Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-18 / 15. szám

LI. évfolyam, 15. szám 1995. január 18, Nem ünnepélyt, gázt akarnak Az elmúlt év végére, decem­ber 31-i határidővel vállal­ták a kivitelezők, hogy Ernőd egész területére eljut a gáz. De ez eddig csak a település felén történt meg. (5. oldal) *' _______ B ORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Kevesebb pénz jut az átképzésre Az előzetes adatok szerint ta­valy több mint négyezren vet­tek részt az ÉRÁK képzésein, átképzésein. Bíznak benne, a Munkaügyi Központ idén is támogatja őket. (7. oldal) Füstbe ment a misztikus jódli Úgy volt, maga az alkotó, Wil­helm Jezek is ott lesz miskol­ci kiállításmegnyitóján. Ám ebben a lakóhelyén mostaná­ban leesett majd kétméteres hó megakadályozta. (8. oldal) Átmenetileg nem sugároznak Budapest (MTI) - Karbantartási munkák miatt nem sugároz műsort csütörtökön 12 órától 16 óráig az Antenna Hungária Rt. az aggteleki, gyón, budapesti és a tokaji tv-adója. Szintén csütörtökön 12 óra és 16 óra között az URH rádióadók műso­rában is adáskimaradás lesz Győr, Budapest és Tokaj térségében. New York-vizsgálat - titkos az eredmény Budapest (MTI) - A Magyar Tele­vízióban New York, New York cím­mel sugárzott műsor kapcsán indí­tott belső vizsgálat eredményeit a tévé vezetése hétfőn juttatta el Bé­kési László, pénzügyminiszternek. A tárca vezetője várhatóan január végén számol be an'ól a parlament­nek. A televízió ellenőrzési osztálya által végzett vizsgálat azt célozta, hogy indokolt volt-e a félnapos mű­sor mintegy 45 miihó forintos költ­ségvetése. A belső vizsgálat ered­ményéről Somosi Péter alelnök nem kívánt további információval szol­gálni, és a lapértesülést sem erősí­tette meg, hogy fegyelmi eljárás folyna Láng Tamás, a műsor fósaer- kesztójc ellen. Útlezárás Mátraháza és Kékestető között Eger (MTI) - Az Epi Közűti Igaz­gatóság intézkedésére március kö­zepéig minden munkaszüneti na­pon lezárják a Mátrában a Mátra­háza és Kékestető közötti útsza­kaszt. Az intézkedést a hét végeken tapasztalt nagy forgalom teszi szükségessé, hiszen a közúti igazga­tóság nem képes elvégezni ezeken a napokon a síkosságmentesítési és a hóeltakarítási munkálatokat. Demonstráció — tereljék vissza Budapest (MTI) - A magyar­szlovák határon eltérített Duna visszaterelése érdekében pénteken 15 órára demonstrációt szervez a Parlament elé az amerikai székhe­lyű Magyar Környezetvédelmi Alap. Nem terveznek beszédeket, csak csendes, pártscmleges demonstrá­ciót. Arra kérik a résztvevőket, hoz­zanak magukkal gyertyát. A Ma­gyar Környezetvédelmi Alap sze­rint Magyarországnak olyan meg­egyezést kell kötni Szlovákiával, amely szerint a vízelosztás vissza­kerül Dunakilitire, a bősi erőművet átépítik, a szigetközi vízszint eme­lését mederszűkítéssel oldják meg. Önkormányzati lesz a Pest Megyei Hírlap Budapest (MTI) - A Pest Megyei Hírlap kiadói jogának többségi tu­lajdonosa a Parázs Alapítvány, a lap további megjelenése érdekében hajlandó arra, hogy a jogok gyakor­lását ingyenesen átadja a Pest Me­gyei Önkormányzatnak. A megyei képviselő-testület e heti ülésén fog­lal állást a megyei elnök azon javas­latáról, hogy márciustól vegyék át a többségi tulajdont. Schmidt Géza megyei elnök a lap átvételének szükségességét indokolva egyebek mellett hangsúlyozza, hogy a lakos­ság számára korrekt tájékoztatást nyújtó lap egyaránt fontos a megyé­nek, a településeknek és a lakosság­nak is. A lapkiadás feltétele, hogy megújítsák a Pest Megyei Hírlapot. Pusztító földrengés Japánban Több mint ezernégyszáz halott és négyezer-ötszáz sebesült Tokió (MTI) - Csaknem fél év­százada a legsúlyosabb földren­gés pusztított kedden délután a Japán nyugati részén lévő Kan- szai régióban. Tegnap a késő es­ti órákban közölt adatok sze­rint a Richter-skála szerint 7,2- es erősségű rengések következ­tében több mint 1400 ember vesztette életét, közel 4500-an megsebesültek, ezer ember pe­dig eltűnt. Hjógó kormányzóságban 10 ezer ház és épület omlott össze. Az áldo­zatok többsége a rájuk omló fahá­zak romjai alatt vesztette életét, és az egyelőre eltűntnek nyilvánított személyek nagy része is valószínű­leg az épületek romjai alatt rekedt. Több mint 15 órával azután, hogy a rengések elérték az 1,4 milliós Kobe kikötővárost, a tőle nem messze fek­vő Avadzsisima szigetet és a Hjógó kormányzóság más városait, a ka­tasztrófa sújtotta övezet számos pontján még mindig nem sikerült eloltani a rengések közben keletke­zett tüzeket. A nagyobb városokat megrázó földrengések közül a mostani a leg­súlyosabb volt az 1923-as nagy Kanto régiói katasztrófa óta, ami­kor több mint 140 ezer ember vesz­tette életét. A késő esti órákig tar­tottak az utórengések, amelyekből este 8-ig nem kevesebb mint 616-ot regisztráltak — bár ezek közül csak 56 volt érzékelhető erősségű. A tér­ségben legkevesebb 60 ezer ember hagyta el a házát, hogy ideiglenes szálláshelyeken töltse az éjszakát. Murajama Tomiicsi miniszterel­nök a nap folyamán ígéretet tett ar­ra, hogy kormánya minden mozgó­sítható eszközzel a katasztrófa súj­totta övezet lakóinak segítségére si­et. Akihito császár és Micsiko csá­szárné lemondta tervezett utazását. Az udvartartás közlése szerint a császári pár mélységes sajnálkozá­sát fejezte ki a földrengés áldozatai és a keletkezett károk miatt. A legsúlyosabban érintett Hjógó kormányzóságban 10 ezer ház és épület omlott össze, az áldozatok többsége a rájuk omló faházak romjai alatt vesztette életét. Szakértők szerint később még erősebb, a 8-as fokozatot is elérő rezgések várhatók. Fotó: AP Repedeznek a folyók gátjai A helyreállítás drága, hosszadalmas, de szükségszerű Miskolc (ÉM) - A felülvizsgála­tok szerint az árvízvédelmi töl­téseken - az elmúlt évek aszá­lyos időjárása okán - szinte tö­megesen elszaporodtak a hossz- és keresztirányú repedések. Ezek - ha most tavasszal még nem is - a későbbiek során ve­szélyesek lehetnek, mert árvíz esetén a folyó szinte ellenállás nélkül átfolyik a gáton, tovább tágítva a repedéseket. Szivárgásellenőrzés a gátnál Nagy Ferenc, az Észak-Magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság osztály- vezetője lapunknak elmondta, hogy területükön mintegy hatszáz kilo­méternyi árvédelmi töltés van, amelyből több mint negyvennégy kilométernyi megrepedezett. A re­pedések néhány centiméter széle­sek ugyan, de a töltés teljes mélysé­géig lenyúlnak. A legveszélyesebb állapot a Heves megyei Tárná men­tén található huszonnégy kilométer Fotó: Laczó József hosszban. A helyzet súlyosságát jel­zi, hogy tavaly hét és fél millió forin­tot kapott az Igazgatóság a Tama menti állapotok javítására. Borsod-Abaúj-Zemplénben kriti­kus helyzet csak a Tisza, illetve a Bodrog mentén alakult ki, de itt mind az állapot, mind a repedezett- ség kedvezőbb, mint Hevesben, mert a töltések kedvezőbb anyagból épültek. Ezeken a legnagyobb gon­dot inkább az jelenti, hogy az évek során több töltést megmagasítot­tak, s az átépítéskor másféle anya­got használtak. így most, amikor a gátak kiszáradtak, a felülépített rész elmozdult az alaphoz képest, s annak nyomán is repedések kelet­keztek. A tiszai és bodrogi gátak megerősítése elképzelhetetlen álla­mi segítség nélkül, de - mint arra Nagy Ferenc rámutatott - ez a fo­lyamat mindenképpen hosszadal­mas lesz. Annál is inkább, mert a helyreállítás sok pénzbe kerül, s az anyagi lehetőségek szűkösek. Jelen­leg Tiszakeszinél erősítik a töltést. Itt például egy kilométer árvédelmi hassz kiépítése több mint harminc- millió forintba kerül, s csak a tisza- keszi gát három kilométer hosszú. Mindebből könnyen kiszámítható, hogy a megrepedezett árvízvédelmi töltések javítási, helyreállítási költ­ségei mennyibe kerülnének. .KOMMENTÁR Alelnökök Bujdos Attila Ha az egymással tárgyaló pártok tegna­pi megállapodása nyomán a megyei köz­gyűlés is úgy akarja, népes adminisztrá­ció viszi majd az ügyeket a megyeházán. A főállású elnök és ugyancsak főállású két alelnök mellé újabb két alelnököt választanak. Ami ab ovo nem lenne baj. Ffiszen a már hivatalban lévő elnök, plusz a két alelnök egyben parlamenti képviselő is, nagyjából tehát azonos időpontban szólítja majd őket a kötelesség a törvényhozásba. FJa a közgyűlés két újabb alelnököt választ, leg­alább lenne, aki helyettesítené az éppen a parlamentben tevékenykedő tisztségvi­selőket. Ffogy mi módon, az persze egye­lőre kérdéses, hiszen az újabb alelnökök társadalmi megbízatásban látnák el fel­adatukat. Azaz megtartják főállásukat. És arról már lenne értelme vitatkozni, hogy szerencsés dolog-e, ha egy megyei köz­gyűlésnek van ugyan öt vezetője, de egy olyan sincs köztük, aki főállásban csak és kizárólag egyetlen dologért lenne felelős: a megyei önkormányzat ügyeiért. Természetesen ebből kár lenne messze­menő következtetést levonni. Hiszen ha egy konstrukció egyetlen részlete nevetséges­nek tűnik is, nem biztos, hogy az egész konstrukción kacagnunk kellene. Ha lesz ugyanis öt vezető, azért lesz, mert így kí­vánják ezt a politikai és a praktikus érde­kek. A megyei közgyűlésben egyetlen párt sem szerzett többséget. A megye stabil kor­mányzásához az egymással szövetkező MSZP-nek és SZDSZ-nek csak akkor lesz elegendő mandátuma, ha beveszik a KDNP-t, amelyik viszont - a hírek szerint- hozza magával a Fideszt. Csakhogy a tá­mogatásnak ára is van. Valamit adni kell az új partnereknek, akik nyilván ragasz­kodnak a szervezeti garanciákhoz, ma­gyarán ahhoz, hogy állandóan ellenőriz­hessék: valójában mit is támogatnak a me­gyei közgyűlésben a szavazataikkal. Nem itt van tehát a probléma. Hanem ott- hívják fel rá a figyelmet a szakértők hogy bár a megyei közgyűlésnek elvileg a területi érdekek alapján kellene működ■> nie, mégis pártelvek szerint szerveződik meg. Naná, hogy úgy: már a mandátumot is a pártlistákra leadott szavazatok alap­ján szerezték a megyei szenátorok, s egy, a parlamenti elven működő demokráciá­ban nehéz is fenne másféleképpen elkép­zelni egy ilyen testület működését. A több­ségnek valahogy meg kell szerveződnie. Csak az a kérdés, hogy adják be ezt azok­nak a szavazóknak, akik a mai napig ko­molyan veszik, amit a pártok tótumfaktu- mai ígértek: nem a pártjaik, hanem a me­gye érdekét akarják a szívükön viselni... Létrejött a koalíció Miskolc (ÉM) - Eredményre vezetett a tavaly karácsony előtt kezdődött négypárti tárgyalás: aláírták tegnap délután a megyeházán azt a politikai megállapodást, amelynek értelmében az MSZP, az SZDSZ, a KDNP és a Fidesz me­gyei közgyűlési frakciói a következő négy év­ben együttműködnek majd. Az egyezség értel­mében két társadalmi megbízatású alelnökkel egészül ki a megyei vezetés: Sója Szabolcs a KDNP. Fónagy János pedig a Fidesz részéről kerül be a megyeházi adminisztrációba. Az együttműködő felek a bizottsági elnöki és bizottsági tagi helyek elosztása mellett ab­ban is megállapodtak, hogy feladataikat a me­gye érdekében közös felelősséggel látják el, és hogy még az idén közös programot is kidolgoz­nak. Az együttműködési megallapodas teljes szövegét lapunk 4. oldalán adjuk közre.

Next

/
Thumbnails
Contents