Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-01 / 258. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1994« November L, Kedd A Pedagógiai és Közművelődési Intézet Információi A pályaválasztás megkönnyítése érdekében megyénk középiskoláiban is nyílt napokat rendeznek általános iskolai tanulók számára. A rendezvényekről összesítés készült, a kiadványt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet a novemberi Hírlánccal eljuttatja az iskolákba. A pedagógiai intézet által kiadott programoknak megfelelően megkezdődtek a foglalkozások a különböző továbbképzési formákban. A kínálatot ebben az évben is a sokszínűség jellemzi, a pedagógusok sokféle lehetőség közül választhattak. A programban jelzettek közül azonban néhány továbbképzés a jelentkezők kis létszáma miatt elmarad. Ezekről a novemberi Hírláncban adnak tájékoztatást. A II. Európai Matematikai Kongresszust 1996. július 22-26. között Budapesten rendezik meg. A Bolyai János Matematikai Társulat miskolci tagozata az Ifjúsági Matematikai Kongresszus - ’96 Miskolc című rendezvénnyel kíván az előző fórum munkájához kapcsolódni. Közreműködésre elsősorban a középiskolában dolgozó kollégákat, illetve az itt tanuló fiatalokat kérik fel. Bővebb tájékoztatás a Bolyai János Matematikai Társulat miskolci tagozatának titkárától kérhető (Körtesi Péter, Miskolc-Egye- temváros H-3515 Pf. 10.) Nemrégiben jelent meg a megyei pedagógiai és közművelődési intézet gondozásában Kopácsi Gelberger Judith: Viselkedési problémák kezelése című könyve. „A fegyelmezésnek nem az a célja, hogy a tanár ítélkezzék, vagy netán elégtételt vegyen helytelenül viselkedő növendékén, hanem az, hogy a tanulás eredményességét, a személyiség harmonikus fejlődését gátló magatartásformákat megszüntesse, átalakítsa. Nem elég tudnunk, hogy a tanuló agresszív vagy éppen kirívóan bohóckodik; tudnunk kell azt is, miért, mi célból teszi ezt? Vagy - önmaga számára sem feltétlenül tudatosan - a hatalomért vetélkedik tanárával? A pedagógusnak ismernie kell a választ, ha azt akarja, hogy reakciója eredményes, valóban nevelő hatású legyen. Kopácsi Judith... munkájának legnagyobb értéke: kézikönyv jellege. Nem sok helyet szentel annak bebizonyítására, hogy a demokratikus iskolainevelés a legjobb módszer, ehelyett bemutatja: hogyan kell csinálni” - úja Ranschburg Jenő. A kiadvány ára: 440 forint. Megrendelhető vagy megvásárolható a pedagógiai és közművelődési intézetben, Miskolc, Andrássy u. 96. Modernizáció és demokrácia a magyar oktatásügyben címmel országos konferenciát rendez Lillafüreden a Palotaszállóban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága, az Országos Közoktatási Intézet Értékelési Központja és Iskolafejlesztési Központja, Oktatáskutató Intézet, Nemzeti Szakképzési Intézet, Miskolci Egyetem Neveléstudományi Tanszéke, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, Miskolc Megyei Város Önkormányzata, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet november 24-25-26-án. A konferencia célja, hogy alkalmat és lehetőséget biztosítson a neveléstudományi műhelyeknek, a pedagógusképző főiskoláknak és egyetemeknek, a pedagógiai intézetnek, a művelődési igazgatásban dolgozóknak, a gyakorló pedagógusoknak, illetve az oktatásügy iránt érdeklődőknek véleményük kifejtésére. A konferencia előadásai november 24-én: Báthory Zoltán (helyettes államtitkár, MKM) A magyar közoktatás jelene és jövője; Setényi János (tudományos osztályvezető, Oktatáskutató Intézet) Az oktatás modernizálásának nemzetközi összefüggései. November 25-én: Lukács Péter (főigazgató-helyettes, Oktatás- kutató Intézet) A hazai oktatási törvény és végrehajtásának kérdőjelei; Mihály Ottó (tanszékvezető, Miskolci Egyetem) Tartalmi szabályozás és modernizáció. A konferencia keretében ezen a napon délelőtt 11 órától közoktatási fórum lesz, vezeti Lukács Péter (Oktatás- kutató Intézet), a résztvevők: Báthory Zoltán (MKM helyettes államtitkár), Liskó Ilona (tudományos osztályvezető, Oktatáskutató Intézet), Balogh Miklós (igazgató, KSH Nógrád Megyei Igazgatóság), Szebenyi Péter (igazgató FPI), Szenes György (Nemzeti Szakképzési Társaság alelnöke), Mihály Ottó (tanszékvezető, Miskolci Egyetem Neveléstudományi Tanszék). November 26-án, szombaton plenáris üléssel folytatja munkáját a konferencia. A jelentkezés feltételeiről, a részvételi díjról érdeklődni lehet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézetben (3534 Miskolc, Andrássy u. 96. Telefon: 46/350-433, Fax: 46/379-588) Vida Józsefeiénél. Iskola - megszépülve, megnagyobbodva Saját erőből épült, és negyvenmillió forintba került Bükkábrány (ÉM - Ha) - Nemzeti ünnepünk, október 23-a tiszteletére, de mindenekelőtt a község gyermekei tiszteletére átadták rendeltetésének a felújított, átépített, megnagyobbított bükkábrányi általános iskolát. Az épület küllemében is sokkal szebb lett, s elsősorban nem azért, mert megújult a megkopott külső! A korábbi lapostetős épületre tetőteret emeltek s ezáltal építészetileg is éke lett a falunak az iskola. A legfőbb értéke persze a 6 tanterem (ebből 2 szaktanterem), ezekkel jelentős mértékben javultak az oktatásnevelés tárgyi feltételei. Korábban, a meglehetősen rossz, már-már életveszélyes állapotú Darvas-kúria szolgálta az oktatást. Ennek „kiváltására” született az a háromlépcsős terv, amelynek első lépcsője volt az emelet-ráépítés. A következő lépés lenne a kúria helyén az új tornaterem, majd pedig a konyha, étterem, napközi felépítése. Ezeket egy zárt „nyaktag” köti majd össze az iskolaépülettel. A mostani iskolabővítés - mint azt Dudás Sándor polgármestertől megtudtuk - teljesen önerőből, 40 milliós költséggel valósult meg. Erre ugyan pályázatot adtak be, céltámogatást kértek, de ez ideig még választ sem kaptak kérelmükre. Mivel nem tudtak tovább várni, megvalósították önerőből. No nem azért, mert sok pénzük van! Ezt a 40 miihót fordíthatták volna például a szennyvízhálózat kiépítésére, mert az is fontos lenne. így az most várat magára, mint ahogy a tornaterem építése is attól függ, kapnak-e címzett támogatást. Erre ugyanis a kúria (itt van a jelenlegi „tornatermük”) életveszélyes volta miatt „címzett támogatást” kértek, pontosabban ilyen támogatásért pályáztak. Szóval, amennyire öröm Bükk- ábrányban az új, kibővített iskola, annyira gond, annyira bizonytalan tervük második és harmadik lépcsőjének sorsa. Mert csak együtt, kompletten töltenék be maradéktaFotók: Fojtán László A megszépült aula lanul funkciójukat, s csak akkor mondhatnák él: hosszú távra megnyugtatóan rendezett az oktatás feltételrendszere ebben, az egyébként szépen gyarapodó községben. Korkérdés: szerkezetváltás vagy szétesés? Halmai Lászlóné Szakmai tanácskozást rendezett október 20-án az Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ „Serkezetváltó iskolák” címmel a Tudomány és Technika Házában, melynek célja az volt, hogy az oktatási törvény módosítása előtt felszínre kerülhessenek azok az indítékok, szakmai és egyéb érvek, amelyek a 6 és 8 osztályos gimnáziumi csoportok működtetését motiválták; közkinccsé válhassanak azok a tartalmak és módszerek, amelyeket eredményként lehet felmutatni. A szerkezetváltás tényét az oktatáskutatók egy része politikai okokkal magyarázza, az ilyen osztályokat működtető intézmények vezetői és a pedagógusok pedig szakmai érvekre hivatkoznak. Fölösleges erő- és időpazarlásként ítélik meg, hogy ugyanazt a műveltségi anyagot kezdje el a gimnázium elsajátíttatni - magasabb szinten -, amit az általános iskola is megtanított. A probléma ezek szerint elsősorban tartalmi-tantervi kérdés, és csak másodrendű, hogy az átfedések kiküszöbölése, az újra- és rátanítás megszüntetése eltérő szerkezetben történik. A gimnáziumok „lefelé teijeszke- dését” az általános iskola a csökkenő tanulólétszám mellett nem nézi jó szemmel, vagy legalábbis csak fenntartásokkal és bizonyos határokon belül fogadja el. Azt is nehezen viseli, hogy a kiválasztás éppen a legjobb adottságú és felkészültségű tanulóinak korábbi kiválását eredményezi. Meg kell jegyezni azt is, hogy a 6 és 8 osztályos gimnáziumi csoportok működése ilyen szempontból éppen a legszínvonalasabb, legeredményesebb iskolákat érinti kedvezőtlenül, azokat, amelyek a különféle tanulmányi versenyeken éppen ezeknek a gyermekeknek a teljesítményére számítanak. Egyébként is megoldatlan ezeknek a tanulóknak a versenyeztetése, mert az általános iskolában már nem, a középiskolában még nem versenyezhetnek. Úgy gondolom azonban, hogy ez elsősorban presztízs- és technikai kérdés, amelyen egyrészt lehet segíteni, másrészt pedig csak beidegződés. Úgyanis az általános iskolának a versenyeredményekkel legalább egyenrangú elismerést jelent, ha tanulói felvételt nyernek ilyen osztályokba. Ellenérvként szokták emlegetni, főként az oktatáspolitikusok, hogy ez a megoldás túlságosan korai időszakban szelektálja a gyermekeket, egy olyan életkorban, amikor még nem képesek megítélni, milyen életpályát fognak választani. Ezzel függ össze a másik ellenérv, mely szerint egy esetleges téves választás során a különböző tantervek át- járhatatlansága miatt nehéz a tanulónak visszailleszkedni az általános iskolába. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a 6 vagy 8 osztályos csoportokból a többnyire kétlépcsős és meglehetősen objektív kiválasztás miatt csak a legritkább esetben lépnek vissza a gyermekek. Az átjárhatatlanság ténye pedig nem csak a tantervek vetületében jelentkezik. Az egyes iskolák és az egyes pedagógusok szakmai-pedagógiai felkészültségének különbözősége miatt gyakorlatilag jelentkezhet ez a probléma a hagyományos keretek között is, akár még az adott iskolán belül is egy megváltozott tantárgyfelosztás után. Az oktatáspolitikusok egy része a 6 és 8 osztályos gimnáziumi csoportok és más szerkezeti alternatívák elteijedésével kapcsolatban gyakran emlegeti az iskolaszerkezet szétesésének veszélyét. Szükséges-e tartanunk ettől? Az észak-magyarországi régióban (Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye) 18 gimnáziumban működik 6, és 9 gimnáziumban 8 osztályos csoport. Ez az érintett korosztálynak a 6 osztályosok esetében 4,5 százalék, a 8 osztályosok esetében pedig 2,3 százalék. Ha azt valószínűsítjük, hogy az országos arányok ettől nem térnek el jelentősen, belátható, hogy a szerkezet széteséséről egyáltalán nem lehet beszélni. Inkább egy olyan útkeresésről, amely a spirálisan építkező tantervek hibáit igyekszik korrigálni, és a kialakult helyzetet a maga javára fordítani a meglévő jogi szabályozás keretein belül. Az pedig már megint más kérdés, hogy mindez milyen feltételek és körülmények között történik. Azok az oktatásügyi szakemberek, akik fenntartással fogadják a szerkezetváltás tényét, egy „ren- dies” társadalomtól való félelemben hirdetik az iskolaválasztás minél későbbi időszakra való kitolását, az egységes iskoláztatás szükségességét. Ha ezt a problémát nem a politika, hanem a pszichológia, a képességek és a genetika oldaláról közelítjük meg, könnyen eszünkbe juthat a Czeizel-féle képességharang. Amely bizonyítottan szól arról, hogy a népesség differenciált képességei, eltérő intelligenciája nem teszi lehetővé a mindenkihez egyformán szólás, a mindenkit egyaránt képzés kényelmességét. Amit a mi úgynevezett mindenkinek egyforma esélyt nyújtó tantervűnk kudarcában is megtapasztalhattuk. A „mindenkinek egyforma esélyt nyújtani” jelszón célszerűbb azt érteni, hogy mindenkinek a saját képességeihez, a saját fejlődési üteméhez igazodó képzési rendszer kialakítását kellene megkísérelni. Nem állítható persze, hogy ennek egyedüli üdvözítő módja a 6 és 8 osztályos gimnázium. A szakmai tanácskozáson T. Asztalos Ildikó polgármester asz- szony a köszöntőjében kiemelte, hogy a minőség kérdése különös súly- lyal jelentkezik a mi többnyire negatív jelzőkkel illetett térségünkben, Mádai Gyula, a tankerület igazgatója arról szólt többek közt, hogy egyik legfontosabb dolgunk megfelelően árnyalt információkkal segíteni a döntéshozók munkáját. A kérdéssel összefüggő témákat Boldizsár Gábor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője fejtette ki előadásában, majd a résztvevők szekciómunkában tárgyalták tovább az eredményeket, a lehetőségek sorát. A szekciókat Boldizsár Gábor főosztályvezető, Roz- gonyi Jánosné és Szedlák Richárd igazgatók vezették. Az ő munkájukat segítette az általános iskolák részéről Szabó Imréné igazgató és Sándor Bamáné szakértő. Az oktatáspolitikusok nem kívánják a döntéseket sürgetni, azt nyilatkozzék, hogy az oktatás tartalmi és szerkezeti változtatására általánosan várhatóan az ezredfordulón kerül majd sor. így hát időben vam^'Tik A tankerület hírei- Befejeződtek az októberi teljes és javító érettségi, érettségi-képesítő vizsgák az arra kijelölt gimnáziumokban és szakközépiskolákban. A régió (Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye) területéről vizsgára jelentkezett több mint 500 tanuló írásbeli, illetve szóbeli vizsgán adott számot felkészültségéről. A tankerületi oktatásügyi központok igazgatóinak javaslatára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy az októberi vizsgákat lebonyolító középiskolák egyszeri vizsgáztatási díj-kiegészítésben részesüljenek. Ezeket az összegeket utólagos elszámolás alapján fogjuk megtéríteni az iskoláknak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletének 46. paragrafusában, valamint a 17/1994. (VII. 29.) MKM rendelet 5. paragrafus (2) bekezdésében foglaltak szerint „az érettségi vizsga törzslapjának és jegyzőkönyvének, továbbá a záróvizsga jegyzőkönyvének egy példányát a vizsga befejezésétől számított 15 napon belül az igazgató megküldi a főjegyzőnek, a megyei jogú város jegyzőjének. Az érettségi vizsga eredményéről készített kimutatást az igazgató június 30-ig, illetőleg november 5Jg megküldi a főjegyzőnek, a tankerületi oktatásügyi központnak és a fenntartónak.” A fenti rendeletekben megjelölt határidők betartását kérjük.- „Honismeret az iskolában” címmel külön kötetben jelentettük meg a múlt év végén Miskolcon, a Földes Ferenc Gimnáziumban rendezett regionális honismereti konferencián elhangzott előadások szövegének szerkesztett változatét. El fogjuk juttatni Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye valamennyi középiskolájába és azokba az. általános iskolákba, ahol honismereti szakkörök működnek, ingyenes kiadványként.- 1994. november 16-án a cigányetnikai közoktatás fejlesztési lehetőségeiről fórumot rendez a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzetiségi Kisebbségi Főosztálya, az Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ, valamint Edelény Város Ön- kormányzata Edelényben, a Közösségek Házában. A tanácskozáson a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, valamint az Országos Köznevelési Tanács szakemberei tartanak tájékoztató előadást a közoktatás fejlesztésével kapcsolatos tervekről, a finanszírozás lehetőségeiről, az oktatási intézmények cigány közoktatási pályázatainak tapasztalatairól, valamint a magyar és a cigány nyelvű irodalmi műveknek a közoktatásban történő fel- használásáról. A fórum résztvevői - a délután folyamán - látogatást tesznek az ede- lényi Alapítványi Iskolában, ahol Nagy Sándomé igazgató tart tájékoztatót az intézmény létesítéséről és működtetésével kapcsolatos tapasztalatokról. A tanácskozás helyszínén könyvkiállítást és vásárt rendeznek a cigány nyelven megjelent tankönyvekből és irodalmi alkotásokból. Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ Evangélikus gimik Bonyhád (MTI) - Az evangélikus gimnáziumok háromnapos országos találkozóját tartották az elmúlt hétvégén a Tolna megyei Bonyhádon. Nyolc gimnázium több mint 300 diákja német nyelvi, bibliaismereti vetélkedőkön, tanulmányi és sport- versenyeken mérte össze tudását. A résztvevők szemináriumokon sajátították el a legfontosabb tudnivalókat a kábítószerek elleni küzdelemről, a mozgássérültek, a vakok segítéséről, és vitát folytattak a szerelem-párválasztás, valamint a tanár-diák kapcsolatról. A házigazda bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium idén felújított épületében kiállítást is rendeztek az aszódi, a békéscsabai, a bonyhádi, a budapesti fasori és Deák téri, a nyíregyházi, az orosházi és a soproni evangélikus gimnázium diákjainak legjobb rajzaiból és
