Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-16 / 297. szám
8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1994. December 16Péntek APROPÓ A legnagyobbak Fecske Csaba Nehéz, sőt csaknem lehetetlen az élet legkülönbözőbb területein működő emberek teljesítményét egymáshoz mérni. Istenkísértésnek tűnik egy ilyen lista összeállítása, mi több, a listán szereplők rangsorolása. Erre a feladatra vállalkozott Michael H. Hart amerikai tudós száz híres ember A kezdetektől napjainkig című könyvével, amelyben azt vette számba, ki az a száz személyiség, aki a legnagyobb hatást gyakorolta az emberiségre a történelem folyamán. Egy ilyen lista természetéből fakadóan szubjektív, Hadé sem lehet más. Első olvasásra meghökkentő. Hadnál Mohamed, a próféta az első, míg Jézus Krisztus a harmadik helyen áll. A miértre a szerző ezt mondja:„Mohamednek jóval nagyobb szerepe volt a mohamedán vallás kialakításában, mint Jézusnak a keresztény valláséban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Mohamedet nagyobb embernek tartanám jézustól." Néhány név ízelítőül a százas listáról: Newton 2., Kolumbusz 9., Darwin 16., Hitler 39., Michelangelo 50., Kepler 75., Gorbacsov 96., Homérosz 98. Ha valaki méltatlannak tartaná a halhatatlan eposzköltő helyezését, sietve megjegyzem, hogy nem is szerepel a listán többek között Leonardo da Vinci, Mozad, Dante, Goethe, Picasso, Marco Polo, Rembrandt, Chaplin, Danton. Szerepel viszont Cortés, Hitler, Sztálin. Nem kevés ismeretlen és kevéssé ismert név is található a listán. Vajon hányán ismerik a 7. helyre sorolt Caj Lun nevét? A papír feltalálója ő, i. sz. 105 körül élt Kínában. Csin Si Huang-ti, Adam Smith, lohn Dalton, John Locke, Gregory Pincus neve is csak keveseknek mond valamit. Olyan alapvető dolgok, mint a kerék, az írás feltalálói azéd nem szerepelnek, mert nevük ismeretlen. Vitára ingerlő, érdekfeszítő és tanulságos olvasmány a száz híres ember. .Olvassuk el és készítsük el a magunk listáját. Biztosan különbözni fog a Hadétól és ez aligha baj. Egy biztos, érdemes személyiségek fognak lemaradni róla, bárhogy igyekszünk is. _TEKA A bánfalvi remete Miskolc (ÉM - M.L.) — A Kazinczy család negyedik nevezetes tagja Kazinczy Gábor, Ferenc unokaöccse. Öt, az irodalomtörténet máig is csak félig-meddig ismert alakját idézi Csorba Zoltán napokban megjelent monográfiája. A Kazinczy Gábor halálának 130. évfordulója alkalmából másodjára megjelentetett mű kiadásával egyben a szerző emléke előtt is tiszteleg a Megyei Honismereti Bizottság. Az elmúlt korok kiemelkedő alakjai gyakran a feledés homályába merülnek, esetleg személyüket olyan, a valóságnak aligha megfelelő legendák övezik, amelyek a történet mai kutatóit objektivitásukban igencsak megzavarhatják. Ennél talán csak az a rosz- szabb, ha olyan művek jelennek meg, amelyek hiányos, félreérthető magyarázatát ad- , ják egy-egy életműnek. Erre utal bevezetőjében Csorba Zoltán is, aki a „negyedik” Kazinczy (író, műfordító, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) munkásságát, szerepét és jelentőségét igyekszik meghatározni a hazai irodalomtörténetben. Munkája azonban messze túlmutat ezen a törekvésén. Azon túl, hogy összeveti a Kazinczy Gáborról korábban megjelent életrajzi írások állításait saját kutatásainak eredményeivel, fennmaradt levelezése közzétételével - mivel a hiteles képhez olykor hozzátartozik a személyiségvonások esetleges negatívumainak felmutatása is - megkísérli annak lelkivilágát is feltárni olvasói előtt. Egy tartalmas élet egységét mindez nem csorbíthatja. De Csorba Zoltán könyve nem csak egyetlen ember életéről szól. Végigjárjuk vele a reformkor szellemi műhelyeit Sárospatakon, Késmárkon át egészen Pest-Budáig. Kazinczy Gáborral kapcsolatban olyan nevek tűnnek fel, mint Kossuth, Kölcsey, Egressy, Szemere, Arany, a Petőfi-nemzedék és mindazok, akik a haza és kultúrájának haladásába vetették hitüket. Csorba Zoltán Kazinczy Gáborról szóló monográfiája - amely először 1970-ben jelent meg - ma is a legteljesebbnek számít. A levéltárakból azonban azóta is előkerültek újabb adatok, amiket a második kiadás szerkesztői még hozzáfűztek a korábbi munkához, és ez tovább erősíti a mű tudományos hitelességét. Kesztyűs kézzel a kepekkel Fotós cserekapcsolat amerikai és miskolci klubok között Floward Schulman és Wade Caldwell a miskolciak képeit nézegeti Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Elegáns fehér kesztyűben nyúlnak csak a képekhez. Nem csoda, hogy ragyognak a felvételek, csillog még a fehér paszpartúra is. Szép tájak, szép házak, szép virágok, szép emberek a fotókon - szép (tökéletes) technikával kidolgozva. Tiszta Amerika...- Ön biztosan azt hiszi, hogy ezen a képen a ház, a sokféle érdekes szín- árnyalat, ez a brillancia valami technikai trükk, valami egyedi fotós bravúr eredménye. Pedig egyáltalán nem az. Mi mindennap ezt látjuk,, elmegyünk mellette... - meséli Howard Schulman újságíró (némi büszkeséggel), aki a Diósgyőri Vizuális Műhely Egyesület és az amerikai Society of Photographic Art (Fort Lauderdale) fotós-kulturális cserekapcsolatának keretében érkezett több fotós és újságíró kollégájával együtt Miskolcra. Aztán, mikor mutatom neki, szerintem melyik kép lehetne az anyaguk „mottója”, arról is beszél, hogy bár sok felvételen szerepel nemzeti lobogójuk, de nem olyan kihívó módon, nem azért, hogy hazafias érzelmeiket „fitogtassák.” Különbség... Szerdán mutatta be egymásnak az amerikai és a magyar egyesület a Bartók Béla Művelődési Házban azt a 90 képes kollekciót, amit kölcsönösen kiállítanak. Sőt, azokat a fotókat is láthatják majd az érdeklődők, melyeket az amerikaiak most Magyarországon, a magyarok pedig majdan (jövő tavasszal) Floridában készítenek. A két anyag nagyon különböző...- Teljesen különböző - erősít rá Wade Caldwell, az amerikai egyesület elnöke. - Az adott kultúrára épülő fotókat szeretnénk egymásnak bemutatni, és a két kultúra különbözőségéből adódik a képek különbözősége. Éppen ez a lényege a művészeti és kulturális csereprogramnak. Úgy érzem, a magyar fotósokat az emberek fogják meg nagyon, az érzelem süt a képekből, különös figyelmük van a világ felé. ...és hasonlóság- De azért vannak hasonlóságok is- folytatja Wade, miután tesz egy kört a képek között. - Olyan témák, amelyek mindkét országban fontosak: a család, a szerelem, a természettel való azonosulás, a gyermeki ártatlanság... Camcy Courten: Tükröződós ...és különbség Ez igaz is, csak hát - a bemutatott képek alapján - ezeket a témákat is másképpen ábrázolják a magyarok és a vendégek. Mintha az amerikai felvételek olykor üresek volnának. Ezt meg is magyarázza Wade, aki egyébként reklámfotós. Elmondja, hogy náluk a fotózás üzlet is egyben. Nemcsak a személyes üzenet a lényeges, hanem az üzleti siker. Lehet olyan kép, hogy egyszerűen lefotózza a szoba sarkában a virágcsokrot. E mögött nincs érzelem, csak jól eladható. Nem beszélve arról, hogy az érzések mélységét nem igazán tükrözi egy fotó. Az amerikai kultúra azt a követelményt támasztja a fotóval szemben, hogy grafikusan jól mutasson, ezt kell szem előtt tartaniuk. Ha ebbe még bele tudják vonni a személyiséget, az érzelmeket, akkor az jó, de nem olyan fontos. Persze aki szereti a szakmáját - ahogy ő is -, az próbálkozik vele. Nagyon szórt az amerikai kultúra, és ez a szórtság a képeken is tükröződik... ...és hasonlóság A magyar anyagban is van néhány kép, amelyik az Államokban készült. Kérdezem Wade-et, az „igazi” Amerikát mutatják-e. Mikor egyértelmű igennel válaszol, attól félek, talán nem értette jól a kérdést, ezért pontosabban próbálom megfogalmazni. így is igen a válasz. Azt mondja, sok ilyen fotót lát az otthoni alkotóktól. Vajon ugyanúgy látják-e ők az itteni életet? Az elkészült fotókat még sokára láthatjuk, de Howard Schulman elmondja, nagyon megfogták őket a kisvárosok, az emberek, ahogy élnek. Tetszettek nekik a karácsony előtti vásárlási szokások, és sok olyan dolog, ami ilyen formában nincs meg Amerikában. Az egyik legnagyobb élményük a sajószentpéteri cigánytelep volt. Nem is a szegénység döbbentette meg őket, hanem az, ahogy tükröződik az arcokon. ...a különbség ...az ilyen Kelet-Európábán készült képek nagyon keresettek Amerikában, jól eladhatók... Festett tájak, aranyos környezetben Gyöngyösi Gábor Miskolc (ÉM) - A festőművészet huszadik századi szakadásainak, stíluscseréinek, egymást tagadó irányzatainak kusza rengetegében maradt egy viszonylag folytonosnak mondható vonal, amely mellé a természetelvű ábrázolás kitartó hívei sorakoztak fel. E többé-kevésbé széles, hol összeszűkülő, hol terjeszkedni is képes pászmán épp úgy születtek értékes és értékelhető művek, mint az absztrakt, nonfiguratív, spekulatív művészet szerteszaladó nyomvonalain, csak mivel előbbiek távol maradtak a divatos műtermi remekek világától, kikerültek a reflektorfényből. A fejlődési rendellenességet az úgynevezett állami mecenatúra tovább torzította, eladdig, hogy elismert, sok esetben valóban jó művész alkotása emberi kömyezetPaál Valéria Eszter festményei előtt be alig került, legfeljebb hivataliba, muzeálisba. A perifériára szorultak munkái, a leolvasható csendéletek, tájképek, zsánerképek pedig elfoglalták azokat a helyeket ahova mindig is valók voltak, a műélvező polgári otthonok környezetét. A természetelvű látás- és ábrázolásmód mellett megmaradók ezen a réven szerezték tehát vissza azt, amit a vámon elvesztettek. A hivatalos elismertség, esetleg kitüntetések, nagyobb összegű juttatások helyett melléjük szegődtek a vásárlók, akiknek igényük volt arra, hogy lakásaikat esetleg műtárgyakkal, megfizethető képekkel díszítsék. Az ilyen jellegű munkák kerültek aztán sokáig, eldugott apró galériák falaira, vidéki kiállításokra, üzletek kirakataiba, s mindenhová, ahol kép, műtárgy és magánvásárló egymásra találhatott. Fotó: Laczó József Paál Valéria Eszter, akinek most van kiállítása a miskolci Golden Wind Galériában - a Pátriaház lépcsője alatti aranyüzlet - ilyen lakásokba szánt képeket fest. Miskolcon él, de munkái gyakrabban láthatók a Balaton-melléki városokban, üdülőtelepeken, mint itthon, s ezt a kiállítási anyagot is Keszthelynek készítette. Hogy milyenek a képek? Valaki azt mondta rájuk, hogy „üdítőek”. Olyan világot ábrázolnak - veszi észre a jóízlésű látogató, amely elmúlt korok hangulatát idézi, kortalanul. Ami azért van - tehetnénk mi hozzá -, mert Paál Valéria Eszter tudja mi az, hogy festői. Felismeri a szent- békkálai kőtengerben, a révfülöpi, nagyvázsonyi, szigligeti nádfedeles parasztházakban, a nagy szalma- fedelű csűrökben, az őket körülvevő különböző anyagból épített kerítésekben, s azokat festi meg nekünk. S ezekben nem is a múltat, hanem a velünk élő jelent, amelyet ha szép oldaláról látunk, már nem is hiszünk a szemünknek. Azt hisszük, hogy a múltat látjuk, holott a jelent, csak olyan művész szemével, aki tudja mi a szép. Amiből nem feltétlenül az következik, hogy a jelen mindig szép. Van amikor csúnya, vagy csúnyán ábrázolják. Vagy azt a részét festik meg, amely egyáltalán nem festői. A hogyan, meg továbbra is a festő titka, módszere és álma, amelyben mi is gyönyörködhetünk. És amit esetében még meg kell említeni: a miskolci, de debreceni születésű festőnő oldalági leszármazottja a nagy magyar tájképfestőnek, Paál Lászlónak, így génjeiben is benne kell lennie a magyar táj szeretetének. Ez, mostani kiállításán is azonnal érzékelhető. Váci Mihály iskolái Encs (ÉM) - Hetven éve, 1924. december 25-én született Váci Mihály. Ebből az alkalomból a költő nevét viselő iskolák részvételével emlék- ünnepséget és szavalóversenyt tartanak az encsi Váci Mihály Gimnáziumban. Ma este 7 órától videove- títés lesz az encsi kollégiumban, majd Váci Mihály életművéről, mai értékeléséről, most megjelent kötetéről beszélgetnek a részvevők. Holnap, december 17-én reggel 8 órakor az encsi városháza nagytermében hat iskola húsz tanulójának versmondó versenye kezdődik, melynek keretében az encsi gimnázium diákjai emlékmúsort adnak elő Váci Mihályról. Kórusok napja Miskolc (ÉM) - A magyar kórusok napja alkalmából a B.-Ä.-Z. Megyei Öntevékeny Zenei Egyesület és a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet ma délután 3 órától hangversenyt rendez a Bar- tók-teremben. Köszöntőt mond Bar- ta Péter, a miskolci Egressy Béni Zeneiskola igazgatója. Közreműködik Quintus Konrád, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze. A fellépő kórusok: Ádám Jenő Általános Iskola kórusa, Kazincbarcika; Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház leánykara, Ózd; Diósgyőri Vasas Vegyeskar, Miskolc; Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola vegyeskara, Miskolc; Rónai Művelődési Központ Forrás kamarakórusa, Miskolc; MÁV Járműjavító Erkel Ferenc férfikara, Miskolc. Villámnyelvek Miskolc (ÉM) - A Relaxa Rt. nemrégiben jelentette meg új angol és német nyelvű programsorozatait. Elsősorban az otthoni nyelvtanuláshoz ad segítséget a „villám”-cso- magként emlegetett összeállítás. Az új feladatsorokat, dialógusokat tartalmazó kazettákat és a kiegészítő köteteket a karácsonyi vásár idején kedvezményesen vásárolhatják meg az érdeklődők a Sportcsarnokban a Relaxa Kft. standján. Kilián-napok Miskolc (ÉM) - A Kilián-napok ünnepélyes megnyitóját ma délelőtt háromnegyed 11 órakor tartják a gimnáziumban. Délután 2 órakor vers- és prózamondó verseny, illetve virágkötészeti verseny kezdődik. Délután 4 órától a különböző hangszereken tanulók mutatkoznak be, majd számítógépes hang- és médiabemutató lesz. December 19-én, az ifjúsági napon lesz a diákigazgatóválasztás. Délután 3 órától A férfi, aki tetszik nekünk címmel vidám vetélkedőn szórakozhatnak az érdeklődők. December 20-án tartják az önkormányzati napot, és felavatják az elsősöket is. Adventi koncertek A miskolci. Bartók Béla Zeneművészeti, Szakközépiskola ad ünnepi koncertet december 18-án, vasárnap délután 4 órától a Herman Ottó Múzeum képtárában. A zenekar Mik- lós-Dienes András vezényletével Rameau-, Haydn-, Mozart-, Farkas- és Bach-műveket szólaltat meg. Karácsonyi növendékhangversenyt rendez az emődi Reményi Ede Zeneiskola ma délután fél 5-től a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportja jótékonysági koncertet rendez a miskolci Szent Anna-templomban december 17-én, szombaton délután 5 órakor. Közreműködik a mindszenti templom énekkara, Ponti József, a martintelepi templom kántora és az Egészségügyi Szakiskola „máltai” osztályos leányai. Vezényel Gergely Péter Pál. A belépés díjtalan, de adományokat köszönettel fogadnak. Az Alapkő keresztény zenei együttes ad koncertet ma délután 5 órától az arnóti általános iskola aulájában. Szombaton délután fél 5-től a szikszói művelődési házban lépnek fel. Jótékonysági hangversenyt rendez a diósgyőri római katolikus, evangélikus és református egyházközség december 18-án, vasárnap délután 4 órától a Vár utcai evangélikus templomban. A rendezvény közreműködője a miskolci Bartók Kórus Sándor Zoltán vezetésével.
