Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

A szerelem - mindenekelőtt A Miskolci Nemzeti Színház Romeo és Júlia című előadása elé ; ijgijii jjjj MMSm Bilit V (HÉ Hegyi Árpád Jutocsa a Dávid Attila (m. v.) által tervezett díszlet makettjével Szaffi hazatér Miskolc (ÉM) - Rövidesen hazaér­kezik hollandiai vendégszereplésé­ről Seres Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház népszerű primadonnája, így január 13-tól újra láthatjuk Szaffiként Johann Strauss A ci­gánybáró című operettjében, és ter­mészetesen - Thuróczi Évát váltva - újra játssza az Óz, a csodák csodá­ja című mesejátékban a rossz bo­szorka szerepét. Jön Leblanc Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemze­ti Színházban nagy sikerrel já­tsszák Johann Strauss A cigánybá­ró című operettjét. A színlap szerint Barinkay szerepét - egymást váltva - három vendégművész alakítja: Kovácsházi István, Laczó András és Leblanc Győző. Pedig eddig még senki sem láthatta ebben a produk­cióban Leblanc Győzőt. A miskolci premierrel szinte egyidőben utazott németországi illetve amerikai ven­dégszereplésre a népszerű művész. A turné befejeződött, így január 14- től Miskolcon köszönthetjük Leb­lanc Győzőt. Szökőkút balettel Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemze­ti Színház tánckara megkezdte Bo­risz Aszaíjev Bahcsiszeráji szökő­kút című balettjének próbáit. A be­mutató február közepén lesz. Az előadás rendezője Majoros István, a színház vezető koreográfusa. A díszletek és a jelmezek Zeke Edit tervei alapján készülnek. Dóm téri hírek Szeged (MTI) - A Szegedi Szabad­téri Játékok keretében 1995 nyarán két musicalt mutatnak be. Az évad nyitóelőadása július 19-én, majd még további három estén Dés Lász­ló Valahol Európában című zenés darabja lesz. Ismét láthatja a kö­zönség az elmúlt nyáron nagy sikert aratott Miss Saigon című musicalt, amelynek a tavalyi bemutatója sza­badtéri világpremier volt. Nemzet­közi szereposztással került színre Verdi A trubadúr című operája. A könnyedebb zenét kedvelőknek In- teroperett-gálát kínál a szabadtéri. Szeged immáron a nemzetközi nép­táncmozgalom zarándokhelyévé vált: a kétévenként megrendezésre kerülő néptáncfesztivál gálájának hagyományosan a Dóm téri színpad ad teret. A ’95-ös Szegedi Szabadté­ri Játékok bemutatója a nemzetközi néptáncgála lesz. Fővárosi premierek Budapest (MTI) - A 3 nővér kékben című komédiát mutatta be első, idei premieijén a József Attila Színház. Csehov és Petrusevszkaja nyomán Gaál Erzsébet és Hársing Hilda al­kalmazta színpadra a produkciót. A premiert az elmúlt hét végén, szom­baton tartották az Aluljáró stúdió- színpadon. A játékban színpadra lé­pett Bakó Márta, Tordai Teri, Ga­lambos Erzsi, Román Judit, Radó Denise, Kocsis Judit, valamint Józsa Imre. A díszleteket Ée Lugossy Laca (vendégművész) tervezte. Az elő­adást Gaál Erzsébet rendezte. A Vígszínház január 8-i évnyitó be­mutatóján Edmond Rostand Cyranó- ját láthatták az érdeklődők. A cím­szerepet Szervét Tibor alakította Ro- xane-t Szabó Gabi, Christiant Sel- meczi Roland játszotta. Az előadást Verebes István állította színpadra. Szín játékosok Miskolc (ÉM) - A Pécsi Sándor Gu­ruló Színház tagfelvételt hirdet A. Milne: Mici mackó című mesejáté­kának, és G. Dénes György - Lionel Bart: Őliver című musicaljének be­mutatásához. Jelentkezni lehet sze­mélyesen - hétfőn, szerdán, pénte­ken délután 3-tól este 6 óráig - a Vasas Művelődési Központban (Miskolc, Andrássy u. 36.), vagy te­lefonon a 322-534-es és a 331-443- as telefonszámon. Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Színház premierre ké­szül. Január 27-mutatják be Shakespeare: Romeo és Júlia cí­mű tragédiáját. A főbb szere­pekben Kuna Károlyt, Bíró Krisztinát, Újlaky Károlyt, Péva Ibolyát, Szegedi Dezsőt, Máhr Ágit, Máthé Évát, Varga Gyulát, Szerémi Zoltánt, Dézsy Szabó Gábort, Somló Istvánt, Ábra­hám Istvánt, Honti Györgyöt és Márfí Verát láthatjuk. A rende­ző Hegyi Árpád Jutocsa, a Mis­kolci Nemzeti Színház igazgató- főrendezője - vele beszélget­tünk a készülő előadásról. □ A drámairodalomnak vannak olyan remekművei, amelyeket állan­dóan műsoron kellene tartani. Mi­lyen jó is lenne, ha egyetlen generá­ció sem nőhetne fel anélkül, hogy ne látta volna, a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, a Hamletét, és persze idesorolnám a Romeo és Júliát is. Van ezenkívül egyéb indoka annak, hogy a színház műsorra tűzte ezt a tragédiát? • Ez bőven elég indok! Miért kell mindig valami különös aktualitást keresni?! Én ebben annyira nem hi­szek! Igen, az a közhely kell, hogy éljen - és éljen: a remekművek, amennyiben egy színház megteheti, szülessenek újra és újra. Szerencsé­re ezek mindig változnak. A remek­műveknek az a természete, hogy tudnak változni, és különböző ko­rokban különböző dolgokat is képe­sek jelenteni. Ahogy Shakespeare- nek sikerült a Romeo és Júliában, ennél zseniálisabban, ennél komp­lexebb módon senki sem beszélt a szerelemről. Tulajdonképpen egy nagy szerelmi szonettet írt meg tra­gédia formájában. Mi sem akarunk mást, mint egyszerűen csak a szere­lemről beszélni. Úgy gondoljuk, és én is úgy vélem, hogy az ember éle­tében ez a legmeghatározóbb él­mény. Akárki akármit is mond, minden csak ezután következik. Mindenhez szerelem kell. Ezzel kezdődik az élet. □ Nem fél, hogy megmosolyogják... Budapest (MTI) - Kleist, hazai színpadon ritkábban szereplő drámája, kortárs szerző mesejá­téka és egy különleges Villon- est szerepel a fővárosi színhá­zak heti bemutatói között. Heinrich von Kleist, Homburg her­cege című drámájával bővíti reper­toárját az Új Színház. A premiert pénteken tartják a Paulay Ede ut­cában. A választófejedelmet ven­dégművészként Avar István, hitve­sét Takács Katalin alakítja. Natha­lie hercegnőt Marozsán Erika, Dörf- ling tábornagyot Sinkó László, Homburg hercegét László Zsolt, Kottwitz ezredest Mádi Szabó Gá­bor (vendégművész) játssza. Tando- ri Dezső fordítását Duró Győző dra­matizálta. A díszletek Horgas Pé­• Aki megmosolyogja, az saját ma­gáról fog kiállítani szegénységi bizo­nyítványt. Biztos lesznek ilyenek. Bár nem tudom, hogy mi mosolyog­ni való van azon, hogy két gyönyö­rű, tüneményes gyerek halálosan szerelmes egymásba... □ Nem tudtam végigmondani a kérdést! Tehát nem fél, hogy mcgmo- solygják ezt a mesés történetet, mert hol vannak ma már ilyen nagy sze­relmek? • Vannak. Léteznek, csak elfojtva, valahol a lélek mélyén. Ha teljes életet élnénk, ha meg lenne hozzá a bátorságunk, ki tudnánk élni eze­ket az érzelmeket. Mais ugyan­olyan viharok dúlnak a szerelmes ember lelkében, mint évszázadok­kal ezelőtt. Hazudik, aki ezt tagad­ja. Attól még, hogy valaki nem ír szerelmes verseket, ugyanúgy zeng- zúg a szíve. És belehal, belepusztul a csalódásba. Ha nem is úgy, mint ebben a darabban, de a nagy szere­lem mindenképpen formálja a sze­mélyiséget, és a nagy csalódás után minden ember lelkének elpusztul egy darabja. De nem is igen lehet erről beszélni. „A lét dadog...”. Ver­ter, a jelmezek Kovalcsik Ildikó munkái. Az előadást Hargitai Iván főiskolai hallgató rendezte. Kleist 1809-ben kezdett hozzá a Homburg hercege című dráma írá­sához, amelyet halála évében, isii­ben fejezett be. A mű nyomtatásban első ízben 1821-ben látott napvilá­got. A darab magyarországi bemu­tatóját Kaposvárott tartották. A Csiky Gergely Színház játszotta elő­ször, 1973-ban. Frantisek Iirubin cseh költő, A szépség és a szörny című mesejáté­kát magyarországi bemutatóként viszi színre a Budapest Bábszínház. Az ifjú és idősebb nézők szombaton láthatják első előadását a BÁB Andrássy úti épületében. A darab bábos szereplői Csák Zsolt, Pataky Imre, Aranyos Nicolette (vendég­set kell írni, vagy megcsinálni ezt az előadást... □ Két fiatal szerelméről szól a sha- kespeare-i történet, de a Rómeót ját­szó Kuna Károly - bár nyugodtan le­tagadhatna néhány évet - közelebb van a negyvenhez, mint a harminc­hoz. Ráadásul eddig egészen más jellegű szerepekben láttuk. • Az is a világ a hibája, vagy a sors hozta úgy, hogy eddig nem ilyen szerepeket játszott. De az Isten is, meg Shakespeare is neki teremtette a Rómeót. Égyébként a Romeo és Júlia előadásoknak az a paradoxo- na, hogy csak ilyen korú férfiak tud­ják megmutatni, hitelesen ábrázol­ni mindazt, ami végbemegy egy húszesztendős szerelmes ifjú lelké­ben. A nőknél más a helyzet, ők ilyen szempontból mindenképpen érettebbek. □ Tehát a szereposztásban ne keres­sünk semmiféle formabontást? • A formabontásra, a kísérletezés­re ott van a Játékszín és a Csarnok. Nem akarunk mást ezzel a darab­bal, mint a lehető legteljesebben be­szélni a szerelemről, és nagyon jól megcsinálni ezt az előadást. művész), Simándi Anna, Juhász Ibolya, Bognár Péter, Szabó Lajos, Halmy Izolda, Beratin Gábor. Az előadás báb- és díszlettervezője Bo­ráros Szilárd (vendégművész), ze­neszerzője Kamondy Agnes. Fran­tisek Hrubin mesejátékát magyar­ra fordította és színpadra alkalmaz­ta Galántai Csaba vendégművész. A fiatalember ezzel a darabbal dip­lomázott a prágai Színművészeti Főiskolán. A legújabb Villon címmel tarta­nak bemutatót ugyancsak szomba­ton a Komédiumban. A középkor 1995, Reflektorfényben: a sötétség és még ki tudja mi... alcímet viselő műsorban fellép Kállay Molnár Pé­ter és még ki tudja ki.... A Tüköry utcai produkció rendezője: Szűcs Gábor. A Romeo és Júlia próbáján Bíró Krisztina (Júlia), Kuna Károly (Romeo) és a rendező Fotók: Dobos Klára Villon, Kleist, Hrubin és a többiek Kuna Károly Miskolc (ÉM - FG) - Aki figyel, sok mindent tudhat róla. Számtalan helyzetben találkozhat­tunk vele. Láttuk már betegen, elesetten, meg­alázva, reményvesztetten. Láttuk, mint próbál­ja visszafogni kúobbanó szenvedélyét, hogyan harcol önmagával is. Aztán volt, hogy viccelő­dött velünk, ha kellett, hát táncolt, komédiázott nekünk. Erősnek láttuk, fegyelmezettnek, bölcsnek - és titokzatosnak. Úgy tűnik, mintha teljesen kitárulkozna, mintha mindent képes lenne megmutatni önmagából, még azt is, hogy tulajdonképpen rejtőzködő típus. Nem zárkózik el a beszélgetéstől, de nem na­gyon tudja, mi érdekeset mondhatna. Az életraj­zi adatok ott vannak a lexikonban. Ezek egyéb­ként sem túl érdekes információk. Ami igazán fontos, az a színpadon, a próbák folyamán és az előadásokon történik. Ódzkodik az ilyen színpa­don kívüli szereplésektől, nem akarja eljátszani a szmészt. Fél a nyilatkozatoktól, és nem akar nagy bölcsességeket mondani.- Abban sem vagyok biztos, hogy pontosan fogalmazok. Fedi-e a valóságot, amit mondok. Vagy megtalálom-e a megfelelő szavakat... így leginkább igennel és nemmel felel, vagy talán mond. Aztán hosszú töprengés után csak előjön a kételyeivel, a töprengéseivel. Nem. Nem tart attól, hogy beskatulyázzák. Amikor először, 1980-ban elment a Miskolci Nemzeti Színházból, akkor nagyobb volt en­nek a veszélye. De az utóbbi időben a legkülön­félébb darabokban játszott. Igen. Többször kapott olyan feladatot, ami­kor valamilyen beteges jellemet kellett meg­mutatnia. Nem. Nem fél az ilyen szerepektől. Ezek tu­lajdonképpen érdekes feladatok. Felvetik azt a kérdést: más hogyan csinálná, és persze legin­kább azt, hogy ő mit kezd vele. Mert nem is annyira a szereppel, sokkal inkább önmagával dolgozik. Igen. Elfogadja a rendezők utasítását. De nem. Nem hajlandó mindenre. Csak ar­ra, aminek értelmét látja, ami a szerep lénye­géhez tartozik. Igen. Hozzáolvas... Ha van ideje megnézi, mit írtak a szerzőről, a darabról, az adott sze­repről. De nem azt akaija megismételni, amit mások egyszer már megcsináltak. Inkább azt keresi, mit tudna ő hozzátenni. Mi az, ami szá­mára fontos. Minden szerep fontos. Leginkább persze az, amire éppen készül, vagy amiben játszik. Most a Romeo, a Salomében Jokanan, a Paris, Texasban Travis... De nagyon szerette a Woy- zecket, a Kaspart. Nagy kaland volt, amikor először játszott operettben: báró Zsupán, de genere Tas, Huba, Töhötöm... Igen. Az jó, ha foglalkoztatják. Viszont volt olyan nap, hogy a felkészülésre is alig maradt ideje. Minden előadás előtt szüksége van a csendre, az elmélyülésre. Nem. Nem vonzza a főváros. Annyi felada­tot kap itt, hogy fel sem vetődik. A film?! Régi történet. A Felelet forgatása idején még minden más volt. Fantasztikusnak tűnt a hirtelen jött siker. Naponta keresték az újságírók. Ő pedig újra és újra elmondta, hogy a székesfehérvári Teleki Günnázium mate­matika-fizika szakos diákja, három hete járt abba az amatőr szmjátszó közösségbe, ahon­nan kiválasztották a filmszerepre... Most vi­szont már nehezebben szólal meg... Igen. Talán megkomolyodott. Diákként még olyan verseket mondott, amilyeneket most már nem merne. Talán a felelősség. Nem mintha tudná a színészet titkát. De nem is jó ez a titok szó. És egyáltalán, elmondható-e a színészet lényege. Kigondolunk valamit, ki­mondjuk, aztán a következő pillanatban mindez megkérdőjeleződik. Ami viszont biztos: fél óra múlva kezdődik a Salome-elóadás. Ennyi idő mindenképpen kell ahhoz, hogy Kuna Károly Jokananná vál­tozzék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents