Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-16 / 297. szám
Bulkin ösvénye (RTL-2, vasárnap, .11.25). A főszerepben David Hasselhoff A borzalom ideje - amerikai film (SAT-1-i vasárnap, 20.15). Főszerepben Maryam d'Abo TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Postafiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Önnek mi a kedvenc műsora? Karsai Sándorné, debreceni nyugdíjas tanárnő Nincsenek különösebb kedvenceim a- televízióban, a rádióból is inkább csak olyan műsorokat említenék, amiket rendszeresen hallgatok, így délelőttönként a Napközben adásait, esténként pedig a hangverseny-közvetítéseket. Legutóbb például Leonard Bernstein vezényletével hallottam egy nagyon szép koncertet a Kossuth adón. A komolyzenét nagyon kedvelem, mint az előzőekből kitűnt, az operaszerzők közül elsősorban Verdi, Puccini és Mascagni zenéjét - a legszebbnek tartom a Parasztbecsületet. Nagy bánatomra azonban általában elég későre teszik a közvetítéseket, így bizony sokszor nem tudok fennmaradni olyan sokáig. Nagyon szeretem a kabarét, ha tehetem, mindig meghallgatom csütörtökön vagy szombaton. Olyan sok szomorúság van az életben, hogy már ezek a nevetéssel töltött órák is üdítőleg hatnak az emberre. A televízióban Vitray Tamás műsorát nézem szívesen, de nagyon kedvelem Antal Imrét is, különösen az általa vezetett városok közötti vetélkedőműsorokat, melyekből sokat tanulhatunk. A műsorvezető könnyed, szellemes, spontán viselkedése is igen megnyerő számomra. A Dallast ugyan nézem, ám nem túlzottan nyerte meg a tetszésemet, ahogy húzzák-nyúzzák a történetet. K. I. A-jubileumi kórus Előhang a közelgő ünnepekhez Ez most már az a hét, amikor az ünnepek előhangját is hallani véljük a televízió műsorkínálatában. A politika váltóláza csitulni látszik, s túl az önkormányzati választásokon minden bizonnyal némi szélcsend következik be a közélet zajla- tott indulataiban. Ránk fér a hangulat vigíliája, az utóbbi hetekben ugyanis a képernyő erősen magán viselte a pártérdekek egyensúlyát, s a néző leginkább a vitaműsorok és programbeszédek unalmához asszisztálhatott. Reagált is rá a cselekvések óráin, távolmaradásával fejezve ki a véleményét. Nem véletlen, hogy a tetszés') index azokat a műsorokat tünteti ki, amelyek képi érPáger Antal és Tolnay Klári telemben is megfelelnek a várakozásnak. Nem az igénynek - az más kategória de annak a kívánságnak, hogy legalább az esti órák kínálják fel a kikapcsolódás lehetőségét. Ezért van változatlanul a sikerlista első helyén a Dallas, a Friderikusz-show, no meg a Szerencsekerék, a Zsákbamacska és a Mindent vagy semmit! Holott ezek a műsorok egy igazán igényes köz- szolgálati csatornán csak amolyan háttéranyagok lehetnének a bőbeszédű kínálat üresjáratában. Nálunk viszont mindegyik főattrakció, s lassan úgy is könyveljük el őket, hogy ezek határozzák meg és fejezik ki a médiavalóság ízlésminőségét. Nyilván ebből a szemléletből következik, hogy egy olyan sorozat, mint a „Csak nézünk, mint a moziban" következetesen a késő esti órákban kap helyet, holott az egyes filmek keletkezési idejét és körülményét körbejárva fiatalok faggatják az egykor volt tanúkat, szereplőket, alkotókat a korszak lényegéről. Mint például az „átmenet éveiről”, amelyet 1961-gye! anyakönyvez« történelem, s olyan események üzennek vissza, mint a Vosztok I. űrhajó útraindítása Gagarinnal a fedélzetén, vagy az egy éjszaka negatív legendája, amikor felhúzták a berlini falat, s itthon a magyar kormány elfogadta a második ötéves tervet. Közben pedig a helyzet ellentéteként éltük hétköznapjaink vígjátékait. Ekkor született a Nem ér a nevem című magyar film is Máriássy Judit forgató- könyvéből, Keleti Márton rendezésében. A történet könnyű bája annyi év után is megható, van benne valami érzelmi állandóság a helyzetek humorával fűszerezve. Mindez persze elsősorban a szereplők játékából üzen vissza, hisz a főszerepeket olyan művészek játsszák, mint Tolnay Klári, Pá- ger Antal, Latabár Kálmán, Psota Irén. A filmet 23-án - pénteken - este láthatjuk az 1-es csatornán. A hét jubileuma Kodály Zoltánra emlékezve Negyvenéves születésnapját ünnepelte az idén az ország második ének-zenei általános iskolája, a volt „Lorántffy” s a jelenlegi Marczibányi Téri Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola. Az iskola diákjai és tanárai e jubileumon is emlékeztek a világhírű zeneszerzőre, kinek nevét viselve a tanintézet szorosabbá fűzte, fűzi kapcsolatát a magyar zenetörténet legszebb korszakához, Bartók Béla és Kodály Zoltán évszázadához. A név kötelez, tápláló gyökér, mely a múlthoz köt és fénysugár, mely a jövőbe világít - vallja Nagyné Rápli Györgyi, az iskola igazgatója. Kodály nemzetnevelő programja, mélyen megalapozott magyarsága és európaisága távolabbi időkre is vetődik. Méltó magatartást követel, nemes példa, nemes célok elérésére ösztönöz. Az iskolában mély tisztelettel adóztak a jubileum alkalmából Bors Irma igazgatónő emlékének is, ki nemzedékek sorát indította útjára reménnyel, hittel. Szellemi öröksége, hitvallása máig is él, hiszen a zenével átitatott gyermek élete dúsabb, örömtelibb, a zene összetartó, emberformáló ereje mindenekfölött álló. „Aki gyermeket nevel, az építi a jövőt. Bízom abban, hogy mindig lesznek emberek, akik gyermeküket zenei gyümölccsel táplálják a szív nyelvén, a muzsikán keresztül egy boldog világ megvalósításáért" - köszöntötte az évfordulót Nagyné Rápli Györgyi. A Duna Televízió sorozatában sorra veszi a közelmúlt nagy zenei jubileumi ünnepségeit. Nem mindennapi koncertélményben volt része annak, aki ez év május 28-án részt vehetett a Zeneakadémia nagytermében megrendezett Kodály-évforduló ünnepi koncertjén. A mintegy négyszáz tagú ünnepi kórusban együtt énekeltek az elmúlt évtizedek és a jelen napok diákjai. A nyolc karnagy mind az iskola egykori diákja volt. Az ekkor készült felvételt december 17-én 19 óra 55 perces kezdettel vetíti a Duna Televízió. Boda István
