Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-03 / 286. szám
Pusiiuljanal a laiiszfa gyilkosok ! Halál a háborús bűnösökre ! SZABAD MAGYARORSZÁG A lelsxaKdduh wiagyar tárkidnloni napilapja A HOKAW Lomifé kivalaloi közlönye ' ■* ‘ • •;v' Szabad Magyarország! Szabad Ukrajna, szabad Olaszország, szabad Jugoszlávia, szabad Francia- ország, szabad Görögország és szabad Románia után alakul már, milliók szívéből valósággá válik, fegyverek csörgése, vérhullása és a lelkes munka kezdődő üteme közben testet ölt a mi vágyunk, a mi szent álmunk, munkánk eredménye, oly bőven hozott áldozataink értelme, életünk célja: a szabad Magyarország. Most azután dolgoznunk kell és érdemes is dolgoznunk. Újjá kell építeni mindent, amit tönkre tett a háború, nemcsak a várost, hanem egész Európát. A franciák, olaszok, hollandok, belgák, finnek a Balti-tenger és a Balkán félsziget népei egyaránt a dolgozók szabad új világát építik már. Egyik kezükben fegyver, a másikban munkaeszköz: harcolnak és dolgoznak. Harcolnak a szabadságukért és dolgoznak, hogy a szabad ember szabad világát felépítsék. A nagy szövetségesek, nyugaton Amerika és Anglia szabad fiai, keleten a munkások és parasztok felszabadító Vörös Hadserege egymás után emelik fel az elnyomott, kiéhezett, lerongyolódott és vágóhídra hurcolt kis-né- peket a német fasizmus sötét rabságából, a szabadság napfényes világába. Ha eddig dolgoztunk, nélkülöztünk és szenvedtünk, nem ígérjük azt senkinek, hogy most egyik napról a másikra vége lesz a nélkülözésnek, a szenvedésnek, a harcnak, vagy a munkának. De ha a demokratikus Magyarország, a felszabadult nép szabad országa nem is szünteti meg egyszerre az élelmiszer és ruhahiányt és nem óv meg a tél hidegétől s a háborús lakás nyomorúságtól jól jegyezze meg mindenki: minden megváltozott. Most is harcolunk, de már nem a fasiszta megszállók rabszolgáiként, a háborús bűnösök érdekében, hanem a fasiszta gyilkosok ellen a háborús bűnösök letörésére. Most is keményen kell dolgoznunk, de munkánk most már nem a háborús nyerészkedők vagyonát gyarapítja, hanem a becsületes dolgozók életét teszi emberibbé. Szenvedni és nélkülözni is fogunk még a most következő időkben, de míg azelőtt a nélkülözés és szenvedés örökös sorsunk volt, most már tudjuk, hogy csak addig tart, amíg ki nem küszöböljük a fasizmust, amíg meg nem szüntetjük a háborús bűnösök zsarnoki uralmát. Csak így, a fasiszta gyilkosok ellen a győzelemig végig vívott harcban és a háborús bűnösök ellen folytatott könyörtelen belső küzdelemben lesz országunk a dolgozó nép békés és boldog Magyarországa szabad dolgozók szabad hazája: Köszöntés Köszöntjük a felszabadító Vörös Hadsereget! A város lakossága örömünnepre ébredt az 1944-ik esztendő decemberének első vasárnapján. Az utcákon nem a gyűlölt fasiszta német rablóbanda hóhérlegényei jártak már dölyfös tekintettel. Eltűntek a dolgozó nép ellenségei, a nácibérenc nyilas háborús uszítok. A háborútól megkínzott, békére vágyó dolgozó magyar társadalom felszabadítói bevonultak Miskolcra. - A munkások és parasztok Vörös Hadserege kiűzte városunkból a tömeggyilkos hordákat és megteremtette számunkra a szabadságot. A város lakossága szegényen, kifosztva és lerongyolódva, de a lelkesedés őszinte örömével fogadja a bevonuló hadsereget. Tudjuk jól, hogy nem imperialista rablók bandájával, nem a kisnépeket elnyomó, rabságba és vágóhídra hurcoló fasiszta gyilkosok romboló hordáival állunk szemben. A gyárak munkássága, a kereskedelem és a hivatalok alkalmazottai egyaránt tisztában vannak azzal, hogy a Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetségének diadalmas hadserege felszabadítja a kisnépeket a fasiszta gyilkosok és a fegyvergyártó háborús bűnösök zsarnoksága alól és a szabad emberek örömével, a hála érzésével köszöntjük a szabaditót. Tudjuk, hogy a harc még nem ért véget, tudjuk, hogy a város, az ország és az egész Európa újjáépítése csak most kezdődik. Békés, boldog, emberi életet akarunk és készek vagyunk arra, hogy a munkások és parasztok Vörös Hadseregével együtt harcoljunk a német fasiszta gyilkosok végső megsemmisítéséig. Harcos elszántsággal törünk a háborús bűnösökkel való végső leszámolásra és valljuk a jelszót: Pusztuljanak a fasiszta gyilkosok! Halál a háborús bűnösökre! A fasiszta gyilkosok és háborús bűnösök kifosztottak, tönkretettek bennünket, de ami megmaradt azt megosztjuk a Vörös Hadsereggel. Lakást, élelmiszert, útbaigazítást, mindennemű segítséget örömmel megadunk. Megszervezzük a város újjáépítését; üzembe helyezzük a gyárakat és dolgozunk, mert most már a saját országunkat építjük: a dolgozók szabad Magyarországát! Köszönjük a Vörös Hadseregnek, hogy hozzásegített bennünket ehhez a lehetőséghez, az új világ építéséhez. Éljen a munkások és parasztok Vörös Hadserege! I • számú parancs a megszálló Vörös Hadsereg katonai parancsnokától A normális élet és rend fenntartása végett Miskolc város területén megparancsolom : 1. Az összes végrehajtó közegeknek, hogy kötelességük teljesítését folytassák. 2. A kereskedelmi és ipari vállalatok összes birtokosainak, hogy folytassák tevékenységüket. 3. A helyi elöljáróknak és a polgári lakosságnak, hogy teljes mértékben segítsenek az iskolák, kórházak ambulatóriumok és a többi kulturális és kommunális intézmények normális munkájának biztosításában. 4. A helyi lakosságnak, hogy a katonai parancsnoknak átadja az összes birtokában lévő fegyvereket, muníciót, hadianyagot és hadi-tulajdont, valamint a nála lévő rádió-készülékeket. 5. Az utcán-járás meg van engedve hajnali 3 órától este 6-ig. 6. Éjjel a helyiségek elsötétítése feltétlen szükséges. Miskolc, 1944. december 3-án. Szabad Magyarország! A katonai parancsnok
