Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-03 / 260. szám

1994- November 3., Csütörtök Hirdetés ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 13 r Az elektromos vezetékek behálózták a falvakat CVCS a közcélú villamosenergia-szolgáltatás Észak-Magyarországon A gibárti vízerőmű madártávlatból Fecske )ános malomtulajdonos fogott hasonló vállalkozásba 1905-ben, amikor is két gőzgép­pel meghajtott egyenáramú gene­rátort helyeztetett üzembe. Ezt megelőzően Hatvanban ugyan­csak gőzgépekkel hajtatott gene­rátorokkal táplálták a kisfeszültsé­Hálózattelepítés a '60-as évek­ben Abaújszántón felszerelték a szükséges transzfor­mátorokat, a közvilágítási izzó- és ívlámpákat. Mindez lehetővé tette, hogy 100 évvel ezelőtt, 1894. november 3-án megindult az áramszolgáltatás a városban. A centenáriumi megemlékezések sorában 1994. november 3-án emléktáblát avatnak e helyen. Az Észak-magyarországi Áram­szolgáltató Részvénytársaság, mely jelenlegi ellátási területén: Borsod, Heves, Nógrád megyék­ben, illetve Pest és Szolnok me­gyék egy részét is érintve, lénye­gében öt megyében több mint hatszázezer lakossági fogyasztó­val áll kapcsolatban, a centenári­umhoz ezt a dátumot tekinti Észak-Magyarországon a közcélú villamosenergia-szolgáltatás kez­dő időpontjának. Addig azonban, amíg két világháborút is átvészel­ve, és azok pusztításait helyre­hozva, 1962-ben az utolsó villa- mosítatlan falut is bekapcsolva, a különböző szervezeti átalakulá­sok után, 1992. január 1-jén a mai ÉMÁSZ Rt. megalakult, ese­ményekben gazdag száz év telt el. A századfordulót követően a villamos energia térhódítása az észak-magyarországi régióban is felgyorsult. A városok szinte kivé­tel nélkül „villanytelepeket'' épí­tettek az első évtized végére, me­lyet magán- vagy városi társasá­gok üzemeltettek. Egy évszázad távlatából is említésre méltó Sal­gótarján (1895), ahol a mai ÉMÁSZ-telep területén létesült a város kezelésében - akkori elne­vezéssel - a helyi erőtelep, mely­nek feladatát 1925-ben a Salgó­tarjáni Kőszénbányák által épített Vízválasztói Erőmű vette át. Az 1925-ben megszűnt első erőtelep helyét a közelmúltban felavatott emléktábla jelöli. Sátoraljaújhelyen ugyancsak 1895-ben egy Kun Frigyes nevű tehetős, világot járt ember angliai és franciaországi tapasztalatai alapján a lakásához telepített egy 120 lóerős gőzgéppel meghajtott egyenáramú dinamót, melyet Angliából hozatott. Később mint bankigazgató, a pénzintézet épü­letében is villamos világítást al­kalmazott, majd néhány közvilá­gítási lámpát szereltetett fel a la­kása és a bank közötti útszaka­szon. A zempléni városban ezt te­kinthetjük a közcélú villamos­energia-szolgáltatás kezdetének, hiszen az említett útszakaszon a villanyvilágítás előnyeit az ott közlekedők is élvezhették. Gibár- ton, a Hernád folyón Harkányi Já­nos földbirtokos építette meg 1903-ban a ma is üzemelő víz­erőművet, elsősorban jajhalmi bir­tokának energiaellátására. Egy­idejűleg azonban a magánkéz­ben lévő erőmű „közcélú" is lett, hiszen az uradalmon kívül Aba- újszántó, Tállya, Mád és Szerencs igényeit is fedezte. Jászberényben Tápponti állomás városi környezetben gű hálózatba a közvilágítást szol­gáló villamos energiát. Gyöngyös városa 1909-ben létesítette az el­ső, dízelmotorral hajtott erőtele­pet, amely 15 kilométernyi háló­zatot táplált. Az emlékezetes 1917. évi nagy tűz utáni építke­zések során az erőművet gőzüze­műre alakították át. Miskolcon ugyancsak magán­kezdeményezésből alakult meg 1897-ben a Miskolci Villamossá­gi Részvénytársaság, amely az el­ső erőtelepet a Baross utcában, részben a mai strandfürdő helyén és annak szomszédságában léte­sítette. Az idősebb miskolciak ezt a területet még ma is „villanyte­lepként" emlegetik. A részvénytár­saság, melynek vezetői báró Rad- vánszky Géza földbirtokos és Sol­tész Nagy Kálmán polgármester voltak, előbb csak villamosvonta­tásra kötött szerződést a várossal, és a megállapodást - a légszesz­gyárosok erős ellenállása miatt - csak 1900-ban egészítették ki a közcél ú villa mosenergia-szo Igái - tatásra vonatkozó koncesszióval. Az első világháborút követően a gazdasági konszolidáció nagy­mérvű beruházásokban jelentke­zett a villamosenergia-ipar terüle­tén is. Az észak-magyarországi térségben megkezdődött a közsé­gek villamosítása, és főleg műsza­ki területen mutatkozni kezdtek az első jelek a villamosenergia­szolgáltatás rendszerének kiépíté­sében. A rohamos fejlődés elle­nére is 1945-ig csak a települések 37,7 százalékát villamosították, és a második világháborúban e villamos berendezések jelentős része nagy károkat szenvedett, vagy teljesen megsemmisült. A centenáriumra készülődve, nyug­díjas, idős dolgozóink visszaem­lékezéseiből tudjuk, milyen áldo­zatos - és nem veszélytelen - munkát kellett végezni az áram­szolgáltatás újraindításáért. A tel­jes faluvillamosítást megelőzően a közcélú villamosenergia-szol­gáltatás hősi időszaka volt ez. A centenáriumon hálával és tiszte­lettel hajtunk fejet az úttörők, az egykori kétkezi munkások, mű­szakiak, tudósok, mérnökök mű­ve előtt! 1951 augusztusában az Álla­mi Villamosenergia Szolgáltató Nemzeti Vállalat egri, miskolci és salgótarjáni üzletigazgatóságaiból alakult meg részvénytársaságunk jogelődje, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat. É munka- szervezet életéből három jelentős A sárospataki tanácsadó és fogyasztói iroda bemutatóterme dátum emelhető ki. 1962: a falu­villamosítás befejezése a teljes működési területen. 1969: a há­romlépcsős (vállalati központ, üzemigazgatóság, kirendeltség) szervezeti felépítésre való áttérés és 1992: a részvénytársasággá történt átalakulás. Az átalakulás után a korábbi hat üzemigazgató­ságból öt - a miskolci, egri, gyön­gyösi, salgótarjáni, sárospataki - üzletigazgatóság alakult, melyek­hez 39 kirendeltség tartozik. Az ÉMÁSZ Rt. mind szerveze­tében, mind arculatában meg­újulva kidolgozta a kor követel­ményeinek megfelelő fejlesztési stratégiáját. Ennek fontos része a fogyasztók minőségi kiszolgálása mellett a tudatos közvélemény- formálás és a környezet befolyá­solása. Ezeket a törekvéseket tár­saságunk jelmondata foglalja össze: „Minden energiánkkal a fogyasztókért!" Ezt kívánjuk szol­gálni a 39 kirendeltség mellett a már meglévő - miskolci, sárospa­taki, szerencsi, gönci és az év vé­géig átadásfa kerülő mezőkeresz­tesi, kazincbarcikai, pétervásári - fogyasztói tanácsadó irodáinkkal is, ahol díjtalanul, készséggel ál­lunk Tisztelt Fogyasztóink rendel­kezésére. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. __________ M J A villamosság történetében a magyar tudósok mara­dandót alkottak. Déri, Bláthy, Zipernowszky ta­lálmányai nyitották meg az utat a kísérletektől az alkalmazásig, melyre a világ élvonalával szinte egy időben került sor hazánkban is. A mai ÉMÁSZ Rt. ellátási terü­letén 1894 novemberében indult diadalútjára a közcélú villamos­energia- szolgáltatás az egri erő­mű üzembe helyezésével. 1890-ben érlelődött meg Eger város vezető testületében az a szándék, hogy a közvilágítást meg kell oldani, hiszen abban az időben mindössze 221 darab pet­róleumlámpa szolgáltatta az éj­szakai világítást. A korszerűsítési szándék hírére több ajánlat is ér­kezett a testülethez. Ézek között szerepelt az akkor „modern" köz- világításnak számító légszesz (gáz) és a Ganz és Társa Rész­vénytársaságtól érkezett javaslat a villamos világításra. A testület több menetben történt tanácsko­zás után kétnapos folytatólagos ülésen (1893. január 20. és 21.) megszavazta a Ganz gyár ajánla­tát, majd Heves vármegye közös­sége az 1893. április 26-án tartott bizottsági ülésen jóváhagyta a vá­ros által előterjesztett tervet, illet­ve szerződést. Ezután a város déli részén a Sas út 5. szám alatti terü­leten megkezdődött a széntüzelé­ses erőmű építése. A ma is fennálló épület és műhely nem egészen húsz hónap alatt felépült. Ahhoz képest, hogy akkor még nem volt számítógépes építési program, ez igencsak méltányolható futam­idő... De nemcsak az épületek készültek el, hanem a gépi beren­dezések is a helyükre kerültek. Elkészült a város villamos hálózata; .................. . ... • ' ■ 10.1994 végére az ÉMÁSZ Rt. hány fo­gyasztói irodával rendelkezik ellátási területén? 12 kérdés fogyasztóinkhoz Játékra hívjuk Önöket az alábbi totóval. Ha a fenti ismertetőt figyelmesen elol­vasták, abban néhány kérdésre olt rejlik a helyes válasz. A többit Önöknek kell eltalálni, de hát ettől játék a játék. Kér­jük, a helyesnek ftélt válaszokat a kér­dések után következő három lehetséges válasz közül karikázzák be és névvel, lakcímmel ellátott borítékban küldjék ■ meg az ÉMÁSZ Rt. PR Iroda címére (3525 Miskolc, Dózsa György u. 13.) legkésőbb november 10-ig. A hibátla­nul tippelők között energiatakarékos fényforrásokat sorsolunk ki. (Az ÉMÁSZ Rt. dolgozói és hozzátartozói ■nem vehetnek részt a pályázaton.) ........... . ........________-----------------------------­— 1 . Hol kezdődött el elsőként a köz I célú villamosenergia-szolgáltatás :i Észak-Magyarországon? a. Eger 1894 b. Miskolc 1897 c. Sátoraljaújhely 1892 2. Magyarország hány megyéjében van jelen az ÉMÁSZ Rt.? 4. A lakossági fogyasztás elszámolá- sa milyen időközönként 5. A lakossági tarifa hány sávot tartalmaz? 7. Magyarországon mikorra tervezik elérni az értékarányos villamosener- gia-árakat? a. 1995 b. 1996 c. 1997 8. Ha díjbeszedőnk nem találja ott­hon, hány napon belül kell kiegyen­lítenie villanyszámláját? 11. Mit gondol, új közvilágítási lárn­I (ratest felszerelése iránti igény esetén kihez kell fordulnia? a. ÉMÁSZ Rt. II b. területi önkormányzat c. rendőrség N§í Ülpmmmmmm, 3. Mit gondol, hány háztartásban találkoznak az ÉMÁSZ Rt. szolgáltatásaival? a. 45 ezer b. 325 ezer c. 647 ezer 6. Mit gondol, egy üveg üdítő (20 Ft) áráért mennyi ideig nézheti a televí­ziót? a. 12 óra b. 37 óra c. 23 óra 9. Mikor kell fizetni az elfogyasztott villamos energiáért? a. előre, az előző havi fogyasztás alapján b. a fogyasztással egyidőben c. utólag kell fizetni, az áramszolgáltató egy hónapon át hitelez a fogyasztónak 12. Milyen új fogyasztásvédelmi intézmény jött létre 1994-ben? a. Magyar Energia Hivatal b. Magyar Energia Központ c. Energiafelügyelet • . fi|

Next

/
Thumbnails
Contents