Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-29 / 282. szám

2 A Itt-Hon 1994. December 6., Kedd „NÁLUNK TÖRTÉNT __ P edagógiai konferencia A szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium adott helyet a Magyar Pe­dagógiai Társaság B.-A.-Z. Megyei Ta­gozata által szervezett nemzetközi pe­dagógiai konferenciának. A tanácsko­záson Dánia, Olaszország, Románia, Szlovákia, az USA és Magyarország képviselői tanácskoztak az oktatási rendszerről, a vizsgakövetelményekről, az iskolák nemzetközi kapcsolatainak lehetőségeiről. A konferencia megálmo­dója és fő szervezője a szikszói gimná­zium igazgatója, a Társaság alelnöke, Kristóf Lajosné volt. A magyarországi iskola- és vizsgarendszerről, a gimná­ziumok nemzetközi kapcsolatairól Földy Ferenc, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola Neveléstudomá­nyi Tanszékének vezetője, Takács Már­ta, az Avasi Gimnázium igazgatója, a Társaság titkára és Lénárt Béla, a Pe­dagógiai Intézet munkatársa tartott előadást. A konferencia pedagógiai haszna a gondolatcsere, egymás okta­tási szisztémáinak megismerése volt. A pedagógiai hasznon túl nem elha­nyagolható az a tény sem, hogy a meg­lévő kapcsolatok erősödésén, mélyülé­sén túl új kapcsolatok születtek. Aho­gyan Jorgen Lycke, a dán Glamsbjerg város középiskolájának igazgatója mondta: „Az embernek nem gyökerei vannak, hanem lábai. A lábai pedig ar­ra valók, hogy eljuttassák őt oda, ahol még nem járt, megismerhesse azt, amit még nem ismert. Kapcsolatokat teremtsen, ezzel látóköre gazdagodjon, táguljon. Ezek a kapcsolatok, ismeret­ségek, egymás gondolatainak, életmód­jának megismerése nagyon fontosak az ember életében, gyermekekében, fel­nőttekében egyaránt.” Kristóf Lajosné igazgató Szikszó Teadélután a szikszói művelődési házban Szikszó (ÉM - T.J.) - A KDNP szik­szói alapszervezete teadélutánt rendez 1994. december 9-én 17 órától a szik­szói Petőfi Sándor Művelődési Köz­pontban. Fellép: Kecskés András lant­művész. Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Buzafalvi Győző. Az abaúji melléklet címe: 3800 Szikszó, Kálvin tér 25. Telefon: 46/396-174 Terjesztési panaszaival hívja a (46)396-174. telefonszámot! Történelmi „telefon-pillanat” Monajon Ünnepi pillanat Fotó: Czakó Lajos Monaj (ÉM - B.Gy.) - Törté­nelmi pillanatnak lehetett ta­núja a Miskolci Távközlési Centrum jóvoltából Monaj la­kossága november 23-án. Ugyanis a településen özv. Szarka Béláné otthonában szó­lalhatott meg először az a te­lefon, amit a Matáv a Mini-pro­jekt konstrukcióban adott át először az országban. A boldog előfizetőnek Klemens Treffert, a MagyarCom képviselője egy tízprogramos piros telefonkészü­léket is átnyújtott ajándékba. Az ünnepség előtti Matáv-sajtótá- jékoztatón Ombódi Béla üzem­viteli igazgatóhelyettestől meg­tudhattuk, hogy az idén a te­lefontársaság ötmillió forintot költ a Miskolc és hozzá tarto­zó területek Mini-projekt finan­szírozására. Ezzel a program­mal az volt a céljuk, hogy az igénylők minél gyorsabban és ol­csóbban juthassanak telefonhoz. Abaújban az elmúlt években az önerős telefontársulás útján lehetett telefonállomáshoz jut­ni, ahol a polgármesteri hiva­talok szervezésében alakítottak társulást. Ez állomásonként 30-40 ezer forint költséget je­lentett az igénylőknek. A Mini­projekt keretében azonban már „csak” 24 ezer forintba kerül Abaújban a főállomás. Ennek az a magyarázata, hogy amíg az önerősnél szinte a lakosság előlegezte meg a rendszer meg­építését, addig a Mini-projekt­nél a leendő fogyasztónak csu­pán a leágazást kell finanszí­roznia. A Matávnál, úgy tűnik, ez a program a jövő útja, hiszen 1995-ben 245 millió forintot for­dítanak ilyen jellegű fejlesztésre. A Mini-projekt bevezetésé­nél a Miskolci Távközlési Cent­rum vállalt úttörőszerepet, akik Kiss László centrumveze­tő irányításával úgy gondolták: a programot az elmaradott tér­ségben indítják útjára. így kezdték el az igényfelmérése­ket az év júniusában Monajon, Deteken, Abaújszolnokon, Nagykinizsen, Hemádkércsen, Kiskinizsen, Szentistvánbak- sán, Hemádszentandráson, Se- lyeben és Nyéstán, majd no­vember 24-én valamennyi igénylő lakásában megcsörren- hetett a készülék. Monajon eu­rópai mértékekben mérve is megfelelő lett így a telefonel­látottság, hiszen a nyolcvan la­kásból több mint harmincba kötöttek telefont a Matáv szak­emberei. A MagyarCom képviselője, Klemens Treffert elmondta, a világon mindenütt elterjedt már az a módszer, hogy kis be­ruházásokkal próbáinak az ügyfelek igényeire reagálni. Eb­ből a koncepcióból származik a program elnevezése is. Tref­fert úr hasonló beruházásokon dolgozott már eddig is a világ számos országában, köztük Egyiptomban és Thaifóldön. Volt már része olyan örömben is, amikor egy arab telefon­igénylő szoros ölelésben fejez­te ki háláját azért, mert a né­met társaság jóvoltából telefon­hoz juthatott. A MagyarCom képviselője ígéretet tett arra, hogy egy-két éven belül Magya­rországon még a legeldugottabb településen is megteremtik a lehetőséget arra, hogy bekap­csolódhasson a korszerű, világ- színvonalú telefonhálózatba. Szeretnék azt is elérni: ne a polgármesterek kopogtassanak igényükkel a Matávnál, hanem a Matáv az igénylők ajtaján, hogy nem akarnak-e még egy második vonalat is. Monaj polgármestere, Tas- kó László örömét fejezte ki, hogy települése bekapcsolódha­tott a „világ vérkeringésébe”. Mindez azért is fontos - hang­súlyozta -, mert Monajon na­gyon sok idős ember él, akik­nek egyre gyakrabban kell or­vost hívniuk. Özv. Szarka Bé­láné, Ica néni elsőként Miskol­con lakó lányát hívta fel és uno- kája felől érdeklődött. Most már megtehetné ezt akár min­dennap, de ennek azért határt szab az Abaújban köztudottan lapos pénztárca... Ünnepélyes gázlánggyújtás Aszalón Aszaló (ÉM - T.J.) - A veze­tékes gázzal fűtött abaúji (Szik­szó, Alsóvadász, Homrogd) te­lepülések sorába iratkozott Aszaló község is, hiszen 1994. december 2-án ünnepélyes ke­retek között gázlánggyújtásra került sor. 1992-ben indultak az előkészítő munkálatok, míg az effektiv munka 1994. július közepén.- A nagy volumenű beruhá­zást - hallhattuk Baráth Lász­ló polgármestertől - lakossági önerőből (50 ezer forint alapbe­ugróval), az önkormányzat sa­ját pénzeszközeiből (OTP hitelt is igénybe véve), valamint ÁFI támogatásból tudtuk csak meg­valósítani. A kivitelező Szignál KFT. felé is áll még fenn tar­tozásunk, mely hátralékot Szi- halmi László ügyvezető igazga­tónak köszönhetően a követke­ző évben rendezünk. Az 522 háztartásból 370 csa­lád igényelte (fizette be a meg­állapított összeget), így a Tigáz szakemberei folyamatosan sze­relhetik fel a mérőórát azoknál a háztartásoknál, melyek a műszaki előírásoknak megfelel­tek. A tavaszi falugyűlésen - folytatva a gondolatsort Baráth László elmondta, hogy idei új borát - a fokhagymás pirítós- hoz - földgázon szeretné for­ralni.- Az ígéretet betartottam, de nem emiatt szüreteltem az utolsók között. Igaz, kicsit ki­csúszva az időből, hiszen a ter­vek szerint a fűtési szezon be­indítására, november elejére terveztük a gázlánggyújtást, a kezdeti munkák gyorsaságát, rugalmasságát látva. Az aszalói önkormányzat és Baráth László polgármester a négyéves ciklus után elmond­hatja, hogy a kitűzött célok kö­zül valamennyit eredménye­sen, sikeresen végrehajtottak. (Ivóvízhálózat- telefonhálózat­bővítés, iskola építési hitel (7 miihó) visszafizetése, járdaépí­tés, útfelújítások és több ennél kisebb volumenű fejlesztések megoldása.) Amit tettek Asza­lóért tették. 1994. December 6., Kedd Itt-Hon A 7 A három homrogdi honfoglaló Vigóczki Edina Mező István Homrogd (ÉM) - Lehet annál nagyobb öröm egy iskolának, minthogy diákjai bárhol meg­állják a helyüket és jól szere­pelnek? Nos, a homrogdi Móra Fe­renc Általános Iskolának ebben elég gyakran van része. A leg­frissebb sikert az elmúlt napok­ban érték el Miskolcon, ahol a Zrínyi Gimnázium által másod­ízben megrendezett történelmi vetélkedőn, több mint 40 csa­pat közül az első helyen végez­tek. (Itt jegyzem meg, hogy a tavalyi vetélkedőt is a homrog­di diákok nyerték.) A győztes csapatot három nyolcadikos ta­nuló alkotta, nevezetesen Vi­góczki Edina, Mogyorósi Anita és Szakáczki Vencel. Érdekes­ség, hogy Anita és Vencel tag­ja volt a tavalyi győztes csapat­nak is. A vetélkedő másnapján faggattam a győzteseket, hogy s mint volt, de nem is nagyon Mogyorósi Anita kellett őket faggatni, mert örömtől sugárzó arccal mondták: Hogy ez a vetélkedő nehe­zebb volt, mint a tavalyi... Hogy 43 csapat nevezett, ezért selejtezőt kellett rendezni... Hogy a döntőbe már csak a 10 legjobb csapat jutott be... Hogy a vetélytársak zöme városi iskola volt... Hogy a vetélkedő témája az őshaza, honfoglalás, államala­pítás volt... Hogy felkészülésként több tucat könyvet elolvastak... Hogy történelemtanáruk, Véghné Szűcs Ilona nagyszerű­en felkészítette őket... Hogy a selejtezőben volt írás­beli teszt, totó, kakukktojás, kaeszt- rejtváiy és fogalmazás... Hogy a döntőben villámkér­dés, vaktérkép, hol járunk?, cí­merkészítés, riportkészítés sze­repelt a feladatok között... Hogy végig vezetve, maga­biztosan nyertek öt ponttal egy miskolci iskola előtt... Szakáczki Vencel Hogy a szép könyvjutalom mellett azt is kiérdemelték, hogy felvételt nyertek a gimná­zium magyar-történelem tago­zatára... Hegy... hegy nagyon boldogok. A beszélgetés végén nekem még az jutott eszembe... Hogy bármilyen hátrányos helyzetben is vannak a kisisko­lák, azért innen is lehet sikere­ket elérni... Hogy tanulóink sokadszor bizonyították, feltudják venni a versenyt bármelyik iskolával... Hogy a falun élő pedagógu­sok is képesek sok mindenre, tudást, hitet, önbizalmat adni a nebulóknak... Hogy mennyivel nyugodtab- ban dolgozhatnánk, koncentrál­hatnánk a tanításra, ha nem a napi politikával és az iskola megélhetésének gondjaival kel­lene foglalkoznunk... De ez már egy másik történet... Edina, Anita, Vencel! Gra­tulálunk! Alkotótábort terveznek Abaújszántóra A művésztelepnek ifjúsági részlege is lesz nyaranta Abaújszántó (ÉM - KS.) - A Hortobágyi Alkotótábor más­fél évtizede működik a Hajdú- hadház, Hortobágy és Debrecen háromszögben. Egy táj igézeté­hez kapcsolódik ez a művészte­lep, és így az alkotók által aján­dékozott gyűjtemény magyar festészeti alkotás. Ugyanakkor sokszínű is az anyag, mert a magyar résztvevők között gya­kori a nyugat-európai képző­művész is és a határainkon túl élő magyar alkotók száma is. Ez a sokszínűség természe­tes is, hiszen az alkotótábor programjában szerepel a hatá­rainkon túl élő magyar képző- művészetnek is alkotási és ki­állítási lehetőséget biztosítani. Ebből a gazdag gyűjtemény­ből láthattunk mintegy ötven alkotást Abaújszántón, ahol a Hortobágyi Alkotótábor és a Művészek és Műpártolók Deb­receni Egyesülete mutatkozott be az október 16-23-ig tartó ki­állításon. A rendezvényt Éles Csaba a KLTE docense nyitot­ta meg, és közreműködött Ho- rányi László színművész. Éles Csaba megnyitójában szólt a már működő művészte­lepek kapcsolatának jelentősé­géről, amely azért fontos, mert így lehetőség van arra, hogy a különböző helyeken élő képző­művészek új területre jussanak el, és különböző alkotási mó­dokkal ismerkedjenek meg. A kiállítók között voltak ha­zaiak és külföldiek. Nyugat-Eu- rópából spanyol, svéd és finn alkotók, valamint erdélyi, kár­pátaljai és szlovákiai művé­szek. A valóságábrázolástól egé­szen a nonfiguratívig terjed a skála. A technika is gazdag volt, hiszen volt itt fotó, fest­mény, szobor, akvarell, olaj, pasztell és kollázs. Burai István debreceni gra­fikusművész mondja: „Adott volt itt ez a ház, amelyet meg­vásároltunk, mert kifejezetten arra való, hogy itt művészek fessenek és dolgozzanak. Az a tervünk, hogy a már működő alkotótáborunkra építve nya­ranta Abaújszántón is dolgoz­zanak a csoportunkhoz tartozó külföldi és hazai művészek. Az itteni művésztáborunknak sze­retnénk egy ifjúsági részlegét is megindítani, ahol főiskolások a nyári gyakorlatuk során aba- újszántói és debreceni gyere­kekkel foglalkoznának. A pénz­eszközöket alapítványi formá­ban szeretnénk előteremteni, most keressük a lehetősége­ket.” A kiállításnak több száz né­zője volt, főleg abaújszántóiak, és néhány átutazó idegen, aki a településen járva véletlensze­rűen talált oda. TÁBLÁZATOK Labdarúgás Megyei I. osztály 1. Mezőkövesd 17 12 5­41-13 41 2. Mádi SE 17 12 2 3 40-15 38 3. Szikszó 17 10 7­36-12 37 4. Tomor-Lak 17 11 3 3 27-12 36 5. Felsözsolca 17 11 2 4 49-27 35 6. B.szentgy. 17 9 3 5 35-20 30 7. Abaújszántó 17 9 2 6 24-22 29 8. Saújhely 17 9 1 7 37-33 28 9. S.patak 17 7 3 7 25-27 24 10. Gönc 17 6 3 8 26-31 21 11. Putnok 17 5 3 9 24-29 18 12. Sáta 17 4 5 8 20-26 17 13. H.csaba 17 3 5 9 18-29 14 14. Karosa 17 4 2 11 21-42 14 15. Halmaj 17 4 1 12 20-39 13 16. Mezőcsát 17 3 4 10 14-36 13 17. S.bábony 17 3 3 11 17-35 12 18. B.nádasd 17 3 2 12 16-42 11 1994/95. évi Encsi Körzeti Labdarúgó-bajnokság „A” csoport őszi végeredménye 1. Homrogd 13 10 2 1 44- 9 22 2. Vilmány 13 9 1 3 39-18 19 3. Szalaszend 13 8 1 4 34-16 17 4. Méra 13 8 1 4 40-26 17 5. Csobád 13 8 1 4 35-26 17 6. Léh 13 8­5 33-22 16 7. Korlát 13 6 4 3 28-25 16 8. Büttös 13 6 1 6 27-25 13 9. F.dobsza 13 4 2 7 22-36 10 10. Kiskinizs 13 3 3 7 16-34 9 11. Rásonysb. 13 3 2 8 22-35 8 12. Ináncs 13 3 1 9 17-37 7 13. Abaújkér 13 3 1 9 16-38 7 14. F.vadász 13 2­11 17-43 4 Ifi csoport őszi végeredménye 1. Vilmány 13 11 1 1 60-7 23 2. Szalaszend 13 11 1 1 57-10 23 3. Homrogd 13 11 1 1 54-13 23 4. Léh 13 9 1 3 50-19 19 5. Korlát 13 6 3 4 41-28 15 6. Méra 13 6 2 5 35-21 14 7. Kiskinizs 13 5 1 7 25-24 11 8. F.dobsza 13 4 3 6 22-42 11 9. Csobád 13 4 1 8 23-43 9 10. F.vadász x 13 4 1 8 22-27 7 11. Büttös 13 2 3 8 14-32 7 12. Rásonysápb.13 2 3 8 17-49 7 13. Ináncs 13 2 1 10 11-65 5 14. Abaújkér 13 2 11 13-64 4 x = 2 büntetőpont levonva az ifi ki nem állása miatt. Mi otthonában is ITT-HON vagyunk

Next

/
Thumbnails
Contents