Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994- November 22., Kedd NOTESZ Bizonytalansági reláció Brackó István E század jeles szülötte, a fizikus-filozófus Heisenberg úgy vélte, hogy a mikrovilág megismerhetetlen, mert a vizsgálati be­avatkozás, az annak következtében beál­ló struktúraváltozás miatt, nem produkál­hat valóságos eredményt. Tehát a titok: ti­tok marad. Ez a hipotézis a bizonytalan- sági reláció címszó alatt került be a szak- irodalomba. Mostanában az az érzésem, hogy Hei- senbergnek igaza van. Amit megvakargat- nak egy kicsit a tények feltárásának érde­kében, az rögtön megismerhetetlenné és átláthatatlanná válik. Itt van például a kor­mányfő tanácsadó testületé. A jelöltek kö­zül már eleve néhányan visszaléptek, az egyéni érdekeltséggel is bíró újak pedig még jószerével nem is súghattak, amikor szélnek eresztették őket. A szűkszavú kommüniké éppúgy kérdéseket hagy az emberben, minta vagyonkezelőknél és az energiatermelőknél bekövetkezett sze­mélycsere. Megszólalt az új kabinetfőnök is, aki négy hónap után lépett az előző örö­kébe, de a mélyben munkáló okok rejtve maradtak. A kormány ama döntései is rej­télyesek, melyek a beígért energiaár-eme­lést későbbre halasztották, vagy a tb-tar- tozás egyszeri rendezését tartalmazó gya­nús csomagot kivonták a forgalomból. A jóhiszemű választópolgárban csak fokoz­za a bizonytalanság és a kapkodás érzé­sét néhány elhamarkodott kijelentés. Hogy bevezetik a vagyonadót. Aztán ez úgy finomodott, hogy a passzus csak a va­gyonnövekedésre vonatkozik. A téma egyelőre ad acta került. A kedélyeket most az a- később cáfolt-állítás borzolja, hogy sok a pedagógus. Aztán itt van ez a sze­rencsétlen expo is. A parlament nemet mondott, s közben kiderült (1), hogy a nyil­ván világkiállítás-párti szimpatizánsok népszavazást szorgalmazó 120 ezer alá­írása közül csak nyolcvanvalahány ezer az érvényes. Patt helyzet ez. Az ember kí­váncsi. Ha nem néz utána a dolgoknak, akkor tudatlan marad. Ha vizsgálódik, ak­kor-éppen a bizonytalansági reláció mi­att - fals eredményt kap. Persze bízhat abban, hogy eligazítja majd a televízió vagy a rádió. De itt is van egy kis bibi. Nincs médiatörvény, így föl­merülhet újólag a gyanú, hogy a közszol­gálat tulajdonképpen (ki)szolgálat. Any- nyira megbízható, mint az álmoskönyv, a kártyavetés, vagy a tenyérjóslás. Lakáshoz juthatnak Kazincbarcika (ÉM) - A múlt héten hatá­rozatképtelenség miatt elmaradt testüle­ti ülését tegnap tartotta meg a kazincbar­cikai képviselő-testület. Ez alkalommal is kevesen jöttek el a testület tagjai, határozatképesek voltak, ám számuk nem érte el a rendeletalkotáshoz szükséges kétharmadot, ezért rendeletet nem alkottak, nem módosítottak. Az orvosi ügyeleti szolgálat működésének felülvizsgálata kapcsán a testület egyetértett azzal, hogy Kazincbarcikán is szükség van gyermekorvosi ügyeletre, felkéri ezért a maj­dani képviselőket, hogy tegyenek meg min­dent annak létrehozásáért. Az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatását is tegnap hagyta jóvá a testület: a szociális bizottság javaslatá­ra a harmadik negyedévben 3,7 millió forint támogatást kaphatnak az első lakásukat meg­vásárolni, építeni szándékozó fiatalok. A hu­szonnégy igénylőből nyolcán nem feleltek meg a pályázati kiírás feltételeinek, négyen pedig - körülményeik változása miatt - plusztámoga­tást kapnak. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó kérdésben, az azbeszt ártalmatlanítását célzó pályázatokról nem döntöttek a barcikai képvi­selők, az ügyet levették a napirendről. A vá­sárcsarnokra kiírt pályázatot eredménytelen­nek nyilvánították, mert a hat pályamű nem felelt meg a feltételeknek, ezért új pályázatot írnak ki. Kinyilvánították, hogy a város közigazga­tási területén lévő patika-vagyont magának kéri az önkormányzat, javasolja, hogy a Libra Gyógyszerkereskedelmi Vállalat a megye tele­pülési ónkormányzatainak osztatlan közös tu­lajdonába kerüljön, s a központi vagyonból az egyes településeket megillető tulajdoni hánya­dokat a lakónépesség arányában állapítsák meg. A város által meghirdetendő és végrehaj­tandó privatizációig a város patikáinak mű­ködtetéséi is a Librára bízza Kazincbarcika. Elföldelik a gáztartályokat A polgármester határozottan állítja: nem veszélyes a dolog Nagy felfordulással jár a gázvezeték fektetése és a csatornázás Bükkszentkereszten Fotó: Laczó József Bükkszentkereszt (ÉM - NJ) - A település polgármestere hatá­rozottan cáfolja, hogy a bükk- szentkeresztieknek aggodalom­ra lenne okuk a földbe sül­lyesztett gáztartályok miatt. Azt a térdig felcsapódó sarat, lép- ten-nyomon jelenlévő útfelbontást, ami a község utcáit jellemzi ezek­ben a hetekben, a helyi lakosság a fejlődés gyötrelmeiként éh meg. Kell a gáz, megkerülhetetlen a csa­tornahálózat kiépítése a kiemelt környezetvédelmi területen, ennek pedig ára van. Nemcsak pénzben kifejezhető, hanem mindaz, ami e két fontos vezeték lefektetésével jár. Kétségtelenül nagy a sár, ám a munkák, amíg azt az idő engedi, folytatódnak. Télen fólia alatt is he- gesztik majd a műanyag csöveket, hogy mielőbb minél több otthonban élvezhessék a gázfűtés előnyeit. A kivitelezés a tervezett ütemben ha­lad, kétségtelen, hogy a tél beálltáig nem lesz ott a korszerű fűtőenergia minden lakásban, de ezzel nem is számoltak. Addig a hagyományos, a szén-, fafütés marad a bükkszent- keresztiek számára. Mindenesetre a gázszolgáltatást mielőbb szeretné megkezdeni a kivitelező Prímagáz, hiszen a beruházásban komoly pén­ze fekszik és számára a napi (minél nagyobb) fogyasztás lesz az igazi üzlet. A csatornafektetés ezzel pár­huzamosan halad ugyanazokban az utcákban természetesen más csapá­son, mint a gáz. Az előbbi egy-egy elkészült szakaszát igyekeznek is mielőbb visszatemetni, hogy fölösle­gesen ne zavarják a forgalmat a mély árkok, hiszen ezekből most túlságo­san is sok van Bükkszentkereszten. Más a helyzet a gázzal, ott nyi­tott árkokban végzik el a vezetékek nyomáspróbáját, ennélfogva a ható­sági engedélyek csak egy-egy hosz- szabb szakasz átvételére szólhat­nak. Nincs is ezzel senkinek sem gondja, kivéve néhány gazdálkodót, akik aggódnak a termények bizton­ságos hazaszállítása miatt. Bodnár Tibor polgármester elmondta, hogy ez sem okozhat igazán gondot. Választ kaptunk tőle olyan hely­ben megfogalmazódott aggályokra is, hogy a földbe süllyesztett gáztar­tályok nem veszélyeztetik-e a köz­vetlen közel lakó családokat. Közöl­te: a terveket az Energiafelügyelet és a Bányakapitányság (a volt Bá- nyamúszaki Felügyelőség jogutóda) a törvényben előírtaknak megfelelő feltételek figyelembevételével hagy­ta jóvá, a kellő védőtávolságok min­denütt megvannak. A kivitelező holland cég pedig sok európai or­szágban épített ki hasonló, azóta is teljes biztonsággal működő, nagy­tartályos hálózatokat, rendszereket. Szeletekre szabdalt színházi rekonstrukció Európa közösségi támogatásával színészmúzeumot létesítenek Miskolc (ÉM - U. J.) - A négy esz­tendeje zajló színházi rekonst­rukció érdekességei közül csak az egyik az, hogy a munkát nem egyszerre, hanem részfelada­tokra osztva végezték, végzik el. A felújítás idejére sem zártak be, hanem a meghosszabbított nyári szünetek alatt dolgoztak a kivitelezők. A munka eredmé­nyéről, színvonaláról a miskol­ciak maguk is folyamatosan tá­jékozódhattak, és aki kíváncsi volt rá, már meggyőződhetett róla: semmiképpen sem vesztek kárba az építkezésre szánt milliók. Simon Gábor rekonstrukciós léte-' sítményi főmérnök tájékoztatása szerint a kivitelezésre eddig 870 millió forintot költöttek. A pénz ál­lami, címzett támogatásból és a vá­ros hozzájárulásból származik. □ Az építkezés nyilván itt is a terve­zéssel kezdődött. • Igen, de annak is voltak előzmé­nyei. Mindenképpen érdemes el­mondani, hogy az utolsó nagy átépí­tés 1956-től 1959-ig tartott. Ezt kö­vetően szinte semmi sem jutott az épületek, a szcenikai berendezések felújítására. A halaszthatatlanul szükségessé vált munkákra a város adott tósebb összegeket. Nagyobb léptékű felújításba azonban nem kezdhetett Miskolc. Az évtized ele­jéig, tehát nagyjából 1990-ig azon­ban lezajlott az országos színházi rekonstrukció. A szegedi színházat 1989- ben adták át, és a pécsi átépí­tése is eltartott vagy hat esztendeig. Időközben újabb és újabb kísérletek történtek arra, hogy a miskolci teát­rum is kerüljön be végre a sorba. 1990- ben végül az Országgyűlés ha­tározott: megszavazta a címzett tá­mogatást. Az előzetes megbeszélé­sek, számítgatások után azonban a város egy a korábbiakhoz képest megváltozott elképzeléssel állt elő. □ Mégpedig? • Az alapvető elképzelés szerint, amelyet azóta részben megvalósí­tottunk, a színházi élet párhuzamo­san zajlott-zajlik a felújítással. Emellett az országban egyedülálló­an, nemcsak a nagyszínházra vo­natkozik a rekonstrukció, hanem egy új, komplex épületegyüttes jön létre. Négyes tagozásban felújítjuk magát a nagyszínházat, a kamarát, a Játékszínt és egy szabadtéri nyári színházat építünk. Új irodai és öltö- zőszámyat, szinpadépítő műhelyt emeltünk. Sőt, már meghirdettük a színészlakások kivitelezésére vo­natkozó versenytárgyalást. □ Mi készült el eddig1 • Az idén zárjuk a rekonstrukció el­ső ütemét. Bodonyi Csaba, Ybl-díjas építészmérnök tervei alapján ké­szen vagyunk a nagyszínház teljes rekonstrukciójával, amely termé­szetesen együtt járt a villamos háló­zat és a gépészet felújításával. 1992 nyarára végeztünk a felső színpad gépészetével. Nem kis munkáról volt szó, hiszen a színpadtecnikai berendezések tíz emelet belmagas­ságban készültek el. A forgószínpad országosan egyedülálló lehetősége­ket nyújt a művészi törekvések megvalósítására. Két részből áll. A gyűrű és a belső, kör alakú színpad­terület együtt és külön, sőt egymás­sal szemben is forgatható. Sikere­sen befejezték az új épületet, amely a még kialakításra váró Déryné- kertre néz. A kivitelezés mindegyik szakaszára versenytárgyalást hir­dettünk. Többek között a budapesti Középületépítő Részvénytársasa­got, a Nova-Via Kft.-t, a Raszter-Ép Kft.-t bíztuk meg különböző mun­kákkal, amelyek jó néhány helyi társaságot foglalkoztattak alvállal­kozóként. □ Hogyan haladnak további • A második ütem megvalósítására pályázatot készítettünk. Sorsáról remélhetően mielőbb dönteni fog az Országgyűlés. Ötszáznegyvennégy miihó forintra lenne szükségünk. Ezt a pénzt nagy vonalakban a nyá­ri színház megépítésére és a Déryné- udvar beépítésére fordítanánk. Ez utóbbi területen többek között egy 150 négyzetméteres vendéglátóhe­lyet hozunk létre, kávéházzal, étte­remmel és bárral. A mostani Déry­né utcára néző legrégebbi épületet pedig a miskolci színészmúzeummá alakítjuk át. Ehhez igénybe vehet­jük az Európai Közösség 80 ezer Ecu-s, durván 10 millió forintos tá­mogatását is. Egyedülálló a teátrum forgószínpada. A színház rekonstrukciójának követ­kező állomásához ötszáznegyvennégy millió forintra lenne szükség. Fotó: Farkas Maya A megyeháza hírei Miskolc (ÉM - U.J.) - Borsod-Aba- új-Zemplén Megye Közgyűlése az elmúlt héten értékelte 1991-1994. évi tevékenységét. A közgyűlés ál­lásfoglalásában egyebek között le­szögezte, hogy a megyei önkor­mányzat az elmúlt négy évben va­gyonával és pénzügyi eszközeivel a hatályos jogszabályok előírásai sze­rint gazdálkodott. Megteremtették egy új szemléletű és tartalmú gaz­dálkodás alapfeltételeit. Speciális alapok Az ülésre részletes és elemző beszá­moló készült, amelyben külön feje­zet foglalkozik a közcélú speciális alapok létrehozásával és felhaszná­lásával. A közgyűlés érzékelte a me­gye szociális feszültségeit, a kultu­rális értékek létrehozásának és megőrzésének gondjait, a cigányság beilleszkedésének zavarait, a pusz­tuló környezet veszélyeit. É problé­mák megoldására évről évre alapo­kat képezett, ezek összege a négy esztendő alatt összesen 208 millió forint volt. Az alapokból pályázatok útján lehetett támogatásokhoz jut­ni. Az igényelt összeg mindig sok­szorosa volt az odaítélhetőnek. Ötezren pályáztak A mecénás alapra közel 5 ezer pá­lyázat érkezett. Ez az alap a közok­tatás tartalmi és strukturális fej­lesztését, a lakosság művelődése ér­dekében tett újszerű települési kez­deményezéseket, törekvéseket tá­mogatta. Elősegítették a művészeti és tudományos alkotóműhelyek, kö­zösségek és egyének értékmegőrző, -teremtő, és közvetítő munkáját, a kulturális, tudományos és sportren­dezvényeket. Erre a célra közel 100 millió forintot fordítottak. A két éve működő ösztöndíj-rendszer elsősor­ban a fiatal alkotók értékteremtő munkáját segítette. A közgyűlés a jövőben a mecenatúra rendszerének olyan átgondolását javasolja, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök járuljanak hozzá a térségi feladatok teljesítéséhez, és kedvezően befo­lyásolják a megye megítélését a kul­túra területén. A veszélyeztetettekért A 31,5 milliós szociális alapot a köz­gyűlés a társadalmi feszültségek mérséklésére hozta létre, egyben a szociális ellátás lakossági igények­hez igazodó fejlesztését, bővítését célozta. A támogatott pályázatok között szerepelt a veszélyeztetett - elsősorban 14-18 éves korú - fiata­lok speciális képzése, foglalkoztatá­sa, önálló életre történő felkészíté­se. Ebből az alapból jutott a kábító­szer-prevenciós programok beindí­tására, a családok mentálhigiénés ellátásának szélesítésére. Tízmillió forint Az idegenforgalmi alapot a megyei közgyűlés a vállalkozások támoga­tására, az egyes települések, térsé­gek idegenforgalmi értékeinek fel­tárására, az idegenforgalmi fejlesz­tések, rendezvények segítésére hoz­ta létre. A pályázatok alapján a ren­delkezésre álló tízmillió forintból el­sősorban a települések, kistérségek propagandaanyagának megjelente­tését, a hagyományőrző és -teremtő rendezvényeket, a falusi és ifjúsági turizmus feltételeinek javítását tá­mogatták a bizottságok. Ötszáz ösztöndíj A cigányság helyzetének javítását célzó alap 1992-től Etnikai és Nem­zetiségi Alapként szolgálta az érin­tett réteg felemelkedését. A 36 mil­liós támogatásból a ciklus elején el­sősorban a lakáshelyzet megoldásá­ra, a munkahelyteremtésre és a fel­zárkóztató programokra irányuló pályázatok kaptak támogatást. A ciklus második felében a hagyomány- ápoló tevékenység és életmód-tábo­rok támogatásán túl elsősorban a közép- és felsőfokon továbbtanuló cigány fiatalok támogatására he­lyezték a hangsúlyt. Összesen közel 500 fiatalt részesített a bizottság ösztöndíjban. 4^

Next

/
Thumbnails
Contents