Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-22 / 302. szám
SZABADIDŐ ....... _. - _ ' : Lakáskultúra A z Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. December 22. 7'->.......' ' '—r^s*1 Pa pírboltokban vásárolható - egyébként I csomagoláshoz használt - szalagokból mutatós csokrokat erősíthetünk az ágak végére. 1--í-r«?:— ---- ' H a az otthon fellelhető kisebb méretű dobozocskákat a szalagokkal harmonizáló díszcsomagolóba burkoljuk, ugyancsak kedves, mutatós fára erősíthető díszt kapunk. A virágboltokban számtalan karácsonyi asztali-, fali kompozíció kapható ezekben a napokban, de kis ügyességgel és fantáziával magunk is készíthetünk hasonlót, már csak azért is, mert szinte valamennyi „hozzávalót" külön-külön is beszerezhetünk. Fotók: Laczó József A karácsonyi ünnepen a lakás központjává, legfőbb díszévé a fenyőfa válik. De aki nem állít fát, az sem mulasztja el, hogy egy jelképes dísszel hangulatossá, ünnepélyessé varázsolja otthonát. Amíg a korábbi években elsősorban a szaloncukor, az üveggömbök jelentették a fa ékességét, mostanra a szalagok, gyöngyfüzérek kerültek előtérbe. Fontos ebben az esetben óvakodnunk a színkavalkádtől. Az igazán ízlésesen díszített fán egyetlen szín uralkodik, ami tetszőleges lehet. Faőftőztetés, Uká&tezek A bútortörténet zseniális mestere Németh Alajos Miskolc (ÉM) - Michael Thonet, a csodálatos teremtőképességű asztalos a Rajna menti Bop- pardban született 1796-ban, és 175 évvel ezelőtt 1819-ben alapította műhelyét. Termékei később széles körben elterjedtek, több milliós nagyságrendben kerültek legyártásra. Életútjának felidézése azért is fontos lehet számunkra, mert tevékenységének súlypontja Közép-Kelet Európára - így Magyarországra is - esett. Michael Thonet A szülővárosban megnyitott egyszemélyes bútor és épületasztalos műhely Thonet nevét a Rajna-vidéken csakhamar ismertté tette. Dolgozott privát házak, vendéglők, fogadók számára. Jellegzetesek voltak a vékony falemezek összeragasztá- sával, hajlításával készített ívelt ágyvégek és éjjeliszekrény palástok. Közben módszeresen kereste az új megoldásokat. 1830-ban elkezdett kísérletei során a furnért azonos szélességű csíkokra vágta, egymásra fektetve folyékony enyvben főzte, majd sablonban hajlította és hagyta száradni. Ez alatt a feszültség megszűnt a fában, a bútoralkat- fész formája tartós maradt. A mérföldkő 1841-ben a rajnai tartomány fővárosában Koblenzben rendezett kiállításon lehetőség nyílott Thonet számára hajlított bútorainak bemutatására. A kiállítással egyidőben Koblenz melletti Jonnisbergi birtokán tartózkodott Metternich herceg, aki megtekintette a szülővárosában rendezett kiállítást is, és felfigyelt Thonet bútoraira. A mestert még aznap kastélyába rendelte, hogy találmánya hasznosításáról, részletes megbeszélést folytassanak. Arra ösztönözte a fiatalembert, hogy költözzön Bécsbe, beajánlja az udvarnál. Az utazást is biztosítja számára Frankfurttól Bécsig lovasfutárral. Thonet 1842 tavaszán mintakollekciójával el is indult. A kancellár szívélyesen fogadta, s maga magyarázta el környezetének az újfajta bútorok előállításának módját. I. Ferdinánd császár a korszakalkotó találmányt szintén lelkesülten fogadta. 1842. július 16-án Thonet a Bécsi Császári Udvari Kamarától megkapta a jogot a hajlított bútorok gyártására, s ősszel ötgyermekes családja is utána költözött. A történet alapján a karrier meseszerűen indult, és Thonetet gyakran nevezték a szerencse fiának. Valójában a császári pártfogoltság ellenére sem következtek számára könnyű évek. Nagyon kemény munkával teltek a negyvenes esztendők utolsó évei. Fiaival különböző műhelyekben munkát munkára vállalt, közben minden percet kihasznált, hogy találmányát tökéletesítse. Az első székforma, amely a törekvések eredményeként megszületett a ma is jól ismert, úgynevezett 4-es széktípus volt. Szerkezetét tekintve ugyan még több darab fából, ragasztva készült, de formai újszerűsége lehetővé tette a tömeggyártás irányába történő előrelépést. Ugyanis ebből a széktípusból kapott megrendelést a bécsi Café Daum ülőbútorainak gyártására. A kontinenst tekintve is Bécsben alakult az első kávéház 1683-ban, mégis, amikor egy Towson nevű angol utazó Magyarországon járt, a legszebbnek egy pesti kávéházat talált, amelyről azt állította, hozzáfogható nincs egész Európában. A szóbanforgó kávéház a Café Kem- nitzer volt, amelyet az 1838-as nagy árvíz elpusztított. Ennek alapjaira épült Viktória királynő koronázása alkalmából az,Angol Királynédnak elnevezett szálloda. Még az említett Café Daum berendezésének esztendejében Thonet Budapestre, az Angol Királyné” Szállodába szállított ugyanabból a széktípusból négyszáz darabot. Ellentétben a bécsi berendezéssel, ezek nem sötétre pácolt mahagóniból, hanem világos kőrisfából készültek, s szintén tömörfából hajlítva. London, világkiállítás 1850-ben a mester megkezdte a felkészülést az 1851-es Londoni Világ- kiállításra. Ez volt az első bemutató, ahol tömörfából készített, hajlított bútorok kerültek bemutatásra. Az eredetiséggel bíró, újszerű, elegáns formájú darabokból álló kollekció óriási sikert aratott a látogatók körében. A zsűritől Thonet megkapta az ipari produktumokért adható legmagasabb kitüntetést, a bronzérmet. Hogy sikeres termékei a fogyasztók számára is elérhetőbbek legyenek 1852-ben megnyitotta Bécs belvárosában első kis üzlethelyiségét. Az első kávéházi székek, a Londoni Világkiállítás sikerei már sejttették a gyáripari termelés megvalósításának bekövetkezését. Thonet fiaival 1853 nyarán a császárvárosban egy tágasabb üzlethelyiségbe költözött, ahol 42 munkást foglalkoztattak. Ugyanebben az évben Thonet a céget öt fiára ruházta át. Ettől kezdve „Gebrüder Thonet” - Thonet Testvérek - néven jegyezték a céget. A termékek iránti kereslet növekedésével a bécsi műhely csakhamar szűkösnek bizonyult. A bővítés során az új üzemeket célszerű volt olyan helyre telepíteni, ahol adott volt a nyersanyag, a vasúti szállítás lehetősége. így vásárolta meg - többek között - 1865-ben a Felsőmagyarországi Bars vármegyében levő, háromnegyed részben erdősült nagyugróczi uradalmat. Szárnyvasút kiépítésével Torno- czon keresztül összeköttetést teremtett Béccsel és Budapesttel. Az 1867-es Párizsi Világkiállításon arany, 1869-ben a Hamburgi Nemzetközi Kiállításon ezüst, az Amszterdami Nemzetközi Kiállításon arany, az Altonai Kiállításon arany, 1870- ben a Casseli Kiállításon ugyancsak aranyéremmel tüntették ki rohamosan szélesedő termék- választékát. A zseniális feltaláló 1871- ben hunyt el Bécsben. A Thonet-örökség Az idén megjelent amerikai kultúrtörténeti kiadvány Thonet kapcsán nem említi Magyarországot. A mai napig kellő mértékben fel nem tárt kötődésünk Thonet tevékenységéhez azért is fontos, mert találmánya a bútortörténet fejlődésében korszakalkotó volt. A múlt század kilencvenes éveiben a mintegy félszáz hajlítottbútor gyár fele az Osztrák-Magyar Monarchia területén üzemelt, s ennek fele hazánkban. A századfordulón alapított budapesti és debreceni gyárak közül a debreceni Hajduthonet Hajlitottbútor és Kereskedelmi Rt. néven ma is üzemel. A folyamat lényege azóta sem változott, még mindig szükség van gőzre, fémformára, és a legfontosabb most is a mesterek érzéke, tehetsége, mert a folyamatot képtelenség lenne automatizálni. A boppardi évek modellje Hangulatos karácsonyi terítés Miskolc (ÉM) - Akár a reggelit, az ebedet, a délutáni kávét, vagy a karácsonyi ünnepi vacsorát készül elfogyasztani a család, fontos az ízléses terítés, hiszen szívesebben ülünk le egy hangulatosan megterített asztal mellé. Jó ötlet az ünnephez illő hóemberekkel díszített papír asztalterítő, amelyet a textilterítő tetejére teszünk. Ugyanebből a mintás papírból szalvétákat is készítsünk, es díszítsük az asztalt festett gyertyákkal. Helyezzünk több gyertyát az asztal közepére egy kosárba vagy tálba, amelyet fenyóágacskákkal és száraz virággal kibéleltünk. A kávézóasztalon a piros tányérok igen jól harmonizálnak a piros-zöld asztalterítővel. A zöld csészék jól illenek az asztalt díszítő fenyőágakhoz. Melegen világítanak a terítőbe szőtt aranyszálak es a térítőre varrott csillagok. Ünnepivé varázsolja a terítéket a fehér szín is. Ha fehér a porcelán, az asztalterítő, és núnden teríték mellett egy kis fenyőág, üveggömb díszeleg. Az asztal közepén színes gyertyák égnek és ezek fényében ünnepélyesen ragyognak a tányérok, csészék, tálak. íróasztal-szobor, vessző és nád Budapest (MTI) - A nagy frankfurti őszi árubemutatóval egy időben került sor a német iparművészek bemutatójára is a frankfurti Iparművészeti Múzeumban. Ez a kiállítás is, mint bárhol a világon, azt a kérdést feszegeti, hogy mi az iparművészet: művészet-e vagy' mesterség, használati vagy' dísztárgyak gyűj- tőfogalma-e. A sok különleges falikép (dísz) és étkészlet vagy üvegtál (használati tárgy') mellett feltűnt egy tárgy', amely frappáns választ adott a kérdésre. H. E. Schickentanz egy grafitszürke elegáns szobrot állított ki, amely néhány egyszerű mozdulattal íróasztallá alakítható. A művész a vagy-vagy kérdésre is-sel válaszolt, egyben az irodaként használt kis lakások egyik jelentős gondját is megoldotta. A frankfurti őszi vásáron már nem használati vagy dísztárgyként szerepelnek a dolgok, hanem áruként. Élképesztő bőségben és elképesztően változatos színvonalon. A karácsonyra szánt mütyürkék minden áhítattól mentes tömege mellett persze jelen vannak, kitapinthatnak a különféle lakberendezési irányzatok is. Az egyik legfontosabb divatirányzat a lak- berendezésben a fonott nád- és vesszóbútorok jelenléte. Ma már nem csupán a verandát lehet berendezni velük; komoly kárpitozott bútorok, ágyak, szekrények is készülnek ebből a látszólag törékeny anyagból. Igaz, a szekrény váza fából van, csupán ajtaja, fiókja fedett háncsszövettel, vagy egyéb szövött növényi anyaggal. Az egyre fejlettebb kézműves technikával készült ülőbútorok legalább olyan stabilak, mintha fából vagy éppen műanyagból lennének. A fonott bútorok azonban szinte igénylik maguk körül a természetes anyagból készült tárgyak jelenlétét, így azután szerencsésen éleszthető fel a paraszti kultúra, amelyet a műanyagok már elnyomni, kiszorítani igyekeztek. Igaz, ezeket a termékeket ma már illik a „bio” jelzővel illetni, így például a rövid szálú, ügyes műanyag mosogatókefék óriási választéka mellett ott sorakozik a hajdani kefekötök egész kollekciója, új feldolgozásban, mint biotermék. De a sok festett fából készült konyhai kiegészítő mellett megjelenik a színezetlen cserép, a durván szőtt vászon is. A szőnyegek között sok a vidám rongyszőnyeg. És hogy a régi hangulat még teljesebb legyen, megjelentek a festett parasztbutorok is, hasznos és szép kiegészítőként, hatásosan „öregített” kivitelben. A komód, a kredenc, a sarokbútor és a falitéka mellett néhány szép karosszék is helyet kapott. Színük matt: kék, zöld, barna, szürke, s annyira kopottak csak, hogy előhívják otthonosság-érzésünket. A fém, a vas régóta szerepet kap a lakberendezésben. Mostani új szerepében a fonott bútorral párosulva modern és konstruktív berendezési módot hoz létre. Till Behrens bemutatott egy nagyon jól felépített fémbútor kollekciót. A világítótesteknek jelentős hely jutott a frankfurti vásáron. Nehéz megtalálni azonban a mostani berendezési módhoz illő „természetes” formát. Néhányuknak mégis sikerült. A fehér, padlizsán alakú világítótest asztalra állítva vagy felfüggesztve sajátosan hangulatos.- Az a halogén lámpatest pedig, amelyiknek burája valódi kagyló, világítás nélkül is remek szobai kiegészítő. Az oldalt összeállította: Marczin Eszter ___ -K
