Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-31 / 309. szám
1994. December 31 Rendőrségi felhívás Miskolc (ÉM) -1994. december 29- én, éjfél körüli időben Miskolcon, a Stadion közelében ez idáig ismeretlen személy hátba szúrt egy fiatalembert. Az elkövető személyleírása: életkora körülbelül 20 év, körülbelül 170 centiméter magas, szőke, hosszú hajú, amelyet hátra fésülve, copfban hord. Az elkövetéskor zöld színű bomberdzsekit viselt, melyen hátul kör alakú embléma volt. Az eddigi adatok szerint a Dél-Kili- án lakótelepen lakik és van egy Alex névre hallgató, német vizsla kutyája, melyet a kiliáni Otthon Étterem és benzinkút környékén szokott sétáltatni. A rendőrség kérése, hogy aki a leírás alapján közelebbit tud az elkövetőről, az tájékoztassa a rendőrséget a 07-es telefonon, vagy bármely rendőrt. Kazári tiltakozás Mizserfa (MTI) - Mint korábban hírül adtuk, a polgármesterválasztáson alulmaradt Munkáspárt kazári szervezetének kifogásai nyomán a Nógrád Megyei Bíróság megsemmisítette a kazári választási eredményt, és új szavazás kiírását rendelte el. A keresetet benyújtó Munkáspárt többi között azt tette szóvá, hogy az idősek otthonában a mozgásukban korlátozott szavazók számára nem biztosították a szavazás titkosságát. Ezzel szemben Ser- föző Tamás, a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Mizserfai Idősek Otthonának igazgatója pénteki nyilatkozatában leszögezi: az intézmény a törvény által előírt feltételeket mind a mizserfai, mind pedig a sal- gótaijáni és a szentkúti otthonban hiánytalanul megteremtette. Az intézmények lakói személyiségi joguk sérelméről, így választási joguk akadályoztatásáról sem a választás napján, sem azóta panaszt, bejelentést nem tettek. Több turistavaluta Budapest (MTI) - November végéig - az előzetes adatok szerint - dollárban számolva csaknem 50 százalékkal több turistavalutát vásároltak valutalapjuk terhére a magyar állampolgárok, mint a megelőző év hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bankban pénteken elmondták, hogy november 30-áig 563 millió dollárt váltottak ki, ami mintegy 60 milliárd forintnak felel meg. Tavaly 11 hónap alatt 383 millió dollárt adtak el turizmus céljára, igaz, akkor még évi 350 dollár volt a keret. Az idén 800 dollárra emelt éves valutakeretre 1,9 millió alkalommal fizettek ki külföldi fizető- eszközt, ami alkalmanként átlagosan 300 dollár eladását jelenti. Rendezett F-kategória Nyíregyháza (MTI) — Január 2-án megkezdi a pedagógusok F-kategó- ria-vitájának rendezését Nyíregyháza új önkormányzata. A képviselő-testület által létrehozott ad hoc bizottság döntése szerint visszasorolják az F-kategóriába mindazokat, akik 1993. december 9-e után - a meghozott törvény alapján - kikerültek onnan. Az érintett, több mint kilencszáz nyíregyházi pedagógussal január 30-ig külön-külön, személyre szóló, egyedi megállapodást kötnek. A visszasorolás után a magasabb bért márciusban fizetik először. Az 1994-re visszamenőleg járó bérkü- lönbözetet is rendezik; a határidő: június 30. Az intézkedés 180 millió forinttal terheli meg Nyíregyháza város kasszáját. Végső búcsú Kecskemét (MTI) - Kőtörő Miklóstól, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökétől, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökétől pénteken a Kecskeméti Köztemetőben vettek végső búcsút családtagjai, tisztelői és munkatársai. Az 59 éves korában autóbalesetben elhunyt önkormányzati tisztségviselő ravatalánál fejet hajtott Kara Pál, a Belügyminisztérium államtitkára. Megjelentek búcsúztatásán Bács-Kiskun angliai és dániai testvérmegyéinek képviselői, a hazai megyei önkormányzatok elnökei és a Duna-Tisza köze szinte valamennyi polgármestere. ♦, Szombat Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Elkészült a vádirat Magda Marinko ellen A gyanúsítottak háromszor, összesen nyolc személyt öltek meg Budapest (MTI) - Magda Marinko bűnügyében az év utolsó napjaiban elkészült a vádirat. A Magyar Távirati Iroda értesülései szerint a Fővárosi Főügyészség mint megbízott vádhatóság a kiadatási letartóztatásban tartott Magda Marinkót nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolja. A bűnügy további szereplői: Tamasi Attila másodrendű vádlott ellen többrendbeli rablásra való felbúj- tás, a harmadrendű Dobnik János ellen pedig lőfegyverrel való visszaélés a vád. A Fővárosi Főügyészség a vádiratot az új év első napjaiban a Legfőbb Ügyészséghez teijeszti fel. Az értesülést a főügyészség illetékesei nem kívánták kommentálni. Mint ismeretes, Magda Marinko és társai bűnügyében a Legfőbb Ügyészség november végén jelölte ki a Fővárosi Főügyészséget a vádirat elkészítésére. A megbízást az ügyfeldolgozás, a bizonyítási eljárás és az őrzésbiztonság különleges igényei indokolták. Emlékezetes, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság a bűnügy nyomozása során megállapította, miszerint a gyanúsítottak Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében (Kecskeméten, Orosházán és Szegeden) három esetben összesen nyolc személyt öltek meg. Jogi szakértők szerint a büntető- eljárás jelenlegi szakaszában az a kérdés, hogy az ügyészség melyik bíróságnak nyújtsa be a vádiratot. A büntetőeljárásról szóló törvény általános szabályai szerint a bűncselekmények elkövetési helye alapján az érintett három megyei bíróság bármelyike illetékes lehetne a bűnügy' tárgyalására. A törvény azonban lehetővé teszi azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság - a legfőbb ügyész indítványára - az eljárásra illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki akkor, ha ezt az ügy előkészítése, a bizonyítás felvételének megkönnyítése vagy más egyéb fontos érdekek (például a vádlottak őrzés- biztonsága) nyomatékosan indokolják. Az összes körülményre figyelemmel az látszik célszerűnek, hogy a bűnügyet a Fővárosi Búőság tárgyalja majd, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a Legfelsőbb Bíróság kijelöli a büntetőeljárás folytatására. Beiktattak a közigazgatási hivatalok vezetőit Budapest (MTI) - Két különböző, de egymással összefüggő ünnepséget tartottak tegnap a Belügyminisztériumban. Az elsőt a köztársasági megbízotti hivatalok felmentett vezetői, a másodikat az előző hivatal helyére lépő közigazgatási hivatalvezetők tiszteletére rendezték. Az önkormányzatokat és az ott dolgozó köztisztségviselőket felkereső ügyfeleknek érezniük kell, hogy a hivatal az állampolgárokért van és nem fordítva. Ennek jegyében önök polgárbarát és politikamentes tevékenységükkel szolgálják majd a Magyar Köztársaságot - mondta Kuncze Gábor miniszter, amikor beiktatta - a köztársasági megbízotti hivatal jogutódjaként létrehozott - a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok élére kinevezett 20 új vezetőt. Ezt követően az érintett köztisztviselők letették a hivatali esküt. A miskolci hivatal kinevezett vezetője: Orosz Gábor Fotó: Fojtán László A közigazgatási hivatalok irányítását december 11. és 31. között ideiglenesen