Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 10. szám
12 ÉSZAK*Magyarország ~ ! ' Krónika : 1995. Tanuár 12., Csütörtök A diósgyőri kohászat eladási kísérletei Fotó: Fojtán László Vége a BBC-aranyéletnek A csapolás Kriston Béla Fennállásának 225. évében lépő diósgyőri kohászat mostanság éli legsúlyosabb válságát. A ma divatos, egyedüli üdvözítőnek tartott, erőszakolt privatizációs tendencia, az ellenzék szerint az ország „kiárusítása” nem kímélte a diósgyőri kohászatot sem. A pénzügyminisztérium által irányított AVÜ kohászatunkkal kapcsolatos zűrzavaros eladási ügyelete avatatlan kezekbe, a gyártörténet legsötétebb, legáttekinthetetlenebb manővere, mely szétzilálta, darabokra szaggatta a korábban még egységes, ütőképes vertikumot. A történelem eseményei olykor-olykor megismétlődnek. Talán nem érdektelen visszatekinteni, hány alakalommal merült fel a nagy múltú gyár történetében az eladás gondolata. 1859-től egyre súlyosabb deficittel zárt a Fazola-féle bükki diósgyőri vasgyár. Az üzemi költségeket csak a részvényesekre kivetett pótdíjakkal, a bányahatóságoktól, vagy - az igen súlyos vétségnek számító - társládából felvett kölcsönökkel lehetett kiegyenlíteni. A gyári adósságok összege 1865-ben már meghaladta a százezer forintot, ugyanakkor az egész gyári komplexum becsült értéke a készletek nélkül 138 ezer forintot tett ki. Felmerült tehát a gyár eladásának terve a Tisza Vasúttársaság felé, melynek miskolci pályaudvarán gépgyára volt és a diósgyőri koronauradalom kőszénbányáit is szerette volna megszerezni. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, mert a gyárvétel ügyét az uradalom szempontjából a vasúttársaság olyan feltételekhez kötötte, amelyekbe a bécsi pénzügyminisztérium nem mehetett bele. Ezért a kincstár a saját részvényeinek árverés útján történő eladását határozta el. A kikiáltási árat 138 213 forintban állapították meg. Az 1865. június 1-én a bécsi pénzügyminisztériumban megkísérelt árverésen egyetlen vásárolni szándékozó sem jelent meg. Még ugyanazon évben, december 18-án Latinák Márton vasgyártulajdonos, egyben nagyvisnyói földbirtokos bérleti ajánlatot tett a diósgyőri vasgyárra. A bécsi pénzügyminisztérium azonban igen kedvezőtlennek találta a felkínált ajánlatot, s annak jóváhagyását megtagadta, majd ismét a gyár eladását kezdte szorgalmazni, sikertelenül annak dacára, hogy most már nem állapította meg előre az eladás feltételeit, hogy a vásárlókat el ne riassza. 1867-ben a kiegyezés utáni második felelős magyar kormány átvette a gyárat a társulattól, kifizette a magánrészvényeseket terhelő veszteségeket, rendezte a gyár adósságait, a magántársulati tagoktól megváltotta azok részvényeit s ezzel a diósgyőri hámori vasgyár átment a magyar állam tulajdonába azzal a céllal, hogy az ország vasúthálózatának kiépítéséhez szükséges vasúti sínek gyártására lejjebb, Diósgyőr területén nagy állami vasgyár épüljön. Még alig épült fel az új diósgyőri vasgyár jelenlegi helyén, amikor 1873. május 9-én kitört a „nagy krach” a bécsi tőzsdén. Ez volt nyitánya a múlt század legátfogóbb, legmélyebb válságának, mely Magyarországon elsősorban a nehézipart, benne az új diósgyőri vasgyárat sújtotta. A kormány a képviselőházi és sajtótámadások következtében elhatározta úgy a diósgyőri, mint az összes vasgyárak eladását, vagy bérbeadását. Az eladási hirdetményre svéd, német, angol és belga cégektől érkezett érdeklődés, míg egyetlen magyar magánvállalat sem jelentkezett. A sikertelen kísérletek után a minisztérium engedélyt adott a Martin- és a Bessemer-féle acélgyártásra történő berendezkedésre. A gyár ezen modem acélgyártó üzemek révén hamarosan a felemelkedés és virágzás útjára lépett. Az 1929-es októberi példátlan New York-i „tőzsdekrach” után jelentkező gazdasági világválság révén az ipari termelés Diósgyőrben is mélypontra került. Szüneteltették a nyersvas- gyártást, megrendelések hiányában a Martin- és elektro- acélmű is kénytelen volt termelését korlátozni. A válság következtében az ipari kapitalizmus is megindította támadását a diósgyőri állami gyár ellen. A képviselőházban az ózdi vasgyári részvényeseinek megbízottai támadták hevesen a diósgyőri gyárat, be akarván bizonyítani annak életképtelenségét, követelve megszüntetését, vagy eladását. A képviselőházi hercehurca az amúgy is izgatott diósgyőri légkört, még tovább mérgezte. Az 1932. január 10-én megtartott munkásgyűlésen a résztvevők hevesen tiltakoztak a gyár megszüntetési, eladási, illetve a Rima kezére történő átjátszási törekvések ellen. A háborús termelés megindítása lendítette ki a diósgyőri vasgyárat a gazdasági mélypontjáról, egymást követték a fejlesztések, modernizálások. 1938-as időszakban biztos megélhetési lehetőséget nyújtott a gyár. A második világháborút követő tervutasításos termelési rendszer a gyár fennállása óta soha nem tapasztalt fejlődéséhez, virágzásához vezetett. A jelen problémái ismertek. A gyártörténet tanúságai szerint ilyen mélyponton még nem volt a gyár, mely után - jó lenne hinni - csakis kedélyeket megnyugtató felemelkedés következhet. A történelem eseményei ismétlődnek. A kívánt felemelkedéshez a lehetőséget a napjainkban megszületett kormányzati döntés teremtett, mely a sok eladási hercehurca után végre zöld- utat engedett a fejlesztésnek, adósságmentes tiszta lapot nyitott a további kohászkodásnak. A többi most már kreatív, koncepciózus vezetésen és a dolgozók becsületes helytállásán múlik. London (MTI) - A jelek szerint hamarosan szorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat a brit média zászlóshajója, a BBC ünnepelt sztártudósítóinak is, akik a minap Londonból érkezett leiratból értesülhettek meglehetősen bőkezű eddigi juttatásaik alapos megkurtításáról. A brit nemzeti televízió külföldi tudósítói a jövőben a megszorító rendelkezés értelmében például már nem hozathatnak külföldről friss gyümölcsöt reprezentatív estélyeikre a cég költségén, ugyancsak nem állíthatják be elszámolásaikba a háztartási alkalmazott bérét, sem gyermekeik bentlakásos elit tanintézetének díjait sem. Mindezen kiváltságok, sok egyéb mellett, eddig a külföldön dolgozó BBC-tu- dósító jövedelmének részét képezték. A tudósítói gárda máris panaszt emelt a takarékossági intézkedés ellen, bár a The Sunday Times kommentálja szerint ezúttal nemigen számíthatnak az előfizetési díjakkal rendre és könyörtelenül megterhelt nézők tízmillióinak rokonszenvére: a BBC külföldi tudósítóinak alap- jövedelme 45 ezer font sterling (72 ezer dollár) évente, s még ők sem csinálnak titkot abból, hogy ez könnyűszerre] megkétszerezhető, bármiféle illegális manőver nélkül, pusztán a kedvezmények és egyéb juttatások maximális kihasználásával. A brit televízió tudósítóit eddig jelentős adóhozzájárulás i llette meg, ezen felül a cég állt mintegy 9 ezer fontot a gyermek éves taníttatási költségeiből a több ezer fontos gyermeknevelési segély mellett. Ugyancsak fontezrekre tehető a megélhetési költségekhez való hozzájárulás a legfőbb posztokon, mindemellett természetes juttatás a lakbér teljes térítése, a kamatmentes kölcsön saját gépkocsi vásárlásához, az orvosi ellátás teljes fedezése a család számára is, és a már elért jövedelem garantálása a hazatérés után, akkor is, ha a tudósító alacsonyabb bérkategóriájú beosztásba kerül. A BBC saját állítása szerint a megszorító rendelkezést másfél évi alapos felülvizsgálat előzte meg, a The Sunday Times azonban tényként közli, hogy a hirtelen takarékosságot a tudósítók immár botrányos anyagi „elkanászodása” váltotta ki. A lap értesülése szerint a hamis dologi elszámolások között már ötszámjegyű is akadt, az egyik tudósító 16 ezer font sterlin- ges telefonszámlát próbált elsütni - állítólag a labdarúgó-vb angol közvetítéseit hallgatta rádiótelefonján -, kollégája pedig hangverseny-zongorát szállíttatott légi úton a cég zsebére, ugyancsak fontezrek ellenében. Előfordultak kisebb ügyeskedések is: iskolai tandíjak behajtása a vállalattól, miközben a gyerek az ingyenes állami tanintézet padjait koptatta, fűnyíró árának elszámolása - ezzel egy ötödik emeleti lakásban lakó tudósító próbálkozott. Cinkelt tomboláért - börtön Veszprém (MTI) - Nagy nyereményt, vidám mulatságot ígért a veszprémi és balatonfuzfői tombolán Farkas Dénes 23 éves vállalkozó, de mint kiderült „cinkelt” jegyekkel játszott. Személyautót hirdetett főnyere- j ménynek, a szerepeket viszont már előre kiosztotta társainak, akik irányítottan húzták ki a nyertes szelvényt. Az autó így az eredeti tulajdonosánál maradt. A trükk kétszer bejött, ' harmadszorra azonban nem. Ekkor a közönség kívánságára egy jelenlévő sportoló - tehát nem a beavatott - választotta ki a szelvényt. A nyertes így nem kapta meg az autót. A Veszprém Megyei Bíróság, másodfokon hirdetett ítéletet az ügyben. E szerint Farkas Dé- nest 951 rendbeli csalásért - ennyi tombolajegyet adott el - kilenc hónapra ítélték. Mindez azonban nem változtat Farkas Dénes életkörülményein, hiszen korábban már jogerősen 4 és fél évet kapott. Hirdetés Kamatozó Kincstárjegy 1996/1. Erős és biztonságos Ha megtakarított pénzét biztonságban, de magas kamattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező, 26%-os kamatot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy teljes biztonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. január 16-20-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. január 20. Évi nettó kamata 26%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon adható és vehető. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. § A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp. Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 3501 Miskolc, Szemere u. 5., Miskolc-Kilián, Diósgyőr, Ózd, Edelény, Encs, Mezőkövesd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Szerecs, Kazincbarcika, Sárospatak, Abaújszántó, Putnok, Szikszó, Sajószentpéter • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 3860 Encs, Vasút u. 9/A (a K&H Brókerház ügynökeként) • MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság, 3525 Miskolc, Hősök tere 3. • Cooptourist Rt. 3530 Miskolc, Széchenyi u. 14. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) » Pakett Bróker Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. 3530 Miskolc, Széchenyi u. 70. iMAlB!iay8.álAAIg«Mati. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
