Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. Január 24«« Kedd Sárospataki városháza Sárospatak (ÉM - FL) - Pénteken tartotta soros ülését a város képviselő-testülete. Bárány István személyében alpolgármestert választottak, bizottságokat hoztak létre a testület munkájának segítésére és döntöttek díjazásukról is. Helyi népszavazás Hogy a város lakossága a települést érintő legfontosabb kérdésekben dönthessen, véleményét közvetlenül kifejezhesse, rendeletet alkottak a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. Eszerint - az önkormányzati törvény rendelkezéseivel összhangban - helyi népszavazás kezdeményezhető a választásra jogosult állampolgárokhoz intézett kérdés révén valamely helyi politikai, gazdasági és egyéb társadalmi probléma megoldásáról, Népi kezdeményezés indítványozható meghatározott számú választópolgár kérésére a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy eldöntésére. A költségvetésről nem A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választó- polgárok 20 százaléka, a települési képviselők 1/4-e, a képviselő-testület bármely bizottsága, illetve a helyi társadalmi szervezet vezető testületé. Valamely településrészt érintő kérdésben helyi népszavazást akkor tűz ki a képviselő-testület, ha azt az adott településrészen lakó választópolgárok 20 százaléka kéri. Nem rendelhető el helyi népszavazás a költségvetésre vonatkozó döntésre, a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában, valamint a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlatásának kimondásáról. F-kategóriások A városbanmég mindig tart a vihar a többdiplomás, illetve a legjobban dolgozó pedagógusok F-kategóriá- ba, • azaz akieméltilletménnyel ja- vadalmázöttak csoportjába történő besorolás miatt. Áz egyik helyi általános iskola 52 pedagógusa közülaz előterjesztők majdnem minden nevelőt, szám szerint 49-ét tartottak alkalmasnak a legmagasabb besorolásra. A kedélyek már majdnem . lecsillapodtak, amikor a napokban az egyik országos lapban újra buzdítást kaptak az érintettek arra, hogy fellebbezzenek az elutasító döntés ellen. A városban ezzel kapcsolatban „mindössze”, annyi a baj, hogy az önkormányzat egyelőre semmi lehetőséget nem lát a besorolások elfogadása esetén tetemesen megnövekedő bérek kifizetésére. A cikk meglehetősen nagy zavart okozott az intézményvezetők körében és a fenntartó önkormányzatban is. Mindannyian országosan egységes álláspont kialakítását sürgetik. A tapasztalat szerint ugyanis á vehemensebb, rámenősebb pedagógusok - akik akár egy per kockázatát is vállalják - nyertesek lehetnek azokkal a kollégáikkal szemben, akik kevésbé határozottan próbálják érvényesíteni az érdekeiket. Kitüntetettek A magyar kultúra napja alkalmából Apáczai Csere János-díjat vett át Budapesten L. Nagy Ilona, a Come- nius Tanítóképző Főiskola Árvay József Gyakorló Általános Iskola nyugalmazott gyakorlóiskolai szakvezetője, valamint Karácsony Sán- dof-díjat Jarecsny Júlia, a gyakorló- iskola szakvezetője. Tegnap L. Nagy Ilona az intézményben találkozott a kitüntetésére javaslatot tevő volt kollégáivá!, volt tanítványaival. Azokkal, akik valamennyi volt pataki képzőssel egybehangzóan nagyra értékelik emberségét, a pedagógiai, gyakorlatot segítő kiemelkedő tevékenységét. Pályázati felhívás A képviselő-testület rendezni akarja a város lapjának helyzetét is. Pályázatot hirdetett a grémium a Sárospatak című közéleti újság főszerkesztői állására. Feltétel: felsőfokú iskolai végzettség és újságírói képesítés vagy újságírói gyakorlat. A pályázathoz. szakmai önéletrajzot és az újság szerkesztésével kapcsolatos terveket kell csatolni. A pályázat beadásának határideje: 1995. február. 28. Az állás elfoglalásának ideje: 1995. április 1. A pályázatot Sárospatak város polgármesterének kell beadni. Idén döntenek Klementináról A szögesdrótok nem védik meg a pusztulástól a hajdani szovjet repülőteret Fotó: Laczó József —NOTESZ. Sok hűhó Brackq István Hiába várom a havat. Szánkómon rozsdásodik a vas, a bánkúti sífelvonók a próbajáratáson is alig jutottak túl, nem keresték degeszre magukat a miskolci alkalmi hómunkások. Bezzeg Budapesten! Esett egy arasznyi hó, s szinte megbénult a főváros élete. Egyik napról a másikra fölemelték a lapátosok díját: a délelőtti 800, a délutáni 850, az éjszakai bér 900 forint lett. Nyilván a vártnál kevesebben jelentkeztek, ezért kellett megtoldani a korábbi tarifát. Fura dolog ez. Tudom, hogy a nyilvántartottmunkanélküliek száma meghaladja a félmilliót (ez országos átlagban valamivel több mint tíz százalék), de Pesten ez a ráta csak 5-6 körül van. Borsodban húsz, Ózd környékén negyven körül mozog ez áz arány. Szegény embert még az ág is húzza. Itt még annyi hó sem esett, hogy a tétlenek hozzájussanak néhány száz forinthoz, igaz, ezért az alkalmi munkáért a Duna partján mindig is többet fizettek, mint az Avas alján. Hiába, a pesti hó más és drágább. Aztán azt is elmondta az egyik közlekedési szakértő, hogy ez a tél rendkívüli, azért araszol a forgalom, s a puccos házú budai hegyekbe nem megy föl az autóbusz. Nekem legjobban a „rendkívüli"jelző tetszik. Sok hűhó egy kis hó miatt, azaz semmiért. Volt már ennél hidegebb is. Az idei maximum nem haladta meg a mínusz 17 Celsius-fokot, de Aigner Szilárd utalt arra, hogy január 23-án mértek már Magyarországon harminc fokot is. És esett már ennél több hó is. A mezőgazdász joggal vélekedik úgy, hogycsapadékban szegény ez a tél, s tizenkét aszályos esztendő után ennek a hótalanságnak majd tavasszal, nyáron „isszuk meg a levét". Szóval nem az időjárás rendkívüli, hanem az idő, a kor, amelyben élünk. S most nem a meteorológiai, hanem a politikai és a gazdasági viszonyokra gondolok. A közérzet barométere „esőre áll". Gondoljunk csak bele: bonyodalmak a tizenharmadik havi fizetés körül; a koalíciós pártok nyíltszíni ellentéte; a köztársasági elnök személye és választása körüli huzavona; az energiaáremelés; a 70-80 forintos krumpli; a drágább hús és kenyér; az átvilágító bírók átvilágítása... Ez a rendkívüli bizony, s nem az arasznyi hó, sem a vastag kabát nélkül is egészen elviselhető tél... Elárvult és pusztul a mezőkövesdi, volt szovjet repülőtér Faragó Lajos Mezőkövesd (ÉM) - Még az idén eldől, hogy ki hasznosíthatja a mezőkövesd melletti, egykori szovjet katonai repülőteret - nyilatkozta lapunknak Asztalos Kálmán dandártábornok. A szovjet csapatok kivonulásával üresen maradt a Mezőkövesd melletti, közismertebb nevén a klementinái repülőtér is. Azóta őrzik, de az állaga a természet törvényei szerint folyamatosan romlik. Pedig használhatnák honvédelmi célokra, esetleg emellett vagy kizárólag polgári célokra is. A Honvédelmi Minisztériumban áz infrastruktúra főosztály vezetője, Asztalos Kálmán dantártábor- nok érdeklődésünkre elmondta: korainak tartja a repülőtér iránti érdeklődést. Az objektum sorsáról ugyanis akkor lehet végleg határozni, ha a parlament jóváhagyja a haderőreformmal kapcsolatos elképzeléseket. Ezek között döntenek arról is, mi lesz a klementinái repülőtér sorsa. Három lehetőség képzelhető el. Az első szerint a repülőtérre szüksége varia honvédségnek, így az továbbra is a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában marad. Szóba jöhet a közös, katonai és polgári célra történő hasznosítása is. Végül nem kizárt, hogy kizárólag polgári célra hasznosítják. Mindez az országgyűlés döntésétől függ, amelyet viszont ebben az évben meg kell hozni.- Megértem - mondta a dandártábornok, — hogy az objektum állaga, sorsa foglalkoztatja a környék lakosságát és az ottani önkormányzatok vezetőit. A szovjet csapatok kivonulás óta mi gondoskodunk a reptér őrzéséről, és mint mondtam, nem tudható, szükségünk lesz-e rá. Elképzelhető részhasznosítása, bérhasznosítása is egy meghatározott időre. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy bárkié lesz is, az újra- hasznosításhoz pénzre van szüksége. Üzemeltetőjének jelentős ráfordításokkal is számolnia kell az objektum állapota miatt. A pálya egy része 1953 előtt épült, a másik 1957 után. Az első teljes felújításra szorul. Emellett meg kell teremteni a jelenlegi nemzetközi színvonalhoz, előírásokhoz szükséges korszerű infrastrukturális feltételeket: többek között az irányításra, a fény- technikára gondolok. Mindez tehát pénzbe és nem kevésbe kerül. Emellett a vételárról még nem is beszéltem. Az állam persze dönthet úgy is, hogy a repülőteret ingyenesen átadja. Mezőkövesd új polgármestere, Herkely György és a város önkoiv mányzata a polgári hasznosítás lehetőségein gondolkodik:- Meglepett, hogy a polgári hasznosítás alternatívája mellett most újabbakkal is számolnunk kell - mondta a polgármester. — Alapvető érdekünk - természetesen tiszteletben tartva a HM döntési jogosítványát -, hogy mielőbb végleges döntés szülessen. Számunkra viszont az volna előnyös, ha a polgári célra történő hasznosítás teljes vagy részleges lehetősége valósulna meg. Tisztában vagyunk azzal, hogy elkerülhetetlen a beruházás, ha azt akarjuk, hogy ismét repülőket fogadjon az objektum. De az is látszik, hogy sürgősen dönteni kell a repülőtér sorsáról. Különben tönkre megy az egész. Elképzeléseink szerint Klementina adottságainál fogva tranzit áruszállító és idegenforgalmi központ lehetne, a városi és a környékbeli lakosság a reptér újrahasznosítása közben munkahelyekhez jutna, az infrastruktúra kialakítása pedig az egész megyére kedvezően hatna. A polgári, vagy polgári és katonai repülőtér az egész régió fellendülésének egyik központja lehetne, Tehát ha megszületne a döntés, már lehétne tőkét, befektető(ke)t keresni. Olyanokat, akik mint mi, rációt látnak ebben az üzletben. Igazolványt remélnek a mozgáskorlátozottak Az anomáliák számának csökkenését várják a felméréstől Miskolc (ÉM) - A támogatásbeli anomáliák számának csökkenését remélik attól a február 5-ig tartó felméréstől, amellyel a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szeretné kideríteni: hány mozgássérült ember él Magyarországon, s milyenek a körülményeik. Becslések szerint Magyarországon 350 ezer mozgássérült ember él. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint a nem pontos adatok anomáliákhoz vezetnek a mozgáskorlátozottak támogatásában. Pontos információra van szükség, amely alapján a ME- OSZ javaslatokat tehet a kormánynak a jogszabályok, a törvények és a támogatási rendszer pontosabb megfogalmazására. A szövetség adatlapokat hozott forgalomba, amelyek segítségével tájékozódik a mozgáskorlátozottak számát, körülményeit, gondjait illetően. Az adatlaphoz a települési ön- kormányzatoknál, a mozgássérültekkel foglalkozó intézményekben, a MEOSZ tagegyesületeinél lehet hozzájutni. A kitöltött lapokat legkésőbb február 5-ig kell elküldeni a MEOSZ címére: 1032 Budapest, San Marco u. 76. Az adatok feldolgozásával előreláthatólag a nyár végére készülnek el. Ezt követően még részletesebb kérdőívek segítségével 10 ezres reprezentatív mintát állítanak majd Össze kérdező biztosok közreműködésével. A pontos számok és tények birtokában az érdekvédelmi szövetség érvekkel állhat elő. Remélik, az akció sikere közelebb vihet ahhoz, hogy a mozgáskorlátozottak olyan igazolvány birtokába jutnak, amely például feleslegessé teszi a ma még szükségtelenül gyakran elvégzendő újabb és újabb, minden érintett számára kellemetlenségekkel járó orvosszakértői vizsgálatokat. A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületének elnöTolószékben. A felmérést szervezők azt remélik: kiderülhet, hogy hány mozgáskorlátozott ember él ma Magyarországon. Fotó: Fojtán László ke, Iglói Gyula teljes mértékben helyesli a felmérést. Véleménye szerint a becsült 350 ezernél több mozgássérült ember él az országban, köztük olyanok, akik nem, vagy alig kapnak segítséget, mert nem tudják hova kell fordulniuk. Az egyesületi elnök szerint is nagy a bürokrácia, túl sok a papír, és ezen a helyzeten valóban csak egy végleges igazolvánnyal lehetne változtatni. A miskolci egyesület ügyviteli irodája az Arany János u. 37. sz. alatt, a volt bölcsőde helyén található. Telefonszámuk 324-699. Fogadóórákat minden csütörtökön 14 és 16 óra között tartanak. Az iroda épületének bejárata előtt levél- szekrényt helyeztek el, amelybe be lehet dobni az adatlapokat, így nem kell azt mindenkinek külön- külön postáznia. Iglói Gyula szerint nagy segítség volna a kisebb településeken élő mozgáskorlátozottak számára, ha a helyi polgár- mesteri hivatalban összegyűjtenék a kérdőíveket, és azokat együtt adnák postára. Nagyon fontos tudni, hogy az adatlapot nemcsak az egyesületi tagoknak, hanem valamennyi mozgássérültnek célszerű kitöltenie és elküldenie, hiszen az akciót mind- annyiuk érdekében kezdeményezte a MEOSZ. A miskolci egyesület életéről szólva Iglói Gyula elnök elmondta, hogy tavaly 320-an vették igénybe a lakásátalakítási támogatást, amely minden 67 százalékos rokkantat életében egyszer megillet. A költségvetés 150 ezer forintot juttat ilyen címen a mozgássérülteknek, hogy lakásukban korszerűsíteni tudják a fűtést, és olyan átalakításokat végeztessenek el, amely mozgásukat megkönnyíti. Most egy alapítványt szeretnének tenni annak érdekében, hogy berendezhessenek és működtetni tudjanak egy rehabilitációs tornatermet az Arany J ános utcai irodájuk mellett. Kik nyertek pályázatainkon? Miskolc (ÉM) - Az elmúlt pénteken a Quick Travels Utazási Irodában sorsoltuk idegenforgalmi rejtvénypályázatunkat. A helyes megfejtés ez volt: Vizsoly. Az iroda által árusított idei spanyol, görög utakra augusztus 30-ig felhasználható 2500, 1500 és 1000 forint értékű utalványt nyertek fenti sorrendben: Tóth Attila (Tiszaújváros), Rekó Rita (Miskolc) és Szilágyi Árpád (Miskolc). Idéző című irodalmi rejtvénypályázatunkat az Oregon Kft. mezőgazdasági szakboltjában sorsoltuk. A helyes megfejtések ezek voltak: Illyés Gyula versének folytatása: „Mintha egy nagy könyv íródnék olvasásra”, a Heltai Jenő versé pedig: „Dőlnek az édes, jó szagok”. Egyenként 3000, 2000, illetve 1000 forint értékű vetőmagcsomagot nyertek fenti sorrendben: Gallik Béláné, Papp Béláné és Barta Lászlóné (mindhárman miskolciak). Korlátozások Miskolc (ÉM) - A Miskolci Közúti Igazgatóság ügyeletétől kapott tájékoztatás szerint területükön ezen a héten az alábbi forgalom- korlátozások lesznek érvényben a megyében. Vadna és Dubicsány kozott külszíni bányaművelés miatt előzési tilalom van érvényben, míg Sajószöged és Hejőbába között az egyenetlen úttest tette szükségessé a 40 kilo- méter/órás sebességkorlátozást. Ugyancsak sebességkorlátozásra kell számítaniuk az autósoknak Oszlár és Tiszapal- konya, Tárcái és Prügy, Lyukóbánya és Pa- rasznya között, valamint a 3-as és 37-es főutak csomópontjánál. Miskolcon, a Szentpé- teri kapuban csőtörés miatt bontották fel az utat, ezért a Miskolcra bevezető három sávból kettő le van zárva. Útszűkület, illetve 40 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben. Áz Ózd-Szilvásvárad útszakaszon ivóvízhálózat-építés következtében nőhet meg: a menetidő.