megbízott vezetők látták el. A január 1-től szóló állandó funkcióra összesen 67 pályázat érkezett, amelyet egy hattagú szakmai bizottság bírált el. A szakmai testület javaslatait a belügyminiszter elfogadta és a Köztisztviselői Törvény, illetve a 161/1994. számú kormányrendelet alapján kinevezte az intézmények irányítóit. Kara Pál, a BM helyettes államtitkára, a bíráló bizottság elnöke a beiktatási ünnepségen elmondta, hogy a beérkezett 67 pályázatból összesen 20 ideiglenesen megbízott hivatalvezető pályázott, akik közül 12-en bizonyultak alkalmasnak arra, hogy véglegesen elnyerjék a tisztséget. Csongrád és Nógrád megyékben sajátos helyzet alakult ki, mivel Csongrádban a pályázatot elnyert köztisztviselő majd csak január közepétől - miután megszerzi a tisztség betöltéséhez hiányzó szak- képesítést - töltheti be hivatalát. A nógrádi vezető pedig előző megbízásának lejártáig új tisztjét csak január 15-től láthatja el - közölte a helyettes államtitkár. Egyre rohamosabban nőtt a belső adósság Az adósságszolgálati terhek determinálják a költségvetést Budapest (MTI) - A központi költségvetés bruttó belföldi adóssága idén várhatóan eléri a 3.500 milliárd forintot. A belföldi adósságállomány az elmúlt 4 évben több mint kétszeresére emelkedett. Az ez évi adósság- növekmény 550 milliárd forint is lehet. A fenti adatok abból a tájékoztatóból derülnek ki, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készített a belföldi államadósság alakulásáról és a költségvetési hiány finanszírozásáról. Az Országgyűlés - mint ismeretes - e héten fogadta el a jövő évi költségvetést több mint 282 milliárd forintos hiánnyal. Az ÁSZ szerint várható, hogy a központi költségvetés jövő évi adósságszolgálata (a tőketörlesztés és a kamatterhek együttes összege) meghaladhatja az 500 milliárd forintot. A tájékoztató szerint a belföldi államadósság rohamosan emelkedett az elmúlt négy év során. Az összes belföldi adósság 1990-ben 1346,9 milliárd forint, 1991-ben mái- 1731,4 milliárd forint volt. 1992-ben ez a szám 2171,1 milliárd forintra, 1993 végén pedig 2944,4 milliárd forintra emelkedett. Áz adósság növekedése egyik évről a másikra egyre rohamosabbá vált. Míg 1991-ben 384,5 milliárd forintot, 1992-ben 439,7 milliárd forintot ért el a belföldi adósság éves emelkedése, addig az 1993-as esztendőben a növekmény 773,3 milliárd forintra rúgott. Ebben az játszott döntő szerepet, hogy a belföldi adósságállományon belül - az egyre növekvő hiány és a költségvetés finanszírozásának változása miatt - nagy arányban nőtt a kamatozó belföldi adósság, sőt, annak összetétele a magasabb piaci kamatozású kötvények felé tolódott el. Míg a kamatozó belföldi adósság 1990-ben 827,7 milliárd, 1991-ben 953,5 milliárd forint volt, addig tavaly már 1762,5 riiilliárd forintra emelkedett. Az ÁSZ leszögezi: a következő években az adósságszolgálati terhek jelentős mértékben determinálják a központi költségvetés mozgásterét. Emiatt a költségvetés jövőbeni finanszírozása ilyen feltételek mellett már nem nélkülözheti a belföldi adósság hosszabb távú menedzselésének kialakítását. Egyszer éltek vissza a létszámfölénnyel Budapest (MTI) - Az új parlament eddigi tevékenysége jónak, eredményesnek mondható - jelentette ki Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője a képviselőcsoport pénteki sajtótájékoztatóján. Leszögezte azonban azt is: a munka eredményéből levon az a tény, hogy az igazi érdem az előző Országgyűlést illeti meg, mely „az utat kitaposta”. Füzessy Tibor úgy vélte, hogy az új házszabály, amelyet a korábbi ellenzék nem volt hajlandó támogatni, jelentősen hozzá járult a gördülékenyebb törvényalkotáshoz. Véleménye szerint a jelenlegi parlamenti többség eddig csak egy ízben élt vissza számbeli fölényével, amikor keresztülerőltette az önkormányzati törvény módosítását. Kiemelte: az Országgyűlés jó működéséhez el kell érni, hogy nőjön a parlament ellenőrző szerepe. A kormányzat eddigi munkáját illetően Füzessy Tibor rámutatott: a kabinet nem képes megoldani az objektív nehézségeket, ez meghaladja képességeit. Hozzáfűzte: a mostani helyzet valóban rossz, de a korábbi kormányzatnak sokkal nehezebb körülményekkel kellett szembesülnie 1990-ben. Füzessy Tibor megítélése szerint az országra jelenleg jellemző közbiztonság mellett szükség lenne egy olyan belügyminiszterre, aki nem csupán „másodállásban” látja el feladatait. Gáspár Miklós véleménye szerint a médiatörvény és a társadalombiztosításra vonatkozó szabályozás be nem terjesztése mulasztásos alkotmánysértés állapotába kényszerítette az Országgyűlést. Giczy György arra hívta fel a figyelmet, hogy a KDNP-nek muszáj volt most, az év végén beterjesztenie a médiatörvényt, miután a kormány tervezetéből a korábbi hatpárti kompromisszumok többsége kimaradt. Összefogás a magyar-román barátságért Pécs (MTI) - Ezer tagja van már a Magyar-Román Baráti Társaságnak, mely a Nagybányán minap megalakult legújabb helyi szervezetével együtt immár tíz irháiéban folytatja a két nép történelmi ösz- szebékítését célzó munkáját. A Magyarország és Románia százhúsz településén élő tagok csoportjait tömörítő szervezetek a két ország nagyvárosaiban működnek. A társaságban ma már a társadalom szinte minden rétege képviselteti magát. A tagság háromnegyede Romániában - főleg Erdélyben - él, és negyven százalékában román. Keleti szomszédországunkban főleg a felső értelmiséghez tartozó személyiségek csatlakoztak a társasághoz, mely immár 12 romániai város polgármestereit is tagjai közt tartja nyilván. A társaság Brassóban tartott októberi polgárfórumán új stratégiát hirdetett meg: tevékenységét igyekszik kiterjeszteni Románia Kárpáton túli területeire is, mert tudományos felmérések szerint a népek közti ellenérzés éppen azokon a területeken erős, ahol magyaroknak és románoknak nem is volt alkalmuk egymás megismerésére, mert sosem éltek együtt. Utolsó fizetés Ózdon Ózd (MTI) - Az Ózdi Foglalkoztatási Kft.-vel munkaviszonyban álló 2100 dolgozóból pénteken hatszázan utoljára kapták meg havi járandóságukat, januártól ugyanis ennyivel kell csökkentem a társaság létszámát. A Munkaerőpiaci Bizottság korábbi döntése értelmében a társaságnál foglalkoztatottak közül a két évet már letöltötteket el kell bocsátani. Ók már az elmúlt napokban, különböző csoportokban folyamatosan megkapták azokat a papírokat, amelyekkel az Ózdi Munkaügyi Ki- rendeltségen jelentkezhetnek, hogy január 2- től hivatalosan nyilvántartásba vegyék őket, és jogosultak legyenek a munkanélküli-járadékra. A mostani kilátások szerint a megmaradó másfélezer foglalkoztatott sorsa is bizonytalan, hiszen a társaság jövőjéről - közjogi társasággá alakulásáról -várhatóan januárban egy szakbizottság fog dönteni. A továbbra is foglalkoztatottak számára február végéig különböző vállalkozásoknál, a most indult gépjármű féktárcsa üzemben, a volt kohászati gyárterületen lévő bontásoknál lesz munka, továbbá vagyonőrként és külső cégeknek kölcsönadott dolgozóként kereshetik kenyerüket. Nagy Imre emlékműve Budapest (MTI) - Az ’56-os Emlékbizottság felhívással fordult az Országgyűléshez. Azt kérte: karolja fel az ’56-os forradalom és szabadságharc valamint a mártír miniszterelnök, Nagy Imre emlékművének nemes ügyét és vállalja a nemzeti kezdeményezések összefogását, a közadakozás megszervezését és erre a nemes célra hozzon létre különbizottságot. A felhívás megfogalmazói nyomatékosítják: már most kell készülni az 1996-os év három jubileumára: a honfoglalás ezeregyszázadik, az ’56-os forradalom és szabadságharc negyvenedik, valamint Nagy Imre születésének századik évfordulójára, hogy a nemzet méltóképpen emlékezzék meg azokról, akik küzdöttek a szabadságért, majd életüket áldozták érte. Újra kell gondolni azt is - hangsúlyozzák -, hogy az ötvenhatos forradalom emlékéhez kapcsolódó megemlékezések miként fejezzék ki a történelmi események szellemiségét és örökségét. A közelgő évfordulók azzal a nemzeti kötelességgel járnak, hogy létrehozzuk az ötvenhatos forradalom és a mártír miniszter- elnök emlékművét, olyan monumentális művészi alkotást, amely a forradalom szimbólumává nemesedett mártír miniszterelnök és a szabadságért küzdő nép emlékét egyetlen kompozícióban örökíti meg, és azt az Országház, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobra közelében kell majd felállítani - javasolja felhívásában az ’56-os Emlékbizottság. Kilencezer új állomás Nyíregyháza (MTI) - Az év utolsó munkanapján, pénteken, a kilencezredik idén felszerelt telefonállomást kapcsolta be a Matáv Rt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vállalat az országnak ezen a vidékén - a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően - 1994-ben kétmilliárd forintot költött 1994-ben a teljes távbeszélő-hálózat kiépítésének megkezdésére. A legnagyobb arányú fejlesztés Nyíregyháza és Kisvárda térségében valósult meg. Kossuth Emlékév: vége Szolnok (MTI) - Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére az idei esztendőt Kossuth Emlékévnek nyilvánította a 8000 tagot számláló Kossuth Szövetség. Az idén januártól decemberig tartó országos rendezvénysorozat záró közgyűlését Szolnokon tartották. Gavlik István, a Szövetség ügyvezető elnöke ez alkalomból elmondta, a nagyszabású programsorozat ötlete tavaly március 15-én fogalmazódott meg, mottójául pedig a „Kossuthra emlékezni és emlékeztetni” mondatot választották. Egész évben zajlottak a megemlékező események. Egyebek mellett tudományos ülések, iskolai vetélkedők szolgálták Kossuth szellemének ébrentartását. Az idén Kossuth szülőfalujában, Monokon ismét megnyitotta kapuit az emlékmúzeum. Az Emlékév fővédnöke Göncz Árpád volt. A köztársasági elnök a záró rendezvényre küldött levelében azt úja: ,A Kossuth és nemzedéke által elkezdett magyar modernizáció többször is megfeneklett az azóta eltelt másfél évszázad alatt. Feladatunk ma is ugyanaz: fejlett, erős polgár-Magyarországot kell teremtenünk. Elsősorban a tulajdon erőnkre támaszkodva. Elődeink nemzetszeretete legyen példa erőfeszítéseinkhez!” A szolnoki záró közgyűlésen az Emlékév szervezőinek, lebonyolítóinak „Kossuth Lajos (1802-1894) a leghívebb magyar” feliratú aranyozott, ezüst- és bronzérmeket adtak át. Egyúttal megnyitották azt a Kossuth-kiállí- tást, melynek anyaga 14 évi gyűjtőmunka eredménye. (Néhány dokumentum Bécsból érkezett.) Á szolnoki helyszínre egyébként azért esett a rendezők választása, mert a város márciusban Kossuth-szobrot avatott.