Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

f 4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995, Január 27., Péntek _NOTESZ Szakma Bujdos Attila Hogy lesz-e Miskolcon drogambulancia, attól is függ, támogatja-e az ezzel kapcso­latos elképzelést a megyeszékhely szoci­ális bizottsága. A testület elnöke erre egye­lőre nem tudott választ adni. Nem szak­mabeli. Tájékozódik. Az embernek erről többféle dolog is az eszébe jut. Például, hogy néhány éve a vá­ros közgyűlése kapásból lesza vazta az am­bulanciával kapcsolatos elképzelést. Tör­ténelmietlen megközelítés, de ha akkor zöld utat kap a javaslat, talán ma nem tíz­ezerre becsülnék a kábítószer-fogyasz­tók helyi társadalmát. Vagy ha nem is len­nének kevesebben, de sokan megkaphat­ták volna az elemi segítséget, hogy leszok­janak. A felelősség kérdését feszegetni te­hát - ab ovo - nem oktalan dolog. Továbbá: az akkor nemet mondó közgyű­lési frakciók egyikében ott tevékenykedett az a politikus is, aki ma a szociális bizott­ság élén áll. Az ilyesmire szoktuk monda­ni, hogy igen érdekes helyzeteket produ­kál az élet. Bizony, bizony. Természete­sen nem csak történelmietlenek, de igaz­ságtalanok sem lehetünk: mindenkinek jo­gában áll megváltoztatni a véleményét - akár a pártjával is szembefordulva -, sőt, igazából meg kellene tanulnunk becsülni azokat a politikusokat, akik képesek erre, akik nem ragaszkodnak körömszakadtáig a helytelennek bizonyult álláspontjukhoz. A politikus - akiről beszélek - igyekszik legjobb tudása szerint kitölteni új szerep­körét: tárgyal a szakma képviselőivel, azt akarja, hogy szociális ügyekben az általa vezetett bizottság kezdeményező legyen. Derék. Mellesleg: nem csupán ő az, aki nem szakmabeliként jutott pozícióhoz a köz­gyűlésben. (És akkor még egyéb, válasz­tott testületekről és egyéb városokról nem is beszéltünk.) Elvitatkozgathatnánk rajta: mennyire okoljuk emiatt az embereket, akik úgy is elvállalják egy-valahol a szak­mai érdekek képviseletére is hivatott-tes­tület irányítását, hogy halvány lila dunszt- juk sincs arról a szakmáról. Vagy dunszt- juk, az azért van nekik mondjuk, de a vá­rosukban messze nem ők annak a szak­mának a leghitelesebb képviselői. Vagy okoljuk a helyzetet? Ellenérv: a helyzetet emberek teremtik. Azáltal, hogy egy-egy testületben az erőviszonyaiknak megfele­lően - jól-rosszul - elosztoznak a pozíci­ókon. Ellenérv: na és aztán, így működik a demokrácia, a választott testületeket mű­ködtet ni kell, a pozíciókat, az erőviszo­nyoknak és/vagy a befolyásnak megfele­lően be kell tölteni. Nem mindegy persze, hogy kikkel. És - ugye - számolni kell azzal, hogy az em­ber nem feltétlenül örül annak, ha lelkes, ámde outsider emberek kerülnek olyan posztokba, amelyekben - természetesen a politikusság nem kizáró ok - szakembe­reknek kellene csücsülniük. És nem csak a pártok ígérete miatt. Megyei körkép a piaci £ árakról 1 K.barcika T J NI o Zöldpaprika/kg 50/db 500 450 Paradicsom/kg 200 250 180 Uborka/kg 300 310 280 Burgonya/kg 60 70 75 Sárgarépa/kg 70 75 70 Petrezselyemgy/kg 60 75 70 Karalábé/kg 80 70 70 Zeller/kg 75 110 70 Vöröshagyma/kg 55 45 45 Fokhagyma/kg 160 160 150 Gomba/kg 200 220 170 Karfiol/kg 210 200 170 Kelkápöszta/kg 90 85 80 Fejes káposzta/kg 80 70 55 Tojás/db 8 9 9 Alma/kg 70 85 50 Szárazbab, kg 230 280 250 Dióbél/kg 400 400 650 Sav káposzta'kg 75 75 90 Sütőtök 40 40 40 Saláta/db 35­30 Mák 400 400 350 Retek/kg 80 100 40/cs A táblázatban szereplő árak forintban érten­dók. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás ta­pasztaiható, ott a középárat jelöltük meg. Közösen csapják arcul a vörös kakast Hat társaság önálló egységet alapít nyárig a tűzvédelemre Fotó: Laczó József Tiszaújváros (ÉM - U. J.) - A Ti- sza-parti város területén műkö­dő hat gazdasági társaság önál­ló tűzoltóegységet alapít a ká­relhárításra, a tűzvédelemre és a megelőzésre. Több mint két esztendei egyeztetést, vitát és tárgyalást követően immár konkrétan is körvonalazódik a megnyugtatónak látszó megol­dás. A társaságok által nyélbe ütött megállapodás hírét a vá­ros polgármesteri hivatalában tartott tanácskozáson jelentet­ték be. A megbeszélésen részt vett Hevesi István, az Akzo-Nobel Rt. tűzvédel­mi vezetője, aki korábban megosz­totta velünk aggályait a tűzvédelem jelenlegi szervezetének eredmé­nyességével kapcsolatban. Véleményét részletesen kifejtet­te lapunk január 10-i számában. Mint akkor is elmondotta: - ne adja Isten, de — előfordulhat, hogy a vá­rosi tűzoltóság területéhez tartozó harmincnál is több településen, va­lamint a gyárakban egyidejűleg üt ki a tűz. Ha az állami egységek már kivonultak, csak késve, vagy vég­képp elkésve juthatnak vissza a tár­saságok területére, és ennek belát­hatatlan következményei lehetnek. A szerdai találkozón, amelyen - mint arról már beszámoltunk - ma­gasrangú tűzoltók, és a társaságok jogi képviselői vettek részt, Hevesi István újra szóba hozta aggodalma­it. Véleményével azonban magára maradt. Mind Száray Zoltán dan­dártábornok, a Belügyminisztérium Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokságának tűzvédelmi fő­igazgatója, mind pedig Radványi László ezredes, Borsod-Abaúj- Zemplén megyei tűzoltóparancsnok légből kapottnak minősítette a tűz­védelmi vezető állításait, és cáfol­ták, hogy az általa lefestett helyzet bármikor is bekövetkezhetne. La­punk munkatársának kérdésére pe­dig Száray Zoltán határozottan ki­fejtette, hogy az önálló tűzoltóság létrehozásáig a tiszaújvárosi egysé­gek biztonsággal beavatkozhatnak. Tűzoltó, készenlétben Szükség esetén a környékről is ri­aszthatok és a helyszínre vezényel­hetik a tűzoltók. A jelenlévő szak­emberek, közöttük Skobrák Róbert tiszaújvárosi parancsnok és a társa­ságok képviselői nem szálltak vitá­ba a magasrangú tűzoltók megálla­pításaival. Mindezek után mégis hamis az egyébként logikusnak látszó követ­keztetés, amely szerint fölöslegesen kavartuk volna vihart egy pohár vízben. Dokumentumokkal tá­masztható ugyanis alá, hogy a szer­vezeti változás végrehajtásáról két esztendőn keresztül meddőnek bi­zonyult tárgyalások folytak. Az ál­lami tűzoltóságok a törvény alapján az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek. Nem kötelezhetők arra, hogy a privatizált vállalatok számá­ra ellenszolgáltatás nélkül teljesít­senek egyébként nagyon is költség- igényes feladatokat. A vita többek között a vegyes finanszírozás kérdé­sei körül forgott - azaz: mennyit, és hogyan fizessenek az állami tűzol­tóknak az érintett társaságok. Részben már konkrét megállapodá­sok is születtek, pénzt is utaltak át a tűzoltóság számlájára, ám a folya­matot leállították, visszamondták. Szerdán Karsai János, a Mól Rt. Tiszai Finomítójának vezető jogta­nácsosa bejelentette, a hat társaság - saját cége, továbbá a Tiszai Vegyi Kombinát, a Tiszai Erőmű, az Akzo Nobel részvénytársaságok valamint a Columbian Tiszai Koromgyártó, és a Tisza Textil kft.-k - „kikristá­lyosították” álláspontjukat. Dönté­sük értelmében önálló társaságot alapítanak, mégpedig 1995. július 1-jei hatállyal. Addig a társaságok védelmét továbbra is ellátja az álla­mi tűzoltóság egy meghatározott összeg fejében. A jogi és szakmai előkészítés lebonyolítására munka- csoport alakult, szintén Karsai úr vezetésével. „Amit nyernek a vámon, elveszítik a réven” A gyártók bírálják az új gyógyszerár-támogatás tervét Budapest (ISB - HM) - Az új gyógyszerártámogatási-rend- szer bevezetése nem szolgálja az egészségügy hosszú távú ér­dekeit, és e lépés Magyarorszá­gon az egészségügyi ellátás mi­nőségének romlásához vezet - jelentette ki a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületé­nek elnöke. A népjóléti tárca, és az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat közösen ki­dolgozott, és kedden bejelentett el­képzelése, amely a gyógyszerrende­lés, és támogatás egész rendszerét módosítaná - előterjesztői jóslata szerint — máris visszhangra talált. A Gyógyszerészkamara ellenvéle­ménye után a Nemzetközi Gyógy­szergyártók Egyesülete fejtette ki véleményét a sajtó nyilvánossága előtt. Az egyesület úgy látja, valami más megoldást kellett volna találni a gyógyszertámogatás rendszeré­nek módosítására. Az egyik nemzet­közi gyógyszergyártó cég magyaror­szági vezérigazgatója nemzetközi példákkal bizonyította, hogy Német­országban és az Egyesült Államok­ban, ahol hasonló módszerekkel akarták csökkenteni a kiadásokat, a rendszer más pontján, nevezete­sen a kórházi ellátás során emel­kedtek a kiadások. Vagyis, amit az egyik helyen megspóroltak, a mási­kon ki kellett adni. A reformok te­hát kudarcba fulladtak. A magyar gyógyszergyártás tá­mogatása, a hazai ipar védelme nem róható fel az államnak - véle­kedtek a nemzetközi egyesület saj­tótájékoztatóján, ám a hazai ipar segítése más módon is. történhet, például adókedvezmények, vagy kedvezményes hitelek formájában. Felmérésük szerint Európában nem található még egy állam, ahol olyan mértékben uralná a piacot a hazai termék, mint éppen Magyar- országon. Példaként a gyógyszer- gyártásáról is híres Svájcot, vala­mint Angliát emelték ki. Az előbbi esetben csupán 15 százalékát, míg a második esetben 25 százalékát teszi ki az összgyógyszerforgalomból a hazai termékek aránya. Az egészségügyi tárca által elter­vezett gyógyszerrendelés és támo­gatási rendszer változása eredmé­nyeképpen igen sok gyógyszer ára magasabb, nem egy esetben a ko­rábbi ár többszöröse lesz. így töb­ben kénytelenek lesznek régi, be­vált gyógyszerükről más, olcsóbb termékre áttérni. A betegség, a gyó­gyítás ideje így tovább tarthat, és a kórházi kezelési költségek is növe­kednek majd. Amit tehát az állam megnyer a vámon, elveszti a réven - foglalta össze véleményét a Nem­zetközi Gyógyszergyártók Egyesü­letének képviselője. * A Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesületének tájékoztatóján el­hangzottakra reagálva Matejka Zsuzsa, az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár főgyógyszerésze le­szögezte, hogy a tb-támogatási rendszer változtatása kapcsán nincs értelme az egymásra mutoga­tásnak, hiszen a költségvetésnek pénzt’ a külföldi gyógyszergyárak sem tudnak adni, sőt, inkább része­sedni szeretnének belőle. Emlékez­tetett arra, hogy az importgyógysze­rek növekvő forgalma miatt Ma­gyarországon az utóbbi öt évben 20 százalékról 50 százalékra nőtt a külföldiek részesedése. Ezzel a ha­zai szakemberek számára is- megle­pően magas aránnyal Matejka Zsu­zsa szerint a nemzetközi gyógyszer­gyártók a jelenlegi helyzetben elé­gedettek lehetnek. Annál is inkább, mert a drága külföldi készítmények alkalmazását nem igazolja vissza a lakosság egészségügyi állapotának javulása. A magyar halálozási arány 1989 és 1993 között tovább romlott. Matejka Zsuzsa szerint minden­kinek látnia kell, hogy a biztosítók és • az egészségügyi kormányzat kényszerhelyzetben és nem Jóked­vében” módosította az új tb-támoga­tási rendszert. A lehetséges utak közül, miszerint vagy járulékot emelnek, vagy az egészségügy más területeiről vonnak el pénzt a gyógyszertámogatás érdekében, más megoldást választottak: a tá­mogatási rendszer átalakításával lassítják a lakossági gyógyszerki­adások növekedési ütemét. Ez egyébként nem hazai specialitás, a magyarországinál gazdagabb bizto­sítók is restrikciós intézkedésre kényszerültek világszerte. Patikában. Nem szolgálja az egészségügy hosszú távú érdekeit a beveze­tendő gyógyszerártámogatási-rendszer - állítják a nemzetközi gyógyszer­gyártók. Fotó: Farkas Maya Encsi városháza Encs (ÉM - FL) - Kezdeményező szerepet kívánnak betölteni a jövő­ben is Encs és vonzáskörzete fej­lesztésében, folytatni kívánják a ha­tár túloldalán élő magyarokkal és szlovákokkal már kialakult jó együttműködést, és mindehhez a polgármesteri hivatalban biztosíta­nák a legmegfelelőbb munkahelyi légkört - mondta Gulyás Zoltán a város új polgármestere. Helyzetfelmérés Az új képviselő-testület tagjai az idei költségvetés megtárgyalását megelőzően átfogóan tájékozódtak hétfői testületi ülésükön az önkor­mányzat pénzügyi helyzetéről. Be­vételeik legjelentősebb forrása az állami hozzájárulás, amelyik az 1990-eshez viszonyítva sajnálato­san csak 46 százalékkal növekedett, miközben a költségvetés összege csaknem megduplázódott. Az 1990- ben felvett nyolcmillió forint hitel a lakáscélú támogatások kedvezmé­nyes kamatozású fedezetét jelentet­te, az 1993-as 26,5 millió kimondot­tan fejlesztési célt szolgált. Az el­múlt évben 68 millió forint kölcsönt kellett felvenniük. A kiadásuk - az 1990-eshez képest - több mint a kétszeresére emelkedett. Ez nem je­lenti azt, hogy az önkormányzat és intézményeinek kondíciói javultak, mivel ugyanezen idő alatt az inflá­ció mértéke lényegesen meghaladta a kiadási szintek növekedésének nagyságrendjét. A városban meglé­vő szociális feszültségeket bizonyít­ja, hogy az erre a célra felhasznált összegek a négy év alatt több mint hatszorosára növekedtek. Gázprogram A képviselő-testület Kormos Ottó­nak, az önkormányzat közgazdasá­gi, vállalkozási és városfejlesztési bizottsága elnökének előterjesztésé­ben tájékoztatót hallgatott meg a gázprogramról. Már a tervezésnél alapvető feltételként szabták, hogy a beruházás során a helyi munka- vállalók számára kell munkalehető­séget biztosítani. A Zemplén-Abaúj Közműfejlesztő Rt. országosan is példa nélküli vállalkozás, hiszen közel hétmilliárd forint értékű gáz­beruházást valósítanak meg. Ez száz apró települést érint Eszak- Magyarországon, ahol a megyei át­lagot is jóval meghaladó a munka- nélküliek aránya. A kivitelezésre kiírt pályázatot az Abaúj Gáz Kft. nyerte eí, amelyik már mintegy ti­zennyolc helyi és térségi (encsi, no- vajidrányi, halmaji, gönci, mérai) vállalkozóval szándéknyilatkozatot is aláírt a kivitelezésben való közre­működésről. Csak a kiviteli tervek engedélyeztetésére várnak, hogy rögzítsék a kivitelezési ütemtervet, és megkezdhessék a munkát. A he­lyi cigány kisebbség vezetője, Náni Ferenc már a napokban felkereste az önkormányzatot és bejelentette, akár 2-3 brigáddal is készek a beru­házás során a szakmunkát nem igénylő munkákban részt venni. Vendégségben Az elmúlt szombaton, a magyar kultúra napja alkalmából Gulyás Zoltán polgármester vezetésével de­legáció és a város művészeti cso­portjai látogattak Sepsibe. A szlová­kiai város egészségügyi központjá­ban állították ki az encsi országos képzőművészeti alkotótáborban született legjobb munkákat. A két város vezetői tanácskoztak a kultú­ra és a sport terén már hagyomá­nyos együttműködésről, a gazdasá­gi kapcsolatok fejlesztéséről, majd megnyitották a kiállítást. Zakariás István, Sepsi város polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd Gulyás Zoltán szlovákul és magya­rul elmondott beszédében szólt a szomszédos népek egymásra utalt­ságáról, barátságáról. Az ünnepsé­gen Sepsi és Encs együttesei adtak műsort. A rendezvény befejezése­ként, a jó hangulatot bizonyítva szlovákok és magyarok, szlovákul és magyarul együtt énekeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents