Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-29 / 282. szám

8 A Itt-Hon 1994. December 6., Kedd _ABAÚÍI PORTRÉ A takarítónő Szikszó (ÉM - B.Gy.) - Kapalló Lász- lóné szorgos kezének köszönhető, hogy Szikszón a mezőgazdasági szövetkezet épületében, ahol hely kap még a köz­jegyzői iroda, a Juh Terméktanács, egy magánügyvédi iroda és az Észak-Ma- gyarország abaúji szerkesztősége, nap mint nap rend és tisztaság várja az ott dolgozókat. Piroska néni idestova már 16 éve takarítónő. Bizony ezalatt az idő alatt 14 évig kelt minden nap hajnalban, mert az akkori munkahelyén, a Szikszói Álla­mi Gazdaságban hajnalban és késő es­te lehetett csak takarítani. Két éve, hogy a szövetkezethez került, itt va­lamivel könnyebb a dolga, mert reg­gel egy-két órával többet alhat. De minden szabadideje, hétvégéje is rá­megy a munkájára, mert bizony ahhoz, hogy tisztaság legyen, ekkor is be kell jönnie. Piroska néni újcsanálosi születésű, 1964-ben került családjával Szikszóra. 1978-ig háztartásbeliként volt otthon, nevelte a két gyereket: Lacit és Ani­kót. Akadt persze jócskán munka a ház körül is, a hatalmas kertben, az ud­varon. Aztán - amit talán élete nagy tra­gédiájának is elkönyvelhet - felborult a szép családi élete. 0 pedig rákény­szerült arra, hogy munkát vállaljon. Mivel semmi „végzettsége” nem volt, ezért vállalta el a takarítást. „Szerencse a szerencsétlenségben- emlékezik vissza - hogy amikor föl­számolták a Szikszói Állami Gazda­ságot, a szövetkezetben rögtön el tud­tam helyezkedni”. A fizetésre nagy szüksége van, mivel egyedül a saját ke­ze munkája révén tudja csak fenntar­tani magát s fizetni a kötelező szám­lákat. Anikó lányáék nemrégen vásá­roltak lakást, egyébként a Hupikék Törpikék boltban dolgozik sógornőjé­vel. Laci fia pedig családjával együtt él vele. ,A legnagyobb öröm a két szép uno­kámban van - mondja Piroska néni.- Szabolcs hatéves, Anett pedig négy. Sokszor én viszem-hozom őket az óvo­dába. Hétvégén is szeretnek velem len­ni. Ebben a nagyon nehéz, olykor ke­serű életben ők jelentik már nekem a minennapok értelmét.” Csereháti kistérségi értekezlet Abaújlak, Gagyvendégi, Abaújszolnok (ÉM - B.Gy.) - Csereháti kistérségi érte­kezletet tartottak a közel­múltban Abaújlak község kultúrtermében. A tanács­kozáson részt vettek Kupa, Felsővadász, Gadna, Abaúj­lak, Gagyvendégi, Gagybá- tor, Abaújszolnok, Nyésta és Selyeb községek polgármes­terei, jegyzői és képviselő- testületi tagjai. Hoblyák Albertné, Abaújlak polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Bemutatta a Csereháti Településszövetség új elnökét, Odor Ferencet, va­lamint a Csereháti Terület- és Gazdaságfejlesztő Központ igazgatóját, Keresztúri Feren­cet. Abaújlak polgármestere elöljáróban elmondta, hogy e megbeszélés összehívására azért került sor, hogy a hátrá­nyos helyzetű térség önkor­mányzati vezetői beszámolót kapjanak arról a munkáról, amely a Csereháton az ő érde­kükben és értük történik. Odor Ferenc, a Csereháti Településszövetség elnöke egyébként Garadnán született, bemutatkozásként közölte a je­lenlevőkkel, hogy ő látja el szü­lőfalujában a polgármesteri te­endőket, s ezenkívül állatorvos. Csomós József volt elnök után a Csereháti Településszövetség őt választotta meg a szövetség elnökének. A szűk félév során számára még inkább kirajzo­lódott a településszövetség lé­tének szükségessége. A csere­háti térségben rendkívül nagy szerepe lenne az összefogásnak, mert csak ennek révén lehet a gazdasági és társadalmi fe­szültségeken, gondokon enyhí­teni. A konkrét lépésekről Ke­resztúri Ferenc, a Csereháti Terület- és Gazdaságfejlesztő Központ igazgatója számolt be. Felsorolta a központ alkalma­zottjait, és azok feladatait is­mertette, majd megjegyezte: technikailag európai színvona­lú felszerelés áll a központ dol­gozóinak rendelkezésére. Szólt az eddig benyújtott pályázatok eredményeiről is. A Megyei Ide­genforgalmi Alap tette lehető­vé a Csereháti útikönyv megí­rását és kiadását. De támogat­ta a „Cserehát turistája” moz­galmat és a komjáti vízimalom megvásárlását. A KTM PHA­RE kistérségi pályázat jóvoltá­ból Csereháti Kereskedőház lé­tesül Gagyvendégiben. A Nép­jóléti Minisztérium szociális földprogramja révén nyúlte- nyésztő és -felvásárló hálózatot alakíthatnak ki, tenyészállat­kihelyezéssel. Ugyancsak így nyí­lik mód az Abaújlak- -Gadna-Gagybátor-Gagyvendégi falvakért foglalkoztatási közala­pítvány pályázatának kidolgo­zására: továbbá Selyeb, Aba­újszolnok és Nyésta közös pá­lyázatának elkészítésére, va­lamint Hernádvécse, Hemád- petri és Pusztaradvány közös pályázatának benyújtására. A Csereháti Terület- és Gazda­ságfejlesztő Központ segítségé­re sietett Tömör, Lak, Hegy- meg, Irota és Szakácsi közsé­geknek ugyanezen pályázaton belül. A budapesti Szerencsejáték Alap Kezelő Szervezet a Csere­háti útikönyv megírására aján­lott fel pénzt. A holland alapít­vány CSKN) a gagyvendégi gaz­daságfejlesztő központ melletti melléképületben tizenöt szemé­lyes szálláshely kialakításához járult hozzá. Itt egyébként ki­tűnően megoldhatók az átkép­zések. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Munkaügyi Köz­pont és egy holland alapítvány lehetőséget teremtett arra, hogy 95 főt alkalmazhasson a Csereháti Terület- és Gazda­ságfejlesztő Központ, közhasz­nú munka keretében. A gazdaságfejlesztő központ külső megrendelőknek is dolgo­zik. Igen sok pályázat elkészí­tésében nyújtanak segítséget az önkormányzatoknak, főleg a cserehátiaknak. Keresztúri Fe­renc új pályázati lehetőségre is felhívta a jelenlévők figyelmét, ez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei PHARE-pályázat. A ha­táridő azonban nagyon rövid, így kérte, hogy az önkormány­zatok vezetői minél hamarabb jelezzék szándékukat. A beszá­moló után a felvetett problé­mákra, javaslatokra és kérdé­sekre reagált Odor Ferenc, a Csereháti Településszövetség elnöke. Ezt követően kötetlen beszélgetéssel fejeződött be a csereháti kistérségi értekezlet. Gyerekek honi rajzasztala Tóth Zsuzsanna 6 éves kázsmárki óvodás Varga Attila 8 éves baktakéki 2. oszt. tanuló rajza rajza Itt járt a várva várt Mikulás Ha szorgalmasan tanulsz, ha mindig rendben tartod a holmijaidat, ha este kiteszed a szépen ki­fényesített csizmádat az ablakba, reggelre megtudod, mit hozott a Mikulás Fotó: Laczó József Abaúji polgármesterjelöltek Közöljük a jelöltek bemutatkozó írását (3-6. oldal) _A TARTALOMBÓL ____ T örténelmi „telefon-pillanat” Történelmi pillanatnak lehetett tanú­ja a Miskolci Távközlési Centrum jó­voltából Monaj lakossága november 23-án. Ugyanis a településen özv. Szar­ka Béláné otthonában szólalhatott meg először az a telefon, amelyet a Matáv a mini projekt konstrukcióban adott át elsőként az országban. A boldog előfi­zetőnek Klemens Treffert, a Magyar- Com képviselője egy tízprogramos pi­ros telefonkészüléket is átnyújtott ajándékba. (2. oldal) Gázlánggyújtás Aszalón A vezetékes gázzal fűtött abaúji tele­pülések (Szikszó, Alsóvadász, Hom- rogd) sorába iratkozott Aszaló község is, hiszen december 2-án ünnepélyes keretek között gázlánggyújtásra került sor. A nagy volumenű beruházást la­kossági önerőből (50 ezer forint alap­beugróval), az önkormányzat saját pénzeszközeiből (OTP-hitelt is igénybe véve), valamint ÁFI- támogatásból tudták csak megvalósítani az aszalóiak. (2. oldal) A megbízható takarítónő Kapalló Lászlóné szorgos kezének kö­szönhető, hogy Szikszón a mezőgazda- sági szövetkezet épületében - ahol he­lyet kap még a közjegyzői iroda, a Juh Terméktanács, egy magánügyvédi iro­da és az Észak-Magyarország abaúji szerkesztősége - a nap mint nap rend és tisztaság várja az ott dolgozókat. (8. oldal) Csereháti kistérségi tájértekezlet Abaújlak község kultúrtermében cse­reháti kistérségi értekezletet tartottak a minap. A tanácskozáson részt vettek Kupa, Felsővadász, Gadna, Abaújlak, Gagyvendégi, Gagybátor, Abaújszol­nok, Nyésta és Selyeb községek polgár- mesterei, jegyzői és képviselő-testüle­ti tagjai. Hoblyák Albertné, Abaújlak polgármestere köszöntötte a megjelenteket. __________________________(8. oldal) 4

Next

/
Thumbnails
Contents