkedéssel. Czoma Kálmán (FKGP) fölvetette, hogy a nyugdíjak reálértéke folyamatosan és aggasztóan csökken. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) kifogásolta, hogy a jelenlegi mechanizmus konzerválja a különbségeket és nem ad esélyegyenlőséget. Trombitás Zoltán (Fidesz) azt firtatta, hogy van-e fedezet és törvényhozói szándék a nyugdíjak emelésére. Torgyán József (FKGP) kifogásolta, hogy egyre tolódik az idősek és elesettek anyagi gondjának humánus alapon való megoldása. A keddi ülés másik nagy és vitatott témája a Dunai keresztgát megépítése volt. Lotz Károly miniszter ismertette a tényeket. A vízhiány miatt a Szigetközben lesüllyedt a talajvíz, igen magas a mezőgazdasági és az ökológiai kár. Több víz kell, ám a szivattyús megoldás drága, s nem hozta meg a kívánt eredményt. A tárca vezetője a januári magyar-szlovák miniszterelnöki találkozóra hivatkozva, javasolta, hogy a T. Ház fogadja el ideiglenes megoldásként az úgynevezett fenékküszöb megépítését. A hozzászólók kétségeiket fejezték ki a javaslattal kapcsolatban: mind szakmai, mind anyagi, mind pedig jogi szempontból. Deutsh Tamás (Fidesz) még azt a kérdést is felvetette, hogy ki hatalmazta fel Horn Gyulát ilyen eszmecserére Meciarral? Az is felmerült, hogy a gát megépítése nem jelenti-e a Duna elterelésének hallgatólagos elismerését, s nem veszélyeztette-e kilátásainkat a hágai perben? Szabad György (MDF) a mulasztásokra, a jelenlegi csapdahelyzetre hivatkozott, és kérte képviselő társait, hogy mindenki lelkiismerete szerint döntsön a kormány előterjesztéséről. *}> A parlamenti ülés szünetében megtartott sajtótájékoztatókon elhangzott, az MSZP frakciója még sok tisztázandó kérdést lát a privatizációs törvényben. A KDNP is számos hiányosságot lát a javaslatban, mégis mihamarabbi elfogadását szorgalmazza - az általa szükségesnek tartott módosításokkal együtt. Kifogásolják: a törvény mögött nincs iparpolitikai koncepció, az túlzottan pénzügyi szemléletű, nem mozdítja elő a magyar tulajdonosi réteg gyarapodását, és nem biztosítja a folyamat ellenőrizhetőségét és átvilágíthatóságát. Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke döbbenetesnek minősítette, hogy sok SZDSZ-es képviselő „a környezetvédelem hullámain hajózott be a Parlamentbe”, és most mégis támogatják a du- nakiliti tározó feltöltését és a fenékküszöb megépítését. Álláspontjuk szerint a kormányzat nyugdíjemelésre vonatkozó elóteijesztésé- vel becsapja a nyugdíjasokat: a javasolt emelés nem éri el azt a szintet, amit korábban ellenzékként az SZDSZ és az MSZP támogatott. _A NAP KÉRDÉSÉ Folytatódik-e az ásatás? Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Herman Ottó Múzeum régészeinek legnagyobb feladata jelenleg a leendő M3-as út nyomvonalán folytatott ásatás. A 82 kilométeres szakasz 61 lelőhelyének feltárására három évet. kaptak az Autópálya Igazgatóságától. Ám az autópályával kapcsolatos bizonytalanságok miatt kétessé vált a munka folytatása is. Kérdésünkre: folytatódhat-e az ásatás, Szabó János, az Autópálya Igazgatóság létesítményi mérnöke a következő tájékoztatást adta:- Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megkötött szerződés alapján tovább folyhat a munka, erre a pénz biztosított. Az ásatásokat ’96-ra fejezik be a múzeum munkatársai, akkor fel kell hogy szabadítsák a területet az építés céljára. A pénzt folyamatosan utaljuk át. Tavaly, a munka megkezdése előtt nagyobb összeget bocsátottunk rendelkezésükre, hiszen fel kellett készülniük megfelelő eszközökkel is a feladatra. Amint Borsodban, úgy Hevesben és Hajdú- Biharban is az ütemtervnek megfelelően halad a munka. Egyedül Szabolcsban van gond, ahol a szerződés szerint tíz kilométeres szakaszt felástak a muzeológusok, ám itt a továbbépítés, sőt az út nyomvonala is bizonytalan, a természetvédőknek voltak észrevételeik. Az ásatás költsége nem csekély, kilométerenként 4-5 millió forint - de az eddig is sikeres feltárások mindenképpen befejeződnek. Viszont az is igaz, hogy az anyagi gondok miatt az autópálya-építés üteme valószínűleg lelassul.
