Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

1995- Ianuár 6-, PÉNTEK Megyei Körkép ÉSZAK^Magyarország 5 Együttműködésről Miskolc (ÉM) - Miskolcon Kobold Tamás polgármester, valamint Ko- rithus Katalin, Tompa Sándor, Ko- leszár Lajos, Fedor Vilmos or­szággyűlési képviselők beszélgetést tartanak az együttműködési lehetősé­geikről. A város érdekében megszerve­zett tanácskozásukra ma, január 6-án délelőtt fél tíztől kerül sor. Bemutatkozó ülés Mályi (ÉM) - Falugyűlést tartanak ma délután négy órától Mályiban, a Móra Ferenc úti Általános Iskolá­ban. A fórum egyik előzetes prog­ramja az újonnan összeállt képvise­lő-testület bemutatkozása a község lakosai előtt. A Bogácsi Kör tervei Bogács (ÉM - Hl) - A községben a Magyar Vöröskereszt helyi csoport­ja már régen szervezett erő. A Páva­kor és a Hagyományőrzők is hosz- szabb ideje megyeszerte, sőt Kelet- Szlovákiában is ismertek. Az Idő­sek Klubjára alapozva létrehozták a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesü­letét. Működik a községben egy lö­vészegyesület is. A Bogácsi Kör mint civil szervezet régebben műkö­dik. Több alkalommal adott fóru­mot a község vezetőinek, részt vett a bogácsiak világtalálkozójának szervezésében. Most hivatalosan is megalakulnak. A Bogácsi Kör célja, hogy egybegyújtse azokat a bogácsi­akat, akik a község fejlődéséért fizi­kai és szellemi tevékenységükkel, anyagi támogatásukkal tenni akar­nak. Munkájuk révén január köze­pén folytatja tevékenykedését a Népfőiskola. Rendezvényeiken fog­lalkozni kívánnak a község helyze­tével, a mezőgazdaság jelenével és jövőjével, a szőlő- és a zöldségter­mesztéssel, majd az ifjúsággal és az idegenforgalommal. Fórumot te­remtenek a cigányság helyzetének megvitatására, a helyi sportélet fej­lesztésével kapcsolatos teendők megbeszélésére. Felkészülnek a honalapítás 1100. évfordulójára 1996-ra és-a község 750. évforduló­jára - 1998 - méltó megünneplésé­re, valamint a bogácsiak második világtalálkozójára. Doniakra emlékezve Encs (ÉM) - A Don Kanyar Kápol­na Alapítvány felhívására január 12-én az 1943-ban bekövetkezett katasztrófára emlékeznek Encsen. Arra a napra, amelyen a Vörös Had­sereg megkezdte a Don-kanyarban, a voronyezsi fronton a támadását és a hadművelet során a 2. magyar hadsereget teljesen szétverte. A magyar hadsereg embervesztesége megközelítette a 150 ezer főt. Az abaúji városban az országos áhítat­hoz kapcsolódva a katolikus temp­lom előtti hősi emlékműnél emlé­keznek az encsiek. Az áldozatok tiszteletére fáklyákat gyújtanak, a szeretteiket gyászolók gyertyáikat viszik és helyezik el az emlékmű ta­lapzatára, majd ökumenikus áldás­sal emlékeznek. „Ugrott” a magnó Miskolc (ÉM) - Miskolcon, a Per- czel Mór utcában egy Seat típusú személygépkocsit „szabadítottak meg” magnójától tegnap. Liptai László századostól, a Miskolci Rendőrkapitányság ügyeletes tiszt­jétől megtudtuk: az ajtó üvege mel­lett nyúlt be speciális célszerszámá­val az ismeretlen tettes, és rövid úton kiemelte a cirka harmincezer forint értékű rádiósmagnót. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Január 6-án, pén­teken délelőtt Miskolc belterületén futhatnak egy méregdrága villanás­ba a száguldozok, délután kettőtől pedig a 26-os főúton, Putnok térsé­gében mér a traífipax. Gázmérgezés Miskolc (ÉM) - Az Ady Endre ut­cába, a Búza tér mellé riasztották tegnap a mentősöket. Egy idősebb korú hölgy és egy középkorú férfi gázmcrgezést szenvedett. Az ok va­lószínűsíthetően a gázkonvektorok hibás működése. A két mérgezettet a mentősök a kórházba szállították. Már hivatalosan kapják a meghívót Elnököt választott a három miskolci kisebbségi önkormányzat Miskolc (ÉM - MSZ) - Mint arról beszámoltunk, szerdán megvá­lasztották elnökeiket a miskolci kisebbségi önkormányzatok: a cigányok, a görögök és a szlová­kok. A