Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-15 / 296. szám
1994- December 15., Csütörtök : Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Drágulhat az üzemanyag Budapest (MTI) - Az Országgyűlés költségvetési bizottsága is általános vitára alkalmasnak minősítette tegnapi ülésén az állami pénzalapokról szóló törvényjavaslatot, amely többek között előirányozza az üzemanyagok után fizetendő út- alap-bozzájámlás növelését. Ameny- nyiben a Parlament is elfogadja a törvénytervezetet, úgy 3 forint 50 fillérrel drágulhatnak literenként az üzemanyagok a többletútalap- befizetés hatására. KDNP, munkástanács — a privatizációról Budapest (MTI) - A társadalmigazdasági megállapodásnak ki kell teijedni a privatizációra, az állam- adósság kezelésére, a foglalkoztatás biztonságára és a tartós gazdasági növekedés megindítására is - rögzíti a Munkástanácsok Országos Szövetségének és a Kereszténydemokrata Néppártnak közösen elfogadott, tegnap nyilvánosságra hozott nyilatkozata. A privatizációval kapcsolatban leszögezik: elfogadhatatlan az olyan privatizációs stratégia, amely nem ad érdemi beleszólást a munkavállalóknak. A készpénzes privatizáció törvényben garantált elsőbbsége túlzott külföldi részesedést eredményez, és kizárja a hazai munkaadókat és munkavállalókat a privatizációból. A költségvetésben megszabott százötvenmilliárd forintnyi privatizációs bevétel, az eladási kényszer miatt a felkínált vagyon jelentős árcsökkenésével jár majd. A tengerentúli kapcsolatok Budapest (MTI) - Továbbra is stagnál a tengerentúli országokba irányuló magyar export. Ez azért gond, mert a világgazdaság egyre inkább a tengerentúlon és a csendes-óceáni térségben fejlődik a leggyorsabban - hangoztatta Kádár Béla, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának elnöke tegnap Budapesten A Magyarország gazdasági kapcsolatai a tengerentúli régiókkal címmel tartott szakmai tanácskozáson. Az eszmecserét a Magyar Közgazdasági Társaság szervezte. Erkölcsi és anyagi megbecsülést Budapest (MTI) - Horn Gyula adjon utasítást a kárpótlási jegyek értékcsökkenésének megállítására - mondta Zimányi Tibor elnök tegnap, a Recski Szövetség tisztújító közgyűlésén. Hangsúlyozta: nem lihegnek bosszúért, de az egyéni sérelmek elfeledése más, mint a közéleti megbocsátás. Ezért úgy véli, hogy kívánatos lenne, ha a meghurcoltak legalább olyan erkölcsi és anyagi megbecsülést élveznének, mint az egykor ellenük vétők. Nehezményezte, hogy a szintén általa irányított Történelmi Igazságtétel Bizottságot (TIB) - alakuláskori állapotához hasonlóan - a Szabad Demokraták Szövetsége újra a befolyása alá akarja vonni, és ezért el akarják távolítani őt a TIB éléről. Némi személyeskedő vita után a közgyűlés ismét Zimányi Tibort választotta elnöknek, és Sugár Sándort főtitkárnak. _ Mozaik Európa formájú gyermeksziget kialakítását tervezik a Tisza-tavon Abádszalók térségében. A kezdeményezés a Tisza-tó Alapítványtól ered. A sziget első lakói Európa gyermekvárosaiból érkeznének. Környezetvédelmi karácsonyi programot szervez december 17-én, szombaton 10-től 14 óráig a Magyarországi Zöld Kereszt, a Védőszárny Szervezet, a Nők Világbéke Szövetsége és a Legyen a betű jó barát Alapítvány a fővárosi állat- és növény kertben. December 22-étől részlegesen a PÁL színes norma szerint sugározzák a Magyar Televízió kettes programján - jelentették be tegnap. A televízió kettes programját teljes egészében 1995. január 2-ától, az egyes műsort pedig 1996. január 1- jétől sugározzák a PÁL színes szabvány szerint. Szakszervezetek: példaértékű megállapodás Budapest (MTI) - A reprezentatív vasutasszakszervezetek példaértékűnek tartják a munkáltatóval kötött megállapodást - mondta Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke tegnap a három szakszervezet közös saj tó táj ékoztaiőj án. Az elnök kiemelte: sikerült elérniük, hogy 900 forintról 1200 forintra emeljék a jövő évtói az étkezési hozzájárulást, és a 13. havi fizetés sem szűnt meg véglegesen. Az utazó szakszolgálatot teljesítő dolgozók napidíja is 60 forintról 110 forintra emelkedik. Mindez adómentes többletjuttatást jelent a MÁV dolgozóinak. A szakszervezeteknek sikerült elérniük azt is, hogy minden korábbinál nagyobb hangsúllyal hívják fel az ország figyelmét arra, hogy a kormány által tervezett vasútvonalmegszüntetések hátrányosan érintik az ország egész lakosságát. A tervezett intézkedés nincs összhangban a kabinet meghirdetett településfejlesztési politikájával sem. Sipos József, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta: a létszámgondok humánus megoldására is lehetőség van a jövőben. A megállapodás szerint a MÁV létszámstopot rendel el, az utóbbi idők problémáit pedig a munkaerő belső átcsoportosításával, illetve átképzéssel oldja meg. Márkus Imre, a Vasutasok Szak- szervezetének elnöke megelégedéssel nyugtázta, hogy a MÁV vezetése garanciát vállal az 1995 évben esedékes 2 százalékos eredményjutalék kifizetésére. A három szakszervezet egyöntetűen úgy véli: nem veszítettek, hanem nyertek a sztrájkkal. A megmozdulást a MÁV dolgozói fegyelmezetten hajtották végre, az ország lakossága pedig kelló toleranciával, atrocitások nélkül viselte a megpróbáltatásokat. * Petőfi László, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője tegnapi nyilatkozatában a félreértések elkerülése érdekében ismét hangsúlyozta: a kormány fenntartotta a 6 százalékos bérfejlesztés részét képező ajánlatát. A 6 százalék fölötti 4 százalékra a MÁV Rt. kifizetési kötelezettséget jelentó, az esetleges 10 százalékon felüli keresetnövekedés 2 százalékára pedig Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke vállalt személyes és erkölcsi garanciát. Újabb könyves kerti mesterfogások Tegnap délelőtt a budapesti Mező- gazdasági Könyvesboltban mutatták be a Magyar Mezőgazdasági Kiadó könyvújdonságait. Az eseményen Lakos László földművelésügyi miniszter méltató szavai után Tar- nay Katalin, a Magyar Televízió munkatársa olvasott fel szemelvényeket, s a jelenlévő szerzők: Bálint György és Merényi Károly dedikálták műveiket. Néhány példa a kínálatból: Bálint György Újabb mesterfogások című kötetében leleményes módszereinek újabb gyűjteményét nyújtja az olvasóknak. Balia András: Ősztől őszig a kertbarátoknál című könyve a haszonnövényekről szól, és a szerző mintegy 500 előadása anyagából válogatta össze a kötetet. Radics László: Gyomirtás a kiskertben című kötete pedig elárulja a titkot: miként lehet csatát nyerni a gyomokkal szemben. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Nyugdíj: 1988-tól számítanak az évek Budapest (MTI) - A jelenlegi rendelkezések szerint a nyugdíjak megállapításánál az 1988. január elsejétől a nyugdíjazást megelőző napig terjedő béridőszakot teljes egészében figyelembe veszik. Az utolsó esztendő ugyanakkor, amelyet az inflációs hatás kiküszöbölése érdekében valorizálnak (kiegyenlítenek) - vagyis a nyugállományba vonulást megelőző második esztendő bérszínvonalára felszoroznak - a jövőre nyugdíjazottaknál 1991. Mindezt Szereim Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alelnö- ke mondta el tegnap azzal összefüggésben, hogy egy módosító indítvány kapcsán félreérthető információk jelentek meg. Mint arról korábban hírt adtunk, Kis Gyula (MDF) parlamenti képviselő a tb gazdálkodásáról szóló átmeneti törvénytervezethez beadott - de a szociális bizottságban támogatást nem szerzett - módosító indítványában kezdeményezte: az 1995-ben nyugdíjba vonulóknál az 1992-es évet is felszorozva számítsák be a nyugdíj megállapításánál. A javaslat — mutatott rá Szeremmé — a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elképzeléseivel összhangban elmozdulást jelentene a jelenlegi szabályozástól. Aszerint ugyanis csak a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti (visszamenőleg 1988. január elsejéig terjedő) esztendőkben, tehát legutoljára az 1991-es évben elért átlagkeresetet szorozzák fel. Az alelnökasszony szerint az indítvány különösen nagy jelentőségű azért, mert lehetőséget teremtene arra, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása reálértékben ne legyen alacsonyabb a már korábban nyugdíjazottakénál. Ha ugyanis a parlament nem változtat a mai gyakorlaton, 31 ezer forintos átlagkeresetet alapul véve, egy jövőre nyugdíjba vonulónak átlagosan 700 forinttal lesz kevesebb az ellátása, mintha az idén nyugdíjazták volna. Mosolyoffenzíva Budapest (MTI) - Románia jövőre az eddigi 35 ezer után további 42 ezerrel csökkenti hadserege létszámát. Magyar részről szeretnék elérni, hogy az Erdélyben állomásozó legerősebb román alakulatra is megfelelő mértékben kiterjedjen a leszerelés. Erről Keleti György honvédelmi miniszter számolt be az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tegnapi ülésén. Elmondta, a tárca parlamenti határozati javaslatot készít elő a tervezett magyar-román katonai együttműködésről, amely a békepartnerség keretében kiterjedne a közös hadgyakorlatokra is. Az ülésen Póda Jenő (MDF) felvetette: kettősséget tapasztal a román védelmi politikában: míg felső szinten mosolyoffenzívával lehet találkozni, addig az alakulatoknál ellenségként jelenítik meg Magyarországot. Irritálja az ottani magyar sorkatona fiatalokat a hadseregben folyó kisebbség és magyarellenes nevelés. Az önkormányzatok kivonultak a KIÉT-ből Budapest (MTI) - Szakértői egyeztetést tartott tegnap _ a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) az energiaáremelés intézményi kompenzációjáról. Az önkormányzati és a munkavállalói oldal egyaránt kevesellte az intézményi körnek terv szerint juttatandó 3 milliárd forintos kompenzációs összeget. Felvetették: a költség- vetésnek bizonyára az áfa-többleten kívül más bevételei is adódnak az áremelésből, és ebből növelni lehetne az intézményi kompenzációt. A munkavállalói oldal intervenciós keret felállítását javasolta az intézmények megsegítése érdekében. Az önkormányzatok választ vártak arra, hogy a 3 milliárd forinton felül milyen terhet jelent az energiaáremelés az egész intézményi körben, illetve a kormányzat szerint ezeket a terheket kik vállalják. A kormányzat számításai szerint az alapvető ellátásnál 70-80 százalékban elegendő az ellentételezésre a 3 milliárd forint, és nincs lehetőség nagyobb kompenzációra. A plenáris egyeztetésre azért nem került sor, mert az önkormányzati oldal bejelentette, helyzete és a KIÉT szerepének tisztázatlansága miatt szünetelteti részvételét a KIÉT-ben. Úgy érzik, nem egyenrangú partnerként kezelik őket, látszat-érdekegyeztetésben pedig nem kívánnak részt venni. Kit zárjunk ki törvénnyel a parlamentből Budapest (ISB - HM) - Tegnap kapták kézhez a parlamenti pártok frakcióvezetői azt a koncepciót, melyet a szocialista párt dolgozott ki az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről, valamint vagyoni és jövedelmi viszonyaik átláthatóságáról. A javaslat kidolgozója, Bihari Mihály reményei szerint a hatpárti konszenzussal benyújtott tervezet fölött az Országgyűlés február elején meg is kezdheti a vitát. A koncepció leszögezi, hogy az összeférhetetlenségi szabályok nem a korrupciós visszaélések kiszűrésére szolgálnak, és nem is büntetőjogi kategóriát jelentenek. A szabályozás megszabja a képviselő jogállását, és egyben arra kényszeríti, válasszon „civel” tevékenysége és parlamenti mandátuma között. Az összeférhetetlenség alapvető funkciója a képviselő függetlenségének biztosítása, a hatalom koncentrációjának megakadályozása, valamint a méltatlan személyek kiszűrése a képviselők közül. De minél szélesebb körre terjednek ki a szabályok, annál inkább fennáll a veszélye, hogy a parlament a társadalomtól elszakított politikai képviseleti testület lesz. Az elképzelés lényege, hogy a országgyűlési képviselő, házastársa, és a vele egy háztartásban élő leszármazottjának valamennyi jövedelme bevallási kötelezettség alá esik. Ha következetes a magyar parlament - mondta Bihari -, akkor a képviselők anyagi helyzetének rendezésével megteremti a képviselők anyagi függetlenségének feltételeit. Ez nem mást jelent, mint a képviselői fizetések - jelenleg egy képviselő, aki bizottságban plusz munkát vállal, átlagosan nettó 60 ezer forintot visz haza - legalább megkétszerezését. Kínzás közben kasztrálták Miskolc (ÉM - FJ) - Már-már felfoghatatlanul brutális, szinte példátlan (legalábbis a magyar bűnüldözés történetében) bűncselekményről értesítette lapunkat Daragó László alezredes, a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság tisztje. Egyelőre ismeretlen tettesek miskolci lakásán megtámadták a 63 esztendős K. Jánost, és - feltehetően, hogy kicsikaiják tőle, hová rejtette pénzét - aljas módon megkínozták. A horrorfilmbe illő akció során a szerencsétlen férfinak még a nemi szenét is levágták. De az orvosok ezenkívül még jó néhány szúrt és vágott sebet regisztráltak az idős ember testén. A József Attila utcában éldegélő K János hörgésére szomszédai figyeltek fel tegnap reggel. Ahogy benéztek hozzá, a szívverésük is elállt: lemeztelenített teste merő vér volt, a lakás pedig szinte szétverve. A sótól, borstól, paprikától a ruhákig, könyvekig minden szanaszét hevert, alig lehetett belépni a nagy összeviszszaságtól. Azonnal mentót hívtak az erősen kivérzett férfihoz, aki csak a csodával határos módon maradt életben. (Sőt, legutóbbi érdeklődésünkkor már arról számoltak be a kórházban, hogy bár még nincs kihallgatható állapotban, már túl van a közvetlen életveszélyen.) Daragó alezredes elmondta: az eddigi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a gazemberek pénzt kerestek a nyugdíjas embernél, s a kínzással akarták kikényszeríteni: árulja el, hol a zsákmány. Miután azonban K János kevéske nyugdíját egyik ismerősénél tartotta, természetesen nem „segíthetett” támadóin. A nyomozás mindenesetre gőzerővel folyik, s a szomszédok meghallgatásán kívül megpróbálják felderíteni a szerencsétlenül járt férfi ismerősi körét. S, hogy visszavarrható-e a levágott szerv? Információink szerint nem. Sajnos túl sok idő telt el a bűncselekmény és K. János kórházba szállítása között. A zsidó iskolaügyről Budapest (MTI) - Az MTA Pedagógiai Bizottsága és a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztálya A zsidó iskolaügy története Magyarországon címmel tartott tegnap tanácskozást. Kelemen Elemér,1 az MTA Neveléstörténeti Albizottságának elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a magyarországi zsidó nevelésügy története ezeréves hagyománynyal rendelkezik. Sokszor vált üldözötté, de mindig magára talált. II. József türelmi rendeleté lehetővé tette a polgári ismereteket nyújtó zsidó iskolák létrehozását, így azok a magyar iskolarendszer szerves részévé váltak és hozzájárultak az ezeréves magyar iskolaügy történetéhez. Raj Tamás rabbi, történész Az oktatás szerepe a zsidó hagyományokban címmel tartott előadást. A Franciaországban élő Karádi Viktor a zsidó túliskoláztatás történetszociológiai problémáit elemezte. Többen foglalkoztak a népiskolák és a kisiskolák múlt századi helyzetével, a zsidó gimnáziumok 1919-1944 közötti történetével. Gadó János a felekezeti iskolaügy 1945-tól napjainkig tartó helyzetéről, Várhegyi György a zsidó közösségi iskola létrejöttéről szólt. _A NAP KÉRDÉSE Mikor hozzák az emelt áramszámlát? Miskolc (ÉM - IS) - Eldöntött: január elsejétől drágul az áram ára, átlagosan 65 százalékkal. Számítások szerint egy négytagú család a havi átlag 980 forint helyett mintegy 1600 forintot fizet majd az áramért. Mikortól, vagyis mikor jelentkezik az emelt számlával a díjbeszedő? - ezt kérdeztük az Émász Rt. kereskedelmi osztályának vezetőjétől, Varga Ernőtől.- A hivatalos közlönyben még nem jelent meg az áremelés ténye — mondotta -, ám ettől függetlenül természetesen készülünk az új tarifa bevezetésére. Az biztos, hogy a lakosság a márciusi számlán látja meg, és tudja meg, hogy mennyivel kell többet fizetnie a villamos áramért. Januárban a novemberi, februárban a decemberi fogyasztást fizetik. Ha szabad azt mondani - áremeléskor -, tulajdonképpen valamelyest kedvezünk a lakosságnak, ugyanis január 5-től kezdjük leolvasni az órákat, s ez cirka két hetet vesz igénybe, tehát a drágább áram nem január elsejétől jelentkezik a számlákon. Bár - mint, ahogy az osztályvezető mondta- a közlönyben még nem jelent meg az emelt összeg pontos értéke, de információink szerint az első ötven kilowatt/óráig az eddigi 3,70 helyett 6 forint 50 fillért kell fizetni. Ötven és háromszáz kilowattóra között a tarifa az eddigi 5,30-ról 8,50-re változik, míg a havi háromszáz kilowatt/óra fogyasztás felett kilowattonként 10 forint 50 fillért kell leszurkolnia a fogyasztónak.
