Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-06 / 288. szám
8 B Itt-Hon 1994. December 6., Kedd _BORSODI PORTRÉ Az új rendőrkapitány Fotók: Fekete Béla Mezőkövesd (ÉM - CsK) - A most negyvenéves Vasas László alezredes Mezőkövesd új rendőrkapitánya, a visszatérők közé tartozik. 1982-83-ban nyomozóként itt teljesített szolgálatot - s előtte-utána testközelből megtapasztalta már e hivatás kínját-örömét. A füzesabonyi általános iskolás, a miskolci szakközépiskolás fiú - a Bláthy Ottó Erősáramú Szakközépiskolában érettségizett 1973-ban - előbb a Mát- ravidéld Fémműveknél dolgozott, majd a BM Tartalékos Tisztképző Iskolán töltötte sorkatonai szolgálatát. Aztán sűrűbben cserélődtek a helyszínek. Hivatása olyanná vált, mintha egy nagy, csikorgó (élet-) színpad foglya lett volna, ahol a szerep ugyanaz, de a díszletek és a kellékek változnak: a sárospataki nyomozó, a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vizsgáló-nyomozója, a rendőrtiszti főiskolás, a sajószentpéteri rendőrőrsparancsnok, a Kanincbarcikai Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztály vezetője, majd - pályázat útján - a mezőkövesdi rendőrkapitány mindig hű maradt hivatásához és önmagához. Mert olyan pálya ez, ahol egyszerre őr és fogoly is az ember. Be- vallva-bevallatlanul is érzi, aki ezt a hivatást vállalja, törököt fog vele (nem a határon, hanem átvitt értelemben): megragadja - és nem tud szabadulni tőle. Vasas László sem, aki - elmondása szerint - jó környezetbe jött vissza. Itt vannak vezető társai, akik egykor a rendőri munka alapfogásaira megtanították, kollégáiban jó partnereket talált elképzeléseihez, s meggyőződése: új helyén nincs szükség gyökeres változtatásokra, csupán egyes területeken kell átszervezéseket végrehajtania. Tennie kell ezt a növekvő „világzaj”, a közbiztonság romlása miatt, az állampolgárok nyugalma végett. Mindannyiunk vágyik a biztonságra, amelyben mostanában igencsak szűkölködünk. Ránk fér tehát, hogy érdekünkben (rend-)őrködjenek. Vasas László alezredes kapitányi posztján felvállalta ezt. Családnevek - Ragadványnevek id. Dobosy László Sáta jobbágyközség volt, had as településsel. Az Eke, Barta, Kovács, Szalmás, had megnevezés az öregek hangján ma is hallani. A ragadványneveket mindig a család- és utónév közé írták, vagy jelölték nagy kezdőbetűvel. A temetői sírfeliratokon az 1930-as évekig kiírták, pld: Koós Miklós János 1909, Eke Szaladó Lászlóné 1932, Eke Lilice Elek 1939. A későbbi években már csak nagy kezdőbetűvel jelölték, Barta D. Rozália 1946. Szalmár L. Ilona 1960. Az utóbbi években ezt is elhagyták. A régebbi lakosok beszéd közben csak a ragad- vány és az utónevet használták, pld: Alsó Ferenc, Rigó Béla. Gyakran a csúfolódó nevet és az utónevet mondták. Ha idegennel nem falubélivel beszélgettek, vagy hivatalos helyen kellett megnevezni valakit a faluból, csak a család és utónevet mondták. A csúfolódó nevet nekem, mint idegennek, nem voltak hajlandók felsorolni. így azt egy helybeli tanuló gyűjtötte össze. Az újabban beköltözőiteket, bevándoroltakat a családnevükkel mondják. Csúfolódó nevet is szívesebben, gyakrabban adnak nekik. A gyermekek mindig az apa ragadványnevét öröklik, de előfordul, hogy a fiatal korban kapott csúfolódó nevet használják később, mint ragadványnevet. Ilyen pl. Eke Alsó Béla, akinek fiát Bossosnak csúfolták. Mikor felnőtt, megnősült, továbbra is Bossosnak nevezték elhagyva az Alsó megkülönböztetést. Ma már az egész családját, gyermekeit is Bossosnak mondják. De találunk példát arra is, hogy a családnév válik megkülönböztető, ragadványnévvé. 1887-ben, 1891-ben és 1907- ben, önállóan, mint családnevet találtuk a Gyárfás vagy gyárfás nevet. 1938, 1944, 1970-ben már a Kovács család ragadványneveként találtam. Ugyancsak feltűnt, hogy 1887, 1891-ben különböző sírkereszteken Gyárvásnak, 1938-ban és később már Gyárfásnak volt írva. A feleséget nem a férj után, vagy annak ragadványnevével nevezik, hanem mindig a leánykori család és utónévvel mondják. Pl. Eke Alsó Béla felesége Barta Török Rozália. Csak a hivatalos helyen mondják, hogy Eke Béláné, a faluban továbbra is mint lánykorában, Barta Rozinak nevezik. Ragadványnevek: Eke család: - Alsó, Bossos, Ferenc, Lilice, Pekács, Pékár, Rigó, Szakadó, Templom. Barta család: - Bárdos, Csorna, Csordás, Dudás, Janó, Mátyás, Ózs, Török, Szilva. Kovács család: - Buda, Gyárfás, Ferenc, Kerülő, Mázga, Sándor, Zsófi, Szászi. Koós család: Fial, Kupi, Miklós. Tóth család: Kopogó. Szalmás család: Csuhaj. Szilágyi család: Varga. Tuza család: Virág. Varga család: Szilágyi. Csúfolódó nevek: Binkó, Bogé, Bokszos, Böször, Broko, Bukhel, Bulger, Fillér, Finyak, Füstös, Hegyes, Kecske, Lecsó, Maker, Muter, Nagyapa, Nyakas, Paszuj, Parittya, Patyás, Peka, Pipsi, Pityi, Pocoba, Pu- ci, Putynyel, Putyu, Szurok, Szutsi, Svager. Névmagyarázatok: Alsó: A falu alsó szögében van a telkük, házuk. Binkó: A bunkó szó helyi kiejtése. Az állatok legeltetése közben mindig botot faragott, aminek a végén bunkó volt. Bokszos: fekete a bőre, mintha kibokszolták volna, olyan az arca mint a sötét felhő. Ha látják, hogy jön az utcán mondják is „Ej, má gyón a borulás!” Bossos: Nagyapjától Ekea Alsó Bélától örökölte, kis- termete, haragvó természete, és nagy ereje miatt mondták Bossosnak (borsosnak). „Kicsi a bors, de erős”, szólásmondás. Csuhaj: Akármilyen keveset ivott, rögtön megártott neki. Nótázni kezdett. Különösen ha pálinkát ivott, nagy hangon kiáltozott nótázás közben: „Ihaj! Csuhaj! Sose halunk meg!” kiáltozta. Dudás: a lakodalomban mindig a dédapja dudált a faluban. Kerülő: Urasági kerülő volt a dédapja. Lilica: A Lilice- szögben laknak. Rigó: A mezei munka közben, de a munkába menet, a szekéren is mindig fü- työrészett. Mondták is: „Fütyül, mint a rigó!” Szilva: Nekik volt a legnagyobb szilvásuk, s így ők főzték a legtöbb szilvapálinkát. Templom: A templom mellett van a telkük. Török: A Bar- ta-had egyik tagja részt vett a boszniai háborúban, s ott szerelmi kalandba keveredett egy török lánnyal. Kopogó: A kovács volt. Kora hajnaltól késő estig verte az üllőn a kalapácsot. Gyerekek honi rajzasztala Itt járt a várva várt Mikulás Ha szorgalmasan tanulsz, ha mindig rendben tartod a holmijaidat, ha este kiteszed a szépen kifényesített csizmádat az ablakba, reggelre megtudod, mit hozott neked a Mikulás. íme, a reggeli ablak édességekkel, apró kedvességekkel és a biztatásnak szánt virgáccsal. Fotó: Laczó József Borsodi polgármesterjelöltek Közöljük a jelöltek bemutatkozó írását (3-7. oldal) A TARTALOMRÓL Három év múltán válik teljessé Tiszakeszi község belterületén épül az új Tisza-töltés, pontosabban a régi töltés megerősítése. Ez a munka összefüggésben van a Kiskörei Vízlépcsővel, annak vízingadozásaihoz igazodik. A tervek szerint a védmű teljes kiépítése mintegy három évet vesz-igénybe. (2. oldal) Nálunk telelő népes madársereg A hőmérő higanyszála egyre inkább mutatja, menthetetlenül beköszöntött a fagyokat jelentő őszi, tél eleji időjárás. Ezt jelzik a vonuló madárseregek is, s akik népes haddal itt maradnak: a dolmányos és vetési varjak, cinkék, egyre jobban behúzódnak a települések házai közé. Bizonyára érzik már a közelgő tél fenyegetését, amikor a hófódte mezőkön már nem találhatnak maguknak élelmet. Ezért húzódnak be a lakott területek közelébe, és nem félik az ember közelségét sem. (2. oldal) Minősítés előtt áll a néptáncegyüttes A Matyó néptáncegyüttes méltán egyik legnépszerűbb látványossága Mezőkövesdnek. Évente többezer külföldi vendég csodálhatja színvonalas műsoraikat. Itthoni szerepléseik mellett egyre gyakrabban tesznek eleget külföldi meghívásoknak is. Legutóbb Lengyelországban vendégszerepeitek a testvérvárosi kapcsolatokat erősítendő. Erről beszélgettünk az együttes elnökével Berecz Lászlónéval, aki elmondta, az együttes most újabb megmérettetés előtt áll. (2. oldal) Az új rendőrkapitány bemutatkozása A most negyvenéves Vasas László alezredes, a Mezőkövesdre visszatérők közé tartozik. 1982-83-ban nyomozóként itt teljesített szolgálatot. Bevallva-be- vallatlanul is érzi, aki ezt a hivatást vállalja, „törököt fog”, megragadja - és nem tud szabadulni tőle. (8. oldal) Nagymamám mesefigurái Körtvélyesi Anita 8 éves, Sajóvámos
