Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-02 / 285. szám
2 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Országban-Világban 1994. December 2., Péntek Börtönőrök balesete Nairobi (MTI) - Harmincnégy kenyai börtönőr vesztette életét, amikor teherautójuk frontálisan ütközött egy konténert szállító teherjárművel Nairobi peremén. A balesetben további 32 fegyőr és két polgári személy megsérült. A foglárok az egyik teherautón Nairobi belvárosába tartottak, ahol a nemzeti ünnep alkalmából rendezendő felvonulás főpróbáján vettek volna részt. A fegyőröket szállító, nagy sebességgel haladó jármű eddig ismeretlen okból összeütközött a vele szemben közlekedő, konténert szállító teherautóval az autópályáin. 22 év után szabadult Bonn (MTI) - Németországban csütörtökön feltételesen szabadon engedték Irmgard Möllert, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű terrorszervezet egykori „kemény magjának” tagját, aki 22 évet ült börtönben. A jelenleg 47 éves Möller tagja volt a hírhedt Baader-Mein- hof csoportnak, amely a hetvenes években gyilkos terrorakciók sorozatát követte el. Möller 1972-ben részt vett a heidelbergi amerikai katonai főhadiszállás elleni robbantásos merényletben, az akció következtében három amerikai katona életét vesztette. A lübecki börtönből kilépő Irmgard Möllert (középen) a fotóriporterek és az újságírók hada mellett több száz tüntető fogadta Heroinért halál Peking (MTI) - A sanghaji középfokú bíróság kábítószer-kereskedésért halálra ítélt három embert. Az elítéltek 6,28 kilogramm heroint forgalmaztak. Négy másik kábítószer-kereskedőt felfüggesztett halálbüntetéssel sújtott a bíróság. A kínai törvények szerint halállal büntethető az, akinél 50 grammnál több heroint találnak. ESZAK-magyarország Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csomók Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341-888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7., tel: (49) 343-316. Szikszó, Kálvin tér 25., tel: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: 3501 Miskolc, Pl.: 178. Telefon: 341 -817,411 -276. Telefax: 341-817. Reklám és hirdetés: Toka Zoltán Telefon: 411-425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámára, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 378 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 17,90 forint, a pénteki lapszám 19,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48)317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47)323-340 Tiszaújváros (49) 349-025 NATO-határozat a kiszélesítésről Brüsszel (MTI) - A NATO-tagor- szágok külügyminiszterei csütörtöki brüsszeli tanácsülésükön formálisan is elfogadták azt az amerikai kezdeményezést, hogy a szövetségen belül kezdődjön konzultáció a NATO majdani kiszélesítéséről, a bővítés kezelésének mikénljéről, feltételeiről és következményeiről. Mint az ülésről kiadott közös nyilatkozat leszögezi, a tagországok egyetértettek abban, hogy egyelőre nem időszerű konkrét időbeli menetrendet megállapítani, vagy potenciális tagjelölteket megnevezni. Abban is teljes volt a nézetazonosság, hogy a kiszélesítésnek erősítenie kell a szövetség hatékonyságát, hozzá kell járulnia a teljes euroatlanti térség biztonságához, illetve a NATO azon törekvéséhez, hogy elkerüljék Európa újbóli megosztottságát - derül ki a tanácsülésen elfogadott nyilatkozatból. A miniszterek ugyanakkor úgy vélték, hogy a NATO bővítése az Európai Unió kiszélesítésével összefüggő lépés, és ennyiből kívánatos, hogy a két folyamat párhuzamosan menjen végbe. A kiszélesítés következményei kapcsán a dokumentum leszögezi: a bővítésnek oly módon kell majd végbe mennie, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a szövetség cselekvőWarren Christopher amerikai külügyminiszter szombaton reggel Brüsszelben rövid megbeszélést folytat majd néhány kelet-európai ország - köztük Magyarország - külügyminiszterével. A hivatalosan egyelőre nem megerősített értesülés szerint az amerikai diplomácia vezetője elsősorban a hat társult kelet-európai ország, valamint Szlovénia és Albánia külügyminiszterével találkozik majd. A megbeszélés témája feltételezések szerint részint a boszniai válságban közvetítő csoport pénteki ülése, illetve bizonyos, a kiszélesítéssel kapcsolatos kérdések pontosításá lesz. képességét az alapvető feladatnak - a közös biztonság szavatolásának - a teljesítésében. A leendő új tagországok mindegyüké élvezi majd a tagsággal járó valamennyi előnyt, és köteles osztozni minden kötelezettségben - olvasható a közös dokumentumban, amely egyúttal leszögezi: a konkrét tagfelvételekre eseti elbírálás alapján kerül majd sor. A külügyminiszteri tanács által most kezdeményezett vizsgálat eredményeiről tájékoztatják majd a majdani tagságban érdekelt partnerországokat, a végső dokumentumot pedig a jövő decemberi brüsszeli külügyminiszteri ülés hagyja majd jóvá. A kormány nem enged a vasutasoknak Budapest (MTI) - Forró Evelyn kormányszóvivő tegnap, a kormányszóvivői tájékoztatón átadta a sajtó képviselőinek az alábbi kormánynyilatkozatot. A kormány december 1-jei ülésén tájékoztatót hallgatott meg a vasutas szakszervezetekkel folyhatott 1994. november 29-i tárgyalásokról. Mint az a sajtóból is ismertté vált, a szakszervezetek november 30-án közzétették sztrájkfelhívásukat, amely először egy figyelmeztető, majd egy 36 órás általános sztrájkra szólít fel. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a kormány és a MÁV vezetése által 1995-re felajánlott 6 százalékos bérfejlesztést. A kormány a sztrájkfelhívással kapcsolatban az alábbiakra kívánja felhívni a közvélemény figyelmét:- A 6 százalékos átlagbér-növekedés összhangban van az Érdekegyeztető Tanácsban a közalkalmazotti bérekről a közelmúltban kötött megállapodással. A vasutasok 1994. évi várható bruttó havi átlag- keresete 33 000 forint, a mozdony- vezetőké több mint 48 000 forint. A gazdasági válság miatt a legtöbb állami alkalmazott reálkeresete évek óta csökken. A vasutasok átlagkeresete 1993-ban 21 százalékkal, 1994ben várhatóan 28 százalékkal emelkedik, keresetük reálértéke 8 százalékkal nő. Ugyanakkor a MÁV vesztesége évről évre emelkedett, 1994-ben várhatóan eléri a 28 milliárd forintot. A kormány 1995-ben tartozáselengedés formájában, illetve támogatásként mintegy 50 milliárd forintot biztosít a MAV-nak.- A kormány kompromisszumos javaslata 1995-re a vasutas dolgozóknál átlagosan havi 2000 forint, a mozdonyvezetők esetében havi 2900 forint keresetnövekedést jelent. Ezen túlmenően, ha az év során a MÁV gazdasági eredményei javulnak, további bérnövekedésre nyílhat lehetőség.- A kormánynak nem állnak rendelkezésére költségvetési eszközök a vasutas szakszervezetek további bérköveteléseinek kielégítésére. Ezért a szakszervezetek által követelt 10-15 százalékos bérnövekedés a közlekedési tarifa tervezett 20 százalékos növelésével szemben további jelentős emelést tenne szükségessé. A kormány hangsúlyozza, hogy álláspontját nem a vasutas dolgozók helyzete iránti közömbösség határozza meg. Az eddigi tárgyalások során számos kompromisszumos javaslatával bizonyította szociális érzékenységét. A nemzetgazdaság működőképessége és a más, ugyancsak nehéz helyzetben lévő társadalmi rétegek iránt érzett felelőssége miatt azonban nem tartja megengedhetőnek a gazdasági eredménnyel nem megalapozott további keresetnövekedést. Minden további, központi forrásból megvalósuló béremelés nem csak a költségvetési hiányt növelné, de akadályozná a vasút megújításának elhatározott programját is. A kormány úgy ítéli meg, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodással összhangban javasolt intézkedések a munkavállalók érdekeit szolgálják. A kormány azért nem engedhet a vasutas szakszervezetek követelésének, mert a további béremelés csak más munkavállalói rétegek rovására valósulhatna meg. A kormány felhívja a vasutas szakszervezetek képviselőinek figyelmét arra, hogy az esetleges sztrájk nem oldja meg a gondokat, ugyanakkor komoly károkat okozna az országnak. A kormány bízik abban, hogy a MÁV dolgozói és a közvélemény megérti: csak a Magyar Államvasutak stabilizálását követően indulhat meg a már elhatározott szerkezetátalakító program, s csak ez alapozhatja meg a további keresetnövelést. Karadzic: „igen” az átalakított beketervre Belgrád (MTI) - Slobodan Milosevic szerb elnök találkozott Radovan Karadziccsal, és a tárgyalásokon a boszniai szerb elnök közölte, hogy hajlandó elfogadni a nemzetközi összekötő csoport megváltoztatott béketervét. A brit, francia, orosz, német és amerikai közreműködéssel készített rendezési terv új változata írásos garanciákat adna a boszniai szerb állam és Jugoszlávia konföderációjának lehetővé tételére. Szerb politikusok elképzelhetőnek tartják, hogy az összekötő csoport elfogadja Szarajevó 49-51 százalékos megosztását is. ,A boszniai szerbek Szarajevó szerb részét később felajánlanák a kelet-boszniai beékelődésért, és az észak-boszniai közlekedési folyosó kiszélesítéséért” - vélik Belgrádban. Belgrádban azt is hangsúlyozzák, hogy Karadzic- nak komoly ellenállással kell számolnia a boszniai parlamentben. HÁTTÉR: Az EBEÉ Budapest (MTI) - 1994. december 5-6-án Budapest lesz a gazdája az EBEÉ csúcstalálkozójának, majd egy évig, 1995-ben Magyarország látja el az EBEÉ soros elnöki tisztét. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 1975. augusztus 1-jén született, amikor Helsinkiben 35 részt vevő ország (33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada) állam- és kormányfői aláírták a Helsinki Záróokmányt. Ez nem szerződés vagy egyezmény, hanem magatartási normákat tartalmazó állásfoglalás volt. Az EBEÉ mára egyedülálló struktúrává vált, amely Vancouvertől (Kanada) Vlagyivosztokig (Oroszország) terjed, és az egyetlen olyan intézmény, amelynek valamennyi európai állam részese. Az EBEÉ-nek, miután az alapító országok közül egyesült a két német állam, szétvált Csehszlovákia és Jugoszlávia, és megszűnt a Szovjetunió, mára már 53 tagja van. Ezek: a NATO-tagállamok (Belgium, Dánia, az Egyesült Államok, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Törökország); a volt kelet-európai VSZ-tagállamok (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia); a volt szovjet köztársaságok (Azerbajdzsán, Észtország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán); és a volt semleges, illetve el nem kötelezett országok (Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Horvátország, Finnország, Írország, Liechtenstein, Málta, Monaco, San Marino, a Szentszék, Szlovénia, Svédország, Svájc); Kis-Jugoszlávia tag; ságát 1992. július 8. óta az EBEÉ alapelveinek megsértése miatt felfüggesztették. Az EBEÉ legfelső szerve az állam- és kormányfők találkozója (csúcstalálkozó), amelyet két évente tartanak más-más országban. Itt határozzák meg a legfontosabb feladatokat, fogadják el a dokumentumokat, jelölik ki a szervezet fejlesztésének irányát. A csúcstalálkozót megelőzi a felülvizsgálati konferencia (utótalálkozó), amelynek célja az EBEÉ tevékenységének áttekintése, a kitűzött célok végrehajtásának felülvizsgálata. Az EBEÉ Tanácsa a külügyminiszterek alkotta testület, évente legalább egyszer ülésezik, és döntéshozó, irányító szerepe van. (folytatjuk) NYEU-közgyűlés Párizs (MTI) - Andrej Közirev orosz külügyminiszter a Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésén mondott csütörtöki beszédében kijelentette, hogy Oroszországnak a közép-európai államokkal való viszonya minőségileg új alapokra helyeződött. A moszkvai politikus felszólalásában nagy teret szentelt az EBEÉ-nek, amely Budapesten tartja csúcstalálkozóját. Reméli, hogy ez a csúcstalálkozó ösztönzést ad majd az EBEÉ előrehaladásának, annak, hogy hatékony európai szervezetté alakuljon át. A NYEU parlamenti közgyűlésén Eörsi Mátyás vezetésével négytagú magyar parlamenti küldöttség is jelen volt. Elmondták, úgy látják, hogy mind a közgyűlés, mind a delegáció jó munkát végzett. A küldöttségben résztvevő Jeszenszky Géza szerint a magyar képviselők összehangoltan tevékenykedtek, mostani szereplésükben is látszott a külpolitikában megmutatkozó folyamatosság. Ami pedig a NYEU-ban való teljes jogú magyar tagságot illeti, Eörsi elmondta: a magyar vezetés természetesen szeretné, ha erre már az EU-felvétel előtt sor kerülhetne. De nem vagyunk türelmetlenek, hiszen Magyarország már a mostani jelenléttel is megkapta a lehetőséget véleménye kifejtésére, és a megoldások befolyásolására - mondta. Ukrán sztrájk Kijev (MTI) - Kétnapos sztrájkba lépett csütörtökön az ukrán óvónők, bölcsődei dolgozók és az általános iskolai tanítók fele, mintegy 460 ezer ember. Az országos akciót azért szervezték, mert a kormányzat nem hajlandó az ipari átlagra emelni fizetésüket és nem folyósítja nekik a más költségvetési dolgozóknak már megszavazott kedvezményeket. Tűz az Achille Laurón Róma (MTI) - Az Achille Lauro katasztrófájának első túlélői várhatóan csak péntek este vagy szombaton korán reggel érezhetnek ismét szárazföldet a lábuk alatt. A közel ezer utas és legénység többségét fedélzetére vett panamai tartályhajóról ugyanis más, gyorsabb járású hajókra szállítják át őket, ahonnan várhatóan a kenyai Mombasába, Dzsibutiba és a Seychelles-szigetek felé indulnak tovább. Mindegyik kikötő csaknem kétezer kilométeres távolságban van a szerencsétlenség helyszínétől. Egy nappal azután, hogy az Achille Lauro utasterében tűz ütött ki, az óceánjára' belsejében még mindig pusztítanak a lángok Rövtdfn Bonn - Az egykori keletnémet ál- lampárt utódjának vezetői csütörtökön folytatták előző nap kezdett éhségsztrájkjukat. A Demokratikus Szocializmus Pártjának (PDS) vezetői azért kezdték az éhségsztrájkot, mert 67 millió márka adóhátralék megfizetését követelik tőlük. Kijev - Ukrajnában továbbra is Le- onyid Kucsma államfő áll a politikusok népszerűségi listájának élén. Kairó - A Jordán nyugati partján a mindennapi élet számos területén a palesztinok gyakorolják immár a hatásköröket, miután csütörtökön az egészségügy és a pénzügyek irányítása is palesztin kézbe került. Damaszkusz - Háfez Asszad Szíriái elnök szerint Damaszkusz számára változatlanul elfogadhatatlanok az Izrael szabta feltételek. Ezt Asszad csütörtökön, a szíriai fővárosban jelentette ki. ,u A
