Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

1995. január 5., csütörtök Ara: 17,90 Ft BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Diósgyőri álom - Citroen üzemről Lehet, hogy a francia autó­gyártás egyik legnagyobb vállalata, a Citroen Diósgyőr­ben üzemet létesít. A kor­mány pedig januárban ismét tárgyal megyénkről. (5. oldal) Valutaváltás leértékelés után Az ünnepek előtt az 1994-es valutakeret kiváltása miatt keresték fel az ügyfelek a pénzintézeteket, a napokban viszont már az idei keret ter­hére vásárolnak. (7. oldal) Látható és láthatatlan képek Az elmúlt évben is több kül­földi kiállításon szerepeltek képzőművészeti alkotások a Miskolci Galéria anyagából. Nem féltik-e ezeket az uta­zástól? (8. oldal) Nőhet is a keret Budapest (MTI) - Nem várható az állampolgáronként! évi 800 dolláros turista valutakeret csökkentése. Sőt, ezen a téren további liberalizá­lásra lehet számítani, ha Magyaror­szág tagja kíván lenni a fejlett ipari országokat tömörítő szervezetnek, az OECD-nek. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások már meg is kezdődtek és előrehaladtak - nyilatkozta teg­nap Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Maradt a szenny Pocsaj (MTI) - A Tiszántúli Víz­ügyi Igazgatóság (Tivizig) szerdán megduplázta a Pocsajnál kiépített védekezési helyen dolgozók számát: már több mint százan igyekeznek megfékezni az olajszennyezés to­vábbterjedését. Az olaj román terü­letről január másodika óta érkezik folyamatosan és nagy mennyiség­ben a Berettyó magyarországi sza­kaszára. A Tivizig szakemberei há­romszor nyolcórás műszakban dol­goznak. Az olajat konténerekben, il­letve fóliával bélelt földmedrekben gyűjtik. A szakemberek szerint a következő napokban a mostanihoz hasonló védekezésre kényszerülnek a Berettyón. Sorkatona orvosok Budapest (MTI) — A honvédelmi miniszter rendeletben helyezte ha­tályon kívül azt a HM-utasítást, amely szerint a végzett orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és állat­orvosok polgári munkahelyeken is teljesíthették sorkatonai szolgála­tukat. A változás évente mintegy 400 friss diplomás fiatalt érint. A korábbi években az említettek sor­katonai szolgálatának polgári mun­kahelyen való letöltésének lehetősé­gét az indokolta, hogy a bevonulá­sok nyomán számos kistelepülés időszakosan egészségügyi ellátás nélkül maradt volna. Mára azonban megváltozott a helyzet, mert a mun­kanélküliség az orvosok körében is tapasztalható, ugyanakkor viszont az eddigi megoldás fenntartásával a Magyar Honvédség 134 helyőrségé­nek egészségügyi alapellátása elle­hetetlenülne. Építő önkormányzat Kaposvár (MTI) - Hét év után az idén ismét épülnek önkormány­zati lakások Kaposvárott. Az első negyedévben a város a tervek sze­rint 10 lakást ad át a névjegyzéken szereplő igénylőknek, és még ebben az évben további 34 bérlakás építé­sét kezdik meg.‘ Az építéseket a la­káseladásokból befolyt összegből fi­nanszírozzák. Biztos a jövőjük Szeghalom (MTI) - Fehérneműké­szítő tanműhelyt avattak szerdán Szeghalmon a helyi Mezőgazdasági, Ipari Szakközép- és Szakmunkás- képző Iskolában. A három osztály­ban tanuló hatvan szakmunkásje­lölt korszerű tanműhelyét a sárréti városban üzemet működtető Felina Hungária Kft. jelentős anyagi támo­gatásával hozták létre. Az üzemben jelenleg majdnem négyszázan dol­gának, de a varroda bővítése után további 20-25 leányt és asszonyt tudnak majd foglalkoztatni. A szak­munkásképzőt elvégző szeghalmi fi­atalok jövője biztos, mert vala- mennyiüket alkalmazza a Felina. Túlléptünk az ideológiai blokkokon Göncz Árpád diplomáciai fogadást tartott a Parlamentben Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szerdán az Országházban fogadta a Budapesten akkreditált diplo­máciai