Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-10 / 8. szám
1995, Tanuár 10., Kedd Hírek -Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A járulék magas, az ellátás kevés A női nyugdíjkorhatár felemelését elengedhetetlennek tartják DTV-s felmentés Budapest (MTI) - A Magyar Távirati Iroda hétfői értesülése szerint a Duna Televízió felbontotta a munkaszerződést Horváth Péterrel, a magyar műholdas adás híradójának főszerkesztőjével. A Duna TV illetékesei az információt megerősítették. Eszerint Horváth Péternek még az elmúlt hét péntekén mondtak fel gazdasági és pénzügyi szabályok megsértése miatt. A további kérdések megválaszolásától egyelőre elzárkóztak a médium felelős vezetői. Még nincs eljárás Budapest (MTI) - Még nem rendelték el a fegyelmi eljárást azoknak a megyei bírósági vezetőknek az ügyében, akik esetében az igazságügy-miniszter decemberben kezdeményezett eljárást fegyelmi vétség gyanúja miatt. Ezt Rabóczki Ede, a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi bíróságának elnöke közölte hétfőn. Elmondta: a bíróságokról szóló törvény előírásának megfelelően az iratok megérkezése után, január elején értesítették az érintett bírósági vezetőket az igazságügy-miniszter kezdeményezéséről. A fegyelmi tanács az ügyben először arról dönt, hogy szükség van-e előzetes vizsgálat elrendelésére. Ameny- nyiben ez indokolt, a vizsgálóbiztos írásos jelentése alapján döntenek majd a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról. Rabóczki Ede hangsúlyozta: az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Fürdők: tb-támogatás Budapest (MTI) - Az Országos Egészségbiztosító Pénztár várhatóan 20 százalékkal emeli a gyógyfürdő-szolgáltatások utáni támogatását, s az érintett fürdőket — országosan szám szerint hatvanat - összesen 1,3 milliárd forinttal segíti. Újdonság az is, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérve idén nem félévtől, hanem már januártól megkapják a hozzájárulást. A fürdőszövetség reméli, hogy még az idén módosítják azt a miniszteri rendeletet, amely rögzíti a tb-utalványra igénybe vehető szolgáltatások körét. A betegek érdeke ugyanis azt kívánja, hogy az olyan sokak által igényelt szolgáltatás, mint az úgynevezett egyéb fizikoterápiás kezelés is tb- támogatást élvezzen a fürdőkben. Nem lesz KET-ülés Budapest (MTI) - Az előzetesen megjelent hírekkel ellentétben kedden nem tart ülést a Koalíciós Egyeztető Tanács. Zubek János sajtótitkár (MSZP)ennek okát abban jelölte meg, hogy nincs olyan téma, amely a koalíciós partnerek sürgős egyeztetését kívánná. Nem állítják ennek ellenkezőjét a szabaddemokraták sem. Megfigyelők az ülés elmaradásában szerepet tulajdonúnak annak is, hogy vezető szocialista és szabaddemokrata politikusok még szabadságon vannak. Budapest (ISB - D.Zs.) - A munkaügyi, pénzügyi és népjóléti minisztériumi helyettes államtitkárok egyetértenek abban, hogy a női nyugdíjkorhatár felemelésre szükség van - derült ki a Nyitott tárcák kormányszóvivői tájékoztató e témában tartott értekezletén. Nemcsak a nőket érintő változtatásokban gondolkodnak az illetékesek (az 55 évről 60-ra történő kiterjesztésében), hanem felmerült a korhatár egységes 61 vagy 62 évre emelése is. Mindezt az indokolná, hogy a társadalombiztosítás bevételei nem fedezik a nyugdíjak összegét, mivel a dolgozók létszáma - és ezzel az általuk fizetett járulék összege - nem nő olyan mértékben, mint a nyugdíjasok száma. Jelenleg ezer lakosra 416 nyugdíjas jut. Az ezredfordulóra - ha nem változik a korhatár - 580-ra is emelkedhet ez a szám. A Budapest (MTI) - Az SZDSZ rendkívül fontosnak tartja a kormány tevékenységének elemzését, ám ennek csak a kabinet eddigi munkája lehet az alapja, vagyis az, hogy mennyiben sikerült megvalósítani a kormányprogramot. A kabinet újjászervezésében nem az önkormányzati választások eredményének kellene meghatározónak lenni, nem osztozkodásra, alkudozásra van szükség, hanem a hibák feltárására, és ha ezek a hibák indokolttá teszik, akkor személyi konzekvenciák levonására. Erről Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője beszélt hétfőn, a szabaddeniokraták ügyvivői testületének (ÜT) hétfői ülését megelőzően. Mint ismertté vált, az ÜT azt tervezte, hogy már hétfőn Budapest (MTI) - A kormányát- alakítási elképzelésekkel kapcsolatosan az MSZP-nek még nincs kialakult álláspontja, ezt a témát a szocialisták a következő hetekben a párt testületi ülésein vitatják meg - szögezte le hétfőn a mindennapos találgatásokra reflektálva Csintalan Sándor, a szocialisták ügyvezető alelnöke. A tervek szerint január 21-én ül össze a párt választmánya, a hónap végén, 28-29-én pedig együttes tanácskozást tart Siófokon az MSZP elnöksége és frakciója. Azután kerülhet sor az egyeztetésre a koalíciós partnerrel. Ennek részleteit szabályozást befolyásolja az emberek várható élettartama is. Az adatok szerint ma Magyarországon a 60 évesen nyugdíjba vonuló férfiak további 15 évet, míg az 55 évesen munkájukat befejező nők még 25 évet élnek. Bártfai Béla, a pénzügyi tárca képviselője kijelentette, ha a kormányzat nem változtat a jelenlegi rendszeren, akkor a társadalom- biztosító két lehetőség közül választhat: vagy a járulékok mértékét emeli, vagy az ellátásokat csökkenti. Azonban a járulékok már magasak, az ellátások pedig viszonylag alacsonyak, egyik sem járható út. Ezért szükséges egy harmadik megoldás keresése, nevezetesen a korhatár felemelése - társadalmi egyetértéssel. Jelenleg azonban a társadalom nagy része nem ért egyet a női nyugdíjkorhatár felemelésével. A Szonda Ipsos legfrissebb felmérései megkezdi az Országos Tanács január 21-i alakuló ülésének előkészítését, amelynek témája a kormánykoalíció eddigi tevékenységének értékelése lesz. Hack Péter megerősítette: az SZDSZ ilyen szellemű változtatásokhoz partner, ahhoz azonban nem, hogy valamiféle hatalmi osztozkodás szempontjai alapján pusztán fejcserék történjenek. Ha ugyanis a kormány adós marad az elemzéssel, akkor nem tudja feltárni azokat a strukturális hibákat, amelyek miatt ma rosszul működik. Hack Péter ezen hibák közé sorolta, hogy nem elég összehangolt az együttműködés a tárcák, illetve a kormány és a koalíciós képviselő- csoportok között, valamint azt, hogy túl sok a kormány munkájában a rögtönzés. azonban a miniszterelnöknek kell majd meghatároznia. Csintalan Sándor a szabaddemokrata véleményekre reagálva kijelentette: egyetért azzal, hogy a kormányprogram megvalósulása, illetve a féléves ténykedés alapján kell elemezni a kabinet és a minisztériumok eddigi munkáját. Az ügyvezető alelnök ennek kapcsán azonban nem kívánta kommentálni azt a szabaddemokrata nézetet, hogy a koalíciós megállapodás felmondásának minősülne, ha a kormányfő az SZDSZ ellenkezése dacára ragaszkodna bizonyos személyi változásokhoz. Az ügyvezető alelnök reagált a napilapokban megjelent legújabb közvélemény-kutatási adaszerint ugyanis a megkérdezettek 91 százaléka egyenesen tiltakozik ellene. A válaszadók túlnyomó többsége azért, mert ez a változás rontaná a fiatalok elhelyezkedési esélyeit. Ezt egyébként a munkaügyi tárcánál is így látják. Mint Garzo Lilla kifejtette, 2000-ig - a demográfiai hullám eredményeként - nőni fog a pályakezdők száma. A tervezett változtatás viszont kiszorítja a fiatalokat a munkahelyekről. Ez egyrészt feszültséget kelthet a nemzedékek között, másrészt pedig növelheti az állam szociális kiadásait (munka- nélküli ellátások). Az ügy bonyolultságára való tekintettel a kormányzat mintegy 15 éves átállási idővel számol. Ennek keretében 1995-ben választhatnak a nők, hogy 55 évesen vagy később mennek nyugdíjba. A későbbiekre vonatkozó részletek kidolgozása azonban a jövő feladatai közé tartozik. A szocialista tárcák esetében a miniszterek menesztéséhez nem, az utódok kinevezéséhez azonban szükséges a szabaddemokraták egyetértése is - értelmezte a koalíciós megállapodást a szabaddemokrata politikus. Eszerint a szabaddemokrata tárcák vezetőinek leváltását kezdeményezheti az SZDSZ is, a kormányfő is. A miniszterelnök azonban szabaddemokrata minisztereket vagy államtitkárokat csak a koalíciós partner egyetértésével cserélhet, az SZDSZ-nek már az elmozdítás tényét is el kell fogadnia. Ha a kilátásba helyezett kormányalakítás során a kormányfő ragaszkodna olyan személyi változtatásokhoz, amelyekkel az SZDSZ nem ért egyet, az a szabaddemokraták ügyvivője szerint a koalíciós megállapodás felmondásának minősül. tokra is, amelyek szerint május óta a pártok közül az MSZP támogatottsága csökkent a leginkább. Csintalan meglátása szerint a közelmúltban lezajlott önkormányzati választások eredménye nem ezt a helyzetet igazolja. Hozzátette: nem könnyű többségi kormányzati pozícióból politizálni, és bizonyára lesznek még nehéz pillanataik. A politikus végezetül közölte, hogy hétfő reggel telefonon beszélt Thürmer Gyulával, a Munkáspárt elnökével arról a kazári választási incidensről, melynek során a Munkáspárt választási csalással vádolta meg a szocialistákat. Csintalan ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: bízik a független bíróság ítéletében. Változást csak a hibák indokolhatnak Hack: strukturális gondok miatt működik rosszul a kormány „Lesznek még nehéz pillanataink” MSZP: még nincs testületi vélemény a kormányátalakításról „Mozaik A Heves Megyei Bíróság hétfőn megkezdte annak az ügynek a tárgyalását, amelyben a salgótaijáni Angyal testvérek együttesen több mint 300 millió forint kártérítést követelnek a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányságtól. A Tisza-tavi Bizottság javaslatára és nem önhatalmúlag szüntette meg a MOIIOSZ a varsás halászatot a tározó tavon. Több mint 100 millió forint kárt okoztak a múlt évben a balatoni orvhorgászok és orvhalászok, akik a becslések szerint összességében két-háromszor annyi halat fogtak ki a tóból, mint az engedéllyel rendelkezők és a Balatoni Halgazdaság Rt. együttvéve. Jövő hónap 15-ig még beválthatók az 1991-1992-es telefonkártyák. A kártyákon lévő egységeket az ügyfélszolgálati irodák az eladási áron veszik vissza a kártyatulajdonosoktól. A petőházi cukorgyár legkurtább kampánya zárult le. A 90-100 nap helyett ezúttal hetven nap alatt végeztek. Budapest (ISB - D.Á.) - A második szabadon választott magyar Országgyűlés 1994. június 28-án tartotta alakuló ülését, és december 27-ig összesen 19 új törvényt alkotott, 31 törvénymódosítást hajtott végi-e. A félév során 44 országgyűlési határozat és egy állásfoglalás született. Ez összesen 95 döntés, ami azt jelenti - figyelembe véve, hogy az 1990-ben választott Parlament már május 2-án megkezdhette a munkák s úgy hozott 135 döntést első félévében -, hogy folytatódott a „törvénygyártás”, azaz a versenyfutás az idővel, hiszen a jogalkotásban még mindig számottevő a lemaradásunk. A kormány előzetes jogalkotási programjavaslatát, illetve a rendkívüli ülésszak napirendi pontjaira tett javaslatait figyelembe véve a tervezett törvényjavaslatok (66 darab) 72 százalékát (51) valóban be is nyújtotta. A benyújtott javaslatok 76 százalékát (39) a Parlament elfogadta, 10 százalékának pedig (5) megkezdte a tárgyalását. Hat törvényjavaslat tárgyalása meg sem kezdődött, egy törvényjavaslatot pedig a kormány visszavont. Előre nem jelzett 6 olyan - általában nemzetközi egyezménnyel kapcsolatos - törvényjavaslatot, amelyből végül 4-et elfogadott. E fentieken kívül az Országgyűlés még négy törvényjavaslatot fogadott el, melyből kettő bizottsági, kettő pedig képviselői önálló indítvány volt. Az első félévben a 386 parlamenti képviselő pártok szerinti megoszlása változatlan maradt. 1994. december 23-án tehát ugyanaz a helyzet, mint június 28-án volt: Az 38, az FKGP 26, a KDNP 22 es a Fidesz 20 képviselővel rendelkezik. Solymosi József (Agrárszövetség) az SZDSZ képviselőcsoportjában tevékenykedik, így az egyetlen független az a Zwack Péter, aki a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pállja, az Agrárszövetség, a Fidesz és az SZDSZ közös jelöltjeként jutott a Parlamentbe. Parlamenti tükör: folytatódó törvénygyártás MSZP 209, az SZDSZ 70, az MDF Fidesz-gondok - vidéki karcsúsítás Budapest (MTI) - Cs. Bíró Attila, a Fidesz sajtófőnöke hétfőn megerősítette azt az értesülést, miszerint: anyagi gondjai miatt a fiataldemokraták értékesítik vagy tartós bérletbe adják a párt Lendvay utcai székházát. Elmondta, hogy a Fidesz Országos Választmánya már júliusban tárgyalt a kérdésről, miután a párt adósságai miatt nagy összegű jel- záloghitellel terhelték meg a székházat. Cs. Bíró Attila nem tudott pontos információval szolgálni arról, mekkora ez az összeg. Hangsúlyozta azonban, hogy' jelenleg még különböző tárgyalások zajlanak a székház hasznosításáról, és arról, hogy a központi apparátus hová költözik. Az apparátus létszáma egyébként jelenleg alig 30 fő. Ezen a héten várható döntés arról is, hogy tovább csökkentik-e a hivatalban dolgozók számát. Az országgyűlési választások előtt megközelítően 120-an dolgoztak a fővárosban Fidesz-alkalmazottként. Most egyelőre csak annyi biztos - mondta Cs. Bíró Attila -, hogy a vidéki Fidesz-központokat karcsúsítják. A sajtófőnök azt is megerősítette, hogy megszűnik Simicska Lajos gazdasági igazgató megbízatása, miután a fiataldemokraták másfajta gazdálkodásra térnek át. A párt vezetőinek véleményét tolmácsolva Cs. Bíró Attila leszögezte: Wachsler Tamás nyilatkozatai, melyek szerint a Fidesznek új elnökre van szüksége, az április végi elnökválasztó kongresszus kampánynyitójaként értékelhető. Kisgazdák a közvetlen elnökválasztásért Budapest (MTI) - Torgyán József csütörtökön terjeszti a Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége elé azt a határozattervezetet, amelynek értelmében a párt aláírásgyűjtést kezdeményez a köztársasági elnök közvetlen választása érdekében. Amennyiben a javaslatot a január 13-án összeülő országos vezetőség is támogatja, úgy február elején megkezdődhet az aláírásgyűjtés. Szabó János, az FKGP főtitkára elmondta, hogy csütörtökön az elnökség elfogadja a párt idei költségvetését, valamint megtárgyalja az FKGP stratégiai és taktikai feladatait. Az országos vezetőség ülésén sor kerül a Kisgazdapárt megalakulásának 87. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre is. Január 14-én Budapesten tartják meg országos értekezletüket az FKGP polgármesterei, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlésbe bejutott képviselői. A párt főtitkára szerint az ilyen találkozók ezután rendszeresek lesznek annak érdekében, hogy a helyi hatalom munkájában résztvevő kisgazdák naprakész politikai és szakmai képzést kapjanak. HungarHotels — a „nem” lenne a jó? Budapest (MTI) — A Hungarlíoles privatizációjának új feltételeinek kidolgozása után szerdán nyilatkozik a potenciális vásárló, az amerikai ÁGH. Most magyar szakemberek nyilatkoznak az ügyről. A HungarHotels privatizációjának előkészítésében nem volt megfelelő az együttműködés az Állami Vagyonügynökség, valamint a szaktárca, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, illetve a tárcához tartozó Országos Idegenforgalmi Hivatal között. Schagrin Tamás helyettes államtitkár, az OIH elnöke hétfőn elmondta: egy ilyen jelentős privatizációs ügyben, amely egy szakma strukturális helyzetét is meghatározza, szoros együttműködésre van szükség, különösen, ha nincs egyetértés az értékesítés koncepciójáról a vagyonügynökség és a szakmát felügyelő tárca között. Schagrin Tamás szerint az ilyen nagy volumenű kérdésekben - ha nincs egyetértés - szükség van a kormány állásfoglalására is. Az OIH elnöke nem kívánta értékelni az ÁVÜ módosított ajánlatát, núvel - mint fogalmazott - arról csak az újságokból van tudomása. Az ipari és kereskedelmi miniszter már tavaly, még a privatizációs döntés előtt levélben közölte álláspontját Bartha Ferenc kormány- biztossal. A tárca véleménye szerint ugyanis az ÁVÜ eltért a pályázati kiírástól azzal, hogy a szállodaláncot egyben kívánta értékesítem. Alacsonynak tartották az ÁGH ajánlatát, amely 57,5 millió dollárt kínált a részvények 51 százalékáért. Az 51 százalékból 20 százalék a HungarHotels saját részvénye. így a vételár 40 százaléka a cégnél marad. A magyar turizmus számára szerencsésebb lenne, ha az ÁGH visszalépne a HungarHotels megvásárlásától, és nem fizetné meg a csaknem 10 millió dollárral magasabb, módosított árat - véli Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke. Ismeretes, hogy az ÁVÜ szerdáig kér választ az eredeti pályázat nyertesétől. Lengyel Márton szerint a vételár így is igen alacsony, azonkívül szükség leime egy nemzeti szállodalánc megtartására.
