Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 10. szám
10 SZABADIDŐ Kertbarát 1995, Január 12., Csütörtök Díjazott kertészek Budapest (ÉM - Ha) - Az I. Országos Kertvetélkedőt 1994. január elsején hirdette meg a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége, a Földművelésügyi Minisztérium, a Szabad Föld, a Falutévé, a Falurádió és a Kerti Kalendárium Szerkesztősége. A vetélkedőt azzal a céllal rendezték meg, hogy ösztönözzenek a minőségi termelésre, hogy bővüljön a jól eladható export-árualap és választék. A pályázatra 157 nevezés érkezett, ebből 142 felelt meg a kiírás feltételeinek. Erdélyből és Szlovákiából is érkezett nevezés, s természetesen Magyarország minden tájegységéről. Örömmel közölhetjük, hogy a legtöbben, 38-an, Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből jelentkeztek a vetélkedőre, ez is igazolja, a megyénkben évtizedek óta folyó kiskertmozgalom eredményességét, magas színvonalát. A kertek értékelése három alkalommal történt, szakemberekből álló zsűri figyelme a termesztés, a technológia minden részletére ki- teijedt. A zsűri munkájában megyénkből Balogh Zoltán, Kiss Ferenc, Madarász János, Deák Imre, Csépányi Sándor, Szél Imre és Németh László vettek részt. Az I. Országos Kertvetélkedő eredményhirdetésére a közelmúltban került sor Budapesten. Megyénk kertészei közül „kategóriagyőztes” lett Kovács Miklós (Miskolc) rózsakertjével, Varga István (Miskolc) perecesi gyümölcsösével, Módán János (Miskolc) pingyomi díszkertjével és saját tervezésű csepegtető öntözőberendezésével és Rózsa György (Tállya) szőlőültetvényével. A díjkiosztó ünnepségen elismerésben és díjazásban részesült - több évtizedes, eredményes munkájáért a Pingyom Virága Kertegyesület és a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban működő Kocsis Pál Kertészeti Szakkör. Kiskerti naptár A tervezések időszaka Bár a téli napforduló után már minden nap valamivel hosszabb az előzőnél, a január most is hidegebbnek ígérkezik, mint amilyen a december volt. A vastag hótakaró hiánya fagyveszélynek teszi ki a kertek növényeit. Ez az időszak a kiskerttulajdonosok számára leginkább az elméleti felkészülés ideje, ilyenkor a lakóhelyekhez közeli közép és felsőfokú kertészeti oktatási intézetek, helyi kerb barát körök és egyesületek gyakran indítanak metszési tanfolyamokat. Ezeken érdemes részt venni, hiszen az itt elsajátított új, illetve felfrissített régi ismereteket azonnal alkalmazni lehet a gyakorlatban. Tanulságos lehet a szakkönyvek, folyóiratok átlapozgatása is, és már most megtervezhető a zöldséges kertekben a elő-, fő- és utóvetemények sorrendje, vagy a díszkertek képe a kiválasztott növények virágzási sorrendje alapján. Enyhébb téli napokon az elméleti felkészülés mellett azért akad gyakorlati teendő is. Nagyobb havazások idején a díszfákról és cserjékről le kell rázni a vastag hótakarót, mert a nehéz súly alatt könnyen letörhetnek, megsérülhetnek. Különösen a szép formájukért ültetett díszfáknál (pl. a rakéta boróka) kell ügyelni erre, hiszen több hónapos terhelés alatt az ágak szabálytalan alakban növekednek, díszítő értéküket elveszítik. Ezeket a fákat télre hálóval borítják be, vagy egyszerűen spárgával összehúzzák a koronájukat. Az enyhébb napok alkalmasak a kerítés, a pergola, a támrendszerek kijavítására, megerősítésére. Elvégezhető a szerszámos kamra kitakarítása, a szerszámok karbantartása, rendszerezése, hogy tavasztól mindig kéznél legyenek. A díszcseijék ritkítása nem igényel olyan komoly szakmai ismeretet, mint a gyümölcsfák metszése. Elsősorban az elöregedett, besűrűsödő részeket kell levágni, az alsó fiatal vesszőkig. A sövényeket (pl. fagyai) a visszametszéssel, az alsóbb rügyek ki-kihajtatásával éppen sűrűbbé neveljük. Az utak melletti sövényt a sár és a só felcsa- pódásától legesztétikusabban a nádfonat alkalmazásával védhetjük. Virágkalauz Solanum capsicastrum (korallbokor) A korallbokor ősszel vagy télen kapható. Általában egynyári növényként kezelik, és a bogyók elhervadása vagy elpusztulása után azonnal eltávolítják. Fényigény: Közvetlen napvény. Vízigény: Bőven kell öntözni, s ajánlatos kéthetente tápoldattal kezelni. Hőmérséklet: A korallbokor a hűvös, körülbelül 15 Celsius-fokos hőmérsékletet kedveli. Levegő páratartalma: A növénynek magas páratartalomra van szüksége. Állítsuk nedves kavicsra, s gyakran permetezzük meg vízzel! Javaslat: A bogyók mérgezőek, ezért vigyázzunk, hogy a növény kisgyermekek számára elérhetetlen helyen legyen elhelyezve. Elhelyezés: A kis sötétzöld levelek és az égő narancsszínű bogyók közötti kontraszt a növényt alkalmassá teszi karácsonyi dekorációként való felhasználásra. Amaránt Edit, az ifjú matuzsálem Fotó: arhív Galambos Béla Nem virágzóan szép lányt, hanem egy ugyanilyen növényt, méghozzá egy régi-új kultúrnövény tavaly honosított magyarországi fajtáját takar a név: Amaránt Edit. Tulajdonképpen egy gyomnövénynek, a szőrös disznóparéjnak (Ámaranthus retroflexus) a nemes változatáról van szó, amely Amerikából került hozzánk, és már termeszti is nálunk néhány lelkes híve. Az amaránt a föld egyik legősibb kultúrnövénye, 5-6000 éve már termesztették Dél-Amerikában, ahonnan a kukorica, burgonya, paprika, paradicsom és bab is származik. Újbóli felfedezése - 20 éve az USA- ban történt - annak eredménye, hogy miközben magja és zöld részei egyaránt hasznosíthatók, maga a növény igen nagy tűrőképességgel rendelkezik a környezeti hatásokkal szemben. Rendkívül jól hasznosítja a vizet, így az olyan száraz és silány talajon is díszlik, ahol a gabonatermesztés már reménytelen vállalkozás lenne. Kiválóan tűri a szárazság mellett a hőséget, ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek. Igényli a napsütést, a meleget, nem kíván öntözést és közvetlen trágyázást. Nálunk május közepén vethető, júliusban már embermagasságú, és legkésőbb októberben aratható. A tengerentúlról már évekkel ezelőtt átkerült Európába. Bár hazánkban csak néhány éve foglalkoznak meghonosításával, Ausztriában például egy idő óta már termesztik is, hiszen sok nyugat-európai boltban árusítják, s keresik a belőle készült termékeket. Az ama- rántot, nem véletlenül vásárolják a korszerű táplálkozás hívei. Magja és lisztje rost-, mész-, vas-, vitamin- és különösen fehérjetartalom tekintetében felülmúlja a hagyományos gabonafélék értékeit. Fehérje- összetétele - igen gazdag lizinben, e nagyon fontos aminosavban - közelebb áll az ideálishoz, mint a gabonaféléké. Az amaránt lisztjében alig található glutén, ezért ideális a lisztérzékenységben szenvedők számára. Péksüteményeknél kiválóan alkalmas állományjavítónak, növeli a liszt vízfelvevő képességét, fokozza termék tartósságát. A növény termése sokféleképpen felhasználható: magja főzve, pirítva, csíra-zöldségként; lisztje búzaliszt helyett, illetve azzal keverve mindenféle lisztet igénylő élelmiszerben. Ugyanakkor levele is értékes, emberi táplálkozásra és zöldtakarmányként használható.- Egy lényeges felhasználási formája még az amarántmagnak a pattogatott változat, amelyet müzliben, süteményekben és édesipari termékekben alkalmaznak nagy sikerrel Nyugaton - mondja Sikolya László a GÁTÉ Nyíregyházi MezőA régi-új növény a kísérleti táblában gazdasági Főiskolai karának adjunktusa, aki egy kutatócsoport tagjaként már több éve foglalkozik az amaranttermesztés technológiájának gépesítésével.- Ma már Magyarországon is volt néhány lehetősége az érdeklődőknek az amarantos sütőipari termékek és édesipari készítmények megismerésére. Legutóbb például ősszel a Nyíregyháza-Sóstón rendezett mezőgazdasági kiállításon, az Agro-Foodon rendeztünk kóstolót, többek között a székesfehérvári sütőipar péksüteményeiből és a feleségem által készített pattogatott ama- rantmagos csokiból. Ezt már azóta lekopírozták a baktalórántházi mezőgazdasági szakiskola gazdasz- szonyképzős növendékei is egy ott tartott ismertetőt követően. A gépesítésen dolgozó kutatócsoport még öt évvel ezelőtt Mezőtúron került kapcsolatba az amaránttal, amikor is a kisüzemek számára kifejlesztett, benzin-, és villanymotorral is működtethető cséplő-tisztító gépük az olajretek, len, napraforgó, paprika után kiválóan vizsgázott a „nemes disznóparéjmagok“ kinyerésében is. 1993-ban, már Nyíregyházán indultak a vetési kísérletek, amelyeknek eredménye egy olyan kis univerzális aprómagvető-gép lett, amelyik tökéletesen alkalmas az amarantmagok szemenkénti vetésére. Ezt követően próbálkoztak a nyíregyháziak a magvak pattogatá- sának műszaki megoldásával. A célnak megfelelően átalakított szél- csatornában végül olyan terméket sikerült előállítani, ami lényegesen jobb bármelyik hasonló Nyugaton készülttől. A nyíregyházi pattogató géppel ugyanis másfélszer nagyobb térfogatnövekedést érnek el, mint bárhol eddig a világon. Ráadásul ez a kiváló sütőipari tulajdonságot hordozó termék színben, illatban és küllemben sem marad el a másütt gyártottól. Ami még hátravan: ipari technológiai berendezéssé fejleszteni a kísérleti amaránt-patto- gatót. Mindezek után felmerülhet a kérdés: jó-jó, de mi van a hazai termesztéssel? Nos, Kecskemét környékén már évek óta próbálkoznak vele. Igazi lendületet azonban csak tavaly májustól vehetett a dolog, amikor elismerték az első magyar amarantfajtát, az Editet. Természetes, hogy azon nyomban volt vállalkozó Szabolcsban is az új növény kipróbálására. Az Ibrány határában fél hektáron vetett „vörös puly- kaorr-szerű” növényállománynak volt is számos csodálója. Hiába nézték azonban többen is kábítószeralapanyagot termő táblának, végül is jó termést hozott. Ezer kiló ama- rantmagot csépelt ki a vállalkozószellemű fiatalember, ami figyelembe véve a kilónkénti 60 forintos átvételi árat nem is volt olyan rossz üzlet. Azt azonban máris hozzá kell tenni, hogy a termőterület csak a felvevő piac kiszélesedésének arányában növelhető. Biztatnánk hát a tehetősebbeket, keressék, vegyék az amarantmagot, hogy mások megtermelhessék. Régi, híres gyümölcsfajtáink Miskolc (ÉM) - A négy hete elkezdett sorozatunk régi, elfelejtett gyümölcsfajtákkal ismerteti meg az olvasót, méghozzá Herszényi László 1934- ben kiadott fajtaismertetője segítségével. A ma bemutatásra kerülő fajtaismertető történelmi dokumentum is, hisz maga a gönci lelkész, aki ugyancsak termelő volt, mutatja be a vidék híres tájfajtáját, a Gönci cseresznyét. Ezt írta róla Herszényi Lászlónak. Gönczi cseresznye „Méltóságos Uram! Érdeklődő levelét a Községi Elöljáróság nekem adta át elintézés végett. Sajnos egy hétig távol voltam és így levelében foglalt kérésének csak most tudok eleget tenni. Göncz századok óta híres, kiváló gyümölcseiről. A gönczi baracknak, cseresznyének, fekete szőlőnek messze földön nem volt párja. A lakosság jövedelmének javát, a gyümölcs értékesítés képezte, sajnos ennek az időnek vége van. ’Gönczi cseresznye’ elnevezés nem egészen jó. Legalább hatféle cseresznyénk van, amelyek mind kitűnőek. A két legnemesebbet és legkiválóbbat a következőkben írom le: 1. ’Hvizda’. Elsőrendű! Valószínűleg a sárosmegyei Nyársardói- val lesz azonos. Fája: edzett, hatalmas, terebélyes. Koronája széles. Le is rajzolom. - (Itt a rajz következik.) A fagy ellen a legjobban ellenáll. Ezidén például, a szélmentes völgyekben, a cseresznyék nagyobbrészt megfagytak, csak ’Hviz- da’maradt meg 30-50 százalékban. Érési ideje június 25-től július 15- ig, késői. Gyümölcse: inkább gömbölyű, nagy; bibepont nem emelkedik ki. Szára nem hosszú, inkább rövid. Alakban a meggyhez hasonlít. Színe sötétpiros, egyszínű, félig éretten, élénkvörös. Ropogós, keményhúsú. Magva: kicsiny. A gyümölcs kesernyésen, savanykásan édes: leve bő, rózsaszín lilára fest. Befőzésre kiválóan alkalmas. Szállításra nagyon alkalmas. A gönczi- ek puttonokban, zsákokban, szekereken, rázós hegyi utakon 100 kilométerré is szállítják és semmi baja nem történik. 2. ’Hajag’. Érési ideje: június 1-től 15-ig. Fája terebélyes, törzse erős, vastag, koronája nyomott kúpalakú, bőtermő, gyümölcse nagy, szívalakú, szára közepes hosszú. (Leíró itt közli a fa és gyümölcsnek tájékoztató rajzát.) Keményhúsú, ropogós, pirosszínű, egy színben, nem fest: leve bő és édes: szállítható, kitűnő asztali fajta, félig éretten, csak az egyik oldala piros. Kiváló fajtáink még: 3. Pong- rácz, késői piros, befőzésre kiváló. 4. Barna. 5. Hosszúszárú, sötétfekete, édes, július 10-től július 20-ig érik, lekvárnak való. 6. Szepesi, korai piros. Ha Méltóságos Uramat érdekelni fogja, szívesen leírom a többit is. Mindenesetre sokkal jobb lenne, ha megkapnám a pontos kérdőívet, s az érés idején tölteném ki. Úgy van az ember vele, hogy bár magam is nagy barátja vagyok a gyümölcsfának s a gyümölcstermesztésnek, de az apróbb nuancokra még sem terjed ki a figyelmem. Egyébként az a megfigyelésem, hogy egy gyümölcs kiváló tulajdonsága nem annyira a fajtától függ, hanem elsősorban a talaj és éghajlati viszonyoktól. A gönczi gyümölcs is elsősorban azért kiváló! Göncz az Eperjes-Tokaji hegylánc lábánál fekszik. Erről a hegyláncról köztudomású, hogy déli részein teremnek a világ legjobb borai és az északi részein a világ legjobb gyümölcsei. Ezen hegyláncon terem a híres Nyársardói cseresznye (érik augusztus 10-től augusztus 20-ig), a híres Kisszebeni kajszibarack és a kiváló Sóvári alma s a még híresebb gönczi különféle gyümölcs. A mi gyümölcseinknek kiváló tulajdonságai, minden más vidéket messze felülmúló íz, zamat, cukor- tartalom és a mi fő: a tartósság. Almáink például könnyen eltarthatok júniusig-júliusig, különösen a Sóvári! Göncz, 1934. április 20. Hazafias üdvözlettel, Lacza János s.k. rk. plébános.” Borászati kislexikon VIII. Fagyasztott bor fagyasztással tö- ményített bor - régebben az alkoholtartalom növelése végett fagyasztották a bort Faggyú kérődző állatok zsírja - hordóajtók tömítésére használják Fajélesztő színtenyésztett borélesztőtörzs Fáradt bor szénsavtartalmát vesztett, rendszerint lágy, jellegtelen bor Farkasalmaíz a farkasalma (Aris- tolochia clematitis) illatára emlékeztető, rendszerint kellemes boríz (ilyen íze van például a Cabernet és a Merlot szőlőfajták borának) Faszesz metil-alkohol Fátyolos nem egészen tiszta, homályos (bor) Fehértörés az oxidálódott vas és a foszforsav vegyületének csapadéka által okozott borzavarodás Fejabroncs a hordó két végén, a legszélesebb abroncs Fejt a megtisztult bort az üledéktől leválasztja Fejtőgép a bor fejtésére alkalmas szivattyú Feketetörés az oxidálódott vas és a tannin vegyületének csapadéka által okozott borzavarodás Félédes nem sok cukrot tartalmazó, édeskés ital Felfordult bor megtörött vagy megeijedt bor Félszáraz kevés cukrot tartalmazó ital Fermentáció erjedés Fertály 1. negyedakónyi (bor) 2. 800 négyszögöl szőlő Festőbor sok színanyagot tartalmazó, más borok megfestésére is alkalmas vörösbor Fickó fából készült, egynyelű, kisebb merítőedény Filoxéra Viteus vitifolii (szőlőgyö- kértetű) az európai szőlők gyökerén kóros szövetbuijánzást okoz Filtrál szűr Fino mandulára emlékeztető ízű száraz sherry Flakon üvegpalackot pótló (utánzó) műanyag edény Flanzy-eljárás vörösbor-készítési módszer szén-dioxid-térben Flaska palack Flokkuláció pelyhesedés, pelyhek képződése Fojtott must kén-dioxiddal tartósított must Fokolás a must sűrűségének (cukortartalmának), a bor szesztartalmának stb. megmérése fokolóesz- közzel Fordítás tokaji aszú törkölyére öntött borból készült bor Forr a must a must szeszes erjedésben van (szén-dioxid-gáz szabadul föl, mintha valóban forma a must) Fortélylopó színelőeszköz a bor lefejtéséhez Friss bor kellemes, üde, némi szén-dioxidot tartalmazó bor Fröccs szódavízzel kevert bor Funtfa dongafa készítésére szánt fahasábok rakata Fuxos (német=rókás), fixlis (pir- kadt, hagymaszínű (bor)} Fűíz éretlen szőlőből készült bor íze Fürt fürtvirágzatból fejlődő termés, például szőlőfürt Pince vizit Itt az ideje, hogy elvégezzük az igazi minőségi borok első fejtését is. Jól tesszük, ha eközben fokozottan ügyelünk a tisztaságra, nehogy épp a legnagyobb értékű borainknál lépjen fel valamilyen bőrbetegség. A lo- pót használat után nyomban ajánlatos elmosni, mert ha egy kicsit is melegebb a pincénk, gyorsan elszaporodnak az üveg falán maradt borban a káros mikrobák. így aztán hamar elfertőzhetjük az egészséges borral teli hordóinkat. Kellemes kötelessége a borosgazdának a kóstolás. Rendszeres ízleléssel, időről időre ellenőriznie kell borainak a fejlődését. Amennyiben az első fejtés után már jó idő eltelt, s még mindig nem elég tiszta a bor, derítéssel kell azt tisztítani. A hordókat kéthetenként töltögessük fel, hogy ne oxidálódjanak. A már, vagy még üres hordókat havonta kénezzük és tö- rölgessük. A bor megtörésre hajlamosabb, ha esős szüret következtében túl sok penészes fürt került annak idején a kádakba. Ilyenkor célszerű törési próbát végezni, azaz a bormintát levegőn kint hagyni. Ha a minta zavarosodni, bámulni kezd, az elváltozás mértéke szerint adagolt kénmennyiséggel gyógyítsuk borunkat.
