Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-12 / 10. szám
1995. Ianuár 12., Csütörtök -----Hírek - Tudósítások É SZAK-Magyarország 3 Duna TV-közlemény a leváltás ügyében Budapest (MTI) - A Duna TV vezetősége szerdán közleményben tudatta, hogy a műholdas adó Híradójának főszerkesztője, Horváth Péter szerződésének felbontása miatt munkaügyi bírósághoz fordul. Erre telűntettel a Duna Televízió vezetősége Horváth Péter személyiségi jogait tiszteletben tartva az ügy jogerős befejeződéséig továbbra sem kíván a nyilvánosság számára részletekkel szolgálni. Egy csónakban... — médiakonferencia Budapest (MTI) - A több éves médiaháború megrontotta a légkört az újságírók között. A január 13-14-i médiakonferenciánkkal a szakmai megosztottság megszüntetésére, illetve az eltérő, motiváló tényezők kölcsönös megismerésére teszünk kísérletet. Ezt Boros István, a Magyar Nemzet Újságíró Alapítvány kuratóriumának eínöke jelentette ki ismertetve az Egy csónakban..., avagy korszerűség és hagyomány, kormánypártiság és ellenzékiség, liberális és konzervatív stílusjegyek a magyar sajtóban című tanácskozás programját. A nyilvános médiakonferenciát a Magyar Nemzet Újságíró Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Friedrich Naumann Alapítvány közös szervezésében, hazai és külföldi újságírók, társadalomtudósok és politikusok részvételével tartják a Magyar Honvédség Művelődési Házában. Jön az olaj a Barátságon Budapest (MTI) - A hétfői leállás után ismét kap olajat Magyarország a Barátság kőolajvezetéken, hiszen az orosz és az ukrán fél megegyezett az új tranzitdíjról - mondta Szentpéteri Emese, az Ipari és Kei’eskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. A kőolajvezetéken a szállítás soha sem folyamatos, és többször is előfordult, hogy elszámolási kérdések, vagy technikai okok miatt akár 3-4 napra is szünetel a szállítás. Ezek a megszakítások nem zavaiják az ellátás biztonságát és nem adnak alkalmat messzemenő következtetések levonására. A Barátság-vezetéken érkező energiahordozót a százhalombattai és a tiszaújvárosi finomító dolgozza fel. Az országos szénhidrogénkészlet egyébként jelenleg több mint 40 napra elegendő. A kormányfőnél a főpolgármester Budapest (MTI) - A miniszterelnök szerdán dolgozószobájában fogadta Budapest főpolgármesterét. A megbeszélésen értékelték az MSZP es az SZDSZ fővárosi frakciói között létrejött koalíciós megállapodást, amelytől Horn Gyula is, Demszky Gábor is azt váija, hogy a stabil együttműködés kereteit teremti meg. A találkozóról tájékoztató főpolgármester megemlítette azt is, hogy a kormány 10,7 milliárd forint erejéig támogatja a fővárosi beruházások befejezését. Demszky Gábor a fővárosi közgyűlés nevében kérte a miniszterelnököt: a kormány vagy emelje - országosan - legalább 40 százalékra az szja önkormányzatoknál maradó hányadát, vagy egyes kiemelt beruházásokat — mint például a metróépítés - teljes egészében finanszírozzon. Létszámleépítés a paprikagyárban Szeged (MTI) - A termékszerkezet átalakítását, a dolgozói és vezetői létszám csökkentését kezdi meg a következő napokban a Szegedi Paprika Rt. Nagy István vezérigazgató elmondta: nem gyártják tovább exportra a marhahúsos konzerveket, ugyanis a német partner egyre kevesebbet hajlandó fizetni, és a marhahús beszerzése is nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor megkezdik az úgynevezett menütálcás - a tálcán külön tálalják a húst és a köretet - ételek gyártását. A váltás miatt a konzerv- részlegből mintegy 60-80 dolgozónak mondanak fel. Az adminisztrációs létszám jelentős csökkentése érdekében az elmúlt hónapban komplett számítástechnikai rendszert alakítottak ki. Az ellenzéki pártok a vízlépcsőről Az ellenzéki pártok ellenzik a kormány javaslatát a szigetközi vízpótlás megoldására Fotó: ÉM-archív Budapest (MTI) - A Fidesz, a KDNP, az MDF és az FKGP ellenzi, hogy a szigetközi vízpótlást a dunakiliti tározó feltöltésével és fenékküszöb építésével oldják meg - jelentette be a négy párt szerdai közös sajtótájékoztatóján Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakértője. Illés Zoltán szerint érthetetlen, hogy a kormány csütörtöki ülésén miért csak erről az egy változatról tárgyal. Az ellenzéki pártok szerint úgynevezett szivornyázással kellene megoldani a Szigetköz problémáját. Ez a költségkímélő eljárás a gáton át szivattyúzva juttatna vizet a kiszáradt mederbe. Illés Zoltán azt is leszögezte: a jelenleg használt dieseles szivattyúzás sem rossz, és a kormány állításától eltérően nem is olyan költséges. Tudomása szerint ez az eljárás napi 400 ezer forintba kerül, érthetetlen, hogy ezzel szemben miért költenek erre 2,5 millió forintot. Elhangzott: a dunakiliti tározó feltöltése és a fenékküszöb építése csaknem egymilliárd forintba kerülne. A négy ellenzéki párt többek között azért sem ért egyet ezzel a megoldással, mert hátrányosan érintené a magyar pozíciót a Hágai Nemzetközi Bíróságon. Azt is hangsúlyozták: egy 1994-es országgyűlési határozat szerint a kormány nem támogathat olyan megoldásokat, melyek összhangban vannak az eredeti 1977-es szerződéssel. Illés Zoltán a sajtótájékoztatón felvetette: nem elképzelhetetlen, hogy Magyarország Ausztriától kérjen segítséget. Szerinte ugyanis megoldható lenne, hogy a Dunát egy 30 kilométeres csatornán keresztül Ausztriából tereljék vissza a kiszáradt mederbe. Szerintük a tározó feltöltése és a fenékküszöb építése kizárólag Szlovákia érdekeit szolgálná. Még kérdéses a szervezet sorsa Tavaly már nem volt ráfizetéses a Kincstári Vagyonkezelő Budapest (ISB - D.Zs.) - Még bizonytalan, mi lesz áprilistól a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ) sorsa. Az állami vagyon értékesítésével és kezelésével megbízott intézmény feladatköre ugyanis az AVÚ és az ÁV Rt. összevonásával párhuzamosan megszűnik, vagy legjobb esetben is átalakul. A végleges megoldás nagymértékben függ a privatizációs és a kincstári törvénytől, amelyet a tervek szerint tavasszal tárgyal a Parlament. A kincstári vagyon jelenleg 85 milliárd 300 millió forint. Ebből 25 és fél milliárd értékét képviselnek azok az ingatlanok, amelyeket az állam hosszú távon megtart, tehát nem értékesíthetők. A KVSZ 1990 óta 20 milliárd forint éltekben adott át ingatlanokat az önkormányzatoknak, illetve a minisztériumoknak. Ezek főleg szovjet és munkásőr épületek voltak korábban. Az elmúlt öt évben 6 milliárd 200 millió forintos bevételt ért el a szervezet, 8 milliárd 400 millió forint kiadás mellett. Németh László igazgató azonban bíztató fejleményként értékelte, hogy 1994- ben a bevételek - ha kis mértékben is -, de már meghaladták a kiadásokat: a 2 milliárd 100 millió forintos kiadással szemben ugyanis 2 milliárd 300 millió forintos bevétel áll. 1995-re 2 milliárdos bevételt terveznek. Egyik felét a szovjet, illetve munkásőr ingatlanok értékesítéséből kívánja beszedni, a másik felét pedig a hajdani balatoni pártüdülő, a Club Aliga eladásából. Az 1995-ös kiadásokat 1 milliárd 900 millió forintra tervezik a KVSZ vezetői. Kiemelt feladatát képezi a szervezetnek a lakások értékesítése. A szovjet hadsereg által használt lakásokból több mint 15 ezer került a KVSZ kezelésébe. Ezek közül 2709 úgynevezett kijevi panellakás, amely nem felel meg a magyar szabványoknak. Az általában 50 négyzet- méteres lakások felújítására, átalakítására terveket dolgoztatott ki a vagyonkezelő. A rendkívül rossz állapotú és ezért 400-600 ezer forintos ráfordítást igénylő lakásokat névleges összegért, 10 ezer forintért kínálja a szervezet. Eddig csak az ön- kormányzatoknak ajánlotta fel, de a 17 éi-intett városból mindössze 7 jelezte megvételi szándékát. A valós teljesítményt támogatják Októbertől változik az egészségügyi intézmények finanszírozása Debrecen (MTI) - Az új egészségügyi törvény elfogadása után a népjóléti tárca átvilágítja a teljes magyai- egészségügyi rendszert, októbertől pedig ennek megfelelően változik az intézmények finanszírozása. A társadalombiztosítási önkormányzat október 1-től új szerződéseket köt az intézményekkel, ami a mostaninál igazságosabb, reálisabb és a valódi teljesítményekhez közelebb álló finanszírozást tesz lehetővé a klinikáknál is. Ezt Sándor László, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke közölte szerdai debreceni sajtótájékoztatóján, miután részt vett az Egyetemi Klinikák Szövetségének elnökségi ülésén. Az új támogatási rendszer bevezetésével az orvosegyetemi klinikák hátrányos megkülönböztetését is megszüntetik. Az eddigi, úgynevezett kötelező finanszírozási rendszer ugyanis rendkívüli egyenlőtlenségek kialakulásához vezetett: amíg az ország egyik felében hiány volt, addig másutt - főként a fővárosban - a valós igényeket mesz- sze meghaladó kapacitások jöttek létre. Az új rendszer a valós teljesítményeket támogatja, így például a legmagasabb szakmai színvonalat nyújtó, a legnehezebb eseteket ellátó és a legnagyobb műszerezettséggel rendelkező orvosegyetemi klinikákat - hangzott el a tájékoztatón. Sándor László bejelentette: kezdeményezésére magánalapítványt hoztak létre, amelyet a napokban jegyez be a cégbíróság. Az alapítvány tőkéjét az újszülöttek és csecsemők megbetegedési kockázatának csökkentése érdekében folytatott kutatásokra, valamint a kisgyerekek külföldi gyógykezelésének támogatására fordítják. Az alapít- vanytevók névsorát a cégbejegyzést követően hozzák nyilvánosságra. Ribári Ottó professzor, az Egyetemi Klinikák Szövetségének soros elnöke elmondta: remény van arra, hogy az orvosegyetemi betegellátás felügyelete és a klinikai fejlesztések finanszírozása visszakerül a népjóléti tárcához, amit egyébként ók maguk is kezdeményeztek a miniszternél. Azzal viszont egyetértenek, hogy az orvosegyetemi oktatás felügyelete és költségvetési támogatása a művelődési minisztériumhoz tartozzon. Parlamenti tükör: bizottság és albizottság Budapest (ISB - D.Á.) - A Parlament életének kevésbé látványos része a bizottságokban zajlik, viszont ott folyik az igazán komoly, szakmai előkészítő munka. Az Országgyűlés elmúlt fél évét áttekintő sorozatunk harmadik része a bizottságokat mutatja be - számokban. A második szabadon választott magyar Parlament június 28-i alakuló ülésétől december 28-ig összesen 49 napot (336 óra) ülésezett. A plenáris ülések mellett 18 bizottságban és 17 albizottságban folyt a munka. A bizottsági tisztségek megoszlásában természetesen az MSZP-nek jutott a legtöbb elnöki (9) és alelnöki (15) pozíció. Öt a másik kormányzópárt, az SZDSZ követi (4+7). A ellenzék parlamenti arányainál kedvezőbb számban jutott bizottsági pozíciókhoz, mert minden bizottságban kapott egy elnöki vagy alelnöki címet, így az MDF 2+5, az FKGP és a KDNP 1+3, valamint a Fidesz 1+2 bizottsági elnöki, illetve alelnöki posztot kapott. A 386 képviselői helyre 350 bizottsági státus jut, mégis a fennma-. radó 36-nál is jóval több (76) azon kormánypárti honatyák száma, akik nem kerültek egyetlen bizottságba sem. Ennek oka, hogy az ellenzék parlamenti arányánál nagyobb számban van jelen a bizottságokban, s így 38-an két állandó bizottságnak is tagjai, sőt akad, aki 3 állandó bizottságban is benne van. A plenáris üléseken esetenként látványos politikai csatározásoknak lehetünk tanúi, de a közvélemény a bizottságokban folyó munkáról kevésbé tájékozott. Pedig az érdemi szakmai munka többnyire ott zajlik. A 12 legfontosabb bizottságban 20-nál is több ülésre került sor (az Alkotmányügyi bizottságban például 34-re), az ülések átlagos időtartama 2-3 óra között volt. A bizottsági ülések részvételi arányait vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy átlagban 77 százalékos a jelenlét. A 27-es létszámú nagybizottságok közül a Mezőgazdasági bizottság tagjai a legszorgalmasabbak (85 százalék), de hasonlóan jó az arány a Szociális és egészségügyi bizottságban. Még ennél is kedvezőbb a részvétel a 13 fős Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban (86 százalék), a 9 fős Nemzetbiztonsági bizottságban (87 százalék) és a 8-as létszámú Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottságban (ugyancsak 87 százalék). A negatív csúcs a környezetvédelmi bizottságé 63 százalékkal. Mahir: az ÁV Rt. célja az erődemonstráció Budapest (MTI) - A Mahir Rt. attól tart, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. fennálló jogviszonyuk megegyezéses lezárása helyett a konfrontációt helyezi előtérbe. A Mahir szerint erre enged következtetni, hogy az ÁV Rt. büntető eljárást kezdeményezett Liszkay Gábor, a Hírlapkiadó Vállalat volt vezérigazgatója ellen, és megszüntette a cég egy másik vezető alkalmazottjának munkaviszonyát, aki szintén közreműködött abban, hogy a Hírlapkiadó tavaly átadta három lap kiadási jogát a Malőrnek. Simicska Lajos, a Mahir Rt. Igazgatótanácsának elnöke szerdán nyilvánosságra hozta cégének álláspontját az ÁV Rt. kezdeményezéséről, és ebben hangsúlyozza: az eljárások időzítése, illetve indoklása a megfélemlítést, az erődemonstrációt és a közvélemény megtévesztését célozza. A Mahir úgy látja, a vagyonkezelő ezzel kívánja leplezni azokat a törvénysértésekét, amelyeket az ÁV Rt. sajtó- portfóliójának megszerzése során elkövetett. Megdöbbent pedagógus szakszervezet Budapest (MTI) - A Pedagógusok Szakszervezete ragaszkodik ahhoz, hogy csak érdek- egyeztetést követően kerüljön a kormány elé a közoktatási törvény módosítása — tartalmazza a szakszervezet szerdai közleménye. A szervezet megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a még meg sem kezdett szakmai és társadalmi vitát január 10-ével lezártnak tekinti. A módosításról a Közoktatáspolitikai Tanács ülésén ugyan valóban tárgyaltak, de az nem érdekegyeztető fórom, hanem a miniszter tanácsadó testületé. Az érintettek körében még nem ismert a törvénymódosítással szorosan összefüggő Nemzeti Álaptanterv új változata sem - szögezi le a nyilatkozat. A rendvédelmiek bérfejlesztéséről Budapest (MTI) - A rendvédelmi szervek hivatásos állományának ez évre tervezett bérfejlesztési elveit vitatták meg. szerdán a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) ülésén. Thuma József helyettes államtitkár elnökletével. A tárca "95-ös költségvetésében a hivatásos állományúak 10 százalékos bérfejlesztésére mintegy 3,3 milliárd forintot fordíthatnak, amelyet a rendőrség, a határőrség, a tűz és polgári védelem, valamint a Rendőrtiszti Főiskola között osztanak fel. Az összegnek a béremelés mellett fedeznie kell annák vonzatúit, a szolgálati időpótlekot, a pótdíjakat, illetve a 13. havi illetményt is. A bérfejlesztésben részesülők egyfelől kötelezően, másfelől differenciáltan megállapított fizetésemelést kapnak. _A NAP KÉRDÉSE Milyen határidők kötik a pályaválasztókat? Miskolc (ÉM - M.L.) - Az előzetes felvételire történő jelentkezések határideje tegnap, január 11-én járt le. Addig kellett tehát azoknak a nyolcadikosoknak jelentkezési lapjaikat beadniuk, akik a Magyar Honvédség által fenntartott, illetve a művészeti szakközépiskolákba pályáztak. A többi középfokú intézményekbe az általános beiskolázás időszaka azonban csak február 15-én kezdődik. A B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben érdeklődtünk, milyen határidőket kell a most pályát választó nyolcadikosok szüleinek, illetve az általuk választott középiskolák igazgatóinak betartani? A középfokú tanintézetekben továbbtanulni szándékozók jelentkezési lapjait február 15-ig kell eljuttatni az általuk választott iskolákhoz. Az első helyen megjelölt középiskola igazgatója március 10-ig dönt a felvételről. A felvételi lap - amennyiben a jelentkező nem felelt meg az iskola kívánalmainak - március 14-től a második helyen megjelölt tanintézményhez kerül, ahol március 27-ig bíráljak el a jelentkezéseket. Ha a pályázót abba az iskolába sem vennék fel, úgy személyi okmányai március 30-áig a harmadikként választott iskola igazgatója elé kerülnek. Ezen iskola igazgatója április 10-ig dönthet a felvételről. Elutasítás esetén azok jelentkezési lapját, akiket sehová sem vettek fel, április 13. után továbbítják a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetnek. A felvételi kérelem egyébként csak a jelentkezési lapon feltüntetett valamennyi iskola igazgatójának kedvezőtlen elbírálása után te- Idnthető elutasítottalak. A szülők az elutasító döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezhetnek ez ellen. Ezek beadásának határideje április 28., elbírálásuk pedig május 10-ig várható.
