Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-19 / 299. szám

1994» December 19 A maximális hitel 13 millió lehet Budapest (ISB - HM) - Győr, Szé­kesfehérvár és a nyugati határterü­let után a kormány az ország keleti részén is ipari parkok kialakítását tervezi. A keleti régió első ipari parkja Miskolcon épülhet meg - je­lentette be Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um politikai államtitkára annak a sajtótájékoztatónak a keretében, melyet a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány szervezett. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriumának leg­utóbbi ülésén tőkehitelprogram né­ven határozott egy új típusú támo­gatási forma bevezetéséről. Több pénzintézet közül a Magyar Befek­tetési és Fejlesztési Bank kapta a lehetőséget, hogy az alapítvánnyal közösen kidolgozza a kis, és közép­vállalkozások támogatásának új módszerét. E célra az Európai Unió a PHARE-program keretében 1.75 millió ECU-t biztosított, és az MVA Kuratóriuma 200 millió forint azo­nos célú felhasználásról döntött. E támogatást a többségi magyar tu­lajdonú kis-és középvállalkozások kaphatják. A maximális hitelösszeg 13 millió forint lehet, amelyet 5-7 év alatt, a jegybanki alapkamat 75 százalékán kell majd visszafizetni. A támogatás részletes formáját 1995 tavaszáig dolgozzák ki. A Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítvány a tendert elnyert Wes- tel Kít.-vel közösen megújítja infor­mációs rendszerét, amelynek célja, hogy kiemelt információszolgálta­tással segítse a kis-és középvállal­kozások versenyképességét. E cél­ból országos hálózatot építenek ki, amely a Helyi Vállalkozói Közpon­tokból és azok alirodáiból áll majd. A tervek szerint az így kiépült háló­zatok a regionális fejlődés húzóere­jévé válhatnak. A rendszerrel szem­ben támasztott követelmények egyike, hogy kapcsolódjon a hasonló célú hazai és a jelentősebb nemzet­közi információrendszerekhez és in­formatikai szolgáltatásokhoz, de ki­emelt szempont az is, hogy az or­szágos kiépülés során használja fel az ENSZ és az Európai Unió hason­ló céllal működő rendszereinek ta­pasztalatait, ajánlásait. Kézikönyvtár vállalkozóknak Veszprém (MTI, ÉM)-Vállalkozói kézikönyvtárat nyitottak a hétvé­gén Veszprémben, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban. A több száz kötetnyi szakirodalmat - könyvet és folyóiratot - a Veszprém Megyei Vállalkozási Központ adományozta azzal a céllal, hogy ily módon is le­hetőséget adjon az induló vállalko­zóknak szakmai ismereteik, infor­mációik gyarapításához. A vállalko­zói kézikönyvtár csak az első lépése a hosszú távú együttműködésnek, amelynek keretében a vállalkozási központ és a könyvtár jövőre számí­tógépes adatbázist is létrehoz. Ha­sonló lehetőség bizonyára Borsod­ban is érdekelné a vállalkozói réteget. Tőzsdei szabadpiac beindítása Budapest (MTI) - A Budapesti Éi’- téktőzsdén jövő év január 1-től hiva­talossá válik a részvényindex. A tőzsdetanács legutóbbi ülésén a részvényindex véglegesítésével kapcsolatban a tanács tagjai elfo­gadták az index „kézikönyvét”. A tanács foglalkozott a tőzsdei sza­badpiac beindítására vonatkozó elő­terjesztéssel. Az elképzelések sze­rint ezen a tőzsdei szabadpiacon olyan értékpapírokkal kereskedné­nek a brókerek, amelyek az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet en­gedélyével nyilvános kibocsátásra kerültek, de még nem felelnek meg a tőzsdei bevezetés kritériumainak. _Rövidfn ■Az ÁV Rt.-nél megkezdték az öt, stratégiailag jelentős cég, az MVM Rt., a Mól Rt., a Matáv Rt., az An­tenna Hungária Rt. és a gázszolgál­tató társaságok privatizációjának előkészítését. A terméseredmények birtokában a Földművelésügyi Minisztérium feladta korábbi, a kukoricaexportot ellenző álláspontját. Pillanatnyilag csaknem egymillió tonna termény­többlet van az országban, ezért a tárca hozzájárul a kivitelhez. ♦, Hétfő Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 A munkahelyteremtésé az elsőbbség Balogh Anduka Miskolc (ÉM) - Az Állami Fej­lesztési Intézet az elmúlt évben alakult részvénytársasággá. Ko­rábban a Pénzügyminisztérium intézete volt. Már az átalaku­lást megelőzően létrejöttek a te­rületi kirendeltségek, amely­nek megyénkben Gallyas Sán­dor a vezetője.- A kirendeltség megalakulása előtt új munkahely teremtésére, illetve infrastrukturális fejlesztésekre az úgynevezett Területfejlesztési Alapból lehetett - mint állami kasszából - pénzügyi segítségre pá­lyázni - mondja. - Aztán 1993-ban jelentősen bővültek a források, hi­szen életbe lépett az 1070-es Kor­mányhatározat, amely egyértelmű­en kimondta ennek a térségnek a felzárkóztatását. □ Milyen mértékű, volt a lemara- dottság? • Most vonatkoztassunk el a megye gazdasági szerkezetéből adódó problémáktól, hiszen arról sokat és sokan beszélnek mindenféle fóru­mon. Ami viszont sokat mond, az egy felmérés. Ebben elfogadott nemzetközi normák alapján vizs­gálták meg Borsod-Abaúj-Zemplén településeit, és megállapították, hogy a 352 településből 306 elmara­dott, következésképpen támogatás­ra szorul. Azt hiszem nem kell kü­lön magyaráznom, sehol az ország­ban nem volt annyi község, ahol ennyi gond lett volna az egészséges ivóvízellátással, telefonvonalak hi­ányával, megfelelő közutakkal, be- kötőutakkal, csak hogy a legfonto­sabb infrastrukturális problémá­kat említsem. U Megítélése szerint mennyit válto­zott a helyzet ? m Azt hiszem, túlzás nélkül állítha­tom, hogy e téren a megye dinami­kusan fejlődött. A Zemplén-prog- ram révén az abaúji, a hegyközi, a szerencsi, a sárospataki és a sátor- laljaújhelyi térségben összesen száz községbejut el a vezetékes gáz. Há­rom évvel ezelőtt egyáltalán nem volt furcsa a kurblis telefon, s ma? Csupán két év alatt, 1992-ben és 1993-ban több mint négy milliárd forint értékben épültek önkormány­zati, de főként társasági alapon táv­Gallyas Sándor közlési beruházások, s a költségek felét a Településfejlesztési Alap áll­ta. Összességében tehát tavaly több mint húszmilliárd forintot használ­hattak fel a benyújtott pályázatok alapján az önkormányzatok, állami, vagy magántulajdonú vállalatok az infrastrukturális, illetve munka­helyteremtő beruházásra, az idén pedig több mint kilencmilliárdot. U A jövő? • Mindenképpen a munkahelyte­remtő beruházásoké. Ebben a kér­désben azonban nagyobb hangsúlyt kap a polgári kreativitás. Ázt ugyanis, hogy utat, ivóvíz-, szenny­víz-, telefon-, vagy gázhálózatot kell építeni könnyű megállapítani Bu­dapestről, Miskolcról, stb. De ab­ban, hogy milyen jellegű munkahe­lyeket kell kialakítani egy adott kis­térségben, a jelenleginél lényege­Fotó: Fojtán László sebben nagyobb szerep jut a helyi közösségnek. □ Önök ebben mennyire tudnak segíteni? • A mi feladatunk jórészt az, hogy a különböző állami pénzekből - mint például a címzett támogatásokból, területfejlesztési támogatásokból - történő beruházásokat a pályázat benyújtására közvetve előkészít­sük, illetve elfogadásuk esetén a megvalósulást ellenőrizzük. De pél­dául a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnál a kisvállalkozók „kiszol­gálása” az Agroker Rt., a Rákóczi Bank és az FM megyei hivatala, va­lamint az ÁFI területi kirendeltsé­gének koordinálásával történik. Szóval azonkívül, hogy ellenőrzünk, ahol tudunk, ott „súgunk” is, de, hogy ki és nút kíván megvalósítani, annak eldöntése nem a mi dolgunk. Bárány nélkül elmarad a haszon Miskolc (ÉM - BAM) - Egyes adatok szerint közel százezer juh van ma Borsod-Abaűj-Zemp- lénben. Ha a térség adottságait nézzük, bizony ennél jóval töb­bet is eltarthatna a megye. De a létszámfogyásnak csak egyik oka a szűkülő jövedelmezőség. A pri­vatizáció következtében magán­kézbe kerülő falkák gazdáit gya­korta a szakértelem hiánya jel­lemzi. Illetve, hogy egész ponto­sak legyünk, a korszerű tenyész­tési ismeretekkel van a gond. Következésképpen állományával úgy igyekszik a fejlett európai piac igényének megfelelni, hogy jóformán azt sem tudja, melyek azok a tenyésztési kritériumok, amelyekkel a célokat elérheti.- A legtöbb gond a kötelezően előírt állategészségügyi szabályzat betar­tatásával van. Például a féléven­ként előírt Brucella ovis szerológiai vizsgálatnak sem tesznek eleget, pedig ez, a fertőzött egyedek kiszű­rését szolgáló, vérvételi beavatko­zás egyedenként csupán ötven fo­rintba kerül. S ebben az esetben nem csupán a kisgazdákról beszé­lek, hanem neves törzstenyészetek szakembereiről is - említi Hajtós István, kandidátus, a megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszervizsgáló Állomás igazgatóhelyettes-fóál- latorvosa.- Magyarország mindig híres volt arról, hogy jól képzett állator­vosai vannak, s mert az üzemekben az állategészségügyre mindig ko­moly hangsúlyt fektettek, a na­gyobb fertőzések elkerülték az or­szágot - veszi át a szót Sándor Jó­zsef vállalkozó. - Sajnos, az átala­kuló mezőgazdaság e tekintetben mintha lemaradna. A „visszalépés” abban is megnyilvánul, hogy a köte­lező vizsgálatokat nem végzik el, másrészt, s most térjünk vissza a juhászatra, e kérdés bizonyos érte­lemben háttérbe szorul.- Mit ért ez alatt?- Köztudott, hogy a juhászattal a legtöbben nem a tejtermelés, ha­nem a bárányszaporulat eladása miatt foglalkoznak. Nos, tételezzük fel, hogy valaki száz anyajuhval rendelkezik. Ehhez legalább négy kost kell vennie. Egy kos ára, fajtá­tól függően, harminc-hatvanezer fo­rintba kerül. Egy apaállat éves tar­tási költsége tízezer forint. Egy te­jesbárány pedig háromezer forin­tért értékesíthető. Nos, amikor a gazda elmegy a vásárra, vagy a törzstenyészetbe, hogy kost vegyen, megnézi az állat származási lapját, a jószág küllemét, megkérdezi, hogy egészséges-e, aztán dönt: igen, ez kell nekem. Egyet hagy figyelmen kívül, és ez sajnos szinte minden juhtartóra jellemző, hogy terméke- nyítőképes-e az állat, vagy sem. Nem kell ahhoz nagy képzelőerő, hogy mi történik a „nem” esetében. Ha csak egyszer ellet - bár húster­melésre szakosodott állományok esetében a sűrített elletést, azaz a kétévenkénti háromszori szaporu­latot választják -, akkor is egy ter­méketlen apa után legalább har­mincszor háromezer forint az elma­radt haszon.- Mit ajánlanak tehát?- Most jön a január, ez az az idő­szak, amikor az előző termékenyí­tés után üresen maradt, vagy elve­télt anyajuhokat újra fedeztetik. A kosok termékenyítési problémáinak felismerésére van egy nagyon egy­szerű módszer, amellyel Hajtós dok­tor kandidátusi értekezésében - többek között - foglalkozott. Az én vállalkozásom tulajdonképen en­nek gyakorlati alkalmazásáról „szól”. Tapasztalatból mondom, hogy hazánkban sajnos még min­dig nem terjedt el ez a vizsgálati módszer, annak ellenére, hogy az eljárás egyszerű és roppant olcsó is. Tudja, az a legszomorúbb, hogy amikor a juhászatról beszélünk, mindig felemlítődik Uj-Zéland, Ausztrália, Dél-Afrika. Ott bezzeg jól mennek a dolgok, mondjuk. Igen. De ott például erre a kérdésre, amiről most beszélget­tünk, már huszonöt éve komoly hangsúlyt fektetnek. És ez nem le­het véletlen. Tizenkét hónap, huszonegy százalék Budapest (MTI) - A fogyasztói árak novemberben az előző hónap­hoz képest 1,9 százalékkal, a no­vembert megelőző 12 hónap alatt pedig 21,0 százalékkal emelkedtek. Tavaly novemberben 0,7 százalékot tett ki az árszínvonal növekedése egy hónap alatt, és ugyancsak 21,0 százalékot 12 hónap alatt. A statisztikai hivatal közlemé­nyéből kitűnik: az egy hónap alatti áremelkedésnek a tavalyinál jóval nagyobb mértéke részben a fogyasz­tói adók növekedésének, részben az élelmiszerárak tavalyinál gyorsabb emelkedésének a következménye. Legnagyobb mértékben a húsáru, a zsír és a kávé drágult. Az eddigiek­től eltérően az idén ősszel nem sta­bilizálódtak, hanem növekedtek a zöldség- és gyümölcsárak. Az ipar­cikkek közül a ruházati termékek ára egy év alatt 17,7 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 13,7 szá­zalékkal nőtt. A létminimum összege a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családokban novemberben 57 ezer 300 forintot tett ki. Az áremelke­dést figyelembe véve e családtipus- nál a létnűnimum-érték növekedé­se egy hónap alatt ezer forint volt. A létminimum összege legmagasabb az aktív korú városi egyedülállók­nál - 19 900 forint - és a legalacso­nyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községi háztartásokban, egy főre 11 380 fo­rint, összesen 68 300 forint. _Válasz-ADÓ A társasági adó Továbbra is várjuk olvasóink adózással kapcsolatos kérdéseit. A borítékra kér­jük írják rá: „Válasz-adó” □ Korlátolt felelősségű társaságunk veszteség­gel zárja az évet, azonban a társasági adótör­vényben foglaltak szerint minimumadó fizetési kötelezettségünk fennáll. Kérdésünk, hogy a december 20-áig teljesítendő feltöltési kötele­zettség vonatkozik-e a minimumadóra is? • Az adózás rendjéről szóló, módosított 1990. éri XCI. törvény 2. sz. mellékletének, az álla­mi adóhatósághoz teljesítendő befizetések ha­táridejével foglalkozó fejezete, a 3/A. pontban előírja, hogy a társasági adó alanyainak, az adóelőleget a várható, éves fizetendő adó összegére ki kell egészíteni (fel kell tölteni) de­cember 20-ig. Ez a kötelezettség azoknál az adóalanyoknál is fennáll, akik csak a társasá­gi adóról szóló 1991. éri LXXXVI. törvény 9. paragrafus (1) bekezdés b.) pontja szerinti mi­nimumadó fizetésére lesznek kötelezettek. Mi­nimumadót egyébként a társasági adótörvény szerint azoknak az adóalanyoknak kell fizetni, akik veszteségesek, vagy adóalapjuk nem éri el a korrigált árbevétel 2 százalékát. □ Az általános forgalmi adó alanya köteles-e pénzforgalmát bankszámlán bonyolítani? • A pénzforgalomról és a bankhitelről szóló kormányrendelet értelmében, 1992. július 1- jétől - a belföldi jogi személyeken és jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező gazdasági társa­ságokon túl - az áfa fizetésére kötelezett ma­gánszemélyek, valamint az egyéni vállalkozók is kötelesek bankszámlaszerződés alapján pénzeszközeiket (a készpénzfizetést szolgáló pénzmennyiség kivételével) bankszámlán tar­tani, és pénzforgalmukat bankszámlán bonyo­lítani. Ebből következően az áfa alanyára abban az esetben nem vonatkozik az említett elő­írás, ha adózó önálló tevékenységét nem egyéni, illetve társas vállalkozás kereté­ben végzi és mentesül az áfa fizetési kötele­zettség alól. _ÉM-portré Zupcsán László Miskolc (ÉM - ME) - Abaúji kis faluban, Gagyvendégiben született, és mint mondja, a gyermekkori emlékek miatt, ma is odahúzza a szíve. Korán kikerült a családi fészekből. A kö­zépiskolát már Miskolcon végezte, és kohász lévén, itt helyezkedett el Diósgyőrben.- Amikor megkezdődtek a gondok a gyár­ban, engem is elkapott a félelem szele. Bár közvetlenül nem fenyegetett a leépítés veszé­lye, elkezdtem azon tűnődni, mihez foghat egy tősgyökeres kohász, aki majdnem húsz évet húzott le egy nagyvállalatnál. Persze nem csak engem foglalkoztatott a kérdés, a kollégá­immal közösen is tervezgettünk. Szóba került a mészoltástól kezdve a drótfonásig szinte minden. Aztán ezek a tervek elhamvadtak, hiszen szerencsére a mi munkahelyünk megmaradt. De én továbbra is másodállást kerestem, mert hát az árak, a megélhetés, az életszínvonal. Ugye nem kell magyarázni. Három gyerek mellett nem egyszerű manapság szinten tarta­ni a család megszokott életszínvonalát. Talán tipikus helyzet, hogy ügynököskö- déssel kezdtem foglalkozni, közelebbről rek­lámszervezéssel. A véletlen úgy hozta, hogy éppen egy biztosítási brókercéghez mentem üzletet kötni és az ügyvezetővel folytatott be­szélgetés után, én ugyan nem „adtam” el neki semmit, ó viszont meggyőzött engem, dolgoz­zam inkább náluk. így lettem biztosítási ügynök. Jó légkörű csapatba kerültem, ami hozzásegített ahhoz, hogy megtanuljam és megszeressem ezt a munkát. Az eltelt egy év alatt kevés szabad­időm volt, mert itt állandóan menni kell, ha az ember keresni akar. És ha az ügyfélnek a va­sárnapjó, akkor vasárnap kell felkeresni. Sze­rencsére a családomtól sok segítséget, megér­tést kapok. A feleségem, a lányaim jórészt megoldják az otthoni feladatokat. Év vége felé közeledve az ember mérleget készít a mögötte álló esztendőről. Nálunk 1994 a különösen sikeres évek sorába kerülhet, hi­szen új, nagyobb lakásba költöztünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents