Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
8 A Itt-Hon 1994. December 20., Kedd ABAim PORTRÉ A híres kovács Abaújszántó (EM- K.S.) - Hires az abaújszántói utca- mondja a régi népdal-, merthogy cimbalommal van kirakva. S valamikor, ha végigment rajta a hajdanvolt legény, még a csizmája sarka is nótát pengett. De nemcsak a szántói utca híres, hanem az abaújszántói kovács is. Mert hiszen ide járnak hozzá Telkibányától Szerencsig, Monoktól Erdőbényé- ig. De a helyieknek is ő a kovácsa. Patkót felverni csak ő tud jól, ezért dolgozik a tállyai rendőrőrsnek, a szakközépiskola tangazdaságának, a rátkai magánvállalkozónak, s mindazoknak, akiknek a kovácsmunkára van szükségük. Most már divattá vált, hogy lovaskocsival, hintóval panorámázzanak az emberek. Ehhez pedig jól vasalt kocsik és lovak kellenek. Ezeknek a mestere ő, Barta István, az abaújszántói kovács. Barta István 1939-ben született, az édesapja munkás volt. Nagy Béla bácsihoz, a híres mesterhez került tanulónak. Oda került, mert mindenképpen kovács szeretett volna lenni. Akkor még az is megtörtént, hogy más szakmára vették volna fel, de az öreg mester azt mondta, hogyha egy évig eljön a gépeket olajozni, majd meglátom a rátermettségét. Egy évig olajozta és tisztogatta a bányagépeket. A mester ezután úgy ítélte meg, hogy alkalmas lesz a mesterségre. Most, az életutat szemlélve úgy tűnik, hogy az öreg mester tökéletesen döntött. „Az élet most nehéz, sokkal nehezebb, mint régen volt. Tíz gyermeket neveltem fel, ehhez mindent meg kellett próbálnom. A szakmám mellett 38 évig voltam mozigépész, most én vagyok a terményértékesítő, mindent csinálok, ahhoz, hogy tíz gyereket fel tudjak nevelni, bizony dolgozni kell. Mindent csinálni kell, ahogy annak idején is mesterem mondta.” Barta István MTH-s tanulóként Szerencsen szerzett szakmunkás-bizonyítványt, az iskola igazgatója Bánhegyi Gyula volt, akire kedvesen emlékezik vissza. Dolgozott az aranyosi kőbányában is, ahol a szakmát tanulta. Ezután a tállyai erdészetben huszonhét évig volt, s most, nyugdíjba kerülve, itthon van a műhelyében. Gyerekei közül van aki utódja legyen, mert egyik lakatos fia segít neki a patkók kikovácsolásában. „Ez a szakma jó szakma, csak jól kell csinálni, most is van munkám. Ezt nem kell dicsérni, mert ez magáért való érték. Ezt csinálni kell jó szívvel és tisztességgel. Erre mindig szükség lesz. Ha ebből nem lehet megélni, akkor mindig ki kell találni hozzá másikat, amiből a családunkat fenntarthassuk. így azután egy tízgyerekes család is fenntartható a mai viszonyok között.” Karikatúrák a gimnáziumban Szikszó (ÉM - T.J.) - Mező István karikatúráival gyakran találkozhatnak olvasóink az Itt-Hon hasábjain. Az elmúlt héten a Szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban nyílt kiállítása. A kiállításon szép számmal megjelenő érdeklődőknek szívesen vallott önmagáról, karikaturistaként eddig elért sikereiről. □ Mióta rajzol karikatúrákat? • Érettségi után, amikor bevonultam katonának, a honvédségnél készítettem első rajzaimat. Azóta több mint 9000, nem tévedést!), kilencezer karikatúrám jelent meg az ország legkülönfélébb lapjaiban. □ Volt-e, vagy van-e kedvenc karikaturistája ? • Kezdettől fogva Kaján Tibor a karikaturista példaképem. Egyébként a szöveg nélküli rajzokat kedvelem. □ Az újságban való megjelenésen kívül milyen megméretteté- si lehetőség van még? • A karikatúrapályázat. Húsz év alatt tizenhat pályázaton nyertem díjat. A legemlékezetesebb a Magyar Olimpiai Bizottság által kiírt sport karikatúrapályázat első helyezése volt, amikor Schmidt Pál olimpiai bajnok, a MOB elnöke adta át az oklevelet. □ Kiállításai milyen gyakran vannak? • Évente négy-öt. Szívesen megyek mindenhová ha hívnak. „Levelező” kiállításaim is voltak már Kanadában, Belgiumban, Olaszországban, Bulgáriában, tehát ott csak a rajzaim voltak, én nem. □ Iskola, parlament, karikatúra... Hogy bírja? • Egyelőre könnyen, bár kétségtelen, sokkal kevesebb az időm rajzolni, pedig most van csak igazán ötletem. Mező István rajza □ Az előbb említett három dolgot milyen sorrendben állítja az életében? • Nehéz kérdés! A gyerekek a szívemhez nőttek, a karikatúrában örömöm lelem, a parlament meg izgalmas. De a kérdésére válaszolva elsősorban vagyok karikaturista, másodsorban pedagógus és harmadsorban országgyűlési képviselő. Gyerekek honi rajzasztala A Kazinczy Ferenc Általános Iskola 6. osztályos Művészeti Alapiskolájának tanulói rajzaikkal a közelgő karácsony és a tél örömeinek, eseményeinek hangulatát közvetítik Békés karácsonyi ünnepeket A TARTALOMBÓL Budapesti Mikulás Nagy élményben volt része a hemád- vécsei gyermekotthon hagyományőrző tánccsoportjának. Mikulás ünnepségen voltak Budapesten, ahol a tánccsoport szerepelt. A műsort Reményi Géza, a MCÍSZ országos elnöke nyitotta meg. Az MCISZ országos szervezetével már 1990 óta jó kapcsolatot tartanak fenn a hernádvécsei gyermekotthon hagyományőrző tánccsoportjának tagjai. (2. oldal) Karácsonyi vágyak Karácsony az ajándékozás csodálatos ünnepe. Ilyenkor mindenki sze- retetteljesebb a másikhoz. Ha másként nem, egy üdvözlőlap segítségével elküldi szíve melegét a többi embernek. Talán a baktakéki katolikus hívőknek még nagyobb odaadást jelent ez az évutó, ugyanis a csodálatos ikonosztázzal rendelkező görög katolikus templomot most renoválták; így lesz betlehemi játék. (2. oldal) Jeles napok A téli ünnepkör jeles napjai kivételes helyet foglaltak el a naptárban. A földművelésből, állattartásból élők életében ez az időszak csendesebb volt. A letűnt paraszti világot azonban hiába keressük. De egy-egy szép, régi jeles nap visszahoz belőle valamit. A mai öregeknek az ifjúság édes emlékét, a fiataloknak pedig a rácsodálkozást: ilyen szép ünnepek volta hajdanán? (4. oldal)