három elnök ezentúl ta­nácskozási joggal vesz részt a többségi, rendeletet alkotó vá­rosi önkormányzat ülésén. A cigányság a 195 ezres lélekszámú Miskolcon 17 ezer képviselőjével •van jelen, a szlovákok ezren, a görö­gök pedig már csak kétszázan élnek a városban. Ebből következik, hogy eltérőek a gondjaik, a megoldásra váró problémáik, s az is, hogy a ki­sebbségi önkormányzatok elnökei mit tartanak fontosnak munkájuk során. Cigány értelmiséget Kala Ernő, a miskolci cigány etni­kum önkormányzatának elnöke tősgyökeres miskolci, 40 éves. Fog­Kala Ernő lalkozását tekintve szociális mun­kás, jelenleg munkanélküli. A Phralipe Független Cigányszerve­zet megyei és városi elnöke, orszá­gos alelnöke, tavaly őszig - fennál­lásáig - a megyei nemzetiségi bi­zottság tagja volt. Nős, három gyer­meke van, akik 9, 6, 3 évesek.- A legfontosabbnak az oktatás és a kultúra területén tapasztalha­tó lemaradásunk pótlását tartom. És van mit tenni a cigányság érdek- védelmében is - természetesen a várossal összhangban, hogy a több­ség és a cigányság érdekei se sérül­jenek. Az elnök azzal folytatja, hogy szeretnének valahol a városban, vagy a városházán irodahelyisége­ket kapni, hiszen öten nagyon szű­kén lennének egyben. Pár nap múl­va megtartják első, alakuló ülésü­ket, és nekilátnak a szervezeti és működési szabályzat elkészítésé­nek.- Szerencsére vannak szakértő­ink az oktatásban, így nem lesz gond a kapcsolatfelvétel az iskolák­kal, a városházával, s hogy hamar kiderüljön, ki és miben tud segíteni. Azt tartjuk elsődlegesnek, hogy le­gyen értelmisége a cigányságnak. Köszönet a voksokért A mindössze kétszáz tagú görög ki­sebbség önkormányzatának elnöke Corbadzoglosz Chrisztosz először a december 11-ei szavazatokat kö­szönte meg a városlakóknak, hiszen azok nagy száma nyilvánvalóvá tet­te, hogy a többség is akarta a ki­sebbségi önkormányzat létrejöttét.- Biológia-kémia szakos tanár vagyok, az ELTE-n szereztem taná­ri diplomát 1955-ben. Sárospatakon kezdtem tanítani, majd 1961-ben kerültem második munkahelyemre, a miskolci Kossuth Gimnáziumba. Januártól nyugdíjas vagyok, de fél évtől ismét órakat adok a Kossuth­ban. Tanítottam és tanítok a mis­kolci görög iskolában, valamint a Matura Gimnáziumban. Nős, két fia közül nagyobbik vál­lalkozó, a kisebbik végzős egyete­mista. Kétéves kislány unokája van. (A Miskolcon köztiszteletnek örvendő Chrisztosz tanár úr több kitüntetés birtokosa: elismerést ka­pott a görög nyelv tanításáért, az Aranykatedra díj, és az Életműdíj tulajdonosa.)- A legfontosabbnak a görög nemzeti hagyományok ápolását, a görög nemzeti ünnepek - március Corbadzoglosz Chrisztosz 25-e és október 28-a - megünneplé­sét tartjuk. A Torontáli utcai görög iskola tanáraként hozzáteszem: jó görög tankönyvekkel kellene az ok­tatás színvonalát emelni. Évente kétszer kirándulást szervezünk a miskolci görögöknek, ez jó alkalom, hogy közelebb kerüljünk egymás­hoz. Nem követelünk a várostól; mint az eskü szövegében is elmond­tuk, szeretnénk együtt tenni a több­séggel - a mi közös városunkért, Miskolcért. Miskolcon túl is Bárány Pétert, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnökét főként a sportbarátok ismerik, ugyanis a Borsodi Építők Volán SC gazdasági vezetője. Egyébként 44 éves, nős, két gyermeke van, a nagyobbik kö­zép- a kisebbik általános iskolába Bárány Péter jár. Miskolc szlovákok lakta részén, Bükkszentlászlón él családjával.- Mivel a kulturális terület kö- zeláll hozzám, elsősorban a szlovák kulturális tevékenységet szeretném múveltetni, a helyi szlovákok összefogásával. Nemcsak Miskolc- ban gondolkodom, a környék - Bükkszentkereszt, Répáshuta - szlovákságát is szeretném bevonni a közös hagyományápolásba. Jó kapcsolatban voltunk eddig is a vá­rosházával, ezt szeretnénk tovább mélyíteni, mindenütt a közös érde­ket, Miskolc város érdekeit képvi­selni. Ehhez persze kérjük a város­háza támogatását is. Bárány Péter egyelőre a kisebb­ségi önkormányzatokról szóló tör­vényt tanulmányozza, hogy hoz- nak-e létre saját bizottságot, vagy netán valamilyen vállalkozást (mert a törvény szerint ezt is tehe­tik), még nem tudja, a lehetőségek alapos feltérképezése után a vá­lasztóival való tanácskozás után döntenek. Jelentkezni lehet kirándulásainkra Miskolc (ÉM - Nyl) - Az új eszten­dőben tovább folytatódnak a lapunk előfizetői és hozzátartozói részére különböző utazási irodákkal induló hétvégi, kedvezményes árú kirán­dulásaink. Ezekre az utolsó előfizetői szel­vénnyel lehet jelentkezni, s az álta­lában 10 százalékos kedvezmény az előfizetőre és vele azonos címen la­kó hozzátartozókra vonatkozik. Ám ezt - például nem együtt la­kó előfizető nagyszülők és unokáik esetében - rugalmasan kezeljük. Ha valaki nem előfizető, de az Er­zsébet téren az Inform Stúdió Kik­nél előfizet lapunkra, máris kedvez­ményesen utazhat. Már egy-két kirándulással is megspórolhatja akár az egész évi előfizetési díjat is!... Egyáltalán nem történt többségi erőszak A megyei közgyűlés elnöke értetlenül áll Mi le Lajos érvei előtt Miskolc (ÉM - MSZ) - Az 59 tagú megyei közgyűlésben a kisebb­ségi megegyezés után is csak 29 MSZP-s és SZDSZ-es képviselő van, ezért Szabó György elnök nem érti, hogyan „tehettek erő­szakot” a többségen. Napok óta tart a vita, helytelen volt-e, hogy a megyei közgyűlés ala­kuló ülésén csak annak a neve ke­rülhetett fel a szavazólapra elnökje­löltként, aki 50 százalék plusz 1 szavazatot kapott. Az ezzel egyet nem értő négy párt eljuttatta kifo­gását a megyei közigazgatási hiva­talba, ahol, nem tartották megala­pozottnak a panaszt. A kifogással élő pártok képvise­letében lapunk tegnapi számában Mile Lajos (MDF) nyilatkozott az ügyről. Változatlanul hibásnak ta­lálta az 50 százalék plusz 1 fős sza­vazati arányt, szerinte kevesebb is elég lett volna a listára kerüléshez. A közigazgatási hivatal döntésére reagáló Mile azzal vádolta meg Sza­bó Györgyöt, hogy csak a megyei közgyűlés elnöki posztjának elnye­rése lebegett a szeme előtt, amikor már a jelölésnél kizárták annak le­hetőségét, hogy vetélytársa legyen. A módszer elavult, a refkommra (reformkommunizmusra) emlékez­tet, holott afölött már eljárt az idő — állapította meg a megyei képviselő. Szabó Györgyöt, aki szerdán Bu­dapesten tartózkodott, és ezért nem nyilatkozhatott lapunknak, tegnap sikerült elérni. Kissé nehezen állt kötélnek, amikor reflektálásra kér­tük, mert - mint mondta - szerinte nem érti, mit kell az egészen vitat­kozni. Kérésünkre bővebben is ki­fejtette, mire gondol. Ami Mile Lajos megnyilatkozá­sát illeti, abban kétségtelenül igaza van, hogy az ügynek két vetülete van, jogi és politikai. A jogira Szabó szerint nem érdemes sok szót vesz­tegetni: sem Mile, sem ő nem jo­gász, ezért a maga részéről nem szí­vesen bocsátkozik jogértelmezési vi­tába, az ettől való tartózkodást ja­vasolja Miiének is. A másik, a politikai oldal magya­rázata számos ponton érthetetlen a megyei közgyűlés elnöke számára. Például az, hogy a két, kisebbségi együttműködést kötő párt, az MSZP és az SZDSZ 29-es létszámá­val hogyan „tehet erőszakot” a töb­bi, összesen 30 tagot számláló pár­ton? „Nem felel meg az igazságnak a többségi erőszak, egyszerűen sú­lyos tévedés Mile részéről” - jelen­tette ki. A közgyűlés-elnöki válasz­tás elegáns mivoltáról szólva pedig megállapította: ha két párt meg­egyezett abban, hogy7 kit jelölnek egy adott posztra, és abban bizto­sait, akkor miért vetetnének fel a szavazólapra egy másik jelöltet is? Ez csak azoknál a polgároknál szo­kás, akik nem biztosak a dolguk­ban. „Ha én valakit támogatok, a másikat pedig nem, az utóbbit je­löltként sem szavazom meg!” - mondta Szabó György, majd hozzá­tette, hogy7 így nézve a dolgot ad ab­szurdum mind az 59 közgyűlési tag felkerülhetett volna a szavazólapra. Nem várható, és teljesen logikus, hogy az MSZP és az SZDSZ nem fogja támogatni a MIÉP, vagy a Kis­gazdapárt emberét - nemcsak a szavazásnál, hanem már a jelölés­nél sem - jelentette ki a közgyűlés elnöke. Befejezésként még megje­gyezte: nem az erős ellenzék híve, hanem a felkészült és korrekt ellen­zéké, mindennél fontosabb azonban a stabil kormányzás, s érvényes ez a megyéi-e is. Még egyszer felhívta a figyelmet, hogy az MSZP, SZDSZ kisebbségi megállapodást kötött, s akkor tud­nak koalícióról vagy bármi másról tárgyalni a többi párttal, ha azok is alkotnak valamilyen tömörülést, le­gyen annak kormánypárti vagy többségi tömörülés a neve. _ INNEN SZÓLVA Számjáték M. Szabó Zsuzsa Sorra tartják elnökválasztó, alakuló ülé­seiket megyénkben a kisebbségi önkor­mányzatok. Miskolcon mindjárt három is: a cigány, a görög és a szlovák. Az ezt be­jelentő választási bizottsági elnöktől tud­juk, kire és hányán szavaztak december 11-én. (Csak közbevetőleg: ahhoz, hogy valaki egyáltalán elnyerje a kisebbségi képviselőséget, száz szavazatot kellett kapjon.) Következzék egy kis játék a szá­mokkal! A görögök mint a legkisebb, képviseletet állító kisebbség, kétszázan élnek Miskol­con. Ha csak saját szavazataikra számít­hattak volna, nem biztos, hogy összejön fejenként a száz. Mert nyilván közöttük is van, aki nem megy el voksolni, mert nem tartja fontosnak... Szóval: az első görög vé­gül is több mint 3 ezer igent kapott, tizen­ötször annyit, mintha minden miskolci gö­rög rászavazott volna. A mindössze ezernyi miskolci szlovák je­lölt közül az elsőnek jutott majd' kétezer szavazat. Ha csak a szlovákok felének a fele adja rájuk a voksot (mert mondjuk, a fele elmegy a szavazókörbe, a fele pedig rá mond igent), akkor ilyen eredményhez legalább 1750 nem szlovák szavazata is kellett. Tegyük hozzá: náluk sok szavazat elveszett, mert a szlovákok nem öten vol­tak mint a görögök, így a szavazólapokra írt nevek között jobban szórtak a voksok. És végül a cigányok. Élnek Miskolcon 17 ezren: első helyezettjüknek 789 szavazat jutott. Ha a cigányok felének a fele, vagyis 4 ezer 250 polgár mond igent rá, akkor ennyivel kellett volna az élen, sőt: mind­három kisebbség képviselői közül a legel­ső helyen végeznie. De nem így történt. Ha a romákra annyian szavaznak, mint a legtöbbet kapó görögre, vagyis lélekszá­múk tizenötszörösét kapja első helyezett­jük, az 255 ezer voks (ez persze lehetet­len, mert nincs ennyi szavazó Miskolcon), a szlovákok esetében 15 ezer (ez már meg­állná a helyét). De: ha a legjobb görög lé­lekszámúkhoz viszonyítva csak annyi voksot kap, mint a romák, ma nincs ön- kormányzatuk. Ugyanez érvényes a szlo­vákokra is. Egyik tanárom szerint a számok sokat mondanak, a másik szerint mindenki azt mondat velük, amit akar. Ez itt csak egy számjáték, amit nem szabad komolyan venni. Nehogy számháború legyen belőle. Új rendőrőrs Bogács (ÉM) - Bár a hivatalos - úgymond protokolláris - átadás még nem történt meg, Bogács már „rendőrőrs-tulajdonosnak” vall­hatja magát. A község polgármesterétől, Szajlai Sándor­tól megtudtuk: hat környékbeli önkormányzat - Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépvár­alja, Szomolya és Tárd - összefogása tette le­hetővé, hogy a térségben rendőrőrs legyen. Magát az épületet a bogácsi önkormányzat biztosította, a berendezésre való egymillió-két­százezer forintot pedig a fent említett közsé­gek közösen „dobták össze”. Az átalakításhoz szükséges 8 millió forintot a Belügyminisztéri­um invesztálta. A korszerű, amerikai típusú őrs kilenc fővel kezdi majd meg működését az ünnepélyes átadást (január 18.) követően. Tárgyalás Rajz: Sajdik Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents