Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-30 / 283. szám

10 ÉLETMÓD Család 1994. November 30», Szerda Családtörténetek 6. A Miskolci Családsegítő Szolgálat Avasi Csoportjának, családtörténeti kutatási pályázatának díjazott munkáiból most a „Napsugár” jeligével beérkezett írás má­sodik részét közöljük. A következő nagy, őszi családi összejövetel a szüret volt. Ki sem virradt, alig pirkadt az ég, amikor a szomolyai dombokon lepakoltak a szekérről. A Felsőségen kezdték a szedést az Oportóval, azt külön hordóba rakták. Mire ezt megszedték, früstökidő lett, a nagy diófa alatt nagyapánk tüzet rakott és ilyenkor szalonnát nyársaltak. Közben a férfiak pálinkát kortyol­gattak, és a forralt bor is előkerült. No, halad­junk, mert fogy az idő! - mondta nagyapa és zsíros bicskáját egy falat kenyérbe törölte. Némelyik tőkén olyan sok fürt volt, hogy azt hitték, soha nem fogy el. A gyerekeknek külön felhívták a figyelmét, hogy egy fillinget se hagyjanak a tőkén. A dédnagymamánk mezgerélt a szüretelők után. A finom, nagy, egészséges szemű szőlőt, állanivalót a (szekér) bakhát tetejébe rakták, majd szőlőlevéllel ki­bélelt kosarakba került. Otthon gondosan fel­kötözték a fürtöket párban a padlásra a két kakasülő közé. Dél felé szüretkor hangos volt a hegy. Kiabálás, nevetés, tréfálkozás, nóta hangzott minde­nütt. A fürge kezek csak szedték, és a putto­nyosok alig győzték hordani a kocsihoz. A szü­retelő családot meglátogatta a szőlőkerülő is, aki egész évben őrizte, vigyázta a rá kiszabott területet. Megkínálták egy kupica pálinkával, váltottak vele egy pár szót, és már ment is to­vább. Estére megszedték a szőlőt, alig bírták a lovak a megrakott kocsikat a szőlősdombok­nál. Vigyázni kellett, hogy a törékeny szőlő ne legyen locsos, mire hazaérnek. Anyukámék a szekéren viccelődtek, ki-ki el is pilledt. A fel­nőttek kerékpárral igyekeztek haza. Otthon fi­nom falatok várták a szüretről hazatérteket. Jött a szőlőtaposás. Jóska bácsi volt az, aki taposta, és a kád alsó szélén csövön folyt a friss, édes must a vedrekbe. Innen öntögették a kádakba. Ivókupával mertek a friss mustból. Nagymama még télire is tett el belőle. A pincé­be került bort már csak nagyapa látogatta^ - fontoskodó szakértelemmel vizsgálta, vajon minő lesz az újbor. Anyukám még a mai napig sokat mesél a még ma is élő családi eseményről, a disznó­ölésről. Mikor hidegek voltak a telek, és nagy hó is volt, összegyűlt a család apraja-nagyja. Nagymamámék már a disznóölés előtt 1-2 hét­tel készülődtek, a gyerekek rizst, hagymát pu­coltak. Nagyapa fente a késeket, fejszét, kis­babát. Már mi, unokák is részesei lehettünk a hajnali élménynek. Nagymama jó korán fel­keltett minket is, hogy mindjárt szúrják a ma­lacot. Az égen még szikráztak a csillagok. Na­gyapám és még 4-5 ember, testvér, rokon, ko­ma segédkezett a négykörmű megfogásában. A disznónak nem volt ideje meg sem nyikkan- ni, olyan ügyesen szúrták. Nagymama a nagy tálat tartotta a malac nyakából bugyogó vér alá. Mikor már meg sem moccant, szalmát hoztak alá, meggyújtották, s villára fogott zsa­rátnokkal végiglegeltették minden porcikáját. Anyukánk mesélte, hogy előfordult olyan is: azt hitték, már nem él a disznó és alágyújtot­tak, s egyszer csak felugrik az égő állat és neki a kert kapujának, szerencsére nem lett na­gyobb baj. Disznóöléskor mindenki nagyon jókedvű volt. Annak idején anyukámék dolga volt és már mi is csináltuk, hogy a tűzre vigyáztunk, be ne aludjék. Mire kivilágosodott, ropogósán, rózsaszínűén feküdt a malac. Mi, gyerekek ott lábatlankodtunk körülötte. Pityu bácsi, anyu­kám sógora lenyisszantott a fiiliből-farkából. A négy lábát levágta és a kezünkbe adta. Majd nagyapa a disznó hátán végighúzta a kést, felnyílt a vastag szalonna, volt vagy négy ujjnyi, kimetszette az óljának nevezett cson­tos részt. A tüdőt, májat külön tálba tették, a háj alját is, mert ezek kellenek a hurkába. A bélszínből adtak nagymamának írüstökre, aki rögtön el is készítette fokhagymásán, az eszit (velőt) is hozzátette. Az asszonyok a kert végében a trágyadom­bon mosták a beleket, mi is segítettünk vizet önteni. Mikor elkészült, a megtisztított bele­ket hagymába tették, hogy ott álljon egy ideig, az erős szaga miatt. Az emberek behozták a házba a féldisznót, és darabolták, szortírozták a szalonnát. Ez jó lesz abált szalonnának, ez füstöltnek, ez pedig sósnak. Szép sorjában betették a nagyteknőbe. így állt 8-10 napig, napjában többször is locsol- gatták a saját sós levével, ezután került a füs­tölőre. Közben darabolták a kolbásznak valót, régen tőkén vágták, csak később lett a daráló. Nagy teknőbe tették a kását, hozzá az ízesítő­ket, mi is kóstolgattuk. Sok kell, nagy a rokon­ság, szomszédság. Az emberek kóstolgatták a forralt bort és évődtek velünk. Ebéd is főtt köz­ben, savanyú májleves, ez illik ilyenkor. Olyan jó, mikor a nagy asztalt valamennyien körbe­üljük és csendben beszélgetünk, dicsérjük na­gyikát a finom falatokért. Ebéd után töltöttük a hurkát-kolbászt, mi is tekertük a hurkatöl­tőt, közben szürkültük a kész kolbászt, nehogy levegő kerüljön a bőr alá, mert akkor megrom­lik. Az udvaron üstben főzték ki a hurkát. Ezt is Pityu bácsi érti a legjobban, fontos, hogy szét ne szakadjon. Nagyapa a sajtot készítette, mi is segítettünk gyömöszölni. Miután kifőz­ték, a disznósajtot levitték a pincébe, és egy nagy követ tettek rá nyomatéinak. A családi tűzhely melege... ...avagy a konyhai tisíizés együtt tartó örömének dicsérete A konyha a múlt században tágas volt, s a nagy család körbe ülhette az asztalt Repró: Laczó József Brackó István Mi az, ami egybe tart egy ember­párt? Az ágy vagy az asztal? Igaz, az ágyban is lehet enni, s egy asztalon is lehet szeretkezni. Mindkettő fon­tos, de a kapcsolat szempontjából az első, kezdeti vonzása csábítóbb, ám a régi regula szerint egy férfit a gyomrán keresztül lehet leginkább megfogni, és megtartani. Jó étellel, szíveslátással, szép, emberi szóval. Összeköt persze a gyermek is. Utód nélkül csonka a család. Ebben az írásban azt próbáljuk fóltérképezni, hogy a családi élet­nek miért lehet összetartója, ková­sza a konyha, mi a szerepe az asz- szony felségterületének a familiáris birodalomban. Most, a család évé­ben különösen hasznos erről szólni, hiszen a kötődések lazulni látsza­nak, s a pápa is fölemelte szavát a társadalom legkisebb, de legalapve­tőbb közössége védelme és erősítése érdekében. A fehér asztal haszna A konyha az otthon szent helye. Arany János szép verse (Családi kör) jól példázza ezt. A rang szerin­ti ülésrend, a harangszóra asztalon gőzölgő leves, a gazdasszonynak ju­tó püspökfalat, mind-mind olyan ri­tuális elem volt, amely keretet adott a napnak. Bölcs eleink tudták, hogy nem szabad kapkodva enni, megad­ták a módját a két fogás közötti ejtő­zésnek, s nemcsak a családi tűzhely melege temperálta a konyha levegő­jét, hanem az együttlét, a közös be­széd simogató sugárzása is. A fogalom ismerete nélkül is tis- liztek, azaz a fehér asztal mellett társalogtak, üldögéltek. Ha volt nagyszülő, ha akadt néhány gyerek, a fontos kérdésekről, akkor itt dön­töttek. Sejtik ezt a politikusok, üzlet­emberek is, akik gyakran hajlamo­sabbak - a meghittebb körülmé­nyek okán — inkább tárgyaim a fe­hér-, mint a zöldasztal mellett... De térjünk vissza a konyhába, amely­ről így ír a Magyar Házi Gazdasz- szony kétszáz évvel ezelőtt megje­lent könyv: „A szorgalmatosság a Konyha, Házibutorok, edények, Elésház, Gyermekek, és Cselédek tisztaságából: az eszesség pedig a beszerzésből kiméllő kiadásból, ételben, italban, felkelésben, lefek­vésben, és a mindennapi munkák okos felosztásában való szoros rend­tartásból, mint valamelly tükörből kitetszik. Mellyre nézve, ha vala­melly házhoz bemenetemben ezeket látom, tudom előre, hogy itt a Gazd- asszony szorgalmatos, és eszes is, és ezen a házon Isten áldása van.” Kevés a szó Mi a helyzet most? Vegyünk egy bérházi lakásban élő négytagú csa­ládot. Ha a konyha egyáltalán tágas annyira, akkor a família minden tagja csak ünnepes alkalmakkor gyűlik össze. A hétköznapok regge­lije egyéni és kapkodó... Az asszony lefőzi a kávét, a férfi borotválkozás és az első cigaretta közben leönti a fekete lét, s rohan. Az iskolás gye­rek az utcán majszolva a májkré- mes kenyeret, trappol a suliba, az asszony az óvodába viszi a kicsit, s ő is megy dolgozni, ha egyáltalán van munkája. Délben nem hozza őket össze a harangszó. Üzemi koszt, menza vagy egy szendvics; de kü- lön-külön. Az esti találkozó sem ad lehető­séget egy kis vecsernyei, konyhai együttlétre. A nő fáradt tálalni, a gyerek a leckével bíbelődik, a férj nézi a Híradót, közben harap vala­mit, iszik egy sört, aztán elalszik. Kérdések — ha vannak, válaszok, ha születnek: egyszavasak. Nincs idő beszélgetni, nincs mód tislizni. A nászajándékba kapott puccos ét­készlet hetekig áll használatlanul a konyhaszekrényben. A zaklatott élet gasztronómiai kellékeként megteszi a szalvéta, vagy a tálca, vagy a kistányér. Az ünnepi alka­lomra való kristálypohár csak szil­veszterkor kerül elő. A szegényes külső sivár lényeget takar. Túl az egzisztenciális gondok csaknem általános növekedésén, ki- lúgozódott, szétzilálódott az a kap­csolat, amit családi köteléknek, tes- testől-lelkestől való összetartozás­nak nevezünk. A férj magában őrlő­dik, a háziasszonynak fő a feje a konyhapénz miatt, a gyerek kulcs­csal a nyakában cselleng, vagy a vi­deót nyaggatja. Vendég alig jön, a bérházi szomszédok csak a nevét tudják egymásnak. Valami nincs jól. Szép új világ Ez a keserűre sikeredett életkép - tisztelet a kivételnek - általánosít­ható. Nem a Dallas, nem a Família Kft., nem a Szomszédok stilizált, sterilizált, idealizált modellje a pél­da. A csodálatos tragikus 20. század szétverte a családokat, s ennek nyo­mán ellehetetlenítette az emberi kapcsolatokat. Ez itt a baj. Szinte helyrehozhatatlan károkat okozott az elkülönítés és az elkülönülés; a különbségek nyomán felerősödött megkülönböztetés; az értékrendvál­tozás, amely a tehetősséggel, s nem a tehetséggel mér; a traktorra ülte­tett nők esete; a gyorsan elkészíthe­tő és bekapható hamburgerek, zacs­kóslevesek gasztronómiai silánysá­ga; az együttélés és együttérzés szívmelengetésének hiánya. A harmincas évek derekán írt Huxley-könyv (Szép új világ) család nélküli víziója kísért: nincs házas­ság, nincs férj és feleség, a gyerekek az embergyárban születnek, illetve „készülnek”, futószalagon az egyre mechanikusabbá váló államgépezet működési igényei szerint. Ilyen helyzetben nincs konyha, nem kell otthon főzni, nincs csa­ládi tűzhely. De akkor mi a frász melegít?! A sokoldalú ecet Miskolc (ÉM) - Aki azt hiszi, hogy csali levesek, főzelékek és saláták savanyítására szolgál az ecet, az na­gyon téved. Még legalább egy tucat felhasználási módja van: Gyakori, hogy az üvegvázák oldalán a virág vizétől fehér karika, lerakó­dás keletkezik. Tegyünk ecetbe mártott flanelldarabot vagy vattát a fehér karikára, hagyjuk rajta 5-8 percig, és a lerakódás eltűnik. A fejbőr korpásodása ellen különbö­ző drága samponok kaphatók. Ám aki olcsóbban szeretne megszaba­dulni ettől a kellemetlenségtől, vá­lasszon olcsóbb megoldást: lefekvés előtt dörzsölje be a fejbőrét alma­ecet vizes oldatával, és ha két-há- rom fejmosás után megismétli, megszűnik a korpásodás. A fekete pamutholmik - pólók, garbók, blú­zok - a sok mosástól fakulni kezde­nek. Ha azt akaijuk, hogy megtart­sák mélyfekete színűket, tegyünk a mosóvízbe egy-két evőkanál ecetet. Bagószagban aludni nem csak a passzív, de még az aktív dohányo­soknak is kellemetlen. Márpedig a függönyökből, a bútorkárpitokból a szellőztetés sem viszi ki a dohány­füst szagát. Tegyünk egy kis tál ece­tet a fűtőtest tetejére, és a bagószag rövidesen megszűnik. Az újonnan vásárolt edényekben az első használat előtt forraljunk egy kevés ecetet: így nem fog leragadni bennük az étel. Ha a hűtőszekrényünk belsejét leol­vasztás és kitakarítás után ecetes ruhával áttöröljük, soha nem fog penészedni. Ha a mosogató és mosdó szivacso­kat fél órára vízben elkevert két evőkanálnyi ecettel áztatjuk, felfris­sülnek. Ha lakásfestés után egy tál ecetet állítunk a szoba közepére, a külön­ben hetekig „kísértő” festékszag egy nap alatt elillan. Ajtó- és ablaküvegek, üvegpolcok tisztítását ecetes vízbe mártott ru­hával lehet a legolcsóbban végezni. Ráadásul az ecet nemcsak fényesre tisztítja az üveget, de megöli a kü­lönböző gombákat, tehát fertőtlenít is. Ha a színűket eresztő pulóvereket hideg vízben használatos gyapjú­mosószerrel mossuk, és hideg ecetes vízben öblítjük ki, visszanyerik a fé­nyüket, és nem fogják össze a fehér­neműnket. A fürdőszobai, konyhai fali csempe kockái között olykor fekete csík jele­nik meg: egy gombafajtának a jelen­létét jelezve. Ha a csempefugákat ecetes vízbe mártott kefével súrol­juk, és ezt a kezelést három-négy napon át megismételjük, a penész­csíkok eltűnnek. A jótékony banán Miskolc (ÉM) - Értékes, vitamin­dús gyümölcs a banán, fontos élel­miszer. Tíz dekagramm banán 1,2 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsiradé­kot, 20 gramm szénhidrátot, 3 gramm ballasztanyagot, 74 gramm vizet tartalmaz, valamint ásványi anyagokat, mint kálium, magnézi­um, vas, réz, fluorid s C-, B- és A-vi- tamint. Magas káliumtartalma ál­tal erősíti az izmokat, és megszün­teti az izomgörcsöket. Ezért is fon­tos táplálékot jelent sportolók, sza­unalátogatók és stressznek kitett emberek számára. A rendszeres ba­nánfogyasztás csökkenti a szívin­farktus rizikóját. A-vitamin (karo- tin) tartalma miatt jótékony hatás­sal van a szemre, B-vitamin tartal­ma (B-l, B-2, B-6) által kedvezően hat az idegekre és a bőrre. C-vita- min tartalmának köszönhetően erő­síti a szervezet ellenállóerejét. Könnyen emészthető fehérjetartal­ma miatt a csecsemők elsődleges táplálékai közé tartozik. A banán segít a hasmenésnél, s bal­lasztanyag tartalma miatt javítja a bélrenyheséget, ha elfogyasztása után sok folyadékot iszunk. A ba­nán szénhidrát-tartalma következ­tében nemcsak pillanatnyilag tölti fel a szervezetet energiával, hanem energiatartalékot is képez. Nem terheli meg a gyomrot, mivel elfo­gyasztása után két órával már ki­ürül, ezért ideális a fogyasztása nemcsak sportolóknak, hanem ta­nulók számára iskolaszünetben, vagy dolgozóknak munkahelyen a pillanatnyi éhség megszüntetésére. Sokkal egészségesebb, mint az édességek fogyasztása, sütemé­nyek, csokoládék nassolása. Az oldalt összeállította: Kovács Judit Mit mond a jog a vagyonmegosztásról? Miskolc (ÉM) - Házasságok köttet­nek - és nagy számban bontatnak is. Utóbbi rendszerint az addig kö­zösen birtokolt vagyon elosztásával, s többnyire szétköltözéssel is jár. Mindezt kulturáltan, igazságosan végezni már akkor is nehéz dolog, ha a válást nem „fűszerezi” gyűlöl- > ködés, a másik kisemmizésének szándéka. Még bonyolultabbá teszi az ügyet, ha gyermek is van a csa­ládban, aki ugyancsak vagyonrész­re jogosult. Hogyan kell a vagyon megosztásakor az egyezséget meg­kötni megegyezésen alapuló válás esetén? Ehhez adunk jogi támaszt a Házi Jogtanácsadó segítségével. A legjobb megegyezni A megegyezésen alapuló válás egyik előfeltétele, hogy a házastár­sak az ingatlanon fennálló közös tu­lajdon megszüntetésének kivételé­vel, a házastársi közös vagyon meg­osztásában is megegyezzenek, és egyezségüket e körben is jóváhagy­ja a bíróság. A vagyoni megállapo­dás során ügyelni kell arra, hogy az egyezség végrehajtható legyen, pél­dául, ha valamelyik házastárs kész- pénzfizetést vállal, annak határide­jét is rögzítsék. Közös banktartozás egyik házastárs által történő átvál­lalásának előfeltétele, hogy ahhoz a bank is hozzájáruljon. A vagyoni megállapodás során gyakran előfor­dul, hogy akár a közös gyermek ér­dekében, akár más okból, az egyik házastárs igen jelentős vagyoni ér­tékről mond le a másik javára. A joglemondó nyilatkozat indokát cél­szerű rögzíteni a későbbi viták elke­rülése végett. Ha a közös vagyon ki­zárólag ingóságokból áll, a vagyon­jogi megállapodás megkötése vi­szonylag egyszerű. Ha ugyanis e tárgyakat a házas­társak egymás között már megosz­tották, azok birtokba adása is meg­történt, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastár­saknak egymással Szemben a há­zastársi közös vagyon megosztásá­val kapcsolatban további követelé­sük nincsen. A családjogi törvény­hez kapcsolódó miniszteri rendelet által nyújtott, most említett lehető­ség leegyszerűsíti a vagyoni megál­lapodás megkötését, de nyitva ma-;,, rád az a kérdés, hogyan történjen az egyezség megszövegezése, ha a há­zastársak valóban már el is osztot­ták az ingóságokat, de fennmarad valamilyen ingatlanra - például öröklakásukra - a tulaj donközös­ség. A bonyodalmat az okozhatja, hogy különösen nagy értékű ingósá­gok - értékes személygépkocsi, je­lentős ékszerek stb. - az ingatlan közös tulajdonának a későbbiekben átváltással való megszüntetésénél is számításba jöhetnek. Ezt a válni készülő házasoknak sem szabad fi­gyelmen kívül hagyniuk. Érdeksérelem esetén... Igazságtalan vagyoni megállapodás létrejöttét a bíróság részben a felek személyes meghallgatásával, rész­ben pedig azzal védheti ki, ha a ke­resetlevélhez csatolt vagyoni meg­állapodásról szóló okirat eléggé részletes eligazítást ad. A bíróság által jóváhagyott egyezségben vál­lalt kötelezettségeket nem lehet egyik napról a másikra újból ered­ményesen vitatni. A családjogi törvény szerint ugyanis a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számí­tott két éven belül a bfróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél vagy gyermekük érdekét súlyosan sérti. I

Next

/
Thumbnails
Contents