Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-12 / 293. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. December 12., Hétfő _APROPÓ Teddy Bujdos Attila Mackója sok embernek van. Nekem is volt. Arra már nem emlékszem, hogy brummogott-e, csak arra, hogy hamar le­esett a szeme, nyilván akkor készítették, amikor a munka frontján éppen fedezék­be húzódott mindenki, a szüleim valami rézfejű szegeccsel pótolták a hiányt, vagy fényes gombbal, hát nem lett tőle szebb, az szentigaz. Én már meg is feledkeztem erről a puha jószágról, amikor a lányom előbányászta valahonnan, még ma is ott hever a többi játéka között. Egy ilyen mackótól nehezen válik meg az ember. Bob Henderson ezredes örököse­inek például bepárásodott a szeme, ami­kor a derék amerikai tiszt Teddy Girl ne­vű plüssmedvéjét elárverezték. Világlátott maci ez a Teddy, Henderson - aki Mont­gomery tábornok tanácsadója volt - ma­gával hurcolta, amerre csak megfordult. A 47 centis játék nála volta normandiai part­raszállásnál is. (Jó lenne tudni: milyen ta­nácsokkal szolgált a mackóját cipelő hadastyán? Amíg osztogatta a tanácsait, vajon hol tartotta Teddy Girlt? Nem árta­na, ha valaki megkérdezné végre: mekko­ra szerepe lehetett a csodának abban, hogy nem veszítették el a háborút!1) Persze kár élcelődni; nem arról szól-e az élet, hogy az ember felnőttként is szeret­ne gyerek maradni? Hendersonnak - úgy tűnik - sikerült ez. Amikor Teddyvel az ol­dalán hazatért a győztes háborúból, öt­százdarabos mackókollekciót gründolt magának és egy, a Világ Jó Mackói nevű alapítványt, amelyik nehéz sorban élő gyermekek számára küldött ajándékot. (Naná, hogy macit.) A mackógyűjtemé­nyen Henderson halála után azért kellett túladni, mert sokba volt a biztosítása. Gondolom, Josihiro Sekigucsi japán játék­gyárosnak sem nőtt még be teljesen a fe­je lágya, amit persze csak képletesen kell édeni. Hiszen amúgy érett, felnőtt ember, temérdek pénzzel. Még talán Maci Laci­nál, vagy Micimackónál is híresebbé tet­te Teddyt, amikor száztízezer angol fon­tot adott érte. A Henderson-örökösök a hí­rek szerint sokkos állapotba kerültek, hi­szen csak néhány száz fontot reméltek a bocsért. Arról nem számolnak be a hírügy­nökségek, hogy mire költik a pénzt. A játékmackó mindenesetre nem látszik túl rossz befektetésnek. TÉKA Az ismeretlen kínai Miskolc (ÉM - V.T.) - 1993-ban, Mészöly De­zső televíziós műsorában vetődött fel először a gondolat, hogy a szélesebb nyilvánosság előtt mindaddig ismeretlen tíz Márai-verset és a hozzájuk kapcsolódó előszót önálló kötetben jelentessék meg. A korábban Tolnay Klári bir­tokában lévő kéziratok a Balassi Kiadó gondo­zásában, ízléses kivitelben a közelmúltban ke­rültek napvilágra. A Vígszínház 1945-ben mutatta be Márai Sándor: Varázs című darabját, a szerző ekkor ismerkedett meg a színműben játszó Tolnay Klárival. A szoros barátság kialakulásáról így vall a színművésznő: „...ő bejárt a próbákra... mindig közelebb kerültünk egymáshoz, a da­rabról beszélgetve. Aminek a vége az lett, hogy én egy csodálatos feltekintéssel — nem is szere­lem volt az a részemről, hanem mint mikor a növendék a tanárjába azt hiszi, hogy szerel­mes... És őbenne valóban volt egy ilyen távol­ságtartás.” Karácsonyra érkezett aztán a kü­lönös csomag: egy üveg konyak, egy doboz amerikai cigaretta, a kézirat és a névjegy. Eh­hez pedig a használati utasítás: az egy csillag­gal jelöltből kell rágyújtani, a két csillaggal je­löltből kell inni hozzá, és a három csillaggal je­löltből olvasni hozzá. Ézek voltak a versek - is­meretlen kínai költő tollából, Krisztus után a XX..századból. Érdekes a költői szerep, amelyre Márai he­lyezi a műveket: képzeljünk el egy névtelen költőt, akit politikai ellenfelei és vetélytársai száműztek az irodalmi életből. Csendes doho- gásban éli napjait, szelíd gúnnyal a „dilettáns irdatlan marha” - minősítést kapja tőle egy is­mert kortársa, aki új csillagként fénylik az iro­dalom egén... Az előszóból tudjuk, hogy verseit egy távollévő nőhöz írja, aki a fővárosban tán­col és fintorog, valószínűleg egy volt császári táncosnőhöz, vagy színésznőhöz. A kötet legszebb versének, a Mindenfélét ígér címűnek kezdő sorai így hangzanak: „Ha majd szeretlen, vásárlók neked / Teknőc-fésűt, ezüst karperecét / fecskefészket hozok, ezüst papírba / S a verseim, kék s zöld tussal leírva / így élünk majd.” Fura, keserédes báj, a keleti motívumok európai ésszel való befogása. Páholy-party kampánycsendben Miskolc (ÉM - FG) - Szombaton este, az idei első Páholy-bérleti előadás után a város nevében senki sem köszöntötte Miskolc színházpártoló közönségét. Pe­dig a több mint száz gazdálkodó szervezet, intézmény és magán- személy megérdemelte volna a köszönetét azért, hogy vállalko­zott a Miskolci Nemzeti Színház támogatására. A polgármester­asszonynak kellett volna szól­nia, de T. Asztalos Ildikó - te­kintettel a másnapi választá­sokra - hallgatott. Viszont lát­hatóan jól elbeszélgetett riváli­saival: Kobold Tamással és Tompa Sándorral. A party műsora a Cigánybáró című előadás szereplőinek bemutatásá­val kezdődött, majd pedig divatbe­mutatóval folytatódott. Az estélyi és koktélruhák, szmokingok, öltönyök felvonultatását a színház művészei­nek műsorával tették színesebbé. Molnár Anna Ábrahám Istvánnal majd Kovácsházi Istvánnal énekelt népszerű operettslágereket. Komá- romy Éva örökzöld dalcsokorral szó­rakoztatta a nagyérdeműt, Seres Il­dikó és Dézsy Szabó Gábor pedig Andrew Lloyd Webber Szól a szaxo­fon című dalával és George Gersh­win Porgy és Bess című duettjével lepte meg a közönséget. Egyébként Seres Ildikó és Dézsy Szabó Gábor manökenként is bemutatkozott. A divatbemutatót vezető Vámos Magda nemcsak a legújabb model­lekről, a várható változásokról be­szélt, hanem kisebb öltözködési lec­kéket is adott. Megtudhattuk, hogy már nem divat a nagymintás nyak­kendő, elmondta, miként kell visel­ni a szmokingot, milyen alkalomra Seres Ildikó és Dézsy Szabó Gábor mit illik magunkra ölteni. De a csil­logó Bitterek, csipkebetétek, elaszti­kus ruhák és miegyebek ismerteté­se közben Vámos Magda sem feled­kezett meg a választásokról. Mert, mint mondta, nem mindegy ám, hol hogyan jelenik meg egy vezető sze­mélyiség. Persze a vállalkozók szá­mára sem haszontalan, ha tisztá­ban vannak a megjelenés általános szabályaival. Ezen az estén a cégek képviselői, a gazdasági élet vezetői nem tud­tak, vagy nem akartak élni a Pá­holy-party adta lehetőségekkel. Az arany-, ezüst-, bronzpáholyosok Fotó: Dobos Klára névsorának felolvasásán kívül csak egyetlen üzleti jellegű bejelentést hallhattunk. Elmaradt a tavaly már megszokott képaukció is, bár a nézőtéri társalgóban kiállító Szinte Gábor festőművész alkotásai meg­vásárolhatók. A Casino Hungária lépcsőfordulóban berendezett alkal­mi játékteremben sem hallottunk mesés nyereményekről. Viszont úgy tűnt, mindenki kellemesen szóra­kozhatott. Bár azt nem mondhat­nánk, hogy hallgattak a rádiótelefo­nok. Igaz, nem volt túl harsány a pittyegés. Épp’ csak jelezte, az üzle­ti életben nincs kikapcsolódás. Tárlatvezetés a Kossuth Múzeumban Monok (ÉM) - Kossuth halála centenáriumának évében a fel­újított szülőház, megszépült környezettel, új kiállításokkal várja látogatóit. A ház főépüle­tében Kossuth emlékkiállítás, az oldalszárnyban és a pincé­ben néprajzi kiállítás kapott he­lyet. Az új kiállításokhoz a ren­dezőktől a következő „tár­latvezetőt” kaptuk. „Édes szülötte földem, Zemplén” címmel nyílt meg Kossuth Lajos egész életútját felölelő emlékkiállí­tás. Miként Kossuth idézett gondo­lata is utal rá, kiállítás vezérfonala a szülőföldi indíttatás és a Zemplén vármegyei kapcsolatok megjeleníté­se. Fontos ez azért is, mivel Kossuth Zemplén megyében született, és itt töltötte életének első harmadát. A közvélemény számára élete az 1830-40-es évektől közismertebb. Azonban a család és az iskolaévek, a sátoraljaújhelyi évek fontos szere­pet játszottak abban, hogy az or­szág ilyen nagyformátumú politiku­sává váljon. Ezért itt, Zemplénben, Monokon természetes, hogy na­gyobb hangsúlyt kap életének első harmada. ,A bölcső”, ,A diákévek”, „A megye és az országgyűlés re­formpolitikusa”, „Forradalom és szabadságharc”, és az „Emigráció” szobákon korabeli bútorok és sze­mélyes tárgyak között végigsétálva tekintheti meg a látogató kiállítást. Természetesen ezek egy része már jól ismert a Monokra látogatók kö­rében: a Magyar Nemzeti Múzeum értékes tárgyai: a kormányzóelnöki kard, a halotti maszk, a korabeli férfi viselet. Ide tartozik a Kossuth Ferenc által apjáról festett kép, az Aradi Zsigmond szobor. Új eredeti tárgyaink között láthatók a sátoral­jaújhelyi Levéltártól kölcsön kapott újhelyi évekre vonatkozó iratok, mi­ként a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűj­teményeiből a nemzetőrséghez kap­csolódó csákólemez, illetve a szuro- nyospuska. A Magyar Nemzeti Mú­zeumból most került ide Kossuth iparegyesületi íróasztala és egy po­hara, a rendőrpálca, miként a kor politikusait bemutatott metszetek is. Az új tárgyak még: Kossuth ke­resztelőtálkája és kancsója , zemp­léni nemzetőr egyenruha, reformko­ri női viselet, 1849-es hiteles zászló­másolatok... A néprajzi kiállítás a nemzettu­dat népi motívumait mutatja be kü­lönböző tárgyakon. A magyarság, a haza, a függetlenség jelenik meg a népművészetben, az országcímerek, a zászlók, a piros-fehér-zöld díszíté­sek által. Miként ezt jelzik a tányé­rokon, poharakon Kossuth és más politikusok arcképei és a feliratai. •t­Kossuth Emlékmúzeumának új ki­állításai télen csak előzetes beje­lentés alapján látogathatók. Cím: Kavajecz Andrásné, Monok, Szé­chenyi u. 18. Tíz könyv - nem csak karácsonyra Miskolc (ÉM - FG) - A téli könyv­vásárra tíz új könyvet jelente­tett meg a miskolci székhelyű Felsőmagyarország Kiadó. Az elmúlt évben ünnepeltük Schen- bach-Széppataki Róza, később Déry­né születésének 200. évfordulóját. A híres színésznő emléke előtt tiszteleg Déryné levelei című összeállításával Kelényi István. Ugyancsak jeles év­fordulóhoz kapcsolódik a Finta Éva által összeállított Váci Mihály-kötet. A költő születésének 70. évfordulójá­ra jelent meg a Valami nincs sehol cí­mű válogatás. Az 1960-as ’70-es években élte fénykorát az amatőr művészeti mozgalom. Ebben az időszakban or­szágos sikereket ért el a Budapesti Műszaki Egyetem Vári Irodalmi Színpada. Az előadások szerkesztő­je, rendezője Debreczeni Tibor volt. Az ő színjátékairól, rendezéseiről szól a Perlő ének című kötet. A Felsőmagyarország Kiadó ál­tal megjelentetett könyvek közül szép ajándék lehet Gál Sándor: Az éjszaka horizontja, Tamás Meny­hért: Vesztett szavak, Kiss Bene­dek: Szűkülő szemmel, Lászlóffy Aladár: Botrány Gordiuszban, Dúsa Lajos: Nagy, lelassított pillanat, Bá­lint Péter: Arcok és álarcok című kö­tete. A helytörténet, a helyi iroda­lom iránt érdeklődők pedig haszon­nal forgathatják Csurka Zoltán: Miskolc és Borsod az irodalomban című könyvét. A Magyar írószövetség Észak- magyarországi Csoportja és a Felső­magyarországi Kiadó december 13- án, kedden délután 4 órától a II. Rá­kóczi Ferenc Megyei Könyvtárban mutatja be a nagyközönség számá­ra a most megjelent köteteket. A rendezvény vendégei: Bálint Péter, Debreczeni Tibor, Dúsa Lajos, Gál Sándor, Kelényi István, Kiss Bene­dek, Tamás Menyhért és Váci Mi- hályné Juhász Mária. A könyvek szerzőivel, szerkesztőivel is találkozhatnak az érdeklődök hol­nap délután 4 órától Miskolcon II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban Fotó: Fojtán László Szikszóról Pesten Budapest (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén megye Budapest Baráti Köre évadzáró rendezvényét tartja december 13-án, kedden délután 5 órától Budapesten, az Andrássy u. 124. alatt, az ENSZ Társaság, Real­bank és a Magyar Nők Szövetsége székházának első emeleti díszter­mében. Az eseményen Ravel: Vo­nósnégyes című négytételes művét a Danubius Vonósnégyes adja elő, majd Laczkó András irodalomtörté­nész, a Somogy volt főszerkesztője tart előadást Vallomások az iroda­lomról, műveimről és szülővárosom­ról, Szikszóról címmel. Negyedszázados ovi Edelény (ÉM) - Az egészségtelen kastélyépületből a száz férőhelyes modem óvodába 1969-ben költözhet­tek át az edelényi kicsik. Az óvoda szépítésére összefogott az egész kol­lektíva. A négy csoportban 135 gyer­mekkel kezdődött a munka. Lassan a környék is egyre szebb lett, ma már szépen parkosított, barátságos udvar veszi körül az épületet, sok lehetősé­get adva a gyerekeknek a játékra. A Mátyás Napközi Otthonos Óvoda 25 éves jubileumát december 13. és 21. között rendezvénysorozattal ünnep­ük az edelényiek. Konrád Kőórája Budapest (MTI) - Kőóra címmel a Pesti Szalon Kiadó gondozásában a karácsonyi könyvvásárra jelent meg Konrád György új regénye. A könyvbemutatón az Európa-szer- te ismert író elmondta, hogy 1973- tól 1989-ig tartó alkotói „fantomál­lapota” után -- amikor egyáltalán nem jelenhettek meg a művei -, sű­rűn vett részt filozofáló-esszéista te­vékenységével a közéletben. A ki­lencvenes években ugyanakkor „el­bújva születő könyvei mögé” már nem szorgalmazza annyira a köz­életi szereplést. A most megjelent re­gény a Kerti mulatság című munká­jának folytatása, s az 1960-70-es ke­serű „békeévek” korszakát idézi fel. Az ex libris különféle grafikai tech­nikákkal készülhet, lehet linómet­szet, fametszet, rézkarc. Alkotójától magasfokú mesterségbeli felké­szültséget kíván meg. Áz ex librisek alkalmi eseményekhez kötődnek, művészi kivitelű alkotások, ame­lyek tovább éltetik az ábrázolt ese­ményt. Személyes és közösségi üzenetei hangsúlyozzák, hogy a kép világnyelv, amelynek a sűrített valóságot tükröző üzenetét bárhol a világon felfoghatják. A Kurucz László - volt gyakorlóis­kolai tanár - gyűjteményéből válo­gatott kisgrafikai kiállítást 1995 ja­nuárjáig láthatják az érdeklődők a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán. _ Röviden ________ A dventi koncert lesz ma este 7 órától Miskolcon az avasi római ka­tolikus templomban. Katona Klári ad önálló estet ma este 7 órától a Miskolci Nemzeti Színházban. Óvodai szaktanácsadás helye és szerepe címmel rendez tanácskozást ma délelőtt 9 órától a B.-A.-Z. Me­gyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet valamint a Magyar Óvodape­dagógusok Egyesületének miskolci köre a Pedagógiai Intézetben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents