Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-29 / 282. szám
12 B Itt-Hon 1994. November 29., Kedd ^BORSODI PORTRÉ A magánlapkiadó Fotók: Fekete Béla Kesznyéten (ÉM) - Új korszakot nyitott a település életében Kecső Imre, amikor saját zsebből finanszírozva útjára indította a Kesznyéteni Krónikát, amelynek első háromszáz példánya november 6-án jelent meg. Az újságírás iránti érdeklődése, szorosan összefügg eddigi pályafutásával. Középiskolás korában alkotó részese volt a polgári gimnázium Életünk című lapjának, amit folytatott egyetemi évei alatt Debrecenben, ahol írásai rendre megjelentek a Hajdú-bihari Naplóban és Az Alföld című újságban. Diplomásként visszatérve szűkebb hazájába a helyi Polgártársat részben írta és szerkesztette, majd a tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskola diáklapját az Eötvözetet erősítette. A 34 éves Kecső Imre Budapesten született, de gyermekkora, ifjúsága Polgárhoz kötődik. Itt végezte el az általános iskolát, majd folytatta a helyi József Attila Gimnáziumban, ahol 1978- ban érettségizett. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a sikeres felvételit követően bevonult katonai szolgálatra, s tizenegy hónap után megkezdte tanulmányait magyar-történelem szakon. A diplomát megszerezve 1979-ben megnősült. Házasságuk első éve után megszületett Gábor fia, s így most már hármasban tértek vissza Polgárra. Első munkahelye a József Attila Gimnázium volt, ahol egykor tanult. Életében egymást követték a változások. Különböző kulturális munkaterületeken kamatoztatta tudását, aminek csúcsa a helyi Ady Endre Művelődési Központ igazgatói széke volt. Felesége révén kerültek Kesznyé- tenbe, ahol körzeti orvosi megbízást és lakást, Kecső Imre pedig a tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium és Ipari Szakközépiskolában tanári katedrát kapott. Három éve tanít magyart és történelmet, s pedagógusi munkája mellett régi álmát sikerült megvalósítania: újságot alapított a kesznyéteni polgárok számára, megörökítve a település történetét, hagyományait, mindezt átmentve, dokumentálva a jövő érdekében. Javításra szorulnának a védművek Vizeinkre és a partokra sokat lehetne költeni Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - KLJ - Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság több mint tízezer négyzetkilométernyi kiterjedésű illetékességi területén befejeződött a szokásos éves őszi szemle. Amint arról tájékozódtunk, a teljesség igénye nélkül sorolhatjuk a szemrevételezett objektumok közül a csaknem hatszáz kilométernyi árvízvédelmi töltést, a mintegy négyszáz kilométernyi folyómedret, a különböző létesítményeket, köztük a belvízvédelmi szivattyútelepeket, víztárolókat. Mindezeket alaposan „szemügyre vették”, s a tapasztaltakat rögzítették, majd pedig ennek alapján meghatározták a tennivalókat. Ez volt a nehezebb feladat, mert a tennivaló ugyan sok, ám a lehetőségek igencsak behatároltak. Csak példaként: az igazgatóság feladatkörébe tartozik - többek között - a mintegy nyolcszázhetven kilométernyi csatornák, vízfolyások védelme, védműve- inek karbantartása. Erre a nem kis feladatra azonban alig húszmillió forintot tudnak költeni. De gondoskodni kell akkor a töltések, szivattyútelepek, a folyóparti, mint a Tisza, a Bodrog, de a Hernád és a Sajó mentén lévő véderők, a védekezésben nélkülözhetetlen távközlési hálózat karbantartásáról, üzemképességének biztosításáról is. Nem jut pénz mindezekre az állami feladatok elvégzésére, de nem jobb a helyzet az önkormányzati illetve társulati kezelésben lévőknél sem. A szemle tapasztalatai azt mutatták, hogy keveset vagy egyáltalán semmit sem költenek a kezelésükben lévő, elsősorban árvízvédelmi körtöltésekre a társulások és az önkormányzatok. Ilyen körtöltések védik többek között a Hemád- völgy egyes településeit, Bocs valamint Kiskinizs községet, de javításra szorulnának a miskolci Csorba-tó védművei is. Hasonló pénzügyi nehézséggel küszködnek a vízügyi társulások, ahol minden forintnak megvan a helye, de a hely több, mint a forint, amelyre szükség lenne. Gyerekek honi rajzasztala A mi falunk Tyukodi Péter 8 éves, Szögi igét A svájciak szívesen adományoznak A látogatás egyik színhelye, az idősek klubja volt Kazincbarcika (ÉM - SzK) - A Magyar Máltai Szeretetszolgálat svájci képviseletének vezetője Ildikó de Szalay a közelmúltban a várossal ismerkedett. Látogatásának elsődleges célja volt a Svájcban gyűjtött adományok átadása és a helyi gyógyító tevékenység megismerése. A vendéget Tóth Erzsébet főorvos, Kocsis Zsoltné, az MMSZ Gondviselés Háza elnökhelyettese, Fedor László elnök és Tolnai Sándor főorvos fogadták. A látogatás során Ildikó de Szalay újságírókkal is találkozott, kérdéseikre a következőket válaszolta: A Máltai Szeretetszolgálatnak Svájcban tekintélye van. A svájci cégek, intézmények vagy magánszemélyek nemes ügy érdekében szívesen adományoznak. A napokban 50 elektromotoros intenzívágyat, éjjeli- szekrényeket, jelentős meny- nyiségű kötszert, három inha- lációs fülkét, illetve készüléket, két leszívó készüléket, kórházi fotelokat hoztak a kamionok. Az épülő görög katolikus templom számára pedig a 41 széket, a további 120 pedig jövőben várható. Mindezen túl, egy újabb kötszerszállítmány is érkezik a közeljövőben. A svájci Alpamare cég tavalyi karácsonyi adományából 160 rászorulót ajándékozott meg a kazincbarcikai szeretetszolgálat. Mint mondotta, személy szerint boldog, hogy a svájci adományokat - évente 56-60 kamionnyi áruról van szó - Magyarországra küldheti, s ennek egy részét közvetlenül Kazincbarcikára. A helyi szeretetszolgálatról az a véleménye, hogy az egyik legismertebb és legeredményesebben dolgozó csoport Magyarországon, s az sem véletlen, hogy egy Mercedes mikrobuszt kaptak. Végezetül közölte: már több alkalommal járt Kazincbarcikán, s az itteniekkel kellemes kapcsolatot sikerült kialakítania. A városi kórházban a svájci vendég először a gyermekosztályt kereste fel, majd az intenzív osztály következett, ahol a már használatba vett „mindentudó” svájci intenzívágyakat is megtekintette. A látogatás az idősek klubjában folytatódott. A vendég a társalgóban az ebéd utáni pihenőjüket töltő öregekkel kedvesen elbeszélgetett. A látogatás következő állomása az épülő görög katolikus templom volt. Itt a közel ezerfős egyházközség képviseletében Farkas Olivér esperes, valamint Fedor István főorvos és neje fogadták Ildikó de Sza- layt. Az esperes bemutatta a befejezés előtt álló templomot és az adományozott székekért őszinte köszönetét mondott. Az ebéd után a vendég a főorvosi karral találkozott. Az osztályvezető főorvosok gyógyító tevékenységükről, eredményeikről és a gondokról is beszámoltak. A főorvosok tájékoztatóit a Máltai Magyar Szeretetszolgálat svájci képviseletének vezetője nagy figyelemmel kísérte. Sajnálattal vette tudomásul, hogy a kazincbarcikai kórház - bár jelentős vonzáskörzettel rendelkezik - mégis az ország alulfinanszírozott kórházai között van. Ugyanakkor eredményei elismerésére méltóak. A vendég a jelenlévőket biztosította, hogy a kazincbarcikai gondokat szívén viseli, s a svájci lehetőségekhez mérten további segítségnyújtásra is módot talál. Polgármester- és képviselőjelöltek A körzet településeinek választási bizottságai közük a végleges üstát (3-4-5-6-7-8-9-10. oldal) _A TARTALOMBÓL Autóscsapda a főtéren A mezőkövesdi főtér díszburkolatának rohamos elhasználódását tette szóvá a közelmúltban az egyik városatya. A város főépítészének javaslata arra irányul, hogy a korábban kialakított gépkocsifeljárók közül egy használaton kívül van. A téren tizenegy üzlet áruellátását biztosítani kell, ugyanakkor a további állagromlást megakadályozandó autóscsapdákat is ki kell építeni. (2. oldal) Kinevezés helyett megbízás A mezőkövesdi Széchenyi István Szakmunkás- és Szakközépiskola igazgatójának megüresedett állására a képviselő-testület pályázatot írt ki, ami eredménytelennek bizonyult. Október 26-án a polgármester előteijesztését az önkormányzat elfogadta, és Szabó Gyulát bízta meg az intézmény vezetésével. (2. oldal) Hétszer nyert magyar bajnokságot Tóth Gyula az Ózdi Kohász Sportegyesületben az egyik legnehezebb versenyszámban, a maratoni futásban ért el országos és nemzetközi sikereket. Kassán a múzeum előtti oszlopon arany betűkkel örökítették meg nevét, mivel a Nemzetközi Kassai Maratoni versenyt is többször megnyerte. (11. oldal) Magánlapkiadásra adta fejét Kesznyéten életében új korszakot nyitott Kecső Imre középiskolai tanár, amikor saját zsebből finanszírozva útjára indította a Kesznyéteni Krónikát, amelynek első háromszáz példánya november 6-án jelet meg. Újság iránti érdeklődése összefügg eddigi pályafutásával. (12. oldal)