és más nemzetközi képviseletek vezetőit. A fogadáson részt vett Kovács László külügyminiszter, Eörsi Má­tyás, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a Külügyminisztérium politikai és közigazgatási államtitká­ra, valamint az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnökei. A diplomatákat köszöntve a magyar államfő átte­kintette az elmúlt esztendő legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeit, megemlékezett arról, hogy az idén ün­nepeljük az ENSZ megalakulásának és a II. világháború befejezésének 50. évfordulóját. Ez jó alkalom arra, hogy az öreg kontinens megmutassa a világnak: Európa már túllépett azon, hogy ideológiai blokkokban gondolkoz­zék. A diplomáciai testület nevében a Szentszék képviselője, Angelo Ácerbi nuncius válaszolt a köztársasági el­nök jókívánságaira, Isten áldását kérve Magyarországra. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Úttörők, kitaposott ösvények nélkül Megalakult a cigány, a görög és a szlovák kisebbség önkormányzata Miskolc (ÉM - MSZ) - A megye- székhely többségi önkormány­zata mellett tegnaptól három kisebbségi önkormányzat léte­zik Miskolcon. Nagy Gábor, a miskolci választási bizottság elnöke adta át tegnap dél­után sorrendben először a cigány, majd a szlovák, végül a görög ki­sebbségi önkormányzati képviselők megbízólevelét a városházán. Mint Szádeczki Zoltán, Miskolc jegyzője mondta: eddig ismeretlen úton in­dulnak együtt a kisebbségek meg­választott képviselői és a „nagy” ön­kormányzat tagjai, a hivatal ki­sebbségi ügyekkel foglalkozó dolgo­zói. Az elején nehéz lesz, hiszen mindnyájan tanuljuk a törvényben leírtak végrehajtását, a megválasz­tottak úttörőknek tekinthetők, akik kitaposott ösvények nélkül halad­nak a célhoz, nemzetiségi identitá­suk megőrzéséhez. A kisebbségi önkormányzatok tagjai esküt tettek, majd az 5-5 tagú testületek elnököt, elnökhelyettest választottak. A cigány kisebbségi önkormányzat tagjai: Kala Ernő (el­nök), Szegedi Dezső (elnökhelyet­tes), Burai Aladár, Csóka Emil és Baranyi Hajnalka. A szlovák ki­sebbségi önkormányzat: Bárány Pé­ter (elnök), Karsai Árpád (elnökhe­lyettes), Battyányi Miklós, Behinya István és Orliczki Sándor. A görög kisebbségi grémium: Corbadzoglosz Chrisztosz (elnök), Gadziána Zója (elnökhelyettes), Kosztopulosz Ja- nisz, Szambanisz Jorgosz és Zatat Mária. A kisebbségi önkormányzatok elnökei tanácskozási joggal vesznek részt a többségi önkormányzati tes­tület ülésein. A testületek munká­ját a városházán kisebbségi referen­sek segítik. Polgármester-szövetség a térségért Munkájukért, vasútjukért kiáltanak a Bódva völgyében élők Edelény (ÉM - U. J.) - A Bódva völgyében fekvő települések polgármesterei szövetségbe tö­mörültek. Edelényben tegnap harmincnégyen nyilvánították ki akaratukat, amelynek értel­mében közösen lépnek fel a tér­ség további gazdasági és társa­dalmi leszakadásának megaka­dályozásáért. Az első ülést a vasút és a közmun­kák ügyében hívták össze, de szá­mos más, a térséget érintő témák­ban is mielőbbi közös fellépést ter­veznek. Ilyen az edelényi bíróság, a kisebbségek, a közbiztonság, a térségi fejlesztések ügye, vala­mint a falusi turizmus, a mező­gazdasági termelés fellendítése. Szilágyi Adolf, Edelény pol­gármesterének gondolatait nagy többséggel helyeselték a jelenlévők. A szövetség megalakulását eldöntő, egyébként egységes szavazást köve­tően elsőként a közmunkákra vo­natkozó legifjabb szabályozás ellen emelték fel szavukat a polgármeste­rek. Közhasznú munkára új szerző­A Bódva völgyében közlekedő vonatok számának csökkentése a térség teljes elzártságához, leépüléséhez vezethet Fotó: Laczójózsef déseket már nem köthetnek, a lét­számot pedig a negyedére kell csök­kenteniük. Mindez csak tovább rombolná a térség amúgy is súlyos foglalkoztatási helyzetét - állapítot­ták meg. A Bódva völgyében (Mis­kolc - Edelény - Tomanádaska) közlekedő vonatok számának csök­kentése pedig a térség teljes elzárt­ságához, leépüléséhez vezethet. A polgármesterek ezért mindkét té­mában erélyes tiltakozó levelet fo­galmaztak meg, amelyeket az il­letékesekhez juttatnak el. .KOMMENTÁR Forintos ügyek Görömbölyi László A valutaellátás zavartalan-adta hírül teg­nap a távirati iroda, hivatkozva az OTP il­letékeseinek közlésére. Az úgynevezett kemény fizetőeszközök iránti élénk érdek­lődést a takarékpénztár egyszerű okokkal magyarázza: a múlt év utolsó napjaiban azok álltak sorban, akik még nem váltot­ták ki az évente járó, ám a következő év­re át nem vihető nyolcszáz dollárt; most, az új év első napjaiban pedig csupán azért tart tovább a roham, mert másodikén nem voltak nyitva a pénztárak. Attól tartok, legalább egy további (vagy legalább a fentieket megerősítő) okot még lehet említeni. Az utóbbi hetekben mind gyakrabban kapott hangot a sajtóban a vár­ható, jelentős mértékű forintleértékelésről szóló latolgatások sorozata. A lakosság fej­lődő közgazdasági tudata mindig élénken reagál az ilyen hírekre: gyorsan ki kell vál­tani a valutakeretet, mert így nemcsak megtartja, de talán még növeli is vásárló- értékét a megtakarított pénz. Már persze mindazok számára, akiknek akad erre a célra 160 ezer forintjuk - 80 ezer decem­ber 30-án a tavalyi 800 dollárra, 80 ezer harmadikán-negyedikén az ideire. Talán éppen ez a legfontosabb: bármek­kora is a tumultus a valutapénztárak előtt, abban biztosak lehetünk, hogy ez társa­dalmi méretekben mérve csak kevesek vá­lasza lehet a mostani 1,4 százalékos, meg a további, várható forintleértékelésre. Mert bár az ütemezésről (egyszerre történ­jen vagy hat-hét lépésben) jelentős nézet- különbségek fogalmazódnak meg, az éves mértékben nagyon is egybecsengenek a vélemények: legkésőbb '95 végére 10-15 százalékkal kevesebbet ér majd a forint. Hogy jó ez nekünk vagy rossz? A problé­ma túl bonyolult ahhoz, hogy egyértelmű­en válaszolhatnánk erre a kérdésre. Talán akkor járunk legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk: az előnyök és a hátrá­nyok egyenlege attól függően alakul ked­vezően vagy éppen kedvezőtlenül a szá­munkra, hogy éppen hol van a helyünk a gazdaság mindent átható szövevényében. Munkavállalók vagyunk vagy munka­adók; exportra termelő cégnél várunk né­mi fizetésemelésre, vagy éppen jelentős importot használó vállalatnál; ha vállal­kozunk, akkor külföldre adjuk el a termé­künket vagy belföldre -saz ellentétpárok végtelen kombinációit még hosszan sorol­hatnánk. A legeslegfontosabb azonban vitathatat­lanul az ország hosszú távú érdeke: az, hogy erős, jövedelmet termelni képes gaz­daságunk legyen. Addig azonban hosszú, rögös utat kell végigjárnunk. Amely úton csupán egyetlen kátyú a forintleértékelés. Meghalt Wigner Jenő Washington (MTI) - Kilencvenkét éves korá­ban, tüdőgyulladásban elhunyt Wigner Jenő, magyar származású Nobel-díjas amerikai atomfizikus. A halál a princetoni kórházban érte. Wigner Jenő 1902-ben született Magyar- országon. Tanulmányait a berlini műszaki fő­iskolán végezte, majd 1930-ban kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol a Princeton Egyete­men kezdett el dolgozni. 1939-ben az ugyan­csak magyar származású Szilárd Leóval sike­rült rávennie Ensteint, bogi’ íijanak Franklin Roosevelt elnöknek, és táiják fel előtte az urán felhasználásából nyerhető hatalmas energia- forrás lehetőségeit. A fizikai Nobel-díjat 1963- ban kapta meg. Kiemelkedő munkásságának elismeréseként a Magyar Köztársaság elnöke a Köztársaság Érdemrendet (Középkeresztet a csillaggal) adományozta neki.

Next

/
Thumbnails
Contents