Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

Bombamerénylet Varsóban Varsó (MTI) - Újabb bombame­rényletet hajtottak végre kedden Varsóban - egy hónapon belül a harmadikat. Az előző két terrorak­cióhoz hasonlóan vélhetőleg ennek hátterében is a Varsó belvárosa fö­lötti uralomért a wolomini és a pruszkówi maffia között vívott harc áll. A kis Polski Fiatban - amelyet néhány napja loptak el - rejtett bomba robbant fel késő délután, alig több mint 100 méternyire a Bel­vedere palotától. A robbanás betör­te a közeli házak ablakait, és több tucat méternyi területen szórta szét a kocsi darabjait. Szerencsére a rob­banás nem okozott személyi sérü­lést. A televízió híradója tudni vélte, hogy a merénylet egy, a közelben la­kó nagykereskedő ellen irányult, akinek üzletét a pruszkówi banda akaija átvenni. 1995, Január 20.« Teng Hsziao-ping „általában jól van” Peking (MTI) - A kínai külügymi­nisztérium szóvivője megerősítette csütörtökön az egy héttel korábbi nyilatkozatát: „Teng Hsziao-ping egészséges”. Ezúttal azonban hoz­zátette, hogy „általában véve” és azt is, hogy „a korához képest”. A fogal­mazás finomítása vélhetőleg azért vált szükségessé, mert a szóvivő a múlt héten ellentmondásba került Teng Zsunggal, az idős kínai vezető leányával. Teng lánya azt mondta ugyanis a The New York Times cí­mű amerikai lapnak adott nyilatko­zatában, hogy atyja már talpra sem tud állni, egészsége napról napra romlik. Sen Kuo-fang szóvivő azt hozta fel pekingi sajtóértekezletén az ellentmondás magyarázatakép­pen, hogy nem lévén jelen, amikor az inteijú készült, nem tudhatja, hí­ven idézte-e az amerikai lap Teng Zsung szavait. Az izraeli hadsereg legfőbb „ellensége” Jeruzsálem (MTI) - Az öngyilkos­ság volt az izraeli hadsereg legke­gyetlenebb ellensége a múlt évben - derült ki egy csütörtökön nyilvános­ságra hozott hivatalos statisztiká­ból. Negyvenhárom katona vetett véget saját kezével életének. Ez hatszor több, mint ahány izraeli ka­tona az arab fegyveresekkel folyta­tott harcokban életét vesztette. Bal­eset következtében pedig huszonöt izraeli katona halt meg. Katonai il­letékesek szerint az öngyilkosságok nagy része - beleértve két katonanő esetét is - nem volt összefüggésben a szolgálattal. Marcos-örökség — kártérítés Honolulu (MTI) - Csaknem 800 millió dollár kártérítés illeti meg a Marcos-örökségből azokat a Fülöp- szigetieket illetve családtagjaikat, akiket megöltek, megkínoztak, bör­tönbe vetettek, vagy üldöztek Ferdi­nand Marcos közel két évtizedes uralma idején. Erről egy amerikai esküdtszék döntött szerdán Hono­luluban. Ez az első eset, hogy egy amerikai bíróság egy másik ország­ra vonatkozóan ítéletet hoz az em­beri jogok megsértésével kapcsolat­ban. Az amerikai szakértők szerint Ferdinand Marcos ügyében azért il­letékes az amerikai igazságszolgál­tatás, mert rendszere összeomlása után Hawaii-ra távozott a diktátor, és haláláig ott is maradt. Az 1992- ben kezdett tárgyalássorozat kere­tében tavaly februárban egy ameri­kai bíróság már úgy döntött, hogy 1,2 milliárd dollár kártérítésre jogo­sultak a Marcos-rendszer áldozatai illetve azok családtagjai. A szerdai döntés szerint azonban a kártérítés összegét 767 millió dollárban állapí­tották meg, és azt mintegy tízezer egykori üldözött között osztják fel. Abdel Husszeint szabadon engedték Kairó (MTI) - Egyiptomban szaba­don engedtek egy iszlámbarát új­ságírót, neves írót és politikust, akit a múlt hónapban vettek őrizetbe. Abdel Husszeint, az iszlám Munka­párt főtitkárát azzal gyanúsították, hogy egy illegális és szélsőséges mu­zulmán csoport röplapjait rejteget­te. Letartóztatása ellen azonnal til­takozó akciót, éhségsztrájkot kezd­tek Husszein újságíró barátai. PÉNTEK Kaleidoszkóp ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 9 Sanier - növekvő tekintéllyel Sanier (képünkön) higgadtan fogadta a kétkedéseket. „Arra az egyre ké­rem csak önöket, hogy ne előre, hanem a tetteim alapján ítéljenek majd meg" - ez volt részéről akkoriban az egyetlen kommentár. Fotók: AP Brüsszel (MTI) - Az érintettre nézve már-már bántóan kétke­dő hangok fogadták Jacques Sanier jelölését az Európai Bi­zottság élére. Amikor tavaly jú­liusban, a brüsszeli rendkívüli csúcson véglegessé vált, hogy az állam- és kormányfők őt válasz­tották a 10 év után megdicsőül- ve búcsúzó Jacques Delors he­lyére, a nemzetközi sajtó nem győzött gúnyolódni a kárára. „Legkisebb közös többszörös­nek” nevezték, akire a „nagy ágyúk” (Lubbers, Dehaene, Gonzales, Amato, egy időben maga Kohl kancellár nevének felemlegetése után) azért esett csak a választás, mert már nem maradt más, és mert szürkesé­génél fogva egyedül tőle nem tartott senki - és így tovább. Azóta eltelt fél év, és mire szerdán sor került a végső európai parla­menti szavazásra, már sokkal na­gyobb tisztelettel emlegették. Nem csoda, addigra már mögötte állt az első, sikeresen megoldott feladat: az új, 20 fős Bizottság összeválogatása, illetve - ami a fontosabb - a tény, hogy ígéretéhez híven, október vé­gére sikerült keresztülvinnie a gyakran csökönyösnek tűnő bizott­sági tagok között az általa elképzelt „tárcaelosztást”. Azzal, hogy szerdán lényegében változtatás nélkül sikerült el is „adnia” a képviselőknek a leendő brüsszeli „kormányt”, általános vé­lemények szerint megkétszerezte tekintélyét: egyszerre tüntette őt fel jó kommunikátornak, aki képes volt megszelídíteni egy erőfitogta­tásra hajló képviselő-testületet, emellett (végső soron) képes volt szilárdan kitartani eredeti koncep­ciója mellett. Időközben nézeteiről, hitvallásá­ról is többet lehetett megtudni. Is­mertté váltak alapvető célkitűzései: a monetáris unió és a közös pénz századfordulóig történő megvalósí­tása melletti elkötelezettsége; a kö­zös kül- és biztonságpolitika erősí­tésének a szándéka; és a törekvés, hogy alaposan előkészítse a terepet az 1996-os EU-reformkonferencia számára. Santer most 58 éves. Tanulmá­nyai során jogot és közgazdaságtant tanult - mindkettőt párizsi egyete­meken -, utóbb (1961-ben) jogból doktorált. Pályafutását ügyvédként kezdte, majd 1972-ben vállalt először kor­mányzati munkát mint a szociális és kulturális ügyek államtitkára. Ekkor már egyúttal országa keresz­tényszocialista pártjának főtitkára, amelynek aztán 1974-ben elnökévé választják. Miniszteri tárcát először 1979- ben kapott, méghozzá a pénzügyi, munkaügyi és szociális biztonság összevont területének élén. A követ­kező lépés innen már a kormány élére vezetett, amelynek 1984-ben lett miniszterelnöke, hosszú időn át megőrizve eközben a pénzügy- miniszteri tárcát is. Az általa veze­tett kormánykoalíció egymás után három választáson is - legutóbb tavaly júniusban - megőrizte első­ségét Luxemburgban. Megbízatása idején kétszer is országára jutott az EK-elnökség féléve, méghozzá mindkétszer fontos időszakban: 1985-ben a belső piacot előkészítő Egységes Okmány kialakítása, 1991-ben a leendő Maastrichti Szerződés véglegesítése volt napi­renden. Most, immár a barikád másik ol­dalán áílva, az első csatát is meg­nyerte a strasbourgi honatyák el­len. Még hátra van, hogy hétfőn a tagországok külügyminiszteri taná­csa - a parlamenti döntés ismereté­ben - formálisan is megerősítse az új Bizottság megbízatását. Aztán jövő szerdán megkezdődhet a mun­ka. Öt éven át. Dagad a cseh elhárítás botránya Prága (MTI) - Egyszerre két szá­lon, a kormányban és a parla­mentben is beindult a cseh el­hárítás (BIS) állítólagos, pártok elleni adatgyűjtésének vizsgá­lata. A BIS-t ellenőrző parla­menti testület szerint azonban gyenge lábakon áll az a jelentés, amelyet a koalíciótag Polgári Demokrata Szövetség (ODA) juttatott el a testülethez. Pavel Kulicka képviselő elmondta, hogy Jan Kalvoda ODA-elnök „titkos” jelentése mindössze két gé­pelt oldal, amely lényegében a sajtó­ban már közölt állításokat tartal­mazza, és nem nevez meg egyetlen személyt sem. Kalvoda ugyanakkor közli benne, hogy „kész bővíteni ezt az információt”. A Mladá Fronta Dnes című lap értesülései szerint az ODA tavaly nyár óta gyanakszik a BIS-re, ami­kor egymásután kirabolták a két alelnök, majd az ODA választási kampányát szervező ügynökség au­tóját, és azokból pénzt és pártirato­kat vittek el. Gyanújuk tovább erő­södött az év végén, amikor valaki a BIS kötelékéből értesítette őket az adatgyűjtésről. Végül arra lettek fi­gyelmesek, hogy a párt titkárságá­ról sorra tűnnek el iratok, köztük az ODA finanszírozására vonatkozó papírok. A MF Dnes csütörtöki kommentáijában továbbra sem tud szabadulni attól az összefüggéstől, hogy bár az ODA több mint fél éve gyanút fogott, éppen akkor állt elő a BIS elleni vádjaival, amikor zava­ros hitelfelvételei miatt szorult kö­rülötte a hurok. A prágai újság ismét felidézi Václav Klaus egyik rádiós inteijú- ját, amelyben a kormányfő az ODA és a (szintén koalíciótag) KDU-CSL BIS-ügyben tanúsított viselkedése kapcsán kifejtette: „Hosszú távon, ez a viselkedés az általam mindig is elképzeltektól kissé eltérő felállást körvonalaz”, mindez azonban Klaus szerint 1996-ig nem okozhat zavart a kormánykoalícióban. Bíróság előtt a népszerű bűnöző „Dagobert" (középen) a tárgyaláson elmondta, hogy a zsarolások „alátá­masztására" szolgáló robbantásokat mindig a helyszín közvetlen közelé­ből távirányítással hajtotta végre, ügyelve arra, hogy személyi sérülés so­ha ne történjen Bonn (MTI) - A berlini bírósá­gon kedden megkezdődött a tárgyalás annak a népszerű bűnözőnek a perében, aki ti­zennégy éven át orránál fogva vezette a német rendőrséget. A 44 éves Arno Funke munkanélkü­li fényező, elmondása szerint, soha senkinek nem akart ártani, csak sok pénzt akart szerezni. Ezért is választotta Walt Disney fényesen gazdag figurájának, Dagobertnek a nevét a hatóságokkal és az áruhá­zakkal folytatott levelezésben. Fun­ke ugyanis 1988-tól robbantással fenyegetett áruházakat, ha nem fi­zetnek neki több százezer márkát. Bár a rendőrség többször is nyomon volt, Dagobertnek - ravaszsággal, ügyességgel - mindig sikerült egér- utat nyernie. Már több könyv' író­dott Dagobert és a rendőrség ka­landjairól, és film is készült róla. Sokak szemében a modem kor Ro­bin Hoodja, az ügyészség azonban hatszoros robbantásos merénylet­tel, zsarolással és gyújtogatással vádolja. 1988 májusában a berlini KaDe- We áruházban távirányítású robba­nószerkezettel kisebb kárt okozott, és a további robbantásokat megelő­zendő, az áruház félmillió márkát fizetett. Később a Karstadt áruhá­zakra „szakosodott”, és a cég né­hányszor fizetett is. A pénz átvételére mindig külön­böző trükköket talált ki. Egy alka­lommal egy vonatra erősített ládá­ba kellett helyezni a pénzt. Mint ki­derült, a ládát egy elektromágnes tartotta, amelyet Dagobert menet közben távirányítással kikapcsolt, majd a zsákmánnyal kereket oldott. Egy másik alkalommal egy utcai szóróhomok-ládába rakatta a pénzt. Több tucat rendőr figyelte, hogy ki jön a pénzért. Amikor hosszú vára­kozás után megnézték hogy meg­van-e a pénz, kiderült, hogy Dago­bert előzőleg egy csatornafedélre ál­lította a ládát, és már ehitte a zsák­mányt. Többször hajszál híján el­kapták, sót, egy alkalommal egy rendőr már fogta a kabátját, de a derék egyenruhás elcsúszott egy kutyapiszkon, és a zsaroló ismét ke­reket oldott. 1994 áprilisában a rendőrség volt ügyesebb. Dagobert túl sokáig társalgott az ügyében nyomozó felügyelővel, és meg tud­ták állapítani, hogy melyik fűikéből beszél. A vád alapján 15 évig teljedó szabadságvesztésre ítélhetik. A prágai tüntetési ügy új ratárgyalása Prága (MTI) - A cseh legfelsőbb bíróság szer­dán megsemmisítette a Ceské Budejovice-i te­rületi bíróság tavaly februári ítéletét, amely hatalommal való visszaélésben bűnösnek mondta ki a kommunista Nemzetbiztonsági Szervezet (SNB) két egykori tagját, Michal Danisovicot és Bedrich Houbalt, az 1989. no­vember 17-i tüntetés brutális szétverésének irányításáért. A legfelsőbb bíróság az ügyet új­ratárgyalásra visszautalta az első fokú bíró­sághoz. Az 1939-es antifasiszta tüntetések véres megtorlására emlékező, 1989. november 17-i prágai megmozdulásnak a Národní sugárúton való szétverése váltotta ki a „bársonyos forra­dalmat”, amely az azóta kettévált Csehszlová­kiát elindította a demokratizálódás és a piac- gazdasági átalakulás felé. A legfelsőbb bíróság most megállapította, hogy a két vádlott felleb­bezése megalapozott, mivel a brutális beavat­kozásért viselt felelősségük mértékét nem ál­lapították meg. Az elsőfokú bíróságnak né­hány bizonyítékot is ki kell egészítenie. Egyebek közt ki kell hallgatni az egykori Különleges Ügyosztály (OZU) néhány tagját, akik ugyancsak részt vettek az 1989. novem­ber 17-i felvonulás szétverésében, azonban nem Danisovic és Houbal parancsnoksága alatt. Tisztázandó továbbá Danisovicnak az az állítása, miszerint épp az SNB beavatkozásá­nak kezdetekor nem volt a helyszínen, holott épp a parancs kiadásával vádolták. Az eredeti ítéletben Danisovicot és Houbalt 42, illetve 36 hónap szabadságvesztésre ítélték. Az új olasz kormány néhány hónapra tervez Róma (MTI) - A kedden hivatalba lépett olasz szakértői kormány azonnal lejártnak tekinti mandátumát, ahogy elvégezte a programjá­ban megjelölt feladatokat. Ugyanakkor az olasz alkotmány nem tesz lehetővé olyan kor­mányt, melynek meghatározott idő után lejár­na a megbízatása - jelentette ki szerdai sajtó- értekezletén Lamberto Dini miniszterelnök. Az új kormányfő a kabinet első ülése után leszögezte, hogy a szakértői kabinet a pótkölt­ségvetés elkészítését, a regionális választáso­kat szabályozó törvény reformját, a társada­lombiztosítás rendszerének megváltoztatását és az egyenlő sajtófeltételek megteremtését te­kinti feladatának. Ezt a munkát néhány hó­nap alatt el lehet végezni, és ezt követően a kormány azonnal lejártnak tekinti megbízatá­sát. A Dini-kormány a jövő hét elején mutat­kozik be a törvényhozásban. Silvio Berlusconi volt kormányfő (képünkön) azt követelte, hogy az államfő és a miniszter- elnök „a nép előtt ígérje meg nyilvánosan", hogy június 11-én újra választani fog az or­szág. Ebben az esetben a Dini-kormány szá­míthat a Forza Italia, a Nemzeti Szövetség és a Kereszténydemokrata Centrum támogatásá­ra. Berlusconi szerint addig nem lesz teljes demokrácia Olaszországban, amíg a nép is­mét nem választhat. Éhségsztrájkoló perui elnöki hitves Lima (MTI) - Éhségsztrájkot kezdett a perui ehlök felesége, mert pártját kizárták az április 9-én tartandó parlamenti és elnökválasztásról. Susana Higushi, akit tavaly augusztusban fér­jével, Alberto Fujimori elnökkel vívott csetepa­téja után kiköltöztettek az elnöki palotából, a központi választási bizottság döntése ellen til­takozva nem akar ételt venni magához. A vá­lasztási bizottság azért zárta ki a - főképpen nyugdíjas katonákból és rendőrökből álló - pár­tot a választáson induló politikai erők közül, mert szerinte az nem tudott legalább 120 jelöl­tet állítani a választásokra. Higushi szerint azonban a bizottság a jelöltlistán szereplő név­ismétlések és átírási hibák miatt értékelte úgy, hogy pártja nem tudott 120 jelöltet állítani.

Next

/
Thumbnails
Contents