Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
Az Álomesküvő című romantikus show-műsor szombaton 20.15-kor kerül a nézők elé az RTL-en. Képünkön a bájos műsorvezetőt láthatjuk Hétfőn 21.15-kor az RTL-en nézhetjük meg a Sonntag és partnere című német detektívsorozatot, amelynek a címe Bizalmas ügy A szerdai krimivel már képaláírásban foglalkoztunk, de főhősnője olyan szép, hogy hátsó összeállításunkban is szerepeltetjük (RTL, 20.15) Mi a helyzet akkor, amikor a szerelem öl? Erre a kérdésre kapunk választ az RTL-en pénteken 20.15-kor bemutatandó filmben, amelynek két főszereplője itt látható TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Önnek mi a kedvenc műsora? Kengyeli Dezsőné debreceni lakos Nagyon kedvelem Kepes András Apropó című sorozatát. Érdekes emberekkel, különleges, sokszor elvont témákról beszélget, amelyek sok embert foglalkoztatnak. Engem is érdekel többek között a parapszichológia, a reinkarnáció, az energiaátvitel, s ebből kö-* vetkezően mindazok a műsorok, amelyek a Földön kívüli, illetve az élet utáni életről szólnak. Az ünnepeken adták a televízióban Kis herceget, amely szintén nagyon tetszett, de a Tamás bátya kunyhója is igen kedves emlékem marad. Sajnos, kevés adó jön be nálunk, így a műholdas adások, a HBO és a Duna TV műsorából kimaradunk, pedig amint a rádióújságban olvasom, sok érdekes műsort sugároznak. A vidám, szórakoztató műsorokat, filmeket nagyon szeretem, a krimiket és a horrorfilmeket viszont nem bírom végignézni. Nagyon szomorú, hogy mostanában éppen ezekből van a legtöbb a televízióban. A kábítószer-csempészekről is sok filmet sugároznak, ezek negatív irányba terelik az emberek gondolkodását, éppúgy, mint a krimik. Újabban rádiózásra nincs időm, pedig szívesen hallgatnék könnyűzenei vagy szépirodalmi műsorokat. K. I. Fábri Zoltán: Plusz-mínusz egy nap A történet - a legtöbb Fáb- ri-filmhez hasonlóan - az erőszakról, a fasizmusról és annak rejtett formában való továbbéléséről szól. Középpontjába negatív figurát állított, Baradla Géza háborús bűnöst, aki 25 év után torzult lélekkel, összezavarodott elmével szabadul a börtönből. A külvilághoz csupán két vékony szál köti, egykori cinkostársa és a tett helyszíne, az a falu, amelyet hat katonája meggyilkolásáért a második világháború idején felgyújtatott. Visszatér hát volt katonatársával, Ob- rád Simonnal, hogy végső számadást készítsen, amire 25 év nem volt elegendő. Ki akar békülni volt áldozataival vagy áldozatai hozzátartozóival, úgy érzi, a közös múlt összeköti őket. Bomlott tudatán egyre jobban eluralkodik az a rögeszme, hogy nekik szeretniük kell egymást... A film ennek a találkozásnak a történetét meséli el. Elévülhetnek-e emberellenes bűnök? Hogyan emlékeznek az emberek - emlékeznek-e egyáltalán - a múltra? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Bodor Ádám két novellája alapján készült mű, amely gondolatilag és formailag egyenes folytatása a rendező morális kérdéseket taglaló groteszk filmjeinek. Egyúttal kiolvasható belőle az az üzenet is, hogy a fasizmus évtizedek után sem múlt el nyomtalanul, és a kollektív amnézia csak még jobban elősegíti annak fennmaradását. A film egyik erőssége a főszereplők markáns, feszültségteremtő alakítása. A felbomlott személyiségű Ba- radlát lenyűgöző drámai erővel kelti életre Anatol Constantin román színész, míg az állandóan beilleszkedésre kész, csúszómászó Obrádot Bencze Ferenc alakítja hibátlanul, akit a rendező Kolozsvárról szerződtetett filmjéhez. (Duna Televízió, január 11., szerda, 18.15 ) B. K. A hét sorozata A bujdosó bethlen Bethlen István az a XX. századi magyar politikus, akinek a neve talán a legmélyebben ivódott bele a köztudatba. Közismert, hogy hosszú időn át volt miniszterelnök, hogy egyike volt azoknak a keveseknek, akik tegező viszonyban voltak Horthy Miklóssal, hogy befolyása akkor is meghatározó maradt, amikor nemhogy a kormánynak, de még a kormánypártnak sem volt már tagja. Jobboldali volt vagy éppen baloldali? Konzervatív volt. Aki ragaszkodott a parlamentarizmushoz, a több pártot és ellenzéket is felvonultató országgyűléshez, de azzal a bizonyossággal, hogy az ellenzék semmiképpen, soha ne juthasson a hatalomnak még csak a közelébe sem. Miközben Bethlen szilárdan kitartott a maga konzervativizmusa mellett - Európa a 30-as, 40-es években egyre inkább a jobboldaliság, sőt a szélső-job- boldalíság felé sodródott. Ehhez képest Bethlen szinte már a mérsékelt baloldaliság egyik központi alakja lett, pontosabban: legbefolyásosabb képviselője a Hitler-ellenes, nácizmusellenes, nyilasellenes politizálásnak. Nem csoda, hogy Magyarország német megszállásakor egyike volt a legelsőknek, akikért Gestapo-különítmény indult. Sikerült megszöknie előlük. Ettől fogva Bethlen: bujdosó a saját hazájában. Szombathelytől Kolozsvárig egész sor kastély, kúria, polgári otthon nyújt számára rejtekhelyét. Buj- dosását a kormányzói testőrség szervezi, azon felül pedig a szerelem. Van egy asszony Bethlen életében, akinek mindent vállaló odaadása ezekben,a súlyos időkben mutatkozik meg a legszebben. És van egy-két család (mindenekelőtt a Bolza család), amelynek tagjai következetes hűséggel állnak mellette. Bethlen István életének ezt az egyetlen évét követi nyomon A bujdosó című filmtrilógia. (Duna Televízió, január 7., 14., 21. 15.00)
