Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

Az idegenforgalom alakulása 1994-ben Budapest (MTI) - Az elmúlt évben a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek száma nagyobb mértékben nőtt, mint a külföldieké - állapítja meg a statisztikai hivatal legfrissebb jelentése. Az adatokból kitűnik: a múlt év no­vember végéig 4,7 millió vendég for­dult meg a kereskedelmi szálláshe­lyeken, s 16 millió éjszakát töltöttek el. A vendégek közül 2,7 millióan voltak külföldiek, akik elsősorban a magasabb kategóriájú szállodákat és panziókat vették igénybe. A szál­lodák kihasználtsága novemberben 45 százalékos volt, az év 11 hónap­ját tekintve pedig 47 százalékos. Az utasforgalomban november vé­géig 37 millió külföldi látogatott Magyarországra, valamivel keve­sebben, mint egy évvel korábban. Csupán Japánból és a Szovjetunió utódállamaiból jöttek többen, mint egy évvel azelőtt. Magyarok 13 millió alkalommal lá­togattak külföldre, ez 18 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb ha­tárállomás forgalma visszaesett, a szerb határszakaszon azonban 3 millióan fordultak meg, ötször annyian, mint a megelőző évben. Kismértékben növekedett még a budapesti repülőtéren, továbbá a szlovén és a szlovák határszaka­szon keresztül külföldre látogatók száma. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nemzetközi fizetési mérleg idegenforgalmi aktívuma szeptem­ber végén 400 millió dollár volt, a bevétel dollárban számítva 16 szá­zalékkal nőtt egy év alatt. 1995» Ianuár 12», A nemzetgazdaság munkaerőmérlege Budapest (MTI) - Az ország vala­mivel több mint 10,2 millió lakosa közül az elmúlt év elején 6 millió volt a munkavállalási, tehát nők esetében 15-54 éves, férfiak eseté­ben pedig 15-59 éves korban. Mind­ez a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből derül ki. A munkaerőmérleg tanúsága szerint 1993-ban tovább csökkent a foglal­koztatottak, s emelkedett a rok­kantnyugdíjasok és korenged­ménnyel nyugdíjba vonulók száma. 1994. január 1-jén a gazdaságilag aktív népesség 4,8 millió fő volt, 13,3 százalékuk munkanélküli. To­vább csökkent a hagyományos vál­lalatoknál, a szövetkezeteknél fog­lalkoztatottak száma, s a múlt év elején már 22 százalékot tett ki a jo­gi személyiség nélküli vállalkozá­sok aktív keresőinek aránya. Automata mosógépek tesztje Budapest (MTI) - Európában évente mintegy 10 millió automata mosógépet adnak el, s ez a szám azt mutatja, hogy ez a berendezés az egyik legelterjedtebb háztartási gép. A közelmúltban a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség és a Kereske­delmi Minőségellenőrző Intézet munkatársai megvizsgálták, hogy melyek a legkeresettebb típusok, s figyelembe véve a lakosság jelenlegi jövedelmi viszonyait, hogyan lehet a legjobban takarékoskodni a mosó­gépekkel. A vizsgálat során megál­lapították: a ma kapható legjobb mosógépek 25 százalékkal nagyobb energiahatékonysággal dolgoznak mint a korábbiak. Európában a mo- sógépgyártók élvonalát az Elektro- lux, a Whirlpool és a Bosch képvise­li. A teszt minőségi rangsorát a Bosch mosógépe vezeti. Egyedül ez a gép kapott kiváló minősítést min­den szempontból. Ami a vízzel való takarékosságot illeti, abban a Whirlpool áll az élen. Rövidi-n ________ A novemberi, decemberi alacsony felhozatal után január első napjai­ban megélénkült a kereslet a hízott- sertések iránt az állatvásárokon. Egy 110-150 kilogrammos jószágért tizennyolc-húszezer forintot is el­kérnek a gazdák. A megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány zempléni alközpontja és az USA kereskedelmi kamarája a közelmúltban támogatási szerző­dést írt alá. Az együttműködés cél­ja: a Kárpátok Határ menti Gazda­ságfejlesztési Szövetség tevékeny­ségének elősegítése. Csütörtök Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Agrártámogatások: előtérben az export Új gépek vásárlásakor a kölcsön kamatainak hetven százalékára kérhető támogatás Fotó: Fojtán László Balogh Andrea Miskolc (ÉM) - Már az elmúlt év vége felé több fórumon bejelen­tették, változnak az idei agrár­szabályozók. A mezőgazdák hozzászoktak az évről évre be­következő változásokhoz, a mostani módosulásokat a köz­ponti készpénzhiány jellemzi - mondja Zsiga Gábor, az FM me­gyei hivatalának vezetője. A szakemberek véleménye sze­rint már előre kiszámítható volt, hogy a támogatások nem a pénzkihelyezések irányába, ha­nem a kamattámogatások felé mozdulnak. A támogatásokban - éppen az or­szág adósságtörlesztésének pénz­ügyi fedezetteremtése okán - elő­térbe kerül az exportorientáció. Az köztudott volt, hogy a nyugati pia­cokon az egyik legversenyképesebb hazai termékkört az agrárágazat adja. Más oldalról pedig az, hogy a mezőgazdaság még visszafogottan is jóval többet termel, mint ameny- nyit a honi fogyasztás felvenni ké­pes. Ezért az állami költségvetés a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásra harmincötmilli- árd, agrárpiaci támogatásra és álla­mi felvásárlásra - úgynevezett in­tervencióra - pedig további hét és fél milliárd forintot biztosít az idén. Sokszor felmerülő dilemma, drá­gán termel-e a magyar mezőgazda­ság, vagy sem? Az kétségtelen, hogy a nyugati piacokon az egyébként je­lentős állami támogatottsággal bíró termékek versengenek - a honi szakemberek szerint - alultámoga­tott magyar termékekkel. Ilyen ér­telemben agrárgazdaságunk ered­ményeivel nem szégyenkezhetünk. Az más kérdés, hogy a hazai terme­lők ezt miként élik meg. Ok ugyanis szó szerint mindennapi tevékenysé­gük során élik át a növekvő infláci­ót, s ennek megfelelően a dráguló termelést. Az árbevételeik emelke­dése elmarad a kiadásaik mögött, érthető, hogy panaszkodnak az ag­rárolló ilyetén való teljes kinyílásá­ra. A költségvetés ugyanakkor az agrártermelés költségeit csökkentő támogatásra további nyolc és fél milliárd forintot biztosít.- Az általános pénztelenség, a hitelek hiánya következtében, bár az új szabályozók a kamattámoga­tás irányába hatnak, az elégedet­lenség mezőgazdász körökben nagy - tájékoztat a hivatalvezető. Igaz, mondják, hogy mezőgazdasági tevé­kenység végzéséhez tízszázalékos kamattámogatás vehető igénybe, de csak a felvett hitelek után, hitelek pedig szűkében vannak. Annál is inkább, mert. állami garanciaválla­lással a pénzintézetektől hektáron­ként legfeljebb tizenhatezer forintig vehető fel hitel. Az állam az idén je­lentős segítséget kíván biztosítani a beruházásokhoz, köztük például az új gépek beszerzéséhez. Ennek megfelelően új gép vásárlásához igénybe vett kölcsön kamatainak hetven százalékára támogatás kér­hető. Gond viszont, hogy ez a támo­gatási forma a saját anyagi erőfor­rásra épül, és sajnos a termelők pénztárcájában a szükséges pénzek legalább annyira hiányosak, mint az államkasszában. Mindezek ellenére az új szabá­lyozóváltozás várhatóan ösztönzően hat, arról nem is beszélve, hogy a társasági adóról szóló törvény mó­dosításával jelentősen megkönnyült a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészének a szövetkezet által történő megvásárlása, amely iránt az elmúlt évben erőteljes volt az igény. A szövetkezetekkel kapcsolat­ban egyébként, az agrárágazat szer­vezeti-szerkezeti átalakulását elő­segítő, úgynevezett reorganizáció is jelentős támogatást élvez. így egy naptári évben legfeljebb összesen háromszázmillió forint összegű hi­telhez kaphat kamattámogatást például a mezőgazdasági szövetke­zetből átalakulással létrejött jogu­tód mezőgazdasági szövetkezet, vagy a gazdasági társaságok, de a támogatottak körébe kerültek azok a szervezetek is, akik a ’92. évi Il-es törvény alapján még nem alakultak át, illetve a csőd és felszámolási el­járás alatt állók. A földművelésügyi minisztérium megítélése szerint kiemelt hang­súlyt kell fektetni az idén az erdé­szetre. Míg a mezőgazdasági-erdé­szeti alapba kilencmilliárd forintot különítettek el, a tárca az erdőszer­kezet átalakítására és a fásításra egymilliárdot irányzott elő. A mezőgazdászok úgy látják, bár szélesedett a szabályozóváltozások után a támogatottság, a változások még mindig nem elegendőek az ága­zat dinamikus fejlesztéséhez. Kívülállóként szurkolnak a MOSZ sikeréért Hejőpapi (ÉM - BAM) - Tegnap Budapesten több mint félmillió vidéki képviseletében ezernél több küldött részvételével meg­kezdődött a legnagyobb magyar agrárérdekképviseleti szerve­zet, a Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Szövetségé­nek, közismertebb nevén a MOSZ-nak II. kongresszusa. A kétnapos tanácskozáson - me­lyen megyénk közel nyolcvan agrárszervezetének küldötte vesz részt -, többek között érté­kelik az elmúlt kongresszus óta eltelt időszakot. A hejőpapi Új Élet Szövetkezet nem tagja az érdekképviseleti szervezet­nek. Az ok, mint Ragályi József el­nök lapunknak elmondta: a tagság döntése. Ennek megfelelően a hejő­papi érdekeket közvetlenül senki sem képviseli a kongresszuson, de szövetkezetük, mint az agrárágazat része, természetesen érintett a ta­nácskozás sikerében. Ragályi József egyébként úgy látja, a fórum ered­ményessége már most megjósolha­tó, hiszen az ország teherbíróképes­sége ismert, az államkasszából min­den jogos igény ellenére nem lehet többet elosztani, mint amennyit az tartalmaz. Véleménye szerint az el­múlt évek agrártámogatása - min­den negatív kampány ellenére - sem volt rossz, bár az kétségtelen, hogy azokban az években nem annyira a szövetkezeti mozgalom, hanem az egyéni termelő juthatott a termeléshez szükséges központi segítséghez. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti szek­tor az átrendeződés után vagyon nélkül maradt, kisebb csodának számít, hogy a bankok ilyen körül­mények között is adtak hiteleket a gazdálkodáshoz. Igaz e hitelek fede­zetéül a termelők vagyontárgyai szolgáltak garanciául. A II. kongresszus a hejőpapi el­nök megítélése szerint a szövetke­zeti mozgalom újbóli megerősödését vonja maga után. Ez egyben azt is jelenti, hogy ma már az emberi ér­tékítéletben nem tekintik a szövet­kezeti vezetőket „zöldbároknak”, hanem olyan szakembereknek, akik a rájuk bízott tagsági vagyon­nal felelősséggel gazdálkodnak. A MOSZ igazi sikert azonban csak ak­kor érhet el, ha nem csak szóban, de tetteiben is politikamentessé válik, s a valóságos érdekképviselet tala­ján fejti ki munkáját. Ha mindez megvalósul, még az is elképzelhető, hogy a szövetkezete újból csatlako­zik a szervezethez - jelentette ki Ragályi József. Pályázni lehet az innovációs nagydíjra Az elismeréseket a hazánkban bejegyzett cégek kaphatják Budapest (MTI) - A kutatás és fejlesztés az ipari és gazdasági fejlődés kulcsa. Ennek jegyében hirdették meg a III. Magyar In­novációs Nagydíj pályázatot szerdán a budapesti Gellért Szállóban tartott sajtótájékoz­tatón. Az eseményen megjelent Gulácsi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a magyar iparvál- lalatoknak tavaly öt év után első íz­ben volt lehetőségük arra, hogy in­novációs beruházásokat valósíthas­sanak meg. Ez a tendencia valószí­nűleg idén tovább folytatódik. így a várakozások szerint az 1994-es nagydíjért többen pályáznak majd. A nagydíjat 1991-ben hozta létre a Magyar innovációs Alapítvány Ku­ratóriuma. Az alapító tagok között van a Magyar Innovációs Kamara, a Covent Ipari Kockázati Tőkebe­fektetési Rt. és a Corvinbank Rt. A nagydijon kívül az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány, az FM Agrár Innovációs és a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány kü- löndíjat is létrehozott. Az elismeré­seket azok a Magyarországon be­jegyzett vállalatok, illetve vállalko­zások kaphatják meg, amelyek nagy jelentőségű, a gyakorlatban megvalósított és hasznot hozó inno­vációt valósítottak meg. A zsűri, melynek elnöke a mindenkori ipari miniszter, a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által fel­kért tudósokból, egyetemi tanárok­ból, gazdasági és üzleti szakembe­rekből áll. Az „év legnagyobb jelen­tőségű innovációjáért” nagydíjat 1992-ben a Mól Rt., 1993-ban a Kis­kun Kereskedelmi és Nemesítő Kft. kapta. A pályázatokat 14 tagú bírá­lóbizottság értékeli. A Magyar Feltalálók Egyesületé­nek elnöke, Vedres András bejelen­tette, hogy idén az általuk legszelle­mesebbnek, leginvenciózusabbnak ítélt pályázat benyújtóját az egye­sület különdíjával jutalmazzák. A pályázatok február 27-ig nyújthatok be a Magyar Innovációs Alapítványhoz. ÁLLÁSPONT Igaz mese Marczin Eszter Gyermekkorom meséi jutottak eszembe, amikor átböngésztem egy olvasónk hoz­zánk küldött panaszos levelét. Tudják, a szerencsét próbáló három testvérről, akik három napig szolgáltak, és amikor kitelt az „esztendő" a mesebeli munkaadó vagy megjutalmazta, vagy kisemmizve elküld­te őket. Ezekben a történetekben általá­ban a legkisebb fiú győzedelmeskedett, neki sikerült belopnia magát - kitartásá­val, szorgalmával - a főnöke szívébe. A legkisebb fiú hitével, lendületével indult neki a megmérettetésnek a mi hősünk is. Vendéglátóipari szakmunkásképzőben végzett, szeretett volna a munka mellett továbbtanulni, de erről már az elején le­tett. Nem talált ugyanis olyan cégre, amely felvállalta volna, az ezzel járó plusszokat; a tanulmányi szabadságot, a csökkentett munkaidőt. Nem keseredett el, hiszen még csak 17 éves, lesz ideje a tanulásra később is, a fontos az, hogy mun­kája legyen. Böngészte a hirdetéseket és talált is közöttük kedvére valót. Felkeres­te a megjelölt céget és megállapodott az illetékesekkel, három nap próbaidőre fel­veszik. Fia ez alatt az idő alatt bizonyít, alkalmazzák, ha nem, köszönik szépen. Meglesz hát az első munkahely-gondol­ta, és elhatározta, úgy fog dolgozni, hogy abban ne legyen hiba, ne mondhassák a végén; köszönöm. Az első napon már öt órakor felkelt, készülődött, izgult. Hogy aztán néhány óra múlva annál megrázób- ban érintse a kiábrándító valóság; nincs szükség rá! Felvettek ugyanis egy másik fi­atalembert, a nagyfőnök ismerettségi kö­réből. Eddig a történet, ami felfogható úgy is; nincs benne semmi különös. Egy ember továbbra is munkanélküli maradt, keres­kedjen az álláslehetőségek között és ha szerencséje van, talál másikat. Persze le­het a dolognak több, más megközelítése is. Például az, hogy egy pályakezdő rög­tön a kezdetekkor szembetalálja magát a feleslegesség, a kiszolgáltatottság érzésé­vel. Ráébred, nem a tudás, a bizonyítási vágy a meghatározó, hanem az összeköt­tetések, a haverság... Ja, hogy ez már nem a mese, hanem a mai magyar valóság? ÁRFOLYAMOK. Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 238 üzletben összesen 276,543595 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index: január 11. 1443,51 -13,61 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1995. január 11. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 172,87 176,35 174,74 ' " trál dollár Slfc 84,92 86,52 ^ (*1 1 lolland forint 64,32 65,58 ír font 171.46 174.92 172,7? lapán yen“ 110,78 112,98 111,89 « 76,48 80.06 79,20 Kuvaiti dinár 369,75 376.99 373.58 Német marka 72,16 73,59 72,80 Nonve korona 16.16 16.80 16.61 Osztrák schilt 10*26 10*46 10,35 &i?V= 69,85 " 71225 Spanyol peseta* 82,85 84,57 83,70 Svájci 86,06 67,7 .................. S véd korona USA-doll í ECU(KP) ™... t* 14,77 136,55 139,27 137,86 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents