Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

12 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Szólástér - Hirdetés 1995, Ianuár 4.» Szerda A mézben nincs viasz Lapjuk december 16-ai számában, az 5. olda­lon, Brackó István úr „Csókolózni veszélyes” című cikkében egy nemzetközi élelmiszervizs­gáló intézet itt járt, magyar származású szakemberére hivatkozva közli, hogy hamisít­ják a rúzs alapanyagát, s ettől nyavalyát is le­het kapni. Majd folytatta az itt idézett résszel: „A nagyobb haszon reményében ugyanis egyes méhészek cukorral etetik a szorgos szárnyaso­kat, de ez a termék nem az igazi. Túl az élve­zeti érték romlásán, ebből a mézből nem nyer­hető ki a gyógyszer- és kozmetikai ipar alap­anyaga, a viasz. Marad ugyan valami paraffin jellegű kotyvalék, de ez legfeljebb gyertyaön­tésre való.” Kérem, hogy közöljék az ezzel kapcsolatos alábbi észrevételeimet. 1. Mézből még soha senki nem nyert ki vi­aszt, mert nincs benne. A méhviasz a méhek építményéből (sejt, lép) nyerhető ki rendsze­rint vízben való főzés után, zsákban végzett sajtolással. A méhviasz a mézet és virágport fogyasztó fiatal méhek viaszmirigyeiben kép­ződik, és lemezkék formájában válik ki a pot- roh alsó részén. Az építő méhek fürtbe tömö­rülnek, hőt fejlesztenek, leveszik viaszlemez- kéiket, egy mirigyből párolgó oldószert adnak hozzá, majd rágóikkal alakítva, hozzáillesztik és odatapasztják az épülő léphez. 2. Nemcsak egyes méhészek, hanem szinte minden méhész eteti méheit cukorral nyár vé­ge felé, amikor a téli élelemkészletet kiegészí­ti és esetleg kora tavasszal is, ha az élelem­készlet, például a rossz időjárás miatt kevés­nek bizonyul. Azt azonban minden méhész tudja, hogy a cukoretetésből származó mézszerű anyag nem méz, és mézként való forgalomba hozása ha­misításnak minősül, amit a törvény büntet. Én bízom a méheiket és a természetet sze­rető méhészek etikai moráljában, ráadásul gazdasági érvekkel is igazolható, hogy az effé­le hamisítás nem lenne kifizetődő. 3. A méhészeti szakirodalomból tudjuk, hogy a rúzs alapanyagának 5-40 százaléka a méhviasz és innen indítja a cikk szerzője a ha­misítási gyanút. Az irodalomból úgy tudjuk, és úgy tapasztaljuk, hogy az építő méhek viasz­mirigyeiben csak tiszta méhviasz képződik, és soha nem képződik paraffinszerű anyag, akár mézzel, akár a kristálycukorból invertált szén­hidrátokkal és virágporral táplálkoznak. Az előzőek alapján egyértelmű, hogy ha a méhvi­asznak nevezett anyagban paraffinszerű anyagot találnak, az a méhcsaládon kívüli ha­misítás következménye. 4. Érdemes még egy mézzel kapcsolatos tévhitről pár szót ejteni. Ha egy méz megkris­tályosodik, sokan azt mondják, hogy az cukor­ból készült. Ezzel szemben bizonyított tény, hogy a kristályosodási hajlam a méz tömegé­nek túlnyomó részét kitevő két egyszerű cu­kor: a gyümölcscukor és a szőlőcukor arányá­tól függ. A tiszta akácméz, melyben az említett arány 1,5:1 a gyümölcscukor javára, évekig fo­lyékony és átlátszó marad. A többi méz, külö­nösen 10-14 Celsius hőmérsékleten tartva pár hónap alatt megkristályosodik. 5. Megnyugtathatjuk a mézet vásárlókat abban a tekintetben is, hogy a méz és más mé­hészeti termékek minőségi jellemzőit, illetve ezek vizsgálatát hazai szabványok írják elő. Csak olyan termék hozható forgalomba, ame­lyet az arra kijelölt vizsgáló intézmények vala­melyike írásos minőségi bizonyítvánnyal arra alkalmasnak minősít. A Magyar Méhészek Egyesülete B.-A.-Z. megyei vezetősége nevében Sárvári József oki. gépészmérnök, méhész * (Köszönjük értékes kiegészítését, pontosítását, de biztosíthatjuk a méhésztársadalom vala­mennyi tagját, hogy munkatársunknak nem állt szándékában megbántani őket - a konkrét példa általánosabb mondanivaló megvilágítá­sát szolgálta. A fentiek közlésével reméljük, minden félreértést eloszlattunk. A szerk.) HIRDETÉS Utólagos gondolatok a választásokról Lezajlottak az 1994. december 11-i önkormányzati választások. A de­mokrácia lehetőségével élve - csak azt még nem jól alkalmazva - nagy kampányolásoknak lehettünk ta­núi. Mindenki latba vetett min­dent a győzelem érdekében, még ha az etikátlan is volt, és esetleg családok becsületébe is gázolt. A mi falunkban is kampányol- tak. De még hogy! Ahogy nem lett volna szabad! S hogy nem éltek ki­fogással ellene? Értelmetlen dolog szembeszállni és vitázni olyan em­berekkel, akik ezt a kampány miatt tették, ezzel is saját győzelmüket segítve, jóhiszemű embereket meg­tévesztve. Mert választási fogás volt az, hogy a választási gyűlésen egyik képviselő bírói feljelentéssel fenye­gette a jegyzőt és a polgármestert, aki újra indult a választáson. Ezzel is befolyásolták a választópolgáro­kat. Vagy kinek állt érdekében, hogy az id. Juhász Károlyról szóló cikk csak a választások után jelen­jen meg az újságban? Mint az olva­Kartal Ernő Cilikének olvasásánál (ÉM Szólástér, 1994. december 7.) felvetődik mai életünk nagy problé­mája, az ifjúság javítható erkölcsi magatartása. Az elmúlt évtizedek erkölcsromboló hatása sok minden­ben megnyilvánul. A középiskolás­korú fiatalok félre lökik a buszra vá­ró idős embereket, az ülés átadása ismeretlen fogalom, hajnalban a diszkóból nyomdafestéket nem tűrő ocsmány kiabálással térnek haza. A szomszéd országban, Ausztriában pont fordított a helyze. Ausztria ka­tolikus ország, az idősebbek emlé­kezhetnek rá, a mi hazánkban is Tisztelt Főszerkesztő Úr! Megjelent az ön tollából egy rövid kis cikk az Észak-Magyarország 1994. december 10-i számában „Ok harmincán” címmel. A cikkben saj­nálkozik azokon a gyerekeken, akik az öntő- és hengerészszakmára nyernek majd felvételt, s nem szól dicsérőleg azokról a felnőttekről sem, akik ajánlják ezt nekik. A leír­takból kitűnik, hogy Ön azt gondol­ja, ezek a gyerekek nem kapnak majd munkát szakmájukban. Aggodalma alaptalan, illetve csak egy esetben lenne alapja, ha a kormány a diósgyőri kohászati üze­meket bezárná. Erről azonban nincs szó. Bármilyen irányú fejlő­dést tűz is a társadalom maga elé, kohászati alapanyag nélkül nem lé­tezhet gazdaság. Csak importban gondolkodni a mi esetünkben tragédia lenne. A kormány álláspontja szerint csök­kentett volumenben, de termelni fog a gyár a jövőben is. A kohászta­nulók beiskolázását 1950-től napja­inkig a munkáltatóval való egyezte­tés után végzi iskolánk. Kohászta­nulónak lenni testet-lelket és szelle­met próbára tevő foglalkozás, nem sokan vállalták és vállalják napja­inkban. Akik elkezdik a tanulást azok közül sokan nem fejezik be. Akik befejezik tanulmányaikat sók tudhatják, a december 13-i számból, ő írta meg Taktaharkány történetét, ami nyomtatásban az október 23-i Nemzeti ünnep alkal­mából jelent meg. Ennek apropóján készült vele a riport. De hiába néz­tük minden nap az újságot! Vagy tényleg nem fért volna hamarabb a cikk az újságba? Talán félt az ellen­fél, hogy ezzel is növelték volna a volt polgármesterünk népszerűsé­gét, hiszen ő a fia id. Juhász Ká- rolynak. S nem átallották még az egyházat is belekeverni a kampány­ba, súlyosan megvádolva a reformá­tus papot és a könyv íróját. Pedig a könyv írójának nem állt szándéká­ban senkit megsérteni a könyv meg­írásával. Lehetne még tovább sorol­ni, hogy hány család becsületébe gá­zoltak bele a kampányolás során. Hát ilyen volt a kampány Takta- harkányban! Sajnos nemcsak itt, hanem olvashattunk a szomszéd községről is meg máshonnan is, hogy milyen fegyvereket vetettek be az esetleges győzelem érdekében. S ilyen volt a fiatalok élete néhány év­tizeddel ezelőtt. Az erkölcs helyreál­lítását - bölcsőde nélkül - már az óvodában el kell kezdeni. Az anya főállású szerepe mellett a családfő keresetét is helyre kell állítani, nem­csak a javakat kell értékükön kezel­ni, hanem a munkaerő árát is. E két fő feltétel után a legegyszerűbb - és talán valahol a legolcsóbb is - a val­lástörténet (hit) és erkölcstan általá­nos bevezetése az óvodától a középis­koláig bezáróan. Fontos még, hogy az ifjúságot - a család szeretete, mi­nimális anyagi függetlensége mellett - nyugat-európai mértékű bérekkel azok is a könnyebb munka s jobb fi­zetési lehetőséget keresik. Ezért van az, hogy a kohászat­ban a szakmunkák végzésére nincs elég ember, mert kevés tanuló vé­gez, s az utcáról bevitt úgynevezett átképzettek nyomban elmennek, mihelyt tehetik. Illusztrálásként néhány adat: Felvettünk 1991-ben nyolc henge­rész- és hét öntőtanulót, kik közül ez év júniusában végzett két hen­gerész és öt öntő. A kohászat mun­kát adott minden öntőnek és egy hengerésznek. Azért csak egy hen­gerésznek, mert a másik nem akart a szakmában maradni. Eb­ben az évben öntő tanuló nem vé­gez, s öt hengerész harmadéves tesz majd vizsgát. Ha végre döntés születik a kohászat ügyében, nekik is lesz helyük. Úgy gondolom nem rosszabb a helyzetük nekik sem, mint a többi szakmában végzetteknek. Csak pél­daként- hogy kap majd munkát az az évente kiképzett ötven fő zenész, vagy a tizenkét fő díszítőszobrász, nyolc fő ötvös és nyolc fő bőrműves, vagy a slágerszakmákban kiképzett sok száz gyerek? Nyilvánvalóan ne­hezen, illetve pályamódosítással, éppen úgy mint a kohászok. Még egy dolgot. Tudomásom sze­rint a sajószentpéteri iskola kifeje­zett munkáltatói kérésre indította ez elszomorító! Nagyon remélem, hogy a következő választás sokkal tisztább lesz, akkorra az emberek megértik, hogy nekik kell dönteni, hogy ne mások döntsenek helyet­tük, meggyúrva, megfélemlítve be­léjük sulykolva a választókba egy adott csoport akaratát. S ez lesz majd az igazi demokratikus válasz­tás! I. D. Taktaharkány Pontos név és cím a szerkesztőségben * (Lapunk a kampányidőszakban az­zal is igyekezett eleget tenni a pár­tatlan tájékoztatás követelményé­nek, hogy a választásban érintett személyekről egyéb tevékenységük kapcsán sem jelentettünk meg írást. Az említett eset azonban nem tarto­zik ezek közé, két okból sem. Egy­részt mert a szerző és a polgármester nem ugyanaz a személy, másrészt azért, mert a cikket csak a közlés időpontja előtt néhány nappal kap­tuk meg. A szerk.) fizetett nevelők oktassák. Csak így lehet a nevelőgárdát kicserélni, sok­szor önhibájukon kívüli alkalmat­lanságuk miatt. Csak ez a módszer lehet a jövőnk záloga, ezeréves fejlő­désünk megszakított folyamatának helyreállítása. Elítélendő a mások érzelmeit taposó pénzhajhászás. Jé­zus Krisztus életművének elferdíté­se kissé hasonlít ahhoz a gyakran felvetődő vitához, hogy nem is voltak hitleri lágerek, nem is voltak embe­rek a Holdon. Nem szabad a nagy többséget félrevezetni és a tudatlant nagyobb sötétségbe taszítani. Veres András Kazincbarcika az öntők képzését. Ezért éreztem a cikkben megfogalmazottakat bán­tónak, méltánytalanul elmaraszta­lónak. Jálics Károlyné igazgatóhelyettes Miskolc * Tisztelt Asszonyom! Őszintén mon­dom, senkit nem akartam megbán­tani, de az ön sorait olvasva még in­kább megerősödik bennem az emlí­tett írásban megfogalmazott vélemé­nyem. Mert vajon a most és az ezután végzők esetében nem éppen úgy fenyeget a nehéz munka - ala­csony fizetés ellentmondása, mint a régebben pályára kerültek esetében? Ha pedig egyszer ez az ellentmondás megszűnik (reménykedjünk benne), vajon a leépített kohászatból kike­rültek között nem akad-e még évekig elegendő, gyakorlattal és tapaszta­lattal rendelkező öntő és hengerész? Egyetértek önnel abban is, hogy nem számíthatnak nyugdíjas állás­ra az említett slágerszakmák végző­sei sem. De éppen ezen szakmák ke­resettsége, az ezzel járó túljelentke­zés ad lehetőséget a válogatásra, s ezzel olyan szintű képzésre, amely később összehasonlíthatatlanul na­gyobb lehetőséget ad az érintettek­nek tudásuk konvertálására, a pá­lyamódosításra. Én legalábbis így gondolom. Görömbölyi László A Francia Intézetről M. Jean-Luc Soulé, a Francia Inté­zet igazgatójának válaszlevele Bar­bara Sietz asszonnyal, a Goethe Intstitut igazgatónőjével készített és az Észak-Magyarország című lap­ban 1994. november 8-án megjelent interjújára. Tisztelt Igazgatónő! Bizonyos kíváncsisággal - és beval­lom mosolyogva — olvastam az „Észak-Magyarország” című lap­ban, november 8-án megjelent, az önnel készített legutóbbi interjút. Ebből megtudhattam, hogy valójá­ban mennyire elmélyült kulturális politikát folytat itt Németország - amit mindannyian konstatálha­tunk nap mint nap -, amíg Francia- ország, a Francia Intézeten keresz­tül, művészei turnéinak szervezését és reklámozását vállalja fel, ha te­hát jól értettem, mi itt egy művésze­ti menedzseriroda szerepét játsza­nánk. Meglehet, hogy pontosabb elképze­lései lennének a Francia Intézet működéséről, ha — nagy örömömre - többször láthatnánk önt vendégül azokon a különböző eseményeken, amelyeket rendszeresen szerve­zünk intézményünk falai között, vagy Budapest és az ország más helyszínein. Egyébiránt, a magyarországi fran­cia nyelvoktatási hálózatnak nyúj­tott aktív támogatás és ugyanígy a tudományos és technikai együttmű­ködés területére irányuló figyelem lehetővé teszi az országaink közötti kapcsolatok elmélyítését. Ugyanakkor, nagyon örülök annak a hírnek is, hogy a Goethe Institut komoly anyagi támogatással vállal szerves részt Pina Baush budapesti vendégszereplésének megvalósítá­sában, amely kivételes rangú ese­mény lévén kiemeli majd az önök által betöltött szerepet Budapest művészeti életében. Végül pedig, mivel alkalmam nyílik erről beszélni, szeretném önt bizto­sítani afelől, hogy kész vagyok min­den olyan közös kezdeményezésre, amelynek keretében intézeteink együttműködhetnének, és mint ahogy azt ön is kinyilvánította, mindezt Magyarország javára, a francia-német barátság égisze alatt, amelyet nagyköveteink a kö­zelmúltban újra megerősítettek. Remélvén, hogy hamarosan találko­zunk mindezek konkretizálása kap­csán, fogadja szívélyes üdvözlete­met. Jena-Luc Soulé Olvasóink figyelmébe! Kedves olvasóink tájékoztatá­sára közöljük, hogy a Szólás­tér rovatban megjelent írások nem a szerkesztőség állás­pontját tükrözik. A rovatba beküldött leveleiket terjedel­mi lehetőségeinket figyelem­be véve esetenként kénytele­nek vagyunk szerkeszteni, tö­möríteni. A személyeskedő, bántó hangvételű, a jogren­det, az etikai normákat sértő írások e helyütt sem jelenhet­nek meg. Újra egy műsorváltozás viharairól Ők harmincán - válasz egy írásra p Sajószentpéter Város Önkormányzata pályázatot hirdet Á PÉNZÜGYI és VAGYONGAZDÁLKODÁSI L OSZTÁLYVEZETŐI Y állás betöltésére. A Pályázati feltételek: Z ❖ közgazdaság-tudományi egyetemi, illetőleg A ❖ pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség T ❖ legalább 5 éves szakmai gyakorlat I ❖ erkölcsi feddhetetlenség. F E L H I V Á A pályázathoz kérjük becsatolni a részletes önélet­rajzot, erkölcsi bizonyítványt, iskolai végzettséget tanúsító okiratot. A pályázat beadási határideje: 1995. január 15. Sajószentpéter Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Dr. Botos László jegyző részére (Sajószent­péter, Béke tér 4., 3770 Telefon: 48/345-220). Az állás az eredményes elbírálást követően azonnal s betölthető. *6M72/ih* Egyetért Ön azzal a kijelentéssel, hogy a Magyar Rádió leghallgatot­tabb műsorai az ESTI, illetve a REGGELI KRÓNIKA? AJÁNLATUNK: Üzenetét, hirdetését kérje, helyezze el az ún. „KRÓNIKA-SÁVBAN"---------­lévő reklámblokkjainkba! Rádió Delta Miskolc Kft. Tel./fax: 320-931 Ne feledje: KRÓNIKA-SÁV! És még valami... Tud róla, hogy műsorainkat egy országrész hallja? VÁLLALKOZNI SZÁNDÉKOZÓK FIGYELEM! Az MTVA és SMVA alapítványok támogatásával újabb 160 órás tanfolyam indul. Dija csak 2 000 Ft. Az anyag felöleli a vállalkozás minden területét. Adózási és könyvviteli ismeretek, jog, marketing, számitógépes ismere­tek, stb. Bejárók és munkanélküliek számára díjtalan. Hitelpályázatok elkészítését is vállaljuk. Jelentkezni lehet: Martino Bt. 332-416. RÁDIÓ Az ÉSZAK-Magyarország előzetes lapszemléje 17.45-kor Sztár műsorvezetőkkel naponta reggel 10-től este 10-ig

Next

/
Thumbnails
Contents