Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-17 / 298. szám

1994. December 17., Szombat Hírek - Tudósítások ÉSZAK-MagyarorszAg 3 Az új KDNF-frakció Miskolc (ÉM) - Péntek délután alakuló ülésre jött össze a miskolci önkormányzati képviselő-testület kilenctagú frakciója. Meghatároz­ták a frakció stratégiáját, melynek lényeges eleme a város stabil kor­mányzása. Eldöntötték továbbá, hogy mely bizottságok munkájába kívánják saját tagjaikat, illetve kül­ső szakértőiket bevonni. Az értekez­leten határoztak a frakcióvezető személyéről is: Üveges Lajost választották meg. Erosodo építőipar Budapest (MTI) - Az építőipar tel­jesítménye idén várhatóan 16 szá­zalékkal növekszik az elmúlt évhez képest. A szektor további fejlődésé­hez nélkülözhetetlen, hogy a parla­ment a jövő évben minél előbb elfo­gadja a közbeszerzési törvényt. Ezt hangoztatta Kreszán Albert, az Épí­tési Vállalkozók Országos Szakszö­vetségének elnöke, a Középületépí­tő Vállalat vezérigazgatója tegnap Budapesten, az ÉVOSZ évzáró ülé­sén az Atrium Hyatt Szállodában. VasútviUamosítás Gyékényes (MTI) - Harminc kilo­méterrel hosszabb péntektől a villa­mosított magyar vasúthálózat, ugyanis Gyékényesen átadták a So- mogyszobtól Gyékényesig terjedő szakaszt. Horváth Lajos, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium főosztályvezetője elmondta: hazánk 7500 kilométer hosszú vas­útvonalából péntektől 2192 kilomé­ter a villamosított, ezeken a vonala­kon bonyolódik le a forgalom 75 szá­zaléka. A MÁV jövőre várhatóan 6,5 milliárd forintot költhet beruházá­sokra, ebből mintegy 450 millió fo­rint jut a vasútvillamosításra. A tervek között szerepel a Gyéké- nyes-Murakeresztúr, majd a Nagy- kanizsa-Balatonszentgyörgy, a Székesfehérvár-Szombathely, a Hatvan-Salgótarján-Somoskőúj- falu, a Felsózsolpa-Hidasnémeti és a Rákospalota-Újpest-Vácrátót vo­nalak villamosítása. Bibó-emlékérem Budapest (MTI) - Az idei Bibó Ist- ván-emlékérmet, oklevelet és a Ma­gyar Politikatudományi Társaság örökös tagságát Schmidt Péter al­kotmányjogásznak ítélte a Bibó Ist­ván Alapítvány kuratóriuma és a Magyar Politikatudományi Társa­ság elnöksége. A kitüntetést a pén­teki közgyűlésen adta át Bihari Mi­hály, a társaság most leköszönő el­nöke. Bérek, átalakítás Budapest (MTI) - A kormány va­sárnapi ülésén áttekinti a 13. havi illetmények december 20-áig való kifizetésének ^kérdését. A testület ezenkívül tárgyal a borsodi acél­ipar helyzetéről, a szükséges lépé­sekről, valamint a térség szerkezet- átalakítási programjáról. A kor­mány elé kerül az az előterjesztés, amely a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló törvény módosítását indítványozza annak érdekében, hogy a viszontgarancia az eddiginél szélesebb vállalkozói körre terjed­hessen ki. Döntenek arról is, hogy milyen büntetőrendelkezések vál­toztatását javasolják az Or­szággyűlésnek a Gyermek Jogairól Szóló New York-i Egyezménnyel kapcsolatban. MHB - lemondások Budapest (MTI) - Lemondtak a Magyar Hitel Bank Rt. pénteken tartott igazgatósági ülésén a testü­letjelenlévő tagjai. December 21-én a bank közgyűlést tart, a lemondás ekkor lép hatályba. Bejelentette le­mondását az MHB Felügyelő Bi­zottsága is. Közleményük szerint az igazgatóság döntésével segítséget kíván nyújtani a részvényeseknek ahhoz, hogy a konszolidált, immár rendezett mutatókkal rendelkező és tényleges nyereséget termelő pénz­intézet megújult tulajdonosi támo­gatással készüljön fel a privatizá­cióra. Az igazgatóság köszönetét fe­jezte ki a bank munkatársainak és az ügyvezetés leköszönő tagjainak azért a kimagasló szakmai teljesít­ményért, amely az idei eredmények elérését lehetővé tette. A tét közel egymilliárd forint Gazdasági bűnügyekről tartott sajtótájékoztatót a rendőrség Miskolc (ÉM - FJ) - Monstre saj­tótájékoztató keretében szá­molt be tegnap a rendőrség a Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben folyamatban lévő kiemelt gazdasági bűnügyek jelenlegi állásáról. A gyanúsítottak listá­ján olyan cégek vezető beosztá­sú dolgozói szerepelnek, mint például a Silvertex Kft., a TVK Rt., a Klemenex Kft., az Italmer- cato Kft., valamint a Budapest Bank miskolci fiókja. (folytatás az 1. oldalról) Fiktív ügyletek A meglehetősen régen tartó TVK- ügy kapcsán Erdélyi alezredes fon­tosnak tartotta hangsülyozni: - Minden adat, információ, ami az üg­gyel kapcsolatban kiszivárgott, nem a rendőrségtől származik. Ettől füg­getlen a tény - folytatta a tiszt -, hogy a nyomozás adatai szerint a Tiszai Vegyi Kombinát bizonyos ve­zető beosztású dolgozói (Vanyó Pál volt vezérigazgató és gazdasági he­lyettese, Csató Géza) súlyos bűncse­lekmény elkövetésével gyanúsítha­tok. Az ügyben mintegy 75 millió fo­rint vagyoni hátrány mutatható ki, amit a TVK több vezető beosztású dolgozója okozott. Lássuk a tényállást. 1992-ben és 1993-ban mintegy 550 milliós Bor- sodchem-tartozást engedményezett indokolatlanul a miskolci székhelyű Innovációs Centrum Parkra a Kom­binát. Ezért csak 515 millió forintot kapott, tehát 35 millió forint vagyo­ni hátrány keletkezett a cégnél. Márpedig ez hűtlen kezelésre utal. Mindezt alátámasztja, hogy az ICP mindig csak abból a pénzből fizetett a TVK-nak, amit a Borsodchemtől már megkapott, tehát saját pénzét egy percig sem kockáztatta. Tavaly decemberben a TVK fik­tív kereskedelmi ügyletet kötött. Ekkor 186 millió forint értékű gra­nulátumot adtak el az FLC 7 Rt.- nek. Ezt a granulátummennyiséget a következő év januárjában (tehát cirka két hónap múlva) az FLC 7 ér­dekeltségébe tartozó Federál Kft.- től vásárolta vissza a JAK - azonos áron. Miért volt minderre szükség? Például, hogy ezáltal a TVK egy esetleges hitelfelvétel kapcsán ked­vező pozícióba kerülhetett. Vanyó Pál vezérigazgató egy fik­tív szerződést kötött a miskolci szék­helyű Goldener Építőipari és Keres­kedelmi Kft. ügyvezetőjével is. A szerződés lényege, hogy 17 millió fo­rintért a Goldener vállalta a TVK Rt. adóskonszolidációjának lebonyolítá­sát. Tehát egy építőipari és kereske­delmi cégre bízta a TVK, hogy bonyo­lítsa le 5,8 milliárdos adóskonszoli­dációját. Bái" a gyanúsítottak e vo­natkozásban nem tettek vallomást, alapos a gyanú arra, hogy ez a szer­ződés szintén fiktív volt. Elmaradt áfa-befizetés A már híres-hírhedtnek számító Klement-ügy szálai 1991-re nyúl­nak vissza. Ekkor vált ismertté a Borsodchem Rt. sérelmére elköve­tett úgynevezett csavar-ügy. A cég tett feljelentést együk anyagbeszer­zője és Klement Tibor ellen hűtlen kezelés, illetve csalás miatt. Akkor sem a hűtlen kezelés, sem a csalás nem volt bizonyítható. A most folya­matban lévő büntetőügyben viszont a szakértő felülvizsgálta az ügyet, és egy másik oldalról megközelítve a nyomozás áfa-csalás elkövetését állapította meg. Klement Tibor tíz­millió forint áfa-t nem fizetett be az államnak. A hitelt kamatoztatták Idén áprilisban az APEH büntető- feljelentést tett az Italmercato Kft. ügyvezető igazgatója, Farkas Ist­ván ellen számviteli fegyelem meg­sértése miatt. A nyomozás során más, súlyos bűncselekményeket is felderített a rendőrség. Noha az - többnyire Dimag Rt.-vezetők tulaj­donában lévő - Italmerco Kft. idő­közben végelszámolással megszűnt, a büntetőügy folytatódott. A kft. ’91 áprilisában kilencvenmillió forint export-előfinanszírozású (államilag támogatott, 12,5 százalék kamato­zású) hitelt vett föl. Megfelelő doku­mentumokkal alátámasztva bizo­nyítékot produkáltak arra, hogy nyugati megrendeléssel bírnak, és ennek teljesítéséhez van szükségük a 90 millió forint hitelre. Persze, eszük ágában sem volt az export tel­jesítése, hiszen már a hitel felvéte­lét megelőzően betéti szerződést kö­töttek a Mezőbank nyíregyházi ki- rendeltségével, ahol a 90 millió fo­rintot 36 százalékos kamat ellené­ben elhelyezték. Ezáltal az Italmer­cato 8,9 millió forint jogtalan ha­szonra tett szert. A kórház nem segíthet Természetesen terítékre, került a közelmúltban sajtónyilvánosságot látott Budapest Bank-botrány is. Ennek részleteit a főkapitányság vizsgalati osztályvezetője, Pásztor Albert alezredes ismertette.- Matesz László 1992 decembere és ’93 januárja között két kft.-je ré­vén a Budapest Bank miskolci fiók­jától tizenkét alkalommal csaknem félmilliárd forint rövid lejáratú hi­telt vett fel. Matesz hitelkérelmeire fedezetként minden esetben egy stuttgarti bank garanciáit csatolta be. A német bank ezeket a garanci­ákat olyan áruszállítási szerződé­sekhez kapcsolódóan adta ki, amely szerződések a két Matesz-féle kft. (mint eladó) és egy német kereske­dő (mint vevő) között köttettek - volna! Ám ilyen specifikus szállítási szerződések nem készültek, a két kft. semmit el nem adott a német cégnek. A helyzet képtelenségét Pásztor Albert így próbálta megvilágítani: „Senki nem gondolhatja komolyan, hogy el nem adott ára után, be nem folyt árbevételre egy pénzintézet banki garanciát nyújt. Ézt a stutt­garti bank sem így gondolta, ám Matesz úr és a Budapest Bank mis­kolci fiókja eltérően értékeli. Sze­rintük az eladó, tehát Matesz úr tel­jesítése nélkül is érvényesíthető a banki garancia. A nyomozást no­vember 7-én rendeltük el. Matesz László két nappal későbbi - gyanú- sítottkénti - kihallgatására már kórházi ágyán került sor. Matesz László azóta is kórházban fekszik, és most már nem is áll módunkban, hogy őt kihallgassuk. Ezt a kórházi dolgot a védelem oldaláról az eljá­rás obstraálásának tartom, de vizs­gálatunk eredményességét nem ve­szélyeztetheti. Matesz úron viszont nem segít.” Gyakorlati oktatás: elégséges a biztonságra Országos akcióellenőrzési tartott az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség ), mely­nek keretében a szakmunkástanu­lók gyakorlati képzésének körülmé­nyeit vizsgálták. Az ellenőrzés az építőipari, asztalosipari, villanysze­relői, gépjárműjavítói, valamint a hegesztőszakmákra terjedt ki. Je­lenleg ezekben a szakmákban kép­zik a szakmunkástanulók 25 száza­lékát, 42 ezer személyt. Ennek so­rán 234 munkáltatónál kellett be­rendezések használatát megtiltani, mert azok közvetlen balesetve­szélyt jelentettek. Huszonnégyszer került sor a munkavégzéstől történő eltiltásra. A súlyos mulasztások mi­att 131 főt sújtottak szabálysértési bírsággal, összesen 274 800 forint értékben - mondta el tegnap Ádám Lóránt, az OMMF elnöke. Az ered­mények azt mutatják, hogy az el­lenőrzött helyek háromnegyed ré­szén nem megfelelő körülmények között történik a szakmunkások gya­korlati képzése. Fotó: ÉM-archív Van pénz a pedagógusképzésre Budapest (MTI) - A Nemzeti Alap­tanterv nemrégiben elkészült ötö­dik változata szerint a szakképzést 16 éves kor után, azaz a tízéves ál­talános képzés után lehet elkezdeni - hangzott el a Magyar Szakképzési Társaság által a NAT és a szakkép­zés kapcsolatáról szervezett pénteki tanácskozáson. Az általános képzés meg­hosszabbítása (a 8 év helyett 6 plusz 4 év) nem jelenti a szakkép­zésre szánt idő csökkenését. A jövő­ben a szakmát adó iskolák is részt vállalhatnak az általános képzésből a két utolsó évben. Ahhoz viszont, hogy 6 osztályos szakközépiskolák jöhessenek létre, módosítani kell a közoktatási törvényt. A Magyar Szakképzési Társaság főtitkára arról beszélt, hogy a felső- oktatási intézményeknek szervesen együtt kellene működniük a közép­iskolákkal. Szenes György szerint az érettségi után, úgynevezett post- secondary-képzésben megfelelő eredményt elért diákok számára meg kellene szüntetni a felvételi vizsgát. Mint elhangzott: a jelenlegi köz­oktatási törvény szerint a 9-10. osz­tályban csak egyetemi végzettségű pedagógus oktathat, de a tervek szerint a törvénynek ezt a pontját is módosítani fogják, hogy' a főiskolán szerzett diplomával is lehessen ta­nítani. A pedagógusképzés is vál­toztatásra szorul, többek között azért, mert a NAT által meghatáro­zott követelményeknek olyan mű­veltségterületek is részei, amelye­ket eddig nem oktattak a leendő ta­nároknak. Báthory Zoltán elmond­ta: a minisztériumnak van pénz­ügyi alapja a pedagógusképzés tá­mogatására. KDNP: kétféle elnök Budapest (MTI) - Az önkormány­zati választás tapasztalatait, a há­rom ellenzéki párt választási szö­vetségének eredményét értékeli szombaton a Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottságának ülése. Erről pénteken Szilágyi Krisztina, a párt szóvivője nyilatkozott. A szóvi­vő azt is elmondta: az intézőbizott­ság előkészíti a január 28-29-i or­szágos választmányi ülést, amelyen jelentősen módosítják az alapsza­bályi;, és már ennek megfelelően vá­lasztanak új vezetőséget. Az alap­szabály módosításának egyik leg­fontosabb tétele, hogy a jövőben reprezentatív és ügyvezető elnöke legyen a pártnak. A reprezentatív elnök a párt politikai arculatát, hosszú távú stratégiai céljainak megvalósítását képviselné, míg a napi ügyekkel, a pártépítéssel, a szervezéssel az ügyvezető elnök foglalkozna. _A PARLAMENTBŐL Talpalatnyi föld Budapest (ÉM - B.I.) - A téli rendkívüli ülés­napon gyér érdeklődés mellett kezdődött a parlament ülése. A napirenden kívül szokáso­san fölszólaló Torgy'án József (bár fél órával előtte szerepelt a televízióban) újabb okot ta­lált, hogy a bizonytalan házszabály miatt szót kéijen. Á kisgazdák elnöke a sztrájkveszélyre hívta föl a kormányzat figyelmét. Beszélt az ir­ritáló jövedelemelosztási rendszerről s fölem­legette, hogy egyes vezető tisztviselők milliós összegeket keresnek, míg a magyar nominál­bér alig haladja meg a 8 ezer forintot. A hozzá­szólásra sokan válaszoltak, többek között az ipari tárca minisztere, a Fidesz szószólója s az SZDSZ szónoka. A patthelyzet értelemszerűen zárult. A félnapos parlamenti ülésszakon a legna­gyobb vitát a földrendező és földkiadó bizott­ság munkájának tevékenysége, illetve annak hatása váltotta ki. A képviselők többségének az volt a véleménye, hogy a módosítás szüksé­ges, de nem kell föltétlenül szétverni a nagy­üzemeket és a kisparcellás gazdálkodást visszahozni. Valami köztes megoldás kellene, amely a magyar mezőgazdaságot régi rangjá­ra emeli és megfelelő hozamot biztosít a külke­reskedelemben. A felszólalók (Kis Zoltán SZDSZ, Varga József MDF, Orosz Sándor MSZP, Homoki János FKGP, Mészáros Gyula KDNP) azt hangsúlyozták, hogy egy felemás megoldás, jelesen a földkiadás és földrendezés csak felemás megoldást szülhet. Jó lenne az osztozkodást mielőbb lezárni, hogy a birtok vi­rágozzék s a föld ténylegesen azé legyen, aki megműveli. A talpalatnyi földért nagy harc dúl, s ennek kimenetele nemcsak az érdekelte­ken múlik, hanem a lassú és körülményesen intézkedő hivatalokon is. Miután az előző nap nem született meg a szövetkezeti törvény, töb­ben szót emeltek amellett, hogy az átlagosan 1,6 hektáros parcellákon nem lehet korszerű és jövedelmező gazdálkodást folytatni. Senki sem sírja vissza a kolhozrendszert, de olyan megoldást kell találni, amely kielégíti a volt tulajdonosokat, a leendő vállalkozókat és a te­rülethiánnyal küszködő önkormányzatokat. Az egyik képviselő joggal emlegette föl, hogy az ezeréves magyar földről van szó, s en­nek az országnak mindig tevékeny húzóágaza­ta volt a mezőgazdaság. A törvényeket ezek­hez az ősi szabályokhoz kellene illeszteni, fél­retéve pártpolitikai érdekeket és a - sajnos - elburjánzó egyéni ambíciókat. Gyógyszerár — februárig nem változik Budapest (MTI) - Nem drágulnak a gyógy­szerek az új gyógyszertámogatási rendszer február elsejére tervezett módosításáig. A gyógyszertámogatási rendszerrel kapcsolato­san a közeljövőben várható a végleges döntés a normatív támogatásban részesülő gyógysze­rek listájáról. A jelenlegi változat szerint csak­nem 200 készítményt tartalmazna - 90 száza­lékos támogatással - az úgynevezett alaplista. A betegek legnagyobb körét érintő, viszonylag alacsony árfekvésű készítmények közül vá­lasztották ki az ide sorolt készítményeket. To­vábbi 400, a krónikus betegségek gyógyítására használt orvosság kap kiemelt, 100 vagy» 95 százalékos támogatást. Az akut, vagy rövid ideig tartó betegségek kezelésére szolgáló, re­ceptköteles orvosságok köre 40, vagy 70 száza­lékos támogatást élvez, míg csaknem 350-féle gyógyszer — vitaminok, fájdalomcsillapítók, nyugtatok - esetében a betegnek a teljes térí­tési díjat kell fizetnie. ÉT: elfogadták a kompenzációt Budapest (MTI) - A plenáris ülés - a munka- vállalói oldal bizonyos fenntartásaival - elfo­gadta az energiaáremelés ellentételezésére ki­dolgozott szakértői javaslatot. E szerint a fűté­si szezonban havonként 600 forintos támoga­tást kapnak a 60 éven felüli nyugdíjasok, ha a nyugellátásuk összege nem haladja meg a 12 ezer forintot, ugyanez érvényes bizonyos foko­zatú rokkantnyugdíjakra, és a rokkantsági já­radékosokra is. Hasonló összeget kapnak a há­rom vagy több gyermek után családi pótlék­ban részesülők, a gyermekeiket egyedül neve­lő szülők; 10 ezer forintnál alacsonyabb mun­kanélküli-járadékban részesülő személyek és a munkanélküliek jövedelempótló támogatá­sában részesülők. Az energiaáremelkedés kompenzációjának keretében az önkormány­zatok által nyújtott lakásfenntartási támoga­tások kiegészítésére 500 millió forint fordítha­tó. E kompenzáció kifizetésének költségeit 180 millió forintra kalkulálták. Összességében a lakossági kompenzációra 6 milliárd forint használható fel. Ennek forrását a lakossági energiafogyasztás többlet áfa-bevételei jelen­tik. Á felek abban is megegyeztek, hogy a tár­sadalmi-gazdasági megállapodás keretében tisztázzák: miként állítható fel egy háromol­dalú testület a monopolhelyzetben lévő válla­latok árainak, illetve a hatósági árak társadal­mi ellenőrzésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents