Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-19 / 299. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1994- December 19., Hétfő _APROPÓ Szakadék FtCSKt. CSAIJA A mai gyerek becsúsztat egy kazettát a vi­deóba, és nézi az akció filmet, vagy ha szü­lei nincsenek otthon, a pornót. Bizonyos dolgokban jártasabb, mint a felnőtt. Leül a számítógép elé, szeme a monitoron, ke­ze a klaviatúrán, akár reggeltől estig ké­pes ezzel elszórakozni. Amikor én gyerek voltam, még nem volt számítógép, se video. Tévé sem volt, sőt a mi falunkban még villany se, a petróle­umlámpa pislákoló világánál olvastam. Hamar rákaptam a könyvekre, érzékeny, élményekre szomjas lélek, részegre olvas­tam magam. Szerencsére jó könyvek akad­tak a kezembe. Kevés könyv volt a kör­nyezetemben, de a napi betevő azért meg­került. Hál' Istennek édesanyám is nagyon szeretett olvasni, ami a parasztasszo­nyokra nemigen jellemző. Legelőször a Szeptember végén muzsiká­ja zsongított el, s bátyám skandálta fenn­hangon, idő után magam is kívülről fúj­tam. Máigegyiklegkedvesebb versem. Ro­binson történetét édesapám mesélte el, iz­galmas volt, amikor már olvasni tudtam, nem mulasztottam el Defoe könyvét. A Ta­más bátya kunyhóját megkönnyeztem, ezt a könyvet édesanyámmal felváltva hango­san olvastuk esténként. Kukorica Jancsi a bátyám olvasókönyvéből lépett elém, ret­tentően tudtam haragudni Jancsi gazdájá­ra meg IIuska mostohájára. Legelső saját könyvem a Tizenöt éves kapitány volt, em­lékszem, hogy örültem neki, milyen gaz­dagnak éreztem magam. Nekem könyvek jelölték az időt, emlékszem az Aranyem­ber közben térdig érő hó esett, Az utolsó mohikán és a Vadölő között pedig kitava­szodott. Emlékszem arra is, hogy „A pa­takban két gyermek fürdött, egy fiú meg egy leány." Vajon hányszor olvastam az Egri csillagokati Nemecsek halálán tizenhét évesen, nem tudom hányadik alkalommal is elsírtam magam. Liba bőrös lettem, amikor a vörös- ingesek tisztelegtek neki. Vajon Rambo és Batman elszántsága, ügyessége mi az ő lelki nagyságához képesti Nyilas Misi, Tom Sawyer szinte játszótársaim voltak, annyira elevenen élnek bennem. Mennyi jó könyv! Nem egyet felnőttként újra elő­vettem, s újra örömet leltem benne. Vol­tak megkésett könyveim is, amelyekről gyerekkoromban lemaradtam. A kis her­ceg és a Micimackó felnőttként került a kezembe, igazán csak sajnálni tudom, hogy korábban nem olvashattam őket. S kicsit sajnálom videózó, számítógépező gyerekeinket is, hány és hány olvasmány- élménnyel, regényhőssel szegényebbek. Nemecsek Ernő és Rambo két külön világ. Fiam és én szintén. És e világok között a szakadék egyre mélyül. Magánerős táj ház Szentistván (ÉM) — Simon Istvánná vett egy tájházat. Lehet, ez így kicsit furcsán hangzik, s talán még furcsábban akkor, ha hozzáte­szem: a házban lévő népművészeti anyagot ő gyűjtötte össze. Vagyis a magáét vette meg. Azért, nehogy rosszabb sorsra jusson az épü­let, hogy maradjon ez is - mint a másik két táj­ház - Szentistvánnak, s hajön valaki, ne csak elmesélni tudja, hanem meg is mutathassa, milyen volt régen. A ház egyébként régen azt a célt szolgálta, hogy „összegyűjtse” a hímzőasszonyokat, hogy legyen egy hely, ahol szót válthatnak, leadhat­ják munkáikat. Az egyik helyiséget meghagy­ták erre a célra. Persze egykor (a ’70-es évek elején) még több mint háromszázan voltak. Ma már sokkal kisebb a kereslet a népművé­szeti munkák iránt. Aztán meg azt szeretné a tájház új tulajdo­nosa, ha a tető nem cserepes lenne, hanem ná­das, mint az jellemző, meg bolthajtások díszí­tenék, de egyelőre marad így, mert a többi pénzkérdés... Huszonöt év a pódiumon Homródiné Engi Zsuzsa éppen hu­szonöt évvel ezelőtt állt először karnagyként egy kórus élén a pódi­umon, de a zenével már sokkal ko­rábban eljegyezte magát, hiszen olyan családi környezetben nevel­kedett - édesapja Engi István zene­tanár és karnagy hogy tulajdon­képpen nem is volt más „válasz­tása" minthogy ő is muzsikus legyen. Ezt a negyed évszázados jubileu­mot ünnepelendő gyűltek össze tegnap délelőtt a Miskolci Egyetem aulájában a pályatársak, a barátok és a tisztelők, hogy meghallgassák a Homródiné Engi Zsuzsa vezette Zrínyi Ilona Gimnázium Leányka­rának ünnepi koncertjét. A műsor­ban többek között Karai, Bárdos, Kodály, Bartók, Szőnyi Erzsébet és Mendelssohn kórusművei hangzot­tak el. Fotók: Dobos Klára A montázs mai művészetéről Beszélgetés a diaporámáról a lillafüredi verseny fődíjasával Miskolc (ÉM - DK) - Az elmúlt hét végén rendezte meg az ifjú­sági és Szabadidő Ház Lillafüre­den a Vili. Országos Diaporáma Biennálét. Biztosan sokan isme­rik a műfaj lényegét, ám sokat csak kevesen tudnak róla, mert kevesen művelik. Ennek oka le­het egyrészt a különleges vetí­tőgép magas ára, másrészt egy műsor elkészítésének rendkí­vüli munkaigénye, harmad­részt pedig az, hogy ma a video világában sokan elavultnak tartják a diaporámát. Minder­ről Tám Lászlóval, a műfaj „klasszikusával” beszélgettünk. • Nagy öröm, hogy ebben a nehéz időben is vállalta a város ezt az or­szágos rendezvényt. Én egyébként az összes miskolci fesztiválon részt vettem, több díjat is kaptam. Öreg veteránnak számítok már itt, de a diaporámában is. Gyakorlatilag a kezdetek óta, a ’70-es évektől együtt élek a műfajjal. És mindig fontos­nak tartottam a megmérettetési le­hetőségeket. □ Bizonyára sokan megkérdezik ön­től: nem elavult már ez a műfaji • A diaporámára a jelen helyzetben is nagy szükség van. Ez a inontázs művészete. Lényege, hogy a képbe vetített kép létrehozza a 3., ezen be­lül a 13. képet is. A műfaj sajátossá­ga az 1+1=3 képlet. A montázs mű­vészete, de nem a térben, hanem az időben. Az időintervallumot adja a zene, ami maga is montázs. Égy- másba csúsztatott, egymás mellé vágott dallamok, zajok, zörejek, sőt a csönd is lehet effekt. Ez keveredik a képi montázzsal... □ Érdekes, hogy az egyedüllétben sokszor „elszürkülnek” a képek. Úgy értem, önmagukban fotóművészeti szempontból kevésbé állják meg a helyüket... • Éz azért a jó műveknél nem jel­lemző. Bár egészen másként kell ilyenkor komponálni a képeket, mint egy önálló fotónál. Hiszen két felvétel között, képből képbe kell vándorolnia egy gondolatvonalnak, de ez nem cselekmény, mert akkor már mozi lenne. Ani a két kép kö­zött történik - valami megmagya­rázhatatlan - az a diaporáma. A né­ző kénytelen együtt gondolkodni. Természetesen a befogadó művelt­ségétől is függ, hogy mennyit lát bele. □ Önök egymás közt inkább a tech­nikáról beszélgettek, mint egy-egy konkrét műsorról. Lehet., hogy itt fontosabb a technikai • Nem. A legfontosabb a gondolat, amit a szerző több oldalról körüljár, megláttat. Odahozhatják a világ legjobb technikáját, ha csak képek vannak, meg zene, meg technika, akkor üres az egész. Ez nagyon összetett műfaj. Érteni kell a fény­képezéshez, a zenéhez, és érezni is kell a zenét. Akkor az igazi, ha nem válik szét a képi és a hangi világ. Az egésznek együtt kell hatni. □ Viszont egy ilyen fesztiválon az önök letisztult anyagai mellett gyen­gébb műsorokkal is találkozik a né­ző. Ez nem zavarja önti • Egyáltalán. Kimondottan örülök, hogy itt új arcokat is látok. Külön szándékunk a fiatalok bevonása a munkába. Ha elfogadják a kritikán­kat, és a hibáikból levonják a kon­zekvenciákat, akkor méltó utánpót­lás lehetnek. Érdekeltté kell ten­nünk őket minél magasabb színvo­nalú művek létrehozásában. Nem zavarnak a gyengébb műsorok, hi­szen mi sem itt kezdtük, ahol ma tartunk, a szemétládánkban bizto­san hever tízezer elrontott kocka. Mutatok négy percet, az mindenki­nek nagyon tetszik, de a könnyed­ség mögött évek vannak... □ Van valamilyen lehetősége mun­káinak bemutatására a fesztiválo­kon kívüli • Már 12 országban volt önálló es­tem, és a televízióban is láthatták a műsoraimat. De a legnagyobb éhné­llyen képekből is lehet diaporáma nyem az marad, mikor augusztus 20-án Nagyatádon mintegy ötezer embernek vetítettem szabadtéren, majd nyolcméteres képet. Tudtam, hogy egy rossz mozdulat, és min­dent elronthatok... Ezeken az önálló esteken a nézőket teljesen magam mögé tudom állítani, és bemutatha­tom nekik a repertoáromat. Ha egy fotóanyagot rakok ki a falra, nem tudom, a közönség hogy reagál. Itt viszont a néző együtt él velem. □ A magyar diaporámások ismertek külfóldöni • Nagyon is. A magyar diaporámák intemacionálisak. A nyelvünket ugyanis kevesen beszélik, ezért az alkotók is kevés szöveget használ­nak, inkább a zenére, zörejekre épí­tenek. Nemzetközi szinten sajnos elteijedtek a szöveges diaporámák, ezeket én nem szeretem, mert di­daktikussá teszik és lelassítják a műsorokat... Egyébként nagy ma­gyár klasszikusai vannak a műfaj­nak: Dozvald János, Eifert János, Mánfai György, Magyar Ferenc, Bá­nyai Gábor, ég én 1 s; nyerte mm ár jó néhány díjat külföldön. Mint sok másban, Magyarország - a rosz- szabb technika ellenére - ebben is nagyhatalom. * A VIII. Országos Diaporáma Bien- nálé díjazottjai: 1. Tám László (Bu­sójárás). 2. Mánfai György (Elégia); Magyar Ferenc (Hogyan leskelő- döm). 3. Dékány Zsolt (Adagio); Ju­hász Balázs (Largo); Ádám János (Sodrásban). Ifjúsági különdíj: Sze- pesszentgyörgyi Ádám: (Isten vetése). Ádám János: Sodrásban Rendezés tolmács segítségével Becs (MTI) - Hatalmas sikerrel mutatta be szombaton este Ascher Tamás vendégrendezésében a bécsi Akademietheater Witold Gombro- wicz „Yvonne, burgundi hercegnő” című darabját. Az előadás egyben ősbemutató volt: a lengyel szerző hatvan évvel ezelőtt írt és ma igen aktuális művét most először játsz- szák osztrák színpadon. Ascher Ta­más munkásságában pedig annyi­ban újdonság a bécsi előadás, hogy most először dolgozott németnyelvű színészekkel, tolmács segítségével. Ascher nyelvtudásának hiánya aránytalanul nagy érdeklődést kel­tett Bécsben, s árgus szemek figyel­ték, vajon a nyelvi nehézséget mennyire képes leküzdeni. Az elő­adás nem igazolta a kétkedést, és ezt közönség és kritika egyaránt-be­ismerte: a 3 és fél órás premiert húszperces vastaps követte, és az elismerés az elsőszámú osztrák színtársulat tagjainak, a rendező­nek, Szakács Györgyi díszletterve­zőnek és Kliell Zsolt díszlettervező­nek egyaránt szólt. Az Akademietheater, az osztrák Nemzeti Színház, a Burgtheather kamaraszínháza, Bécs kulturális életének fontos helyszíne: az itteni előadások mindig a figyelem közép­pontjában vannak. Az előadás sike­re a darabválasztásnak is szól: a lengyel szerző abszurdja azt mutat­ja he, hogyan borítja fél a meglévő világot az idegen, a szokatlan. Az establishment a darabban egy kép­zelt királyság, az idegen pedig Yvonne, a kívülről e világba bele­csöppent, oda nem illő hallgatag le­ány, akinek viselkedése lassan min­denkit kizökkent szerepéből. A fő­szereplő Anne Bennent bravúrja, a szavakat helyettesítő testjáték min­dennél jobban mutatta Ascher szí­nészvezetésének magas fokát. A kö­zönség, amelynek soraiban bécsi és budapesti színházi emberek is jelen voltak, nagyra értékelte az előadás túlzásoktól mentes realitását. Ascher nem volt eddig sem isme­retlen Bécsben: 1988-ban a Katona József Színház társulata a legendás Három nővér-előadással nagy si­kerrel vendégszerepeit a bécsi kul­turális fesztiválon. A magyar rende­zőt a sajtó mint Gombrowicz nagy ismerőjét mutatta be, és hangsú­lyozta azt is, hogy Ascher a lengyel szerző műveit Beckett és Ionesco mellé helyezi. Hangverseny Harsány (EM) - Karácsonyi hang­versenyt rendez a Harsányi Faluvé­dő Egyesület az önkormányzat tá­mogatásával december 20-án, ked­den este fél 7 órától a református templomban. Vendégművészek: Se­res Ildikó, a Miskolci Nemzeti Szín­ház színművésze, Szilvássy Júlia hárfaművész, Csuka Hermina he­gedűművész, Lakatos György, a Magyar Állami Operaház első fa­gottosa, Regős Z^iolt, a Miskolci Nemzeti Színház karmestere. Duna-szilveszter Budapest (ÉM) - A Duna Televízió Ajándékozzuk meg egymást! cím­mel felhívással fordul nézőihez, mi­szerint akik megírják, hogy melyik a három legkedvesebb műsoruk a Duna TV-ben, azok között a szil­veszter esti tévéműsorban 50 darab teletextes színes televíziót sorsol­nak ki. A beküldési határidő: de­cember 31, déli 12 óra. Váljak tehát névvel, pontos címmel és - ha van - telefonszámmal ellátott leveleket a következő címre: Duna Televízió, 1016 Budapest, Mészáros u. 48-54. Szilveszterkor jelentkezik élő kí­vánságműsoruk Újévi jókívánságok határok nélkül címmel. A műsor vendégei ismert énekesek, humoris­ták, előadóművészek lesznek. A Du­na TV riporterei a Szilveszter-éj for­gatagában Budapest egy forgalmas pontjáról jelentkeznek majd. Az élő adás során lehetőség nyílik arra, hogy aki köszönteni szeretné hatá­ron túli rokonát, ismerősét, egy mű­sorszámmal megtegye azt. Az igényeket a következő címen le­het jelezni: Duna Televízió, 1145 Budapest, Róna u. 174., vagy a 251-01-70-es telefonszámon. Iskolai koncert Miskolc (ÉM) - A miskolci Fazekas utcai Általános Iskola és Zeneiskola növendékeinek karácsonyi hang­versenyét hallgathatják az érdeklő­dők december 21-én, szerdán délu­tán 5 órától az iskola zsibongójá­ban. A koncerten - amelyen Halma- iné Újvári Mária vezetésével a ze­nei tagozat kórusa is fellép - többek között Haydn, Mozart, Boccerini, Frescobaldi és Veracini műveit ad­ják elő a zeneiskolások. Betlehemes Szerencs (ÉM) - Betlehemes játé­kot láthatnak az érdeklődők Sze­rencsen a Rákóczi-vár udvaros palo­taszárnyában, a vár udvarán felállí­tott óriás karácsonyfa körül decem­ber 20-án, kedden délután 5 órától. Szerdán este 6 órái,ól ünnepi hang­verseny lesz a római katolikus temp­lomban, ahol fellép a Hegyalja Pe­dagógus Kórus, a Cukorgyár Rt. Férfi­kara és a Városi Zeneiskola tanárai. Kórus a várban Sárospatak (ÉM) - A Művelődés Háza Kamarakórusa tart karácso­nyi hangversenyt a sárospataki Vártqmplomban december 21-én, szerdán este 6 órától. Vezényel: Csehi Ferenc. Közreműködik: Péce- li István (orgona), Soltész Károlyné (fuvola). Zenélés a községért Ernőd (ÉM) - Az általános iskolától immár önállóvá vált és Reményi Ede nevét felvevő zeneiskola növen­dékhangversenyt rendezett az el­múlt hét péntekjén. A karácsonyi hangversenyen hegedűsök, zongo­risták, ütőhangszeresek, fúvósok, az iskola zenekara és a gyermeke­ket oktató tanárok működtek közre. AII. Rákóczi Ferenc Általános Isko­la és Szakiskola aulájában megtar­tott koncert bevételét az Ernőd Jö­vője Alapítvány számára ajánlották fel, amelynek célja a helyi oktatási, kulturális, művelődési és sporttevé­kenységek támogatása. TIT-tanfolyamok Miskolc (ÉM) - A TIT megyei szer­vezete januártól újra indítja kör­nyezetvédő! i ni, i elegen vezető-hos- tess cs angol, német kezdő vagy ha­ladó, nyelvvizsgára felkészítő tanfo­lyamait. Érdeklődni a Széchenyi u. 14. szám alatt, illetve a 354-011-es telefonszámon lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents